Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-26-27 / 226. szám
6. oldal Mozaik 1998. szeptember 26., szombat Torják Vilmos és a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar úttörő vállalkozása „Hamburgeroperából” fó fogás Bevallom, azok közé tartozók, akik ha választani lehet, inkább a könnyebb megoldást részesítik előnyben - a zenében. Szeretem a „nehéz műfaj” ismertebb dallamait, de az elmélyüléshez, sőt, az opera megkedveléséhez sokkal nagyobb késztetésre lenne szükség. Talán több szabad időre, gondtalanabb megélhetésre, vagy olyan emberekkel történő beszélgetésre, akik közé a salgótarjáni zeneiskola tanára, a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar karmestere, Torják Vilmos is tartozik.-Talán az első szentivánéji koncerten merült fel, hogy egy zenés színházat kellene csinálnunk - kezdi a beszélgetést Torják Vilmos. A szentivánéji koncertek is érdekesek, különleges hangulatuk van, és ami a lényeg, sokan befogadták, de az „izgága” emberek sohasem elégednek meg egy-egy elért részsikerrel, mindig újabbat akarnak. Nemrégiben átlapoztam az 1992-től napjainkig megtartott programjaink forgató- könyvét, és azt tapasztaltam, hogy minden évben sikerült azért valamit újítanunk az egyre érdekesebbet, minőségibbet megcélzó szándékunkat illetően. Zene és tánc- Milyennek képzeli el az itteni zenés színházat?- A zenés színház lényegét az egy helyen, egy adott időben történő több műfaj szerepeltetése jelenti. Természetesen nem egyszerre, hanem programpontonként. Voltak már ez irányú, többek tetszését kiváltó kísérleteink, a zene és a tánc főszereplésével. Most valami hasonlóra készülünk, a Nógrád táncegyüttes vezetőivel a szó szerinti és a műsor-koreográfia egyeztetését végezzük. Ugyancsak a zenés színház lényegéhez tartozik, hogy a publikum többet kapjon, mint amit a zene jelent önmagában. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor lesz a zene is több önmagánál.-Mikor és hol tervezik az ön által körülírt minőségi szórakoztatás következő eseményét megtartani?- Ez év februáijában már bemutattunk néhány operakórust a József Attila Művelődési Központban, s ez egyfajta érlelődést indított el az operaműfaj irányába. Feloldott feszültség Ezen is felbuzdulva, november 25-én a Budapesti Operaház két művészének, Óhegyi Filorettinek és Kovács Szilveszternek a fellépésével Per- golesi vígoperáját, „Az úrhatnám szolgáló”-t visszük színpadra, a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar közreműködésével a Kohász Művelődési Központban. Az előadást, szándékunknak megfelelően, színpadi táncesttel kötjük össze. Remélem, hogy ezt a közérthetően „szendvics”-, vagy „hamburgeroperának” nevezhető darabot szívesen fogyasztja majd a közönség.-Azért ezt tisztázzuk: „miért csinált Pergolesi hamburgert?"- Hogy miért csinált, arra a zenetörténészek is bizonyára nehezen találnának magyarázatot, azt viszont el tudom mondani, hogyan kell értelmezni ezt. A 18. században, amikor főként a pátoszt nem nélkülöző mitológiai témájú operákat vittek színre, a „komoly” operák szüneteiben, mintegy közbülső falatokként, két intermezzos, köny- nyedebb darabokat mutattak be. Ezzel oldották azt a feszültséget, amit a főopera reményeik szerint kiváltott. „Új” színpadon-Es láss csodát, a „hamburgerből” főfogás lett.- Feltétlenül Pergolesi zsenialitását dicséri, hogy a „töl- telékműsorszám” maradt meg fényesen az utókor számára. No, persze Pergolesit nem csak ez az egy darab minősíti.- Miért ruccannak át a József Attilából a Kohász Művelődési Központba?-A József Attila színház- terme túl nagy az operát befogadó igényekhez képest. A Kohászban ráadásul a zenekari árok elhelyezése is alkalmasabb a cselekmény kiexponálására, magyarán a zenészek tevékenysége nem vonja el a nézők figyelmét a színpadon látható történetről. Ez egy kísérlet lesz, s bízom benne, hogy később a József Attila színháztermét is meg tudjuk majd tölteni az érdeklődőkkel.-A fennállásának 120. évfordulóját ünneplő Kohász Művelődési Központ tehát külön ajándékot is kap.- Természetesen ennek a ténynek is szól a műsor, s az is elmondható, hogy a ház igazgatónőjének, Gálné Horváth Máriának a személyében hozzáértő, a kultúrát tűzönvízén át támogató partnerről van szó.- Hallhatnánk egy kis operakalauzt?- A mű, mint ahogy azt a címe is jelzi, egy urával szemben magát erősen önállósítani igyekvő szolgálóról szól, aki, hölgy lévén, azt is eléri, hogy ura mellett idővel úrnő legyen. Nem lehet sürgetni- A végén feltétlenül meg kell kérdeznem: a hozzáértő véleménye szerint miért nem szereti az emberek többsége az operát, illetve miért lehet azt annyira nehezen megkedvelteim velük?- Anélkül, hogy politizálni akarnék, a választ egy kicsit összekötném, összehasonlítanám a polgárosodás gondolatával. Mint ahogy polgári szemléletű sem máról holnapra lesz valaki, sőt, egy társadalom, az opera megízleléséhez, megértéséhez is időre van szükség. Méghozzá hosszú-hosszú időre. Bárkit is sürgetni ebben értelmetlen, hiábavaló dolog. Tenni érte azonban lehet. Ezt szeretnénk mi is elérni a zenés színház salgótarjáni meghonosításával. Benkő Mihály Jelentés a hegyről Színesedik az ősz „Dúsabban jön, s korábban az erdőszélek éke: fagyallomb bíborában iszalag szőkesége. ” Aprily Lajos Szeptember vége felé közeledve kiderült, hogy nemcsak üzent, hanem bizony be is köszöntött az ősz. Megmutatta már nyirkos hideget hozó komor arcát is, de melengető fényeivel sem fukarkodik. A nyár virágainak nagy részét elverték a hűvös esők, de helyettük ki- nyílottak a késői kékek. Már csak mutatóban érik meg fényes feketére egy-egy szem kerti szeder, a többi a hideg éjszakák miatt pené- szedve lehull, vagy a szárán éretlenül öregszik meg. A naspolya viszont erőre kapott. Lombozata dúsabb, mint nyáron, a haragos zöld levélzet közül napról napra duzzadtabb, bámuló termések sokasága tűnik elő. Nyolc-tíz éve valószínűleg birsalma helyett tévedésből vettük ezt a fát, de most már nem is bánjuk, mert ezekben a napokban a kert egyik legszebb dísze, s ízletes gyümölcse karácsony táján fogyasztva felidézi az őszi kert hangulatát. Mellette a napos oldalon pirosán izzik a tűztövis bokra, az árnyékban pedig, a lucfenyők alatt, gyökereik vonalát fü- zérszerűen követve előbújtak a mohaszőnyegből a ri- zikegombák. Tavaly is volt már belőlük néhány, de az idén talán már egy egész va- csoráravaló is összejön a saját termésből. Az esős idő nyomán Medves-szerte megélénkült az élet. A hegyre érkező buszokról reggelente reménykedő arcú, tarisznyával, kosárral felszerelt, gombázni, csipkézni, gesztenyét vagy egyéb termést, bogyót gyűjteni szándékozó emberek szállnak le, de akadnak köztük emeletes hátizsákos turisták is és mintha ismét megszaporodtak volna a vízhordó kannákkal érkezők. Van, persze akinél a gyűjtögetés anyagi haszna sem mellékes (sőt talán ez a megélhetés egyedüli forrása), de legtöbbször a be nem vallott igazi cél a szabad levegőn tartózkodás, a frissítő séta a terepen akár csak néhány száz méterre is a Bodzfás-, a Petőfi-, a Lo- sonczy-forrásig vagy akár egy salgói, eresztvényi közkifolyóig, melyek vize egészen más, mint a benti, a tarjám! Csodálója vagyok az alföldi rónának, a sziklás magas hegységeknek, s a végtelen fenyőrengetegeknek is, de igazán itthon érzem jól magam, ezen a középhegységi tájon. Talán azért, mert a mi vidékünk arca évszakonként, domboldalanként változik. Itt is vannak kijelölt turistaösvények, de azokról letérve csak úgy, cél nélkül is lehet bóklászni. Mindig akad egy szélvédett, napos oldal, vagy éppen egy árnyékos lomberdő. Most, ősz elején talán legszebbek a színeződni kezdő erdőszélek, a csipkebokrokkal, vadkörtefákkal tarkított legelők, domboldalak. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Esperesi kerület - ÉRSEKVADKERT Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Biztos vagy benne, hogy meg tudod javítani? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Kerek István Jobbágyi, Akácfa u. 5. sz. A mai rejtvény helyes megfejtését szeptember 30-ig kell beküldeni szerkesztőségünk címére. A Balassagyarmattól délnyugatra található - korábban Vadkert, Uodkert - helység előneve az egykori birtokosra utal, hisz az esztergomi érseké volt, itteni vadaskertjét már az 1227-es oklevelek is említik, 1283- ban pedig az érseki udvar- nokok lakhelye. Bizonyos iratok alapján vámhely is volt. Érsekvadkert eredetileg három helység egyesüléséből keletkezett: Alsó-, Közép- és Felső-Vadkert egykori házainak nyomát, valamint a régi templomét megtalálták az 1860-as években. Mindhárom település Ahmed bég nógrádi nizliva birtoka volt a török időkben, összesen közel száz házzal, majd Ali szandzsák bégé az 1580-as évek közepéig. A ta- tárdúlás idején mindhárom falu elpusztult. 1715-ben 37 magyar és 5 szlovák, 1720-ban 32 magyar és 9 szlovák háztartás volt Vadkerten. A hódoltság megszűnte után 1848-ig ismét az esztergomi érseké. A Szent András tiszteletére felszentelt templomról így ír egy 1688-as egyházlátogatási jegyzőkönyv: „...a templom nagy, a szentély és a sekrestye fölött boltozat, a hajót festett famennyezet fedi, amely virágokkal és alakokkal van díszítve (tabulatum Templom ligneum Varys floribus et Figu ris Elaganter exornatum.) Az ülőhelyek és az új kórus is választékos ízléssel van kifestve. Nagy oltárán különféle képek..., felszerelése egyszerű... ” A „Canonica Visita- tio Nogradiensis... 1688. Vadkert. Visitata 7. 8-bris”, tehát ezt az állapotot találta, később 1710-ben ez a templom leégett, feltehetőleg ekkor tűnhetett el a templomtörténeti leírás, a História Do- mus. Az 1813-as egyházlátogatáskor már egy teljesen új, boltozott templom állt a faluban. Ez már szerepel egy 1731-es leírásban is, ekkor kápolnája is van az épület jobb oldalán, az 1755-ös A barokk templomnak háromemeletes hagymakupolás tornya van templomlátogatási jegyzőkönyv szerint Eszterházy Imre primárius építette újjá az immár barokk templomot, amely a község központjában áll. Tornya háromemeletes, barokk bádog hagymakupolával fedett. A homlokzati bejárat mindkét oldalán félköríves keskeny ülőfülke van, a hajó ötszakaszos, mélyen benyúló boltsüvegekkel tagplt tetőboltozattal. Az alsó rész rézsűsen kiképzett ablakok körül félköríves hevederív fut. A hajóba épített boltszakasz kórusa két pilléren áll, három félköríves, alsó nyílással. A sekrestyék cseh üvegboltozatot kaptak, szentélye ívesen záródik. Eredeti főoltára klasszicista, védőszentjét ábrázoló főoltárképe a tizenkilencedik század végéről való. Mellékoltárképe (Angyali üdvözlet) jól sikerült másolat, ugyancsak a tizenkilencedik század végén készítette - a jobb sarokban olvasható szignó alapján - Giszinger J. (A plébániaház a tizennyolcadik század végén épült, földszintes.) A templom berendezéséből kitűnik a klasszicista keresz- telőkút, amely fából készült, fogazással díszített, hengeres, csúcsos tetőzetén Jézus és Keresztelő Szent János szobrával. A falakon több vörösmárvány emléktábla is olvasható, latin feliratokkal, 1743 és 1801 között készültek, hálaadás gyanánt. A templom melletti, 1865- ben Jakubecz Imre és neje, Szabó Erzsébet által állíttatott Szentháromság-szobrot 1930- ban Mrekvicska Józsefné, Haléi Katalin újíttatta meg; Nepomuki Szent János szobra szabadon áll, a XVIII. századból. Érsekvadkert esperesi kerület volt és ma is az. 1940 elején dr. Budai János volt a kerületi esperes, a vadkerti plébános Mátéffy Viktor, káplánja Csurgai Jenő. 1990-től Néder Géza kerületi esperes, címzetes apát vezeti a plébániát. D. F.
