Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 4., kedd Pályáztak, nyertek Műszert vettek a felajánlásból A személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából a „Pásztói Kórházért Alapít­vány” javára 844 ezer forin­tot utalt át az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága - tájé­koztatta lapunkat dr. Éles János, a pásztói városi kór­ház igazgató-főorvosa. - A szív- és érrendszeri betegsé­gek gondozására, megelőzé­sének elősegítésére pedig pá­lyázat útján 350 ezer forintot nyert a kórház. Adott volt tehát a helyzet, hogy a Pásztói Kórházért Alapítvány kuratóriuma a két összeg összevonásával, új orvosi műszer: kerékpár-er- gométer vásárlásáról döntött nemrégiben. A műszer az elmúlt hetek­ben jelesre vizsgázott: EKG- vel, vérnyomásmérővel ki­egészítve terhelés közben méri a szív munkáját és szá­mítógéppel is jól alkalmaz­ható. Ezt követően úgy terve­zik, hogy a szív- és érbetegek gondozása a kórházban meg­duplázódhat, öt órával bő­vülhet. - Az eddigieknél is nagyobb mértékben kell a fi­gyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzé­sére és gyógyítására fordítani - hangsúlyozta a kórház igazgató-főorvosa. Ismeretes, hogy Nógrád megyében ezen megbetege­dések és halálozások legna­gyobb százaléka főleg a kö­zépidős korosztályt érinti. Ezért jelenlegi gyakorlat sze­rinti alacsony diagnosztikai szűrést feltétlen növelni szükséges, hogy több s/íybe­tegséget korábban megelőz­zünk. V. L. Táborozó cigánygyerekek Pásztón: jutalom a jó bizonyítványért, az aktivitásért Meg kell mutatni, hogy milyenek is valójában Pásztón a művelődési központban 1996-ban rendeztek először nyári tábort cigánygyerekek számára. Első alkalommal az is­kolák javaslatai alapján választották ki a gyerekeket, akik jó bizonyítványuk és egész éves munkájuk alapján két hetet tölthettek a táborban. A következő évtől már meghívásos ala­pon lehetett bekerülni, a feltételek sora kiegészült azzal, hogy az intézményben működő cigányklub foglalkozásain rendsze­resen részt vegyenek, illetve az év közbeni programokon - mint például a cigány vers- és mesemondóverseny - aktívan közreműködjenek. A napközis jellegű tábor kezdettől fogva ingyenes volt, és nem volt ez másképpen most sem.- Az idén még meg tudtuk ezt oldani az egyre szűkülő kere­tek ellenére is -mondja An- talné Prezenszki Piroska, a tá­bor vezetője. - Például a Nem­zeti Etnikai és Kisebbségi Alapítvány teljesen elzárkó­zott, és egy fillért sem adott. Két sikeres pályázatot írtunk, és sokat segítettek a helybeliek is. A korlátozódó lehetőségek sajnos azt jelentették, hogy az idén júliusban csak húsz gye­reket tudtunk két hétre meg­hívni, és csak Pásztóról, míg a korábbi években a környékbeli településekről is szép számmal voltak résztvevők. A pénzhiány megmutatko­zott a szolgáltatásban is: a ko­rábbi gyakorlattal szemben kevesebbet tudtak nyújtani. Hényel Ilona gyermekkönyvtá­ros segítségével azért sikerült olyan programokat szervezni, amelyet igazán élveztek a gye­rekek. A cigánykultúra meg­ismertetése most sem hiány­zott, de a mostani gyerekek nem igényelték az előző évek­ben nagy sikert aratott önisme­ret-fejlesztést. A foglalkozások inkább a szabad idő eltöltése felé mentek el, a kicsiket a já­ték, a szövés, a gyöngyözés kö­tötte le, míg a nagyobbak a könyvtári búvárkodást válasz­tották. A jobbágyi Bajzát Zsu­zsa tanítónő jóvoltából megta­nulták a gyerekek, hogyan kell száraz virágok­ból képet készí­teni, Kiss József festőművész pe­dig a képzőmű­vészet rejtelme­ibe vezette be a táborlakókat. Persze komoly dolgokról is volt szó: a Pásztó és Környéke Bűn- megelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány jó­voltából a káros szenvedélyek megelőzéséről hallhattak elő­adást, és nem maradhatott el a romkerti rendőr­ségi bemutató sem. Két nagy kirándulást is be­iktattak: első al­kalommal Szirákra és Bérre lá­togattak el, a második héten pedig Eger nevezetességeivel ismerkedhettek meg. Az egri kirándulás Szilvásváradon folytatódott, majd az elmarad­hatatlan strandolással fejező­dött be. A tábor egyik legfiatalabb lakója Oláh István, aki az idén megy iskolába. Édesanyja né­met, apja cigány származású. Az aprócska legény otthono­san mozgott a nagyobb gyere­kek között, láthatóan nem za­varta őt a korkülönbség.- Miért zavarna, hiszen is­merek mindenkit, arrafelé lak­nak, ahol mi -válaszolja a kérdésre. - Nagyon jól érzem itt magam, itt van két testvé­rem is. Legjobban az egri ki­rándulás tetszett, meg a szil­vásvárad! gyaloglás, meg visz- szafelé a kisvonatozás -ha­darja egy szuszra. - Nagyon elfáradtam, de nem volt semmi baj velem, ugye, Piroska néni? A választ már meg sem várja, szalad tovább, hiszen a reggeli készítésében mindenki segít, hogyan maradhatna ép­pen ő ki? Sárközi Dalma és Jusztin Melinda már a nagyob­bak közé tartozik: 16 és 13 évesek. Mindketten harmad­szor vannak a táborban, egy­behangzó véleményük szerint a jó közösség, az együttlét, a változatos programok a legna­gyobb vonzerő.- Mindent megtesznek itt azért, hogy jól érezzük ma­gunkat - összegzi véleményét Dalma. - Sokat se­gített a tábor abban, hogy elfogadjam sa­ját magam. Itt éb­resztettek rá arra, hogy lehetünk büszkék is a cigány­ságunkra: nekünk is van kultúránk, ze­nénk, amelyet nem eltitkolni kell, ha­nem megismertetni másokkal. Emlék­szem, tavaly még szerettem volna, ha nem lennék cigány, ma már ez teljesen másként van: rájöt­tem, hogy aki fon­tos, az így is elfo­gad, nem vagyok rosszabb annál, mint aki nem ci­gány. Változott a velünk szembeni megítélés is: most már egyre többen megértik a magyarok közül, hogy nem mindenki rossz, nem mindenki bűnöző csak azért, mert éppen cigánynak született.- Szerintem az előítéletek kialakulásához hozzájárult az is, hogy a tévében, újságokban olyan riportok jelentek meg a cigányokról, amelyek alapján általánosítottak az emberek: minden cigány rossz, piszkos, rendetlen és így tovább - egé­szíti ki társa véleményét Me­linda. - Pedig ez ma már nem igaz, egyre többet adnak a hi­giéniára, a tisztaságra. Kivéte­lek persze mindig vannak, de ez így van a magyaroknál is: ott sem mindenki rendes em­ber, mégsem mondják azt, hogy minden magyar egy­forma, nem igaz? Eleinte én is féltem, amikor iskolás lettem, hogyha valami eltűnik az osz­tályban, majd biztos engem fognak gyanúsítani, mert ci­gány vagyok. De szerencsére ez nem így történt, 2-3 barát­nőm -akik nem cigányok - segítettek abban, hogy leküzd- jem a nehézségeket. Bár Melinda nem büszkél­kedik vele, a táborvezető el­árulja: szívós bizonyítani aka­rása meghozta az eredményét, hiszen az iskola egyik legjobb versmondója lett. Komoly to­vábbtanulási szándékai van­nak, amelyhez az első lépcső a francia tagozatos gimnázium lesz. A lányok szívesen be­szélnek tapasztalataikról, de lá­tom, már „tűkön” ülnek, ezért csak egyetlen kérdést teszek fel: ha választani lehetne, hogy cigány- vagy vegyes táborba mehetnének, melyiket válasz­tanák? Nem sokat töprengenek a válaszon, összenéznek, és habozás nélkül az utóbbira szavaznak: mint mondják, meg kell mutatni, hogy milyenek is valójában. Hegedűs E. Baranyi Anita és Baranyi Klaudia, a tábor résztvevői Balassagyarmat és Heimenkirch: partnerség, oklevéllel - Polgármesterek és polgárok egymás között A társadalmi változások kezdetén, 1989-ben nyílt lehetőség arra, hogy balassagyarmatiak megfordulhassanak a bajoror­szági Heimenkirch nagyközségben. A rézfúvósok után a dal­egylet is élvezhette a heimenkirchiek szíves vendéglátását. Az akkori balassagyarmati polgármester dr. Németh György és dr. Kiss Tamás alpolgármester is megismerkedhetett Rudi Ja- nisch polgármesterrel és a helyi vezetőkkel. Heimenkirch látképe madártávlatból Megkoronáztak egy több éves kapcsolatot Vendéglátás bajor módra: részlet a reklámkatalógusból A heimenkirchiek az évek so­rán többször ellátogattak Ba­lassagyarmatra és az énekka­rosok, zenészek, a települések polgárai között barátságok szá­lai szövődtek. Kölcsönösen egymás otthonaiban vendé­geskedtek, így nem csak a kö­zös éneklés lett a kapcsolatte­remtő. Ember Csaba, a Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola igaz­gatója minden lehetőt megtett a két település kapcsolatainak éltetéséért. Munkáját és az ügyet mindkét fél részéről tá­mogatók ez irányú elképzelé­seit nemrégiben siker koro­názta. Balassagyarmat Város Önkormányzata úgy határo­zott, hogy hivatalosan is elis­meri a polgárok által éltetett kapcsolatot és ezt a bajoror­szági Heimenkirch nagyköz­ség vezetése is támogatta. A nemzetközi muzsikustábor záró hangversenyén a volt megyeháza dísztermében ke­rült sor ünnepélyes körülmé­nyek között a partnerkapcso­latról szóló oklevél aláírására. A Nagy Márta balassagyar­mati művész-tanár által míve­sen elkészített oklevél a követ­kezőkről szól: „Balassagyarmat város és Heimenkirch nagyközség pol­gármesterei a két település kö­zött 1989 óta fennálló barátsá­got partnerkapcsolattal kíván­ják megkoronázni. Azt szeret­nék, ha a polgárok, köztük a fia­talok is, - különböző területek szoros kapcsolatán keresztül - a baráti megértést elmélyítenék. Legyen ez a partnerkapcso­lat az európai testvériség jel­képe, és fejezze ki azt, hogy mindkét nép békében és sza­badságban akar élni. A Balassagyarmat város és Heimenkirch nagyközség által rögzített testvérkapcsolat ezen oklevél aláírásával lép ér­vénybe.” Rudi Janisch, a 3600 lakosú bajorországi Heimenkirch polgármestere a település ve­zetőinek kíséretében érkezett az Ipoly-parti városba, Balas­sagyarmatra. Az eseményt így méltatta:- Mi is lehetőségeink sze­rint ápoltuk ezt a tízéves ba­rátságot. Most az Ipoly-parti vásáron bemutatkozott a sajt­gyárunk, és remélhetőleg jö­vőre a sörgyár és a mezőgaz­daságból élő polgáraink is megjelenhetnek termékeikkel. Megtisztelve érezzük magun­kat, hogy hivatalossá tehetjük kapcsolatunkat Balassagyar­mat városával. Szabó Endre Lelkisegély telefonon A telefonos lelkisegély-szolgá- latot eddig mindenki ingyene­sen hívhatta, aki azonnal fel akarta venni a kapcsolatot valakivel, aki kész és képes meghallgatni őt. A Matáv 1998 július 1-jétől- technikai okokra hivatkozva- az ingyenességet megszün­tette és a szolgálatoknak or­szágszerte zöld számot adott. Nógrád megye 32-es körze­tében az KNC a Salgótarjánban működő 311-600 számú lelki- segély-telefon számára az in­gyenességet továbbra is bizto­sítja. A balassagyarmati szolgálat zöld száma: 06/80/505-502, melyet a hívók továbbra is in­gyenesen hívhatnak minden nap 18 és 06 óra között, ha meg akarják osztani valakivel gond­jaikat, bánatukat, magányukat, problémáikat, akár névtelensé­gük megőrzésével is. A szolgálat várja továbbra is a 35-ös körzetben lakók hívá­sait, azzal a hittel és tapasztalat­tal, hogy fontos, hogy odafi­gyeljünk egymásra. Beszélni a problémáinkról, megosztani va­lakivel belső érzéseinket - az első lépés megoldásuk fel. Balassagyarmat, telefonos lelkisegély-szolgálat 'JLJJUSJ jJj 27KMP« 208 O0ŐT, HA LEHET, MÉG BOLDOGABBAT! Lepje meg azt, aki igazán fontos Önnek, egy BOLDOG NÉVNAPOT sorsjeggyel! A VIRÁG ALATT AKÁR 3 MILLIÓ FORINT IS REJTŐZHET. További részletek a sorsjegyen és a lottózókban. Ö ív fi

Next

/
Thumbnails
Contents