Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 11., kedd Határozottabban kell élni a törvény szigorával Szülők és rendőrök Egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap augusztus 5-ei számában megjelent „Valaki félt az éjsza­kában” című cikkben megidé­zett K. Gy.-nével: meggyőző­désem, hogy rajta kívül sokan aggódnak szeretett gyermekei­kért. Ezzel kapcsolatban enged­tessék meg néhány javaslat: jobban figyeljen valamennyi szülő a kamaszkorú fiatalokra. Különös tekintettel a megfelelő közbiztonság hiányára. Nem valószínű, hogy jót tesz a 16-17 évesek vagy esetenként a még ennél is ifjabbak kimaradása éj- fél-egy, vagy hajnali három­négy óráig, szülői jóváhagyás­sal. Sok közöttük a gépjárművel randalírozó, gyakori a közterü­leteken való rongálás és sajnos, az olyan hozzátartozói magatar­tás is, amit a mi utcánkban ta­pasztalunk. Egyesek ahelyett, hogy a gyermeküket a helyes magatar­tásra tanítanák - a közvagyont védő közös képviselő fellépé­sére -, rendőrt hívnak. Nem egy esetben lehet látni leittasodott lányokat, fiúkat, ennél még rosszabb a szipózás, drogozás, ami sajnos, nem ma­gyar jelenség. Németországban is kevésnek tartják már a „ráol­vasást”, az agitációt, az össz­népi fecsegést, illetékesek úgy fogalmaztak: a törvény szigo­rával jobban kell élni. A rendőrök között sok a fia­tal, gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkező- mondják a parancsnokaik, s van ebben igazság. Egyetértek azzal, hogy a jogszerűen intézkedőt védjék meg, azonban a rosszul értel­mezett mundérbecsület vé­delme káros jelenség. Vitatom azt, hogy ma rendőrségnek job­bak a tömegkapcsolatai, mint korábban voltak. Most is támogatni kell a tör­vényeknek megfelelően eljáró rendőröket. De több olyan in­tézkedésről is van tudomásom, amelyeket nem „Stand nénitől” szereztem be a piacon. K. Gy. édesanyának azt ja­vaslom, amennyiben tárgyila­gos vizsgálatot igényel, a kato­nai főügyészséghez forduljon. Szerintem a sajtónak is töb­bet kell foglalkozni ilyen té­mákkal. Ozsvárt Barnabás Salgótaiján Juh tenyésztők szép napjai? - Élénkült az utóbbi időben a kereslet a tejesbárányok iránt: a legnagyobb felvevőpiacon, Olaszországban az augusztus egyházi, nemzeti és helyi ün­nepek hosszú sorozatával telik. Felvételünkön a ceredi szövetkezet nyája látható. fotó: án Öreg néne őzike nélkül Sokan talán nem is tudják, hogy a nógrádi aprófalvak miféle csodát rejtenek. Pedig, ha jobban kinyitjuk a szemünket, láthatjuk, hogy az egyszerű emberek között is rejteznek te­hetségek. Herencsényben él egy idős asszony, akit mindenki csak Teréz néninek hív. Mintha „Öreg néne” lépett volna le a mesekönyv lapjairól... Amikor meglátogattam, szinte vár­tam, hogy körbevegyék őt az ugráló őzgidák ... Az apró, de lakályos szobában két karosszék állt egymással szemben. Ezeknek hívogató karjai közé telepszünk, és Te­réz néni elkezdett mesélni.-Tudod kedveském, akko­riban nekünk még nem volt mosógépünk. Télen és nyáron is a patakban mostunk. Mi, lá­nyok, kimentünk a befagyott patakhoz, szóltunk az embe­reknek, hogy vágjanak léket bele. Azután feltűrtük a szok­nyát és mostunk. Olyan hideg volt a víz, hogy a kezünk-lá- bunk kiveresedett. A szok­nyánkon meg jégcsapok lóg­tak. Mi meg csak sulykó’tuk a ruhát, míg tiszta nem lett. Teréz néni elhallgatott, az­után felderült az arca, ahogy a régi időkre gondolt.-Jaj, hogy mennyit sütöt­tünk mi a lagzira régen! - foly­tatta. Szemeimből valószínűleg érdeklődést olvasott ki, mert itt nem hagyta abba. — Napokig a konyhában fo­rogtunk. Volt úgy, hogy reggel nyolctól este tízig kavartuk az ételt! Sokfajta süteményt - pi­tét, fánkot és rétest - csináltunk. Amikor meghallottuk a lako­dalmas kocsi zörgését, mind­annyian kitódultunk a kapu elé, és ott fogadtuk őket. No, aztán hajnalig tartott a mulatság. Az elbeszélés olyan erejű volt, hogy kívülálló szemlélő­ként én is megfigyelhettem egy világot, amelyet eddig csak a könyvekből ismertem. Érdek­lődésemre Teréz néni elmondta, hogy szerepelt már a televízió­ban, többek között a Duna TV- ben is, ahol történetei mellett tiszta palóc nyelvjárására is kí­váncsiak voltak. A rádiós és té­vés műsorok címeire már nem is emlékszik, a sok élmény ku­sza szövevényként maradt meg benne. Arra a kérdésemre, miért szerepel ennyit, így felelt:-Tudok valamit, ami sokat jelenthet később, és amit sze­retnék az utódaimra hagyni. Sokan szeretik még a meséket, én pedig szívesen mesélek! Az idős asszony ugyanis mindig megajándékozza látoga­tóit egy-egy szép, régi mesével. Amikor elköszöntem, úgy érez­tem, ha visszafordulok minden,- Teréz néni, a ház, a régi világ- eltűnik előlem. Nem tudtam megmagyarázni magamnak, mit kaptam tőle, mégis hálás voltam, hogy, ha csak egy pil­lanatra is, de bekukucskálhat­tam a régi idők ódon kapu­ján. N. M. Kérdőjelek a jövő útján - A regionális vasút és az Ipoly Unió Vélemény a vaspályáról A közelmúltban konferenciát tartottak Balassagyarmaton a regionális vasutakról (továbbiakban RV). Ezen szervezetünk, az Ipoly Unió képviselői más irányú kötelezettségeik miatt nem vehettek részt. A mellékvonalak sorsát szívügyünknek tartva, ezúton kívánjuk megosztani a közvéleménnyel vasúti program­jaink során szerzett tapasztalatainkat. írásunkban nem kizáró­lag a múltat elemezzük, hanem javaslatot teszünk az RV-k szervezeti felállására, a mellékvonalak működtetésére, vagyis írásunkat tulajdonképpen vitaindítónak szánjuk. Ahhoz, hogy jobban megértsük az RV-k létrehozásának indo­kait, vissza kell mennünk a múltba. A MÁV rendkívül ne­héz gazdasági helyzetbe jutott a ’90-es évek elején. A vasút pi­aci térvesztése, a kormány rossz vasútpolitikája és a MÁV korszerűtlen szervezeti felál­lása több tízmilliárd forint adósságot okozott. A helyzet tarthatatlanná vált, ezért a kor­mány 1994. novemberében döntött a MÁV gazdálkodásá­nak helyrehozataláról. Fő a gazdaságosság A MÁV gazdasági konszolidá­ciójáról szóló kormányhatáro­zat szerint az „állami szerepvál­lalás feltétele olyan határidők­höz kötött intézkedési program, mely... lehetővé teszi a MÁV Rt. tevékenységének.. .racio­nalizálását, a MÁV Rt. haté­kony gazdálkodási feltételeinek középtávon való kialakítását.” Egyúttal a kormányhatározat rendelkezett 900 kilométer vo­nalon a forgalom szünetelteté­séről, és további 3 ezer kilomé­ter vonalhálózaton vizsgálatok elvégzéséről arra vonatkozóan, hogy 1996-97 folyamán ho­gyan oldható meg az üzemelte­tés az önkormányzatok, helyi gazdálkodó szervek bevonásá­val. (A háromezres listán több nyugat-nógrádi vonalszakasz szerepelt.) A kormányhatározatnak megfelelően a MÁV hozzálá­tott szervezetének átalakításá­hoz, melynek szerves részét képezte az RV-k létrehozása három térségben 1995. őszén. Ekkor jött létre az NRV. A re- gionalizálás alapgondolata az, hogy a centralizált vezetésű Ál- lamvasutat kisebb, feladatori­entált szervezetekre kell bon­tani: nemzetközi és nemzeti vasúti közlekedést lebonyolító nemzeti vasutat, illetve a térsé­geken belüli közlekedést szer­vező regionális vasúti szerveze­teket kívánatos kialakítani. Az RV-nek a nagy vasúti szerve­zettől leválva széles jogkörrel szükséges üzemeltetniük, ahol helyi szintű tervezés, elszámo­lás valósul meg. Szervezetünk az RV-k létre­hozásával egyetértett. Úgy gondoljuk, hogy az új szerve­zeti formán keresztül jobban érvényesül a helyi ismeret és a nagyobb érdekeltség, valamint lehetőség nyílik a helyi viszo­nyokhoz, változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra, vagyis javulhatnak a mellékvo­nalak gazdasági eredményei. Mi történt azóta? Jóformán semmi. Önállótlan regionalitás Az ígéretek ellenére az RV-k sem szervezetileg, sem pénz­ügyileg nem rendelkeznek a ha­tékony működést segítő önálló­sággal. A terveket továbbra is a Vezérigazgatóság szakigazga­tóságai készítik el, bázisszemlé­let alapján. Az RV-k üzletveze­tőinek a napi üzemvitelbe van betekintése és kizárólag a Ve1- zérigazgatóság által meghatá­rozott teljesítményeket kérhetik számon az alkalmazottaiktól. A regionális vasutaknak szolgál­tatást végző partnerek pénzügyi követeléseinek teljesítése rend- szertelen, függenek a MÁV Rt. pénzügyi helyzetétől. Számos esetben előfordult, hogy több hónapos késéssel egyenlítik ki a számlákat, rontva ezzel az RV-k üzleti hitelét. A regionális üzletvezetők szűk hatáskörét jól jelzi, hogy társadalmi szervezetekkel sem köthetnek szerződést. Szerve­zetünk ezt saját bőrén tapasz­talta 1996 nyarán. A helyzetet súlyosbítja a MÁV Rt. egyes vezetőinek azon nyilatkozatai, mely szerint az RV-nél megva­lósult a helyi szintű tervezés, irányítás, és elszámolás. Az ilyen hozzáállás megtéveszti a vasút partnereit és a döntésho­zókat. Szervezetünk attól tart, hogy az RV-k létrehozását nem követik változások, így önálló­ságuk nem valósul meg, to­vábbra is központi irányítás alatt állnak, mely véleményünk szerint az egyik lényeges aka­dálya a mellékvonalak gazda­ságosabb működésének. Az a sejtésünk, hogy a MÁV veze­tése számára nem a regionalizá- lás, hanem maga az átalakítás volt a cél. Nekik elég volt az RV-k létrehozását felmutatni, a többi már nem számít. Csapnivaló állapotok Természetesen nem kizárólag a szervezeti átalakítás elmara­dása okoz problémát, hanem a gördülőállomány és a felépít­mény rossz állapota. Elenyésző pénz jut a pályák karbantartá­sára és a beruházások, fejlesz­tések kivitelezése sem elfogad­ható. Például az NRV vonalaira lassan két éve vásárolt kézi jegykiadó automaták az iro­dákban pihennek, a vasúti rá­diótelefon-rendszer pedig néhol használhatatlan. A leépítések egyértelműen a szolgáltatások körének szűkülését, színvona­luk csökkenését eredményez­ték. A legújabb vasúti menet­rendről jobb, ha nem is beszé­lünk, mert szerintünk ez a MÁV történetének egyik szé­gyenfoltja. Tavaly már azt hittük, válto­zás következik be a MÁV mel­lékvonalak felújítására vonat­kozó politikájában. Sipos Ist­ván vezérigazgató több interjú­ban említette, hogy ez évtől el­indul a mellékvonalak rekonst­rukciója, első lépésként Nyu- gat-Nógrádban, ahol 200 millió Ft-ot fordítanak pályakarban­tartásra. Még ez év márciusában is reménykedtünk: Horváth Lajos úr, a közlekedési tárca vasúti főosztályának veze­tője a gyarmati tévében Sipos úr nyilatkozatával azonos tar­talmú kijelentést fett. Hol van a 200 millió? Elvitte a veresegy­házi vonal villamosítása. Egy , fillér nem jut az idén a nyugat­nógrádi vonalakra, de más mel­lékvonalakon is ez a helyzet. Mit kell tennie a MÁV veze­tésének? Először programot kell kidolgoznia a mellékvona­lak felújítására. A nyugat-nóg­rádi vonalak rekonstrukcióját haladéktalanul meg kell kez­deni, ugyanis a pálya leromlott állapota a normális működést veszélyezteti. Másodszor: a MÁV egyes vezetőinek felül kell emelkedniük szűk hatalmi érdekeiken, (nagy vasút, nagy pénz - kis vasút, kis pénz) vagyis azon, hogy a MÁV szervezett átalakítása csökkenti befolyásukat, hatalmi pozíciói­kat. Áz RV-ket önálló gazdál­kodási egységgé kell alakíta­niuk. Kis cég jó cég? A kezdetben MÁV, vagyis ál­lami tulajdonban lévő, de a nagy MÁV szervezetéről le­váló, saját vezetéssel rendel­kező részvénytársaság önálló tervezést - beleértve a menet­rendet is -, gazdálkodást foly­tatna. Véleményünk szerint, már maga a szervezeti leválás is gazdaságosabbá teszi a jnel- lékvonalakat, hiszen bevételeit elkülöníti a fővonalaktól. Egy példa a könnyebb érthetőség kedvéért: az NRV vonalainak turizmusból származó jelentős bevételei nagy hányadban a Nyugati pályaudvar pénztárá­ban jelentkeznek, hiszen a turis­ták jobbára retúrt váltanak. Amennyiben saját jegyrend­szert vezetnek be az NRV vo­nalain, úgy a helyi utazások be­vételei helyben csapódnak le. Tekintettel arra, hogy a pálya- fenntartás költséges, ezért az továbbra is állami feladatként szerepelne, számos külföldi or­szághoz hasonlóan. A későbbiekben, jogszabály változtatások után a térség ön- kormányzatai és a gazdasági élet szereplői bekapcsolódhat­nának - akár tulajdonosként is -, az RV-k működésébe. Tud­juk, hogy ez a mai viszonyok közepette irreálisnak tűnik. Azonban gondoljunk bele: a múlt század elején a nyugat­nógrádi vasútvonalak Helyi Ér­dekű Vasút Rt. formájában mű­ködtek, települési tulajdonrész­szel. Mellékvonal főhelyen Miért ne lehetne a jövőben ha­sonló felállás? Természetesen az önkormányzatok bekapcso­lódására csak akkor van esély, ha megfelelő állapotú vonala­kat adnak át az új vasúti szerve­zetnek, valamint az állam a veszteségeket utólag megtéríti. A mellékvonalak jövője bi­zonytalan, egy azonban biztos: amennyiben az RV-k mint új vasúti szervezeti egységek el­buknak, úgy számíthatunk a veszteséges vasútvonalakat fel­számolni kívánók újabb táma­dására. Kelemen Zoltán az Ipoly Unió ügyvezetője fciQÖ®© GÜÓWMP®íí9 05öt# ha lehet, még boldogabbat! Lepje meg azt, aki igazán fontos Önnek, egy BOLDOG NÉVNAPOT sorsjeggyel! A VIRÁG ALATT AKÁR 3 MILLIÓ FORINT IS REJTŐZHET. További részletek a sorsjegyen és a lottózókban. O Boldog NÉVNAPOT! rv

Next

/
Thumbnails
Contents