Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. augusztus 12., szerda Az utolsó fillérig felhasználják a mezőgazdasági többlettámogatást Hatvanmillió vár újabb pályázókra Mindenfajta támogatás úgy kell Nógrád megye mezőgazda­ságának mint az éhes embernek egy falat kenyér. Ugyanis az utóbbi évtizedben anyagilag olyan vérveszteséget szenvedett itt az agrárágazat, amelyet pillanatnyilag senki sem tud megmondani, mikorra képes kiheverni, s mikorra képes megközelíteni azt a színvonalat, amelyet annak idején elért. A jelentős lemaradás mérsék­lésére, az országos átlagtól való elmaradás felzárkóztatá­sára egymásra talált a Nógrád Megyei Agrárkamara, új ne­vén a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Hivatala, a Nógrád Megyei Termelők Ér­dekvédelmi Szövetsége. Kö­zösen bebizonyították, hogy az állami támogatáson kívül plusztámogatásra van szüksé­gük a megye földművelőinek. A gazdajegyzők szerepe Ennek köszönhető, hogy az idén a tavalyi 98 millió forint­tal szemben 240 millió több­lettámogatás került a me­gyébe, a korábbi agrártárca keretéből. Ebből az összegből az első fél évben 134 pályázó jutott 180 millióhoz építési beruhá­zás, ültetvény-telepítés, állat- létszám-növelés, gépbeszerzés címen. Augusztus 10-éig a ta­valyi 35 millióval szemben az idén 55 millió forint tenyészál­lat-vásárlásra jelentkezett igény. Ez év első felében any- nyi gépet vásároltak mint 1997-ben összesen. Jelenté­keny volt az építési beruhá­zásra szánt összeg is. Többen vállalkoztak szaktanácsadás­ra is.- A pályázatok elkészítésé­ben meghatározó szerepet vál­laltak a gazdajegyzők - tudtuk meg dr. Halaj Ignáctól, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnökétől. Gyors bírálat Az agrárfejlesztési bizottság pedig amilyen gyorsan csak lehetett elbírálta a pályázato­kat s javaslatával együtt to­vábbította döntésre a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatala vezetőjének, aki nem késle­kedve elfogadta a bizottság javaslatát. Döntéséről értesí­tette az érintetteket.- A még meglévő 60 millió többlettámogatásból nem ma­rad meg egyetlen fillér sem. Újabb pályázatok útján au­gusztus 31-éig lehet az elkép­zeléseket benyújtani a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nács pályázatának megfele­lően új gépvásárlásra, te­nyészállat-növelésre és szak- tanácsadásra - mondta Urbán Pál, az FVM megyei hivatalá­nak vezetője. Folyamatos feldolgozás- Időközben újabb pályázatok érkeztek gép- és tenyészállat­vásárlására. Ezeket folyama­tosan feldolgozzuk, nem vár­juk meg a beadási határidő végét, augusztus 31-ét. A már beérkezetteket az agrárfejlesz- tési bizottság elé terjesztjük, az augusztus végére érkezőket pedig a következő bizottsági ülésen tárgyaljuk meg. Az eddigi pályázati szándé­kok alapján a rendelkezésre álló 60 millió, Nógrád megye mezőgazdaságának műszaki­technikai színvonalát, az állat- állomány bővítését, a szaktu­dás növelését szolgálja. V. K. Katonaorvosnő Jobbágyiban - Férje kedvéért Budapestről települt a községbe Civileket is gyógyít az ezredes Dr. Ritz Zsuzsanna, orvos al­ezredes, csaknem tizenöt éve szolgál a hadseregben. Életé­ről, pályájáról beszélgettünk.-Hogyan indult orvosi pá­lyafutása ?- 1975-ben avattak orvossá a budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Egyetemen, summa cum laude minősítéssel. Első munkahelyem a Fővárosi Szent István kórház I. belgyógyászati osztálya volt. 1980-ban szak­vizsgáztam belgyógyászatból, jeles eredménnyel. ’84 novem­berében költöztem Jobbágyiba és azóta a Magyar Honvédség Központi Anyagraktár és Javí­tóüzem egészségügyi szolgála­tát vezetem.- Miért hagyta ott a fővárost és választotta a civil orvosi pá­lya helyett a katonaorvosit?- Férjem - Majoros László - kérésére jöttem Jobbágyiba. Ő mezőgazdasági gépészmérnök, tősgyökeres jobbágyi, aki egye­temi éveit kivéve mindvégig szülőfalujában élt. Érezve és el­fogadva ragaszkodását Jobbá­gyihoz, inkább én váltottam. Kapóra jött, hogy a községben működő katonai szervezet ép­pen abban az időben vezető or­vost keresett. Őrnagyi rendfo­kozattal kezdtem.- A kórházi munkát követően milyen feladatok vártak Önre új munkahelyén ?-Meg kellett ismernem az egészségügyi alapellátás helyi sajátosságait, a közvetlen lakó­hely, a környezet adottságait, lehetőségeit. Az első perctől kezdve a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás volt a cé­lom. Ennek érdekében házior­vostanból, üzemorvostanból, honvédorvostanból és kataszt- rófa-orvostanból is szakvizsgát tettem. Ellátási körömbe a job­bágyi alakulat személyi állomá­nya tartozik. Az itt eltöltött évek alatt közöttünk a kölcsönös bi­zalmon alapuló szoros or­vos-beteg kapcsolat alakult ki. Közben sokan nyugdíjba men­tek. Elsősorban részükről, il­letve a honvédségi dolgozók hozzátartozói részéről merült fel az az igény, hogy alapellátásu­kat továbbra is én végezzem és választhassanak háziorvosuk­nak. Ezt a jogos igényt megértve és támogatva a parancsnoki ve­zetés - személy szerint Kará­csony István mérnök-ezredes, parancsnok- segített e lehető­ség megvalósításában. A szak­dolgozókkal együtt úgy döntöt­tünk, hogy bekapcsolódunk a sok pluszteherrel és kötöttséggel járó háziorvosi ellátásba.- Fontos a családi háttér eh­hez a munkához?- Rendkívül fontos, hiszen mind a katonai, mind az orvosi pálya nagy kötöttséget, komoly állóképességet és teljes szakmai odaadást igényel. A szakmai el­várásoknak igényesen megfe­lelni biztos családi háttér nélkül szinte lehetetlen. A stabil „hát­ország” megteremtéséért fér­jemnek és velünk élő anyósom­nak tartozom köszönettel. Első­sorban Ők segítenek ahhoz, hogy kevés szabadidőmet nyu­godt, kiegyensúlyozott családi körben, 9 és 11 éves lányainkkal közösen tölthessük el. Féljem Jobbágyi „szerelmese”. A köz­ség első demokratikusan válasz­tott polgármestere volt, majd ’94-től mint a Szurdokpüspöki és Térsége Gázközmű Kft. ügy­vezetője szűkebb pátriája gya­rapításáért dolgozik. Kerekes Lajos A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. 1 mwiwwmwmmm Kényszerű visszatérés a június 21-ei tűzesetre Ki a felelős a vízhiányéit ? A Salgó úti tűzeset kapcsán megindult a tűzcsapok felújí­tása és festése valamint kar­bantartása. A Nógrád Megyei Hírlap egyik számában olvas­tam, hogy a Salgó út 14. szám alatt lévő tűzcsapot is ellen­őrizték, abban volt víz és mű­ködött. Most már csakis az a kérdé­sem, hogy június 21-én miért nem onnan vételeztek vizet és miért az acélgyárba mentek vízért? Lehet, hogy az lenne a magyarázat, amit az egyik acélgyári tűzoltó mondott, mi-, szerint az onnan vételezett víz ingyen van?! Akkor ezek szerint ezért nem találták meg a tűzoltók a közel­ben lévő tűzcsapot, mert az on­nan vételezett vizet meg kellett volna fizetni a vízműnek? El­fogyott volna az erre adott költ­ségvetési keret? Talán a polgármesteri hivatal tisztelt munkatársai tudnak ma­gyarázatot adni arra, hogy miért nem leltározták a tűzcsapokat 10 éven keresztül s arra is, hogy egy évtizedig nem volt aki a hathavonként esedékes tűzcsa­pellenőrzésen is részt vett volna? Ugyanis a vízmű állítása szerint hathavonként kell a tűz­csapokat ellenőrizni. Persze a tűzcsap kiadást je­lentene a városnak. Holott a vá­ros lakóinak elsődleges vé­delme szempontjából nem egy utolsó rendű kérdés. Természetesen az érdekeltek ellen a tűzeset kapcsán kártérí­tési keresetet kezdeményezek a bíróságon, ahol majd kiderül: miért nem találják meg több esetben a tűzcsapot a tűzoltók (ahogyan a vízmű állítja)? Én azt tudom, hogy a tűzol­tók költségvetése igen szoros, de azért azt gondolom, hogy a tűzoltáshoz szükséges pénz­keret adva van. Az megint egy másik kérdés, hogy mindez elég-e? Azt is tudom, hogy a vízmű­nek igen sok kinnlevősége van és így a tűzoltóknak is meg kell fizetniük a tűzoltáshoz felhasz­nált víz ellenértékét. Azt viszont már nem értem: mind két cég a polgármesteri hivatalhoz tartozik, s miért nem tudnak egy olyan megoldást ta­lálni, amely a tűzoltáshoz fel­használandó víz megfizetésé­nek problémáját megtudná ol­dani? Nekem a lakásom égett ki teljes mértékben, mert nem volt vizük a tűzoltóknak, mert nem találták a tűzcsapot, mert nem tudták a Salgó út 14. szám alatt lévő tűzcsap fedelet felnyitni, pedig a fenti tűzcsap működött és volt benne víz, de tíz éve nem volt tűzcsapleltár, tíz éve ezek szerint senki sem ellen­őrizte a tűzcsapokat. És én meg csak keresem a fe­lelősöket. Ők már megtalálták. Vélik! Angyal István Salgótaiján Tíz kiló alá szorították a troli-áramszedők súlyát - A jövő évezred technikája Angyal már Athénra kacsint Ismeretes, hogy a salgótar­jáni AP-Rekord Kft. világ- színvonalú ugrólécek mel­lett hasonló kvalitású troli­busz-áramszedőket is gyárt. A BKV-nál már végzik a legújabb változat tesztjét. Ez a rúd alig tíz kilót nyom!-Öt év kísérletező mun­kája érett be mostanára - me­sélte Angyal János cégvezető.- A jelenlegi áramszedő hajlított alumínium és üveg­szál együttese. Július végén szerelték fel vele a 77-es csuklósjáratot, amely a Nép­stadion és Újpalota között közlekedik. Én voltam az első utasa, s nagy büszkeség töltött el, amikor a sofőr megje­gyezte: - Uram, ez fantaszti­kus! Az áramszedőt egy hóna­pon át tesztelik majd. Szak­emberek szerint ez a jövő év­ezred technikája, amely a ka­tegóriájában a legkönnyebb, ugyanakkor igen szilárd. Nagy sebességnél sem rán­gatja a felsővezetéket, kialakí­tása miatt pedig alig koptatja a drága bronzhuzalt. -Még híd alatt is nagy biztonságot nyújt. Angyal János trolibusz­áramszedőit ismeri a fél világ. Budapesten, a 77-es csuklósjáraton végzik a tesztelést Elsőként Svájcban alkalmaz­ták, de a sportüzletember re­méli, hogy a 2004-es athéni olimpián is jelen lehet, mivel a görög főváros tendert írt ki a troliközlekedés megszervezé­sére. Egy német cég az AP- Rekord áramszedőivel pályá­zott.- Athénban az elképzelé­sek szerint hatszáz trolit állí­tanak be. Ez háromszor több, mint a BKV állománya. A napokban Zürichbe utazom, az atlétikai Grand Prix-re, s közben újabb tárgyalásokat folytatok troliügyben. Az álta­lunk kifejlesztett rúd ugyanis megfelel az ottani, igen szi­gorú elvárásoknak is - mondta Angyal János. (németh) ✓ Alomutazás avagy a cserháthalápi gyermekek öröme A közelmúltban a napköziotthonos óvoda udvarára Szklenár Károly helyi lakos készített hajót, szekeret, mozdonyt mintázó, a gyermekek által kedvelt, fajátékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents