Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-28 / 201. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 1998. augusztus 28. péntek _________________, ________________________________________ 5. oldal N yugdíjasok és nyugdíjak az északi régióban és Nógrád megyében Árulkodó statisztikai adatok Az ezredforduló végéhez közeledve Magyarországon a lakosság elöregedésének gyorsuló folyamata tapasztalható. Ez az évek óta érvényesülő tendencia az észak-magyarországi régión belül (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye tartozik ide) az átlagosnál is fokozottabban mutatkozik meg. Magányosan - Emberek gyűrűjében is lehet magányos az ember. A derűs öregség csak keveseknek adatik meg, s ez ellen legtöbbet a fiatalok tehetnének. fotó: gyurián Aki egyedül néz a tálba, nincs jó falata Jó volt fiatalnak lenni Elhunyt a pápai sebész Sikeres ember volt Meghalt a pápán több műtétet is végrehajtó orvoscsoport vezetője. Francesco Crucitti olasz sebészprofesszor 68 éves korában, rákbetegségben hunyt el a római Agostino Gemelli katolikus egyetem klinikáján. Crucitti a II. János Pál ellen 1981. május 13-án a Szent Péter téren elkövetett merénylet után vált világszerte ismertté, noha már akkor nemzetközi hírű sebész volt. Ezen a napon neki „adatott meg”, hogy elvégezze a több sebből is vérző pápán az életmentő műtétet. Az alacsony származású sebészorvos nemcsak az orvosi beavatkozást végezte el kiválóan, de igen jól kezelte az akkor bizony nem könnyű szituációt is. Azóta a „pápai kirurgus” még két másik operációt is végrehajtott a pápán, akivel bensőséges kapcsolata alakult ki. Rómában most felidézik, hogy amikor 1992-ben a pápánál vastagbélpolipot diagnosztizáltak, rákos elfajulással, az egyházfő újból Crucit- tihoz fordult. A sebész egy vastag könyvvel a hóna alatt érkezett a Vatikánba, hogy kimerítően tájékoztathassa a végrehajtandó műtét legapróbb részleteire is kíváncsi pápát. A már hosszabb ideje betegeskedő Crucitti annak tudatában halt meg, hogy sikeres ember. Munkatársai szerint azonban nemcsak a pápai sebész megtisztelő titulusára gondolt, hiszen sok más szakmai elismerésben is részesült. Híres volt hatalmas munkabírásáról, hihetetlen akaraterejéről. A 90-es évek elején diagnosztizált prosztatarák legutóbb már a csontját is megtámadta, így életét nem lehetett megmenteni. Megéri dohányozni? Kevés vér a szívben Még az egészségesnek tartott dohányosok véredényei is károsodást szenvednek, ami szívbetegség korai jele. Ezt állapították meg nemrég amerikai kutatók. így érthető, hogy a dohányosok miért nem tudnak olyan fáradhatatlanul testmozgást végezni, noha tüdejüknek nincs semmi baja. Szívük ugyanis nem kap elegendő vért. A fizikai erőfeszítésnél a szív gyorsabban ver, a koszorúereknek tágulniuk kell. JpSW Az emberek többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben olvasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi mindenkinek kijár... Zsák-utcák forgataga Őrhalomban már burgonyászsákok szegélyezik a főutcát. S ezekben a nyár végéhez képest is hűvös napokban még a hőgutától sem kell félteni a mustrára kiállított termést. Más települések határában is hajlonganak már a derekak a burgonyaföldeken, de még csak a korai fajtákat szedik fel. A szécsényi termesztők szerint viszont nincs még itt a télire „verme- lés”, beszerzés ideje. Az őrhalmi krumpli valamiképpen fogalommá vált az utóbbi A jelzett folyamat, valamint a népesség egészségi állapota, továbbá a térségben jelentkező - az átlagosnál is nagyobb arányú - munkanélküliség következtében a régióban és azon belül Nógrád megyében is emelkedett a nyugdíjasok és járadékosok száma. Ugyanakkor 1998 márciusában már némileg kevesebben voltak, mint egy évvel korábban, ezen belül a saját jogú nyugdíjasoké kismértékben nőtt, az egyéb jogcímen (baleseti járadék, özvegyi ellátás, mezőgazdasági szövetkezeti járadék) nyugellátásban részesülőké számottevően csökkent. Siók a kisnyugdíjas Magas a kisnyugdíjasok száma és aránya is, az özvegyi nyugdíjból és a baleseti járadékból nem lehet megélni. Alábbi írásunkhoz felhasználtuk a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának időszaki információit. A régióban élő nyugdíjasok -azaz az összes nyugdíjszerű ellátásban részesülő - hatvan százaléka öregségi nyugdíjban részesül, számuk egy év alatt majd egy százalékkal nőtt. Az egész régióban - nem utolsósorban annak döntően ipari, korábban nehézipari jellege miatt is - magas a rokkant nyugdíjasok száma és aránya, ez utóbbi mintegy 30 százaléka kismértékben csökkenő tendenciájú. Ez elsődlegesen a foglalkoztatás nagymértékű csökkenésének is következménye, valamint a szigorodó orvosi felülvizsgálati stb. eljárásoknak. Az előbbi két meghatározó nyugdíjforma mellett a baleseti járadékban, özvegyi ellátásban mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők együttes aránya 10 százalék, mindhárom ellátási formába tartozók száma csökkenő tendenciájú. Legtöbben özvegyi ellátásban részesültek, számuk Nógrád megyében is mérséklődött. A nemek megoszlását tekintve megfigyelhető, hogy a nyugdíjasok, járadékosok többsége nő. Arányuk Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád meévekben, de nemcsak a minőség, hanem a mennyiség miatt is: itt aki él és mozog ezzel foglalkozik, s igyekszik kihasználni az átmenő forgalmat, hogy a bevételt ne zsugorítsa a szállítási költség. Tény és való: szépen összeválogatják a termesztők a zsákokból kimosolygó, rózsaszín gumókat. Nagyságra, formára nagyjából azonosakat raknak egy-egy tizenötkilós pakkba. A vásárló legfeljebb akkor lepődik meg, amikor a hámozó kés alá kerül a kollekció, s kiderül, hogy bizony fehér és sárga egyaránt került a csomagba. S ebből arra következtet, hogy bizony nem egyféle az annak mondott fajta. Fogyasztás szempontjából alig van ennek jelentősége, de aki vetőgumó szaporítására szerezte be - s gyében egyaránt 59 százalék. Heves megyében még magasabb, 61 százalék. Ugyanakkor a rokkant nyugdíjasok több, mint fele - magyarázatra sem szorul - férfi. Részesedésük Nógrád megyében a legnagyobb, 58 százalék. A baleseti járadékban részesültek 85 százaléka - ez is teljesen evidens - férfi, ezzel szemben az özvegyi jogon ellátottak, valamint a a mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok többsége nő. Növekvő reálérték A baleseti járadékosok legnagyobb hányada mindhárom megyében 54 éves és fiatalabb, az özvegyi jogon ellátottak, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok többsége a régió mindhárom megyéjében 70 éves és idősebb. Eléggé közismert, hogy a lakosság - ezen belül is az egyes rétegek, társadalmi csoportok - életszínvonalát, életkörülményeit döntően a jövedelemhez jutás lehetősége, konkrétan az összes jövedelem nagysága határozza meg. A nyugdíjas népesség megélhetését, anyagi helyzetét pedig szinte egy az egyben a nyugdíjak és járadékok (relatív) nagysága determinálja, mi vei meghatározó többségüknek ez az egyetlen jövedelemforrása. A régióban élő nyugdíjasok és járadékosok átlagos havi bruttó ellátása 1998 márciusában 25 665 forint volt, az egy évvel korábbinál 19,9 százalékkal több. Amint az eléggé közismert az átlagjövedelmek reálértékének alakulása a névleges érték változása és a fogyasztói árindex összehasonlításával határozható meg (Leegyszerűsítve: a névleges jövedelemindex osztva a fogyasztói árindexszel.) Természetesen így van ez a nyugdíjak, járadékok esetében is. Az 1998. márciusi adatok szerint a fogyasztói árindex az egy évvel korábbihoz képest 116,4 százalék volt: A nyugdíjak reálértéke egy év alatt az észak-magyarországi régióban 3 százalékkal nőtt (119,9:1, 164=103,0 százalék), mondjuk a fehér újbóli vetéséhez ragaszkodik - annak módot ad a szétválogatásra. Szécsényben termett krumplirakománnyal a szélrózsa minden irányába mennek már a szállítójárművek. A kilónkénti ár egységesnek tűnik, s megegyezik a salgótarjáni vásárcsarnokban tapasztalt ötven forintos árakkal. Tari kistermelők amondóak, hogy lesz még olcsóbb is ez az alapvető élelmezési cikk, de a vevőnek azt ajánlják, hogy jól nézzék meg, egészséges-e amit megvesznek. Falujukban idén kisebb a terméshozam, s a hírek szerint máshol is hasonló a helyzet. Mondják, nem is baj, hiszen, ha nincs jószág, ami megegye a felesleget, meg kell gondolni, mennyit vessenek, mert munka van ám vele, temérdek. ezen belül Nógrád megyében 3,1 százalékkal, tehát az átlagot meghaladó mértékben. Mindez arra utal, a nyugdíjasok megélhetési viszonyai is javultak valamelyest, bár ahhoz, hogy ez - mármint a javulás - érzékelhető legyen igazából, nagyobb reálnyugdíj növekedésre lenne szükség. A férfiak átlagnyugdíja, járadéka mindhárom megyében - az özvegyi ellátás, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadék kivételével - több mint a nőké. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a nők általában kevesebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba, másrészt szerepet játszik a képzettség, a beosztás, valamint a korstruktúra nemenkénti különbözősége is. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a reálértékben bekövetkezett minimális javulás ellenére - amint az az előző táblázatból kitűnt, a baleseti járadék, illetve még az özvegyi ellátás is olyan alacsony színvonalú, nominálértéken is, hogy abból megélni aligha, legfeljebb csak vegetálni lehet.) Kategóriák... A nyugdíjasok, járadékosok havi alapellátása a nyugellátás jellege szerint nyugdíjkategóriánként is eltér. Az észak-magyarországi régióban 1998 márciusában az öregségi nyugdíjasok 25 százalékának, a rokkantságiak 37 százalékának 21 000 forintnál kevesebb alapnyugdíjat folyósítottak. A vizsgált megyék közül az öregségi nyugdíjasoknál Nógrád megyében a legnagyobb az ebben a kategóriába tartozók részesedése (27 százalék), a rokkantságiaknál Borsod- Abaúj-Zemplén megyében (39 százalék). A fenti adatok alapján nyer megerősítést igazán a korábbi - zárójelbe tett - megélhetésre vonatkozó megállapításunk. Végső következtetésként - tekintettel arra, hogy az országos adatok sem térnek el lényegesen az észak-magyarországitól - megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjreform további kiterjesztése mindenekelőtt a nyugdíjasok élethelyzetének-életmi- nőségének javítására kell, hogy irányuljon, legalább olyan mértékben, amennyiben ezt a gazdaság állapota lehetővé teszi. Baráthi Ottó- Nem szeretném, ha teljes nevemmel jelenne meg az írás- mondja kétszer-három- szor megismételve kérését H.- né mátramindszenti nyugdíjas, aki házvezetőnőként a hetvenes években került a nyugdíjasok közé, előbb saját jogon, később pedig kiegészítve a hadiözvegynek járó nyugdíjjal. Féijével való boldogsága nagyon rövid ideig tartott. Az 1942 évi sorozás után behívták katonának. Mielőtt a frontra indult, karácsonyra hazaengedték, majd visszatért. Utána beosztották az Oroszországba irányuló menetszázadba.- Azóta se tudok róla. Felkutatására külföldön is több helyről kértem segítséget. Mindenhonnan az alábbi választ kaptam: eltűnt ... Később mások mondták, hogy neve benne volt az újságban az eltűntek között. Az akkor még húszéves fiatalasszony szülei gazdálkodók voltak. Később előbb édesapját vesztette el, majd édesanyját. Árvaként szülőfalujában eljárt az akkori mezőgazdasági szövetkezetbe dolgozni. Apósa, anyósa ebben az időben gyakran mondta, hogy hagyja abba, nem bírja.-Anyósom gyakran biztatott, fogadjam el a házvezetőnői állást, vállaljam el a munkahelyet. Végül igent mondtam. Ha munkaadóm költözött, én is vele mentem.- Nem gondolt az újbóli férj- hezmenésre? . - Volt kérőm. Megzavarodtam volna, ha férjhez megyek, s az első féljem arra jön haza, hogy más felesége vagyok. Nagyon szerettem. Addig nagyon jó volt, amíg a szüleim éltek. Azóta viszont nehéz az életem ...- Mivel tölti napjait?- A kertben előteremtem a konyhához szükséges zöldségfélét, burgonyát. Eddig én ástam fel a kertet. Az idén már nem bírtam. Egyébként addig teszek-veszek a kertben, amíg bírom, utána megpihenek, majd folytatom.-Miként telnek estéi, napjai?-Egyedül nem jó, ilyenkor előjönnek a régi emlékek, a jó is, meg a rossz is. Amikor jó műsor van, akkor tévézek. Sokan mondják, hogy akinek nincs senkije, azt nem is akarják. Én is így érzem. Férfiakkal nem nagyon beszélek, három-négy családhoz szoktam elmenni, ahol szívesen fogadnak. Mindenki mondja a maga baját: itt fáj, ott fáj, milyen jó-volt fiatalnak lenni.- Mire elég a nyugdíja ?- Beosztással a havi kiadásokra. De ha több volna, azt is el lehetne költeni. A rokonok a jelesebb ünnepeken ellátnak hússal s egyéb élelmiszerrel. Tudja, aki egyedül néz a tálba, annak nincs jó falatja.- Mi lesz velem, ha megbetegszem? - kérdi szinte önmagától, majd így indokol: Hajnali háromkor alszom el, öt órakor hallom a harangzúgást. Ha segítségre volna szükségem, nem tudnék kinek szólni. Sajnos, sokan élünk egyedül. Úgy gondoltam, eladom a házat, visszamegyek a szülőfalumba, s ott veszek egy másikat. Közelebb leszek a rokonokhoz, akik ha kell gyorsan segítenek. A gáz bevezetése után nem tudtam begyújtani, kénytelen voltam a polgármesteri hivatalban segítséget kérni, mondják meg, miként kell ezt csinálni. Átjöttek és bekapcsolták. Azóta nincs ilyen gondom. Előtte fával tüzeltem. A felfűrészelés után a vékonyabbakat én hasogattam fel... V. K. Új megvilágításban A szentkúti templom freskóit pár hete új megvilágításban láthatják mindazok, akik elzarándokolnak a kegyhelyre. A változás az „elöregedett” villamoshálózat nemrégiben történt felújításának köszönhető. A lourdesi barlangnál jelenleg is dolgoznak a kőművesek. Itt dr. Harsányt István építész irányításával, Luda László tervezésében új építményt emelnek, mivel a korábbi lépcsője - amelyet még ’32-ben a búcsúsok készítettek - balesetveszélyessé vált. Ennek a munkának mintegy tízmillió forint a költsége, befejezése a tervek szerint szeptember végére lesz. Európa leghosszabb települése: Ludányhalászi Halva született ötlet helyett A legújabb mérések szerint Magyarországon - Csepelen - van Európa közepe, s ki tudja, hogy ez a nemrégiben nyilvánosságra hozott „fókuszhelyzet” mi jót vagy rosszat hoz majd az ország konyhájára. Tudunk-e, kell-e sáfárkodni vele? Azt valószínűleg kevesebben tudják, hogy Nógrád megyének is van Európa-rekordere: Ludányhalászi az öreg földrész leghosszabb települése. A hosszú falu egyedülállónak mondott településszerkezete rá kell, hogy nyomja a bélyegét az időskorúak ellátására is. Nem véletlen, hogy felvetődött egy a tevékenységet szervező, átfogó kisintézmény esetleges létrehozása. Ez azonban - a többszöri felmérések igazolták - halva született ötletnek bizonyult, az érintettek nem tartottak igényt klubszervezésre, otthon kialakítására. Nyilván mert együtt vagy egymás közelében élnek még nemzedékek. Nem utolsósorban pedig azért is, mert a polgármesteri hivatal „felépítette” az ellátás hármas tagozódásé rendszerét, amelynek alapeleme az ebédhordás, az otthoni gondozás, valamint a házi ápolásnak az a formája, amely azt jelenti, hogy önkormányzati támogatással családtag a betegápoló. Az összeg, amit kap, tb-köteles, mintegy kiegészítő jövedelem, s amit vállal, azt nyilván nemcsak ennek fejében csinálja. (mj)
