Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-23 / 223. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. szeptember 23., szerda Információforrás (is) az agrárkamarai gazdajegyző Bevált a Százszorszép- Szükség van-e a kamarai gazdajegyzőkre? Kérdésünkre Szerémi Szabolcs magyargéci, 35 hektáros gazdálkodó, fiatal őstermelő a következőket válaszolta: — Nagyon sokat segít. Sírkő Jánostól tudom meg legelsőnek azokat a lehetőségeket, amelyekre a gazdálkodáshoz szükségem van. A pályázatokról is mindent tudok. Élek is velük. A gazdajegyző közreműködése nélkül azonban képtelen volnék eligazodni és válaszolni az azokban szereplő meglehetősen bürokratikus kérdésekre. Szakmailag is sokat tanultam Sirkó Jánostól. Ugyanis édesapámmal öt évvel ezelőtt kezdtem az, önálló gazdálkodáshoz. Növénytermeléssel foglalkozom. A gazdajegyző szakmai tudása jelentkezik az általam termelt növények hozamaiban. Nemcsak elmondja, hogy mikor és mennyi vegyszert használjak a különböző területekre, hanem a helyszínen is megnézi. Vesztes a termelő- Ön miként fogadja az újat a szakmában?- Sirkó János szakmai támogatása mellett, javaslatára kezdtem termelni az új magyar burgonyát, a Százszorszépet. A keszthelyi egyetem növénytermesztési kutatóintézete állította elő. A fémzárolt vetőgumót Sajópüspökiből vásároltam. A minősítő garantálja, hogy öt évig ellenáll a vírusos megbetegedésnek, jó minőséget és kellő termést ad. Ezzel szemben más fajták csak három évig képesek szembeszállni a vírusos megbetegedéssel.- A Százszorszépből az idén 5 hektárról takarítottam be a termést. A Desire — mert ez is van - az idén a tavalyi termés hatvan-hetven százalékát adta. A Százszorszép hektáronként a száz mázsát is meghaladta.- Mi a legnagyobb gondja?-Az értékesítési biztonság hiánya. A szélsőséges ármozgásoknak mi, termelők vagyunk a vesztesei, a kereskedők járnak jól. Kell az érdekképviselet- Ha jól érzékelem szavait, akkor ön agrárkamara-párti?- Mindenféleképpen legyen érdekképviseleti szervünk. Ez pedig az agrárkamara. A tagdíjat rendesen fizetem. Ennél jóval többet kapok a jegyzőn keresztül. Nekem megéri, hogy tag vagyok. * Verbói ’ Gábor sertéstenyésztő őstermelőként Nóg- rádmegyer község polgármestere is. «- Nálunk családi hagyomány a sertéstenyésztés. Eddig öt pályázaton nyertem, amelynek eredményeként a sertés anyaállományom megfelelően bővült. Mivel nincs mezőgazdasági szakirányú képzettségem, a gazdajegyző szakmai segítsége nélküi nem jutottam volna el idáig.- Tud még más érvet említeni a gazdajegyző létezése mellett?- A földhivatali nyilvántartás szerint községünkben 600 földtulajdonos van. Közülük nagyon sokan bérbe adják földjüket, mert képtelenek megművelni. A mezőgazda- sági vállalkozók, kft.-k mellett nyolcvankilencen őstermelőként gazdálkodnak. Száz család pedig munka mellett foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Itt jön be a kamarai gazdajegyző nélkülözhetetlensége. Segít a gázolaj-elszámolásban, az időszerű munkák időbeni elvégzésében, a pályázatok elkészítésében.- Úgy is fogalmazhatok: az őstermelőknek segít a talpon maradásban, a megélhetésben, szakmai tudásuk bővítésében. Ebből is kitetszik, hogy a gazdajegyzői hálózat, szolgáltatás a kamarán belül maradjon meg. Még jobb lenne, ha feladatainak hatékonyabb ellátása céljából közgazdaságilag nagyobb hatáskörrel bírna. Nagyobb hatáskör- Mire gondol?-Érje el, hogy a rendkívül bonyolult jogszabályi eljárások egyszerűbbek és világosak legyenek. Ugyanis a paraszt dolgozni szeret, nem pedig adminisztrálni. Ha most valamit el akar intézni Salgótarjánban, akkor két fél napja esik ki a munkából. Nagyobb hatáskört kérjen az értékesítésben, a piacszerzésben pedig az eddiginél jobban működjön közre. Szerintem a gazdajegyzőnek több időt kellene tölteni a községekben. * Verbói Gábor felvetéseivel Szerémi Szabolcs is egyetértett. V. K. Egy vagyok a sok közül - Köszönet az urológiának Legnagyobb kincsünk Ugye tudják, hogy a salgótarjáni megyei kórház urológiaosztálya párját ritkítja a mai zord egészségügyi állapotok dacára. Kérdezhetnék, hogy milyen kútfőből merítem ezt az igen pontos és határozottnak tűnő információt. Ha erre azt mondanám, hogy ezt csiripelik a madarak, akkor sem állnék túl messze a valóságtól. Én azonban felkerekedtem -mondván mások véleményére nem alapozunk - hogy magam győződjek meg arról, mi az igazság. Mostanra már kedves Olvasók, kellő mértékben tapasztalt urológialátogató szakértővel állnak szemben, aki megerősíti Önök előtt a fenti tényt. Persze jobban tettem volna, ha elfogadom a többiek urológiáról alkotott pozitív álláspontját, minthogy bele- kontárkodom mások (jelen esetben az urológusok) dolgába, hiszen puszta kíváncsiságom balul ütött ki: pechemre a „jó szimaté” doktor urak kivizsgálták vesém fölöttébb gyanús magatartását. Látván, hogy itt mindenféle ellenszegülés hiábavaló, igaz feszült idegállapotban, de rábólintottam a műtétre. És láss csodát, az altatóval kevert álomból felocsúdva arra ébredtem, hogy újra egészséges vagyok. Ebből aztán arra a következtetésre jutottam, - amiben bizonyára Önök is megerősítenek - hogy az egészség igazán nagy kincs. Pontosabban a legnagyobb! Vigyázzunk hát rá! A közvetlen és tágabb környezetemen kívül a nálam emberségből és orvoslásból is jelesre vizsgázott doktor urak (különösen a vesémhez „legközelebb álló” dr. Péteri László főorvos úr), s az áldozatkész nővérkék is mindvégig rám vetették óvó tekintetüket. De nehogy azt higgyék, hogy csak én vagyok ilyen kiváltságokkal megáldott! Félreértés ne essék, itt minden beteg egyforma odafigyelésben részesül, a dolgozók a legnagyobb erőbedobással és az óramű pontosságát követő főorvosi utasításnak megfelelően azon ügyködnek, hogy a páciens egészségesen hagyja el a kórtermet. Lám, én is egy vagyok a sok közül, mégis mindannyiunk nevében ezúton szeretnék köszönetét mondani azért, hogy most már mi is a boldog egészségesek életét élhetjük. Tőzsér Anett Kazár Rossz munkamegosztás: van, aki óvja a környezetet, van, aki tudatosan szemetel Köztisztaság: egy téma, két eset A minap lakásom ablakában könyökölve néztem a késő délutáni órákban a Salgó út gépkocsiforgalmát. Egyszer csak egy nagy impozáns nyugati gépkocsira figyeltem fel, amely lassan az út szélénél lévő „kukánál” állt meg. A gépkocsi ablaka egyszer csak lendült és egy kéz a nyitott fedelű kukába dobott egy elég terjedelmes papírgalacsint. A gépkocsi folytatta az útját. Nem akartam hinni a szememnek, az autó magyar rendszámot viselt! Erre eszembe jutott egy múlt évi esetem egy huszonévesnek látszó anyukával városunk főutcáján a Rákóczi út 13. sz. épület előtt. A mama egy szelet csokoládét igyekezett megfosztani a burkolópapírtól, és a leszaggatott papírdarabkákat szélnek eresztette. Amikor felhívtam figyelmét, hogy a leszaggatott papírdarabokat ne hajigálja szét, hanem tegye a mellette (30-40 méterre) lévő szeméttartóba, rám förmedt: - Mi maga, policáj?! Egyébként is azért vannak az utcaseprők, hogy seperjék a járdát. Ha senki nem szemetelne, nem volna szükség utcaseprőkre, s növekedne a munkanélküliség. Ezt követően a fejét félrecsapva a mellette lévő 2-3 éves gyermeke szájába tömte a burkolatától megfosztott csokoládészeletet. Én pedig a meglepetéstől még csak szólni sem tudtam. Mucsi Lajos . Salgótarján Vonzóak a balassagyarmati kistérség települései Külföldi érdekeltségű vállalkozások Nógrád megye gazdaságában A külföldi tőke területi elhelyezkedése az egyes régiók és megyék fejlődése szempontjából jelentős tényező. A KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának időszakos információi rávilágítanak arra, hogy e tekintetben is Budapest és vonzáskörzete van a legkedvezőbb helyzetben. Az észak-magyarországi régió és benne Nógrád megye részesedése viszont fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére a külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentős létszámot foglalkoztatnak Nógrádban is. A legtöbb vállalkozás a kereskedelemben tevékenykedik, a tőke azonban döntően az iparban koncentrálódik. A külföldi tőkebehozatal jogi lehetőségei elvileg már a rendszerváltást megelőzően is adottak voltak, gyakorlatilag azonban az 1989. január 1-jén életbe lépett társasági és külföldi befektetési törvénynek volt köszönhető elsősorban, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma ugrásszerűen megnövekedett. Magyarországon 1997 év elején több mint 26 000 ilyen vállalkozást regisztráltak, s számuk 7 év alatt 19-szeresére nőtt. Fővárosi fölény Kezdetektől fogva Budapest és vonzáskörzetének elsőbbsége tapasztalható. Itt található a vállalkozások közel 56 százaléka, amelyekben a külföldi befektetések jelentős hányada (62,5 százaléka) koncentrálódik. A megyék közül a szervezetek számát illetően Csongrád, Pest és Győr-Moson-Sopron emelhető ki, amíg a külföldi befektetések tekintetében Pest megye mellett meglepő módon Borsod-Zemplén foglalja el az előkelő második helyet. Régiónként erőteljes differenciálódás figyelhető meg. A két szélsőséget Észak-Magyar- ország, illetve a Dél-Alföld képviseli: az előbbiben működik a legkevesebb szervezet a külföldi befektetések viszonylag nagy hányadával (8,6 százalék), az utóbbiban közel négyszer annyi a vállalkozások száma, miközben a befektetéseknek csak 4,8 százalékát mondhatja magáénak. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma az észak-magyarországi régióban 1991-től az országosnál szerényebb mértékben emelkedett, részesedésük 3,5 százalékról 3 százalékra apadt. A régión belül meghatározó súlyt képviselő Borsod- Abaúj-Zemplén megyébe az utóbbi években nagy összegű külföldi tőke áramlott. Ez kedvezően érintette nemcsak megyei, de régiós szinten is a vállalkozások átlagos tőkenagyságát, amely csaknem háromszorosán!!) szárnyalja túl az országos átlagot, ami szinte hihetetlennek tűnik, ám igaz. Leányvállalatok Nógrád megyében 1996-ban befektetési lehetőségre talált külföldi érdekeltségű vállalkozásokban 5352 fő tevékenykedett, nettó árbevételük meghaladta a 26 milliárd forintot, amelynek egyharmada exportból származott. A vállalkozások nagyobb hányada (háromnegyede) tíz főt vagy annál kevesebbet foglalkoztat, a 300 fő feletti létszámmal tevékenykedők aránya csupán 3 százalék. A közbülső kategóriákba a vállalkozások 22 százaléka tartozik. A vállalkozások közül legtöbb a leányvállalat, igen sok a gazdasági munkaközösség, 10 vállalkozást pedig társadalmi szervek irányítanak. Csekély viszont a kft.-k száma. A főbb adatok tekintetében a fajlagos mutatók a társadalmi szervek által irányított cégek esetében a legkedvezőbbek, többszörösen meghaladják a megyei átlagot. A legtöbb külföldi érdekeltségű vállalkozás (66) a kereskedelem, javítás gazdasági ágban szerzett érdekeltséget. Közel ilyen számban (63) találhatók vállalkozások az iparban, azon belül is elsősorban a kohászatban. Ingatlanügyekkel 14 cég foglalkozik, az építőiparban 7 dolgozik. A többi ágazatban - sajnálatos módon - nem jelentős a külföldi befektetők jelenléte. Élen a feldolgozóipar A külföldi tőke ágazati megoszlása merőben eltér az előbbi szervezeti összetételtől és ez jellemző Nógrád megye gazdasági szerkezetére, illetve kiépült infrastruktúrájára. A befektetések döntő hányada (csaknem 87 százaléka) ugyanis az iparban, leginkább a feldolgozóiparban koncentrálódik. Ezen belül is súlyánál fogva leginkább kiemelésre érdemes a gépipar, továbbá a kohászat, vagyis Nógrád gazdaságának egykori — és úgy tűnik mai - sikerágazatai. A külföldi tőke több mint 10 százaléka szállítás, raktározás, posta és távközlés gazdasági ágba került, s felgyorsult ezáltal a megye településein a telefonhálózat kiépítésének üteme. A kereskedelemben, a javítás terén - annak ellenére, hogy itt működik a legtöbb szervezet- mindössze 1,4 százalék a tőke részesedése, az ingatlanügyekben pedig csupán 0,2 százalék. Kistérségenként is igen különböző a külföldi tőke elhelyezkedése Nógrád megyében. 1997. év elejei adatok szerint a megye 127 települése közül 35- ben van jelen a külföldi érdekeltségű vállalkozások valamilyen formája. Közülük legtöbb település (11) a balassagyarmati kistérségben található, 7 település Rétság, 6-6 Salgótarján és Pásztó vonzáskörzetéhez tartozik. Bátonyterenye és Szécsény környékén mindössze 3, illetve 2 települési érint. A külföldi tőke ágazati és területi elhelyezkedését reprezentáló adatok értékes információk kell legyenek a „területgazdák” és a térségfejlesztő szakemberek számára egyaránt. Beruházások A külföldi tőke jelenléte kedvezően hatott a beruházási folyamatokra is. A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke az észak-magyarországi régióban az 1992. évi értéknek csaknem tízszerese volt már 1996-ban. A gazdasági szervezetek beruházásaiból 53,2 százalékkal részesedtek. Dinamikus fejlődés figyelhető meg a megyében is - főleg 1994-et követően -, ennek eredményeképpen a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak aránya az 1992. évi nem egészen 15 százalékról csaknem 58 százalékra nőtt. A beruházásokon belül a külföldi többségi tulajdonú vállalkozások fejlesztései meghatározó súlyt képviselnek nemcsak a régiós, de megyei szinten is. Nógrád megyében arányuk 1996-ban a közel 6 milliárdos felhasználásból 84 százalékot tett ki, miközben a hazai többségi tulajdonban lévő vállalkozások részesedése 11 százalék körüli volt, a kizárólag külföldi tulajdonúaké pedig nem érte el az 5 százalékot sem. Csökkenő tőkenagyság A szervezetek számszerű gyarapodása Nógrád megyében is -miként azt a régióra vonatkoztatva már említettük - mérsékeltebb az országos átlagnál. Sajnos erre utalnak az 1997. évi adatok is, amikor 26 külföldi érdekeltségű vállalkozás kezdte meg működését. Ez a szám ugyan hárommal több mint az előző évben, ám a befektetések összege egynegyedével!!) mérséklődött, csökkent az átlagos tőkenagyság is (több mint egy- harmadával). 1998. I. negyedévében sem javult a helyzet, ekkor a megyék közül Nógrádban alapították a legkevesebb vállalkozást, mindössze ötöt. Az országos tendenciával ellentétben az újonnan alapított vállalkozások száma, valamint a befektetések összege egyaránt kevesebb volt, mint 1997. első negyedévében. Nógrád megyében változatlanul kevés a nagy tőkeerejű vegyes vállalkozás, a külföldi tőke döntő hányada az iparban koncentrálódik, ahol a feltétel- rendszer leginkább adott. Baráthi Ottó Az előrelátás hiánya Váratlan helyzetek A balesetmentes közlekedés nemcsak közlekedésre alkalmas járműveket követel, hanem az érzékeinek teljes birtokában lévő, előrelátó járművezetőket is. A Nógrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság múlt hétről kiadott jelentése szerint emiatt négy közlekedési baleset történt a megyében. Ezen balesetek következtében öten sérültek meg. A baleseteket az úttest bal oldalának - előzés, kikerülés miatt - szabálytalan igénybevétele, a túlzott mértékű sebesség és egy lovas fogattal hátulról történt ütközés okozta. Minden bekövetkezett balesetben az okozó gépkocsivezetők előrelátásának hiánya játszotta a főszerepet. Másik jármű kikerülésénél illetve előzésénél nem vették számításba a szembejövő forgalmat, a sebességtúllépésnél - ami már eleve szabálytalannak minősül — nem számítottak az erős útkanyarra. Arra sem figyeltek eléggé, hogy a be nem látható kanyarban az övékénél lényegesen lassúbb jármű is közlekedhet. A megyei baleset-megelőzési bizottság ismételten felhívja a járművek vezetőinek figyelmét, hogy az utazás során kizárólag a vezetésre koncentráljanak és mindig számítsanak arra, hogy a közutakon váratlan forgalmi helyzetek következhetnek be. P. A. tfy. ős. j_ $. (J
