Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-04 / 181. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 4., kedd Pályáztak, nyertek Műszert vettek a felajánlásból A személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából a „Pásztói Kórházért Alapítvány” javára 844 ezer forintot utalt át az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága - tájékoztatta lapunkat dr. Éles János, a pásztói városi kórház igazgató-főorvosa. - A szív- és érrendszeri betegségek gondozására, megelőzésének elősegítésére pedig pályázat útján 350 ezer forintot nyert a kórház. Adott volt tehát a helyzet, hogy a Pásztói Kórházért Alapítvány kuratóriuma a két összeg összevonásával, új orvosi műszer: kerékpár-er- gométer vásárlásáról döntött nemrégiben. A műszer az elmúlt hetekben jelesre vizsgázott: EKG- vel, vérnyomásmérővel kiegészítve terhelés közben méri a szív munkáját és számítógéppel is jól alkalmazható. Ezt követően úgy tervezik, hogy a szív- és érbetegek gondozása a kórházban megduplázódhat, öt órával bővülhet. - Az eddigieknél is nagyobb mértékben kell a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és gyógyítására fordítani - hangsúlyozta a kórház igazgató-főorvosa. Ismeretes, hogy Nógrád megyében ezen megbetegedések és halálozások legnagyobb százaléka főleg a középidős korosztályt érinti. Ezért jelenlegi gyakorlat szerinti alacsony diagnosztikai szűrést feltétlen növelni szükséges, hogy több s/íybetegséget korábban megelőzzünk. V. L. Táborozó cigánygyerekek Pásztón: jutalom a jó bizonyítványért, az aktivitásért Meg kell mutatni, hogy milyenek is valójában Pásztón a művelődési központban 1996-ban rendeztek először nyári tábort cigánygyerekek számára. Első alkalommal az iskolák javaslatai alapján választották ki a gyerekeket, akik jó bizonyítványuk és egész éves munkájuk alapján két hetet tölthettek a táborban. A következő évtől már meghívásos alapon lehetett bekerülni, a feltételek sora kiegészült azzal, hogy az intézményben működő cigányklub foglalkozásain rendszeresen részt vegyenek, illetve az év közbeni programokon - mint például a cigány vers- és mesemondóverseny - aktívan közreműködjenek. A napközis jellegű tábor kezdettől fogva ingyenes volt, és nem volt ez másképpen most sem.- Az idén még meg tudtuk ezt oldani az egyre szűkülő keretek ellenére is -mondja An- talné Prezenszki Piroska, a tábor vezetője. - Például a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Alapítvány teljesen elzárkózott, és egy fillért sem adott. Két sikeres pályázatot írtunk, és sokat segítettek a helybeliek is. A korlátozódó lehetőségek sajnos azt jelentették, hogy az idén júliusban csak húsz gyereket tudtunk két hétre meghívni, és csak Pásztóról, míg a korábbi években a környékbeli településekről is szép számmal voltak résztvevők. A pénzhiány megmutatkozott a szolgáltatásban is: a korábbi gyakorlattal szemben kevesebbet tudtak nyújtani. Hényel Ilona gyermekkönyvtáros segítségével azért sikerült olyan programokat szervezni, amelyet igazán élveztek a gyerekek. A cigánykultúra megismertetése most sem hiányzott, de a mostani gyerekek nem igényelték az előző években nagy sikert aratott önismeret-fejlesztést. A foglalkozások inkább a szabad idő eltöltése felé mentek el, a kicsiket a játék, a szövés, a gyöngyözés kötötte le, míg a nagyobbak a könyvtári búvárkodást választották. A jobbágyi Bajzát Zsuzsa tanítónő jóvoltából megtanulták a gyerekek, hogyan kell száraz virágokból képet készíteni, Kiss József festőművész pedig a képzőművészet rejtelmeibe vezette be a táborlakókat. Persze komoly dolgokról is volt szó: a Pásztó és Környéke Bűn- megelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány jóvoltából a káros szenvedélyek megelőzéséről hallhattak előadást, és nem maradhatott el a romkerti rendőrségi bemutató sem. Két nagy kirándulást is beiktattak: első alkalommal Szirákra és Bérre látogattak el, a második héten pedig Eger nevezetességeivel ismerkedhettek meg. Az egri kirándulás Szilvásváradon folytatódott, majd az elmaradhatatlan strandolással fejeződött be. A tábor egyik legfiatalabb lakója Oláh István, aki az idén megy iskolába. Édesanyja német, apja cigány származású. Az aprócska legény otthonosan mozgott a nagyobb gyerekek között, láthatóan nem zavarta őt a korkülönbség.- Miért zavarna, hiszen ismerek mindenkit, arrafelé laknak, ahol mi -válaszolja a kérdésre. - Nagyon jól érzem itt magam, itt van két testvérem is. Legjobban az egri kirándulás tetszett, meg a szilvásvárad! gyaloglás, meg visz- szafelé a kisvonatozás -hadarja egy szuszra. - Nagyon elfáradtam, de nem volt semmi baj velem, ugye, Piroska néni? A választ már meg sem várja, szalad tovább, hiszen a reggeli készítésében mindenki segít, hogyan maradhatna éppen ő ki? Sárközi Dalma és Jusztin Melinda már a nagyobbak közé tartozik: 16 és 13 évesek. Mindketten harmadszor vannak a táborban, egybehangzó véleményük szerint a jó közösség, az együttlét, a változatos programok a legnagyobb vonzerő.- Mindent megtesznek itt azért, hogy jól érezzük magunkat - összegzi véleményét Dalma. - Sokat segített a tábor abban, hogy elfogadjam saját magam. Itt ébresztettek rá arra, hogy lehetünk büszkék is a cigányságunkra: nekünk is van kultúránk, zenénk, amelyet nem eltitkolni kell, hanem megismertetni másokkal. Emlékszem, tavaly még szerettem volna, ha nem lennék cigány, ma már ez teljesen másként van: rájöttem, hogy aki fontos, az így is elfogad, nem vagyok rosszabb annál, mint aki nem cigány. Változott a velünk szembeni megítélés is: most már egyre többen megértik a magyarok közül, hogy nem mindenki rossz, nem mindenki bűnöző csak azért, mert éppen cigánynak született.- Szerintem az előítéletek kialakulásához hozzájárult az is, hogy a tévében, újságokban olyan riportok jelentek meg a cigányokról, amelyek alapján általánosítottak az emberek: minden cigány rossz, piszkos, rendetlen és így tovább - egészíti ki társa véleményét Melinda. - Pedig ez ma már nem igaz, egyre többet adnak a higiéniára, a tisztaságra. Kivételek persze mindig vannak, de ez így van a magyaroknál is: ott sem mindenki rendes ember, mégsem mondják azt, hogy minden magyar egyforma, nem igaz? Eleinte én is féltem, amikor iskolás lettem, hogyha valami eltűnik az osztályban, majd biztos engem fognak gyanúsítani, mert cigány vagyok. De szerencsére ez nem így történt, 2-3 barátnőm -akik nem cigányok - segítettek abban, hogy leküzd- jem a nehézségeket. Bár Melinda nem büszkélkedik vele, a táborvezető elárulja: szívós bizonyítani akarása meghozta az eredményét, hiszen az iskola egyik legjobb versmondója lett. Komoly továbbtanulási szándékai vannak, amelyhez az első lépcső a francia tagozatos gimnázium lesz. A lányok szívesen beszélnek tapasztalataikról, de látom, már „tűkön” ülnek, ezért csak egyetlen kérdést teszek fel: ha választani lehetne, hogy cigány- vagy vegyes táborba mehetnének, melyiket választanák? Nem sokat töprengenek a válaszon, összenéznek, és habozás nélkül az utóbbira szavaznak: mint mondják, meg kell mutatni, hogy milyenek is valójában. Hegedűs E. Baranyi Anita és Baranyi Klaudia, a tábor résztvevői Balassagyarmat és Heimenkirch: partnerség, oklevéllel - Polgármesterek és polgárok egymás között A társadalmi változások kezdetén, 1989-ben nyílt lehetőség arra, hogy balassagyarmatiak megfordulhassanak a bajorországi Heimenkirch nagyközségben. A rézfúvósok után a dalegylet is élvezhette a heimenkirchiek szíves vendéglátását. Az akkori balassagyarmati polgármester dr. Németh György és dr. Kiss Tamás alpolgármester is megismerkedhetett Rudi Ja- nisch polgármesterrel és a helyi vezetőkkel. Heimenkirch látképe madártávlatból Megkoronáztak egy több éves kapcsolatot Vendéglátás bajor módra: részlet a reklámkatalógusból A heimenkirchiek az évek során többször ellátogattak Balassagyarmatra és az énekkarosok, zenészek, a települések polgárai között barátságok szálai szövődtek. Kölcsönösen egymás otthonaiban vendégeskedtek, így nem csak a közös éneklés lett a kapcsolatteremtő. Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója minden lehetőt megtett a két település kapcsolatainak éltetéséért. Munkáját és az ügyet mindkét fél részéről támogatók ez irányú elképzeléseit nemrégiben siker koronázta. Balassagyarmat Város Önkormányzata úgy határozott, hogy hivatalosan is elismeri a polgárok által éltetett kapcsolatot és ezt a bajorországi Heimenkirch nagyközség vezetése is támogatta. A nemzetközi muzsikustábor záró hangversenyén a volt megyeháza dísztermében került sor ünnepélyes körülmények között a partnerkapcsolatról szóló oklevél aláírására. A Nagy Márta balassagyarmati művész-tanár által mívesen elkészített oklevél a következőkről szól: „Balassagyarmat város és Heimenkirch nagyközség polgármesterei a két település között 1989 óta fennálló barátságot partnerkapcsolattal kívánják megkoronázni. Azt szeretnék, ha a polgárok, köztük a fiatalok is, - különböző területek szoros kapcsolatán keresztül - a baráti megértést elmélyítenék. Legyen ez a partnerkapcsolat az európai testvériség jelképe, és fejezze ki azt, hogy mindkét nép békében és szabadságban akar élni. A Balassagyarmat város és Heimenkirch nagyközség által rögzített testvérkapcsolat ezen oklevél aláírásával lép érvénybe.” Rudi Janisch, a 3600 lakosú bajorországi Heimenkirch polgármestere a település vezetőinek kíséretében érkezett az Ipoly-parti városba, Balassagyarmatra. Az eseményt így méltatta:- Mi is lehetőségeink szerint ápoltuk ezt a tízéves barátságot. Most az Ipoly-parti vásáron bemutatkozott a sajtgyárunk, és remélhetőleg jövőre a sörgyár és a mezőgazdaságból élő polgáraink is megjelenhetnek termékeikkel. Megtisztelve érezzük magunkat, hogy hivatalossá tehetjük kapcsolatunkat Balassagyarmat városával. Szabó Endre Lelkisegély telefonon A telefonos lelkisegély-szolgá- latot eddig mindenki ingyenesen hívhatta, aki azonnal fel akarta venni a kapcsolatot valakivel, aki kész és képes meghallgatni őt. A Matáv 1998 július 1-jétől- technikai okokra hivatkozva- az ingyenességet megszüntette és a szolgálatoknak országszerte zöld számot adott. Nógrád megye 32-es körzetében az KNC a Salgótarjánban működő 311-600 számú lelki- segély-telefon számára az ingyenességet továbbra is biztosítja. A balassagyarmati szolgálat zöld száma: 06/80/505-502, melyet a hívók továbbra is ingyenesen hívhatnak minden nap 18 és 06 óra között, ha meg akarják osztani valakivel gondjaikat, bánatukat, magányukat, problémáikat, akár névtelenségük megőrzésével is. A szolgálat várja továbbra is a 35-ös körzetben lakók hívásait, azzal a hittel és tapasztalattal, hogy fontos, hogy odafigyeljünk egymásra. Beszélni a problémáinkról, megosztani valakivel belső érzéseinket - az első lépés megoldásuk fel. Balassagyarmat, telefonos lelkisegély-szolgálat 'JLJJUSJ jJj 27KMP« 208 O0ŐT, HA LEHET, MÉG BOLDOGABBAT! Lepje meg azt, aki igazán fontos Önnek, egy BOLDOG NÉVNAPOT sorsjeggyel! A VIRÁG ALATT AKÁR 3 MILLIÓ FORINT IS REJTŐZHET. További részletek a sorsjegyen és a lottózókban. Ö ív fi
