Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-11 / 187. szám
2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 11., kedd Határozottabban kell élni a törvény szigorával Szülők és rendőrök Egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap augusztus 5-ei számában megjelent „Valaki félt az éjszakában” című cikkben megidézett K. Gy.-nével: meggyőződésem, hogy rajta kívül sokan aggódnak szeretett gyermekeikért. Ezzel kapcsolatban engedtessék meg néhány javaslat: jobban figyeljen valamennyi szülő a kamaszkorú fiatalokra. Különös tekintettel a megfelelő közbiztonság hiányára. Nem valószínű, hogy jót tesz a 16-17 évesek vagy esetenként a még ennél is ifjabbak kimaradása éj- fél-egy, vagy hajnali háromnégy óráig, szülői jóváhagyással. Sok közöttük a gépjárművel randalírozó, gyakori a közterületeken való rongálás és sajnos, az olyan hozzátartozói magatartás is, amit a mi utcánkban tapasztalunk. Egyesek ahelyett, hogy a gyermeküket a helyes magatartásra tanítanák - a közvagyont védő közös képviselő fellépésére -, rendőrt hívnak. Nem egy esetben lehet látni leittasodott lányokat, fiúkat, ennél még rosszabb a szipózás, drogozás, ami sajnos, nem magyar jelenség. Németországban is kevésnek tartják már a „ráolvasást”, az agitációt, az össznépi fecsegést, illetékesek úgy fogalmaztak: a törvény szigorával jobban kell élni. A rendőrök között sok a fiatal, gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkező- mondják a parancsnokaik, s van ebben igazság. Egyetértek azzal, hogy a jogszerűen intézkedőt védjék meg, azonban a rosszul értelmezett mundérbecsület védelme káros jelenség. Vitatom azt, hogy ma rendőrségnek jobbak a tömegkapcsolatai, mint korábban voltak. Most is támogatni kell a törvényeknek megfelelően eljáró rendőröket. De több olyan intézkedésről is van tudomásom, amelyeket nem „Stand nénitől” szereztem be a piacon. K. Gy. édesanyának azt javaslom, amennyiben tárgyilagos vizsgálatot igényel, a katonai főügyészséghez forduljon. Szerintem a sajtónak is többet kell foglalkozni ilyen témákkal. Ozsvárt Barnabás Salgótaiján Juh tenyésztők szép napjai? - Élénkült az utóbbi időben a kereslet a tejesbárányok iránt: a legnagyobb felvevőpiacon, Olaszországban az augusztus egyházi, nemzeti és helyi ünnepek hosszú sorozatával telik. Felvételünkön a ceredi szövetkezet nyája látható. fotó: án Öreg néne őzike nélkül Sokan talán nem is tudják, hogy a nógrádi aprófalvak miféle csodát rejtenek. Pedig, ha jobban kinyitjuk a szemünket, láthatjuk, hogy az egyszerű emberek között is rejteznek tehetségek. Herencsényben él egy idős asszony, akit mindenki csak Teréz néninek hív. Mintha „Öreg néne” lépett volna le a mesekönyv lapjairól... Amikor meglátogattam, szinte vártam, hogy körbevegyék őt az ugráló őzgidák ... Az apró, de lakályos szobában két karosszék állt egymással szemben. Ezeknek hívogató karjai közé telepszünk, és Teréz néni elkezdett mesélni.-Tudod kedveském, akkoriban nekünk még nem volt mosógépünk. Télen és nyáron is a patakban mostunk. Mi, lányok, kimentünk a befagyott patakhoz, szóltunk az embereknek, hogy vágjanak léket bele. Azután feltűrtük a szoknyát és mostunk. Olyan hideg volt a víz, hogy a kezünk-lá- bunk kiveresedett. A szoknyánkon meg jégcsapok lógtak. Mi meg csak sulykó’tuk a ruhát, míg tiszta nem lett. Teréz néni elhallgatott, azután felderült az arca, ahogy a régi időkre gondolt.-Jaj, hogy mennyit sütöttünk mi a lagzira régen! - folytatta. Szemeimből valószínűleg érdeklődést olvasott ki, mert itt nem hagyta abba. — Napokig a konyhában forogtunk. Volt úgy, hogy reggel nyolctól este tízig kavartuk az ételt! Sokfajta süteményt - pitét, fánkot és rétest - csináltunk. Amikor meghallottuk a lakodalmas kocsi zörgését, mindannyian kitódultunk a kapu elé, és ott fogadtuk őket. No, aztán hajnalig tartott a mulatság. Az elbeszélés olyan erejű volt, hogy kívülálló szemlélőként én is megfigyelhettem egy világot, amelyet eddig csak a könyvekből ismertem. Érdeklődésemre Teréz néni elmondta, hogy szerepelt már a televízióban, többek között a Duna TV- ben is, ahol történetei mellett tiszta palóc nyelvjárására is kíváncsiak voltak. A rádiós és tévés műsorok címeire már nem is emlékszik, a sok élmény kusza szövevényként maradt meg benne. Arra a kérdésemre, miért szerepel ennyit, így felelt:-Tudok valamit, ami sokat jelenthet később, és amit szeretnék az utódaimra hagyni. Sokan szeretik még a meséket, én pedig szívesen mesélek! Az idős asszony ugyanis mindig megajándékozza látogatóit egy-egy szép, régi mesével. Amikor elköszöntem, úgy éreztem, ha visszafordulok minden,- Teréz néni, a ház, a régi világ- eltűnik előlem. Nem tudtam megmagyarázni magamnak, mit kaptam tőle, mégis hálás voltam, hogy, ha csak egy pillanatra is, de bekukucskálhattam a régi idők ódon kapuján. N. M. Kérdőjelek a jövő útján - A regionális vasút és az Ipoly Unió Vélemény a vaspályáról A közelmúltban konferenciát tartottak Balassagyarmaton a regionális vasutakról (továbbiakban RV). Ezen szervezetünk, az Ipoly Unió képviselői más irányú kötelezettségeik miatt nem vehettek részt. A mellékvonalak sorsát szívügyünknek tartva, ezúton kívánjuk megosztani a közvéleménnyel vasúti programjaink során szerzett tapasztalatainkat. írásunkban nem kizárólag a múltat elemezzük, hanem javaslatot teszünk az RV-k szervezeti felállására, a mellékvonalak működtetésére, vagyis írásunkat tulajdonképpen vitaindítónak szánjuk. Ahhoz, hogy jobban megértsük az RV-k létrehozásának indokait, vissza kell mennünk a múltba. A MÁV rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe jutott a ’90-es évek elején. A vasút piaci térvesztése, a kormány rossz vasútpolitikája és a MÁV korszerűtlen szervezeti felállása több tízmilliárd forint adósságot okozott. A helyzet tarthatatlanná vált, ezért a kormány 1994. novemberében döntött a MÁV gazdálkodásának helyrehozataláról. Fő a gazdaságosság A MÁV gazdasági konszolidációjáról szóló kormányhatározat szerint az „állami szerepvállalás feltétele olyan határidőkhöz kötött intézkedési program, mely... lehetővé teszi a MÁV Rt. tevékenységének.. .racionalizálását, a MÁV Rt. hatékony gazdálkodási feltételeinek középtávon való kialakítását.” Egyúttal a kormányhatározat rendelkezett 900 kilométer vonalon a forgalom szüneteltetéséről, és további 3 ezer kilométer vonalhálózaton vizsgálatok elvégzéséről arra vonatkozóan, hogy 1996-97 folyamán hogyan oldható meg az üzemeltetés az önkormányzatok, helyi gazdálkodó szervek bevonásával. (A háromezres listán több nyugat-nógrádi vonalszakasz szerepelt.) A kormányhatározatnak megfelelően a MÁV hozzálátott szervezetének átalakításához, melynek szerves részét képezte az RV-k létrehozása három térségben 1995. őszén. Ekkor jött létre az NRV. A re- gionalizálás alapgondolata az, hogy a centralizált vezetésű Ál- lamvasutat kisebb, feladatorientált szervezetekre kell bontani: nemzetközi és nemzeti vasúti közlekedést lebonyolító nemzeti vasutat, illetve a térségeken belüli közlekedést szervező regionális vasúti szervezeteket kívánatos kialakítani. Az RV-nek a nagy vasúti szervezettől leválva széles jogkörrel szükséges üzemeltetniük, ahol helyi szintű tervezés, elszámolás valósul meg. Szervezetünk az RV-k létrehozásával egyetértett. Úgy gondoljuk, hogy az új szervezeti formán keresztül jobban érvényesül a helyi ismeret és a nagyobb érdekeltség, valamint lehetőség nyílik a helyi viszonyokhoz, változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra, vagyis javulhatnak a mellékvonalak gazdasági eredményei. Mi történt azóta? Jóformán semmi. Önállótlan regionalitás Az ígéretek ellenére az RV-k sem szervezetileg, sem pénzügyileg nem rendelkeznek a hatékony működést segítő önállósággal. A terveket továbbra is a Vezérigazgatóság szakigazgatóságai készítik el, bázisszemlélet alapján. Az RV-k üzletvezetőinek a napi üzemvitelbe van betekintése és kizárólag a Ve1- zérigazgatóság által meghatározott teljesítményeket kérhetik számon az alkalmazottaiktól. A regionális vasutaknak szolgáltatást végző partnerek pénzügyi követeléseinek teljesítése rend- szertelen, függenek a MÁV Rt. pénzügyi helyzetétől. Számos esetben előfordult, hogy több hónapos késéssel egyenlítik ki a számlákat, rontva ezzel az RV-k üzleti hitelét. A regionális üzletvezetők szűk hatáskörét jól jelzi, hogy társadalmi szervezetekkel sem köthetnek szerződést. Szervezetünk ezt saját bőrén tapasztalta 1996 nyarán. A helyzetet súlyosbítja a MÁV Rt. egyes vezetőinek azon nyilatkozatai, mely szerint az RV-nél megvalósult a helyi szintű tervezés, irányítás, és elszámolás. Az ilyen hozzáállás megtéveszti a vasút partnereit és a döntéshozókat. Szervezetünk attól tart, hogy az RV-k létrehozását nem követik változások, így önállóságuk nem valósul meg, továbbra is központi irányítás alatt állnak, mely véleményünk szerint az egyik lényeges akadálya a mellékvonalak gazdaságosabb működésének. Az a sejtésünk, hogy a MÁV vezetése számára nem a regionalizá- lás, hanem maga az átalakítás volt a cél. Nekik elég volt az RV-k létrehozását felmutatni, a többi már nem számít. Csapnivaló állapotok Természetesen nem kizárólag a szervezeti átalakítás elmaradása okoz problémát, hanem a gördülőállomány és a felépítmény rossz állapota. Elenyésző pénz jut a pályák karbantartására és a beruházások, fejlesztések kivitelezése sem elfogadható. Például az NRV vonalaira lassan két éve vásárolt kézi jegykiadó automaták az irodákban pihennek, a vasúti rádiótelefon-rendszer pedig néhol használhatatlan. A leépítések egyértelműen a szolgáltatások körének szűkülését, színvonaluk csökkenését eredményezték. A legújabb vasúti menetrendről jobb, ha nem is beszélünk, mert szerintünk ez a MÁV történetének egyik szégyenfoltja. Tavaly már azt hittük, változás következik be a MÁV mellékvonalak felújítására vonatkozó politikájában. Sipos István vezérigazgató több interjúban említette, hogy ez évtől elindul a mellékvonalak rekonstrukciója, első lépésként Nyu- gat-Nógrádban, ahol 200 millió Ft-ot fordítanak pályakarbantartásra. Még ez év márciusában is reménykedtünk: Horváth Lajos úr, a közlekedési tárca vasúti főosztályának vezetője a gyarmati tévében Sipos úr nyilatkozatával azonos tartalmú kijelentést fett. Hol van a 200 millió? Elvitte a veresegyházi vonal villamosítása. Egy , fillér nem jut az idén a nyugatnógrádi vonalakra, de más mellékvonalakon is ez a helyzet. Mit kell tennie a MÁV vezetésének? Először programot kell kidolgoznia a mellékvonalak felújítására. A nyugat-nógrádi vonalak rekonstrukcióját haladéktalanul meg kell kezdeni, ugyanis a pálya leromlott állapota a normális működést veszélyezteti. Másodszor: a MÁV egyes vezetőinek felül kell emelkedniük szűk hatalmi érdekeiken, (nagy vasút, nagy pénz - kis vasút, kis pénz) vagyis azon, hogy a MÁV szervezett átalakítása csökkenti befolyásukat, hatalmi pozícióikat. Áz RV-ket önálló gazdálkodási egységgé kell alakítaniuk. Kis cég jó cég? A kezdetben MÁV, vagyis állami tulajdonban lévő, de a nagy MÁV szervezetéről leváló, saját vezetéssel rendelkező részvénytársaság önálló tervezést - beleértve a menetrendet is -, gazdálkodást folytatna. Véleményünk szerint, már maga a szervezeti leválás is gazdaságosabbá teszi a jnel- lékvonalakat, hiszen bevételeit elkülöníti a fővonalaktól. Egy példa a könnyebb érthetőség kedvéért: az NRV vonalainak turizmusból származó jelentős bevételei nagy hányadban a Nyugati pályaudvar pénztárában jelentkeznek, hiszen a turisták jobbára retúrt váltanak. Amennyiben saját jegyrendszert vezetnek be az NRV vonalain, úgy a helyi utazások bevételei helyben csapódnak le. Tekintettel arra, hogy a pálya- fenntartás költséges, ezért az továbbra is állami feladatként szerepelne, számos külföldi országhoz hasonlóan. A későbbiekben, jogszabály változtatások után a térség ön- kormányzatai és a gazdasági élet szereplői bekapcsolódhatnának - akár tulajdonosként is -, az RV-k működésébe. Tudjuk, hogy ez a mai viszonyok közepette irreálisnak tűnik. Azonban gondoljunk bele: a múlt század elején a nyugatnógrádi vasútvonalak Helyi Érdekű Vasút Rt. formájában működtek, települési tulajdonrészszel. Mellékvonal főhelyen Miért ne lehetne a jövőben hasonló felállás? Természetesen az önkormányzatok bekapcsolódására csak akkor van esély, ha megfelelő állapotú vonalakat adnak át az új vasúti szervezetnek, valamint az állam a veszteségeket utólag megtéríti. A mellékvonalak jövője bizonytalan, egy azonban biztos: amennyiben az RV-k mint új vasúti szervezeti egységek elbuknak, úgy számíthatunk a veszteséges vasútvonalakat felszámolni kívánók újabb támadására. Kelemen Zoltán az Ipoly Unió ügyvezetője fciQÖ®© GÜÓWMP®íí9 05öt# ha lehet, még boldogabbat! Lepje meg azt, aki igazán fontos Önnek, egy BOLDOG NÉVNAPOT sorsjeggyel! A VIRÁG ALATT AKÁR 3 MILLIÓ FORINT IS REJTŐZHET. További részletek a sorsjegyen és a lottózókban. O Boldog NÉVNAPOT! rv
