Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-24 / 197. szám
2. oldal Labdarúgó NB I 1998. augusztus 24., hétfő Labdarúgó NB I - Ismét begyűjtötte a három pontot a salgótarjáni együttes, s vezeti a mezőnyt • • Ötből öt: megtanult győzni a Stécé! Salgótarjáni BTC - Kábái Cukor-Hajdúszoboszló 2—0 (0-0) SBTC Kecskés 6 Németh 6 Gubán 6 Szabó I. Cs. 6 Sági 7 Kádár 7 Edző: Kis Károly Forgács 6 Szoboszlai 6 (Tamásy 6,59. p.) Sándor 5 (Győri 86. p.) Ivitz 5 Lugosi 4 (Usmajev-, 81. p.) Szabó II. Cs. 5 Dobos 4 Makra (Kocsis 5, a szünetben) Szabó J. 5 Ulveczki 6 Bernáth 6 Szilágyi 5 Edző: Gyarmati András Frida 6 Szabó i. L. 6 Fekete 5 Szentmiklósi 5 KABA-HAJDÚSZOBOSZLÓ Salgótarján, tóstrandi pálya, 2000 néző. Vezette: Hidasi (7). Segítői voltak: Georgiu, Szabó G. Szögletarány: 10:6 (5:4). Sárga lapok: Kecskés a 67., Németh a 68., Szentmiklósi a 71., Frida a 85. p.-ben A mérkőzés osztályzata: 3 Tekintettel a hazaiak repülőrajtjára, a szokásosnál nagyobb nézősereg foglalt helyet szombaton a tóstrandi „oroszlánbarlangban”, s a drukkerek izgatottan latolgatták: vajon az ötödik őszi mérkőzésén begyűjti-e ötödik győzelmét a Kis-legénység? Legtöbben határozott igenlő álláspontot képviseltek, ám az óvatosabbak felidézték: egy héttel ezelőtt hatot hintett Soroksárnak a kábái gárda. Mire a győzelemre tippelők rátromfoltak: a Stécé pedig négyet rúgott idegenben a Békéscsabának. Csakhogy most nem játszik Győri, aki négy mérkőzésen már négy gólt rúgott, hangzott az újabb ellenvetés. Egyszóval: megoszlottak a vélemények az összecsapás kimenetelét illetően . .. A tarjáni Fekete Sasok kosárlabdacsapatának nemrégiben importált amerikai játékosa, a zeng- zetes nevű Theodor „Tat” Tucker végezte el a kezdőrúgást, majd Hidasi játékvezető sípjelére elindult 90 perces útjára a labda. S mielőtt az óra percmutatója egyet ugorhatott volna, máris megszerezhette volna a vezetést a Stécé. A Gubántól kapott lasztit Szabó II. ívelte a kabaiak kapuja elé, pontosan Sándor T. fejére, aki azonban négy méterről, óriási helyzetben erőtlenül Szabó László kapus kezébe fejelt. A viharos kezdéstől „megszeppent” vendégek a 4. percben ismét gólt kaphattak volna. Ezúttal Ivitzet találta tisztán a bal oldali beadás a tizenhatos vonala előtt, ám a csatár nem tudta megszelídíteni a fránya játékszert, s a védők felszabadítottak. Harmadszorra a 19. percben zördülhetett volna meg a hajdúságiak hálója, de Fortuna ezúttal is kegyes volt hozzájuk. Kádár bal oldali beadása már Gubánt is gólhelyzetben találta, a középpályás azonban a jónál is jobb lehetőséget keresve Sági elé tolta a labdát, aki azonban gyengén lőtt, s Szabó László védett. A 21. percben a vendégek vezettek gyors ellentámadást, s Bernáth 12 méterről, a jobbösz- szekötő helyéről tüzelt, ám Szabó I. látványos robinzonáddal kiütötte a léc alá tartó bőrgolyót. Ezután „leült” a meccs, a csapatok a két tizenhatos között küzdöttek. A 42. percben megint csak az SBTC veszélyeztetett. Gubán nyargalt el a jobb oldalon, beadott, ám a berobbanó Ivitz fél lépéssel lemaradt a kapu előtt elsuhanó labdáról. A félidőben tizenegyest rúghattak a vállalkozó kedvűek. Va- nák Attila célzott a legpontosabban, s nyerte a csemege ajándék- kosarat és a Dexion Music Clubba szóló két belépőjegyet. A második játékrészt a Stécé álmosan, a Kaba támadóbb szellemben kezdte. A 74. percben Dobos passzolt a jobbösszekötő helyén tanyázó Ulveczkinek, a támadó lefutotta a hazai védőket, majd 10 méterről lőtt, de Szabó I. Cs. ezúttal is remekül hárított. Aztán a 80. percben „megtört a jég”, az SBTC gólt szerzett. Gubán robogott el jobb oldalon, majd 7 méterről, éles szögből tüzelt, a vendégek cerbemsa viszont védett. Ide-oda pattogott a „pettyes”, végül a gyorsan eszmélő Szabó II. két méterről a bal sarokba „préselte” a labdát. 1-0. Két perc múlva pedig már kettőre növekedett a Stécé előnye. Szoboszlai jobbról végezhetett el szabadrúgást, a laszti az ötös túlsó sarkáig „lopakodó” Kádár előtt landolt, aki jobbal a bal sarokba belsőzött. 2-0. A gól elringatta a vendéglátókat, a vendégeket ugyanakkor felrázta, s csaknem szépítettek. A 86. percben gyors ellentámadás végén Ulveczki 8 méterről lőtt kapura, a labda már túljutott a tarjániak hálóőrén, ám Sági arasznyival a gólvonal előtt felszabadított. Kis Károly elégedetten nyilatkozott: - Sokáig nem boldogultunk a vendégek szervezett védekezésével. Mivel a hajrában már helyzeteket is kialakítottunk, úgy érzem, megérdemelten nyertünk. Gyarmati András bosszúsan fogalmazott: - Jobban kell akarni a győzelmet, s akkor a sikerek sem kerülnek el majd bennünket. Az SBTC tehát folytatta siker- sorozatát, s bár nem játszott igazán jól, megérdemelten nyert. Egyet kell értenem a csapat mérkőzéseire már évtizedek óta járó, nagy tudású kollégámmal, aki ekképpen összegzett: a Stécé megtanult győzni. Csak sokáig tartson Ságiék remek sorozata! További eredmények: Soproni Dreher - Tiszakécske 2-0, Érd - Békéscsaba - 2-1, Soroksár — Kaposvár 2—1, Tatabánya - Szeged 4—3, Komló - Matáv Sopron 2-2, Szolnok - Komárom 3-1, Kecskemét - Demecser 0-3, Tiszavasvári Pécs 3-1, Nagykanizsa - Tiszaújváros 3-0. A bajnokság állása 1. SBTC 5 5 0 0 13- 6 15 2. Tatabánya 5 4 1 0 14- 7 13 3. Demecser 5 4 0 1 13- 8 12 4. Soroksár 5 4 0 1 8- 9 12 5. Szolnok 5 3 2 0 6- 2 11 Ŕ. N.-kanizsa 5 3 1 1 13- 6 10 7. Szeged LC 5 3 1 1 13- 7 10 8. Komló 5 2 2 1 6- 5 8 9. Érd 5 2 1 2 8- 7 7 10. T.-kécske 5 2 1 2 3- 3 7 11. Matáv S. 5 1 3 1 11-11 6 12. T.-vasvári 5 1 3 1 5- 5 6 13. Komárom 5 1 1 3 9- 9 4 14. Soproni D. 5 1 1 3 7-11 4 15. T.-újváros 5 1 1 3 5- 9 4 16. Kaba-H. 5 1 0 4 8-11 3 17. Békéscs. 5 1 0 4 8-11 3 18. Kaposvár 5 0 2 3 3- 9 2 19. Kecskemét 5 0 2 3 3- 9 2 20. Pécs 5 0 0 5 5-16 0 Szabó II. „bűvöli” a labdát, Németh és Kecskés figyeli a fejleményeket 1998. augusztus 24., hétfő ___________IC AIVDOS XJXA^ÁS____________________________________7. oldal K alandcsapat Féktelenség, szabadság, kaland...-Szia, öregem, hát te merre vesztél el mostanában? - tapadt nekem a minap az utcán egyik ismerősöm, és szerencséjére jó passzban kapott el ahhoz, hogy eldicsekedjek neki, merre jártam, mit is láttam...-Csehországban, Prágától ötven kilométerre egy farmon voltam három napig a Phillip Morris vendégeként, és a Marlboro Adventure Team ez évi döntőjét izgultam végig - kezdtem, de természetesen nem fejezhettem be.- Mi a manó, mégis rászoktál a dohányzásra? - incselkedett a barátom. - Akkor mesélj!- Mondom, a magyarországi sorozat döntőjét rendezték meg Nedveziben, ideális körülmények között, közösen a csehekkel és a szlovákokkal. Több, mint harmincezer jelentkező közül kiválasztott tíz magyar fiatal - három lány és hét fiú: Kozák Szilvia, Szegedi Bernadett, Farkas Cecília, Major-Maróthy Zsolt, Németh Ferenc, Bolya Norbert, Syposs Zoltán, Herendi Gábor, Karsay Kornél és Varró Norbert - versenyzett két repülőjegyért, amellyel szeptemberben az Egyesült Államokba, Utah-ba utazhatnak egy valódi kalandos túrára. Lehetőségem adódott, hogy újságíróként velük közösen végigcsináljam ezt a kiválasztó tábort.- Ugyanazt csináltad, amit a versenyzőit?- Nagyjából, s körülbelül ezek a feladatok várnak majd kint, Marlboro Countryban is a „kettőkre”, csak persze egy kicsit nehezítve...- Ez érdekelne - lett egyre kíváncsibb ismerősöm - miből áll egy ilyen kiválasztás?- Pénteken reggel indultunk útnak, délután érkeztünk meg egy fennsíkra, a Michael Farmra, ahol elfoglaltuk a szállásunkat - sátorban. Mindent a rendezők biztosítottak, hálózsákot, sátrat és mindenféle „túlélőfelszerelést”, bár a Marlboro Adventure nem túlélési verseny. Csoportokra osztották a versenyzőket és az újságírókat, s beosztott időrend alapján teljesíthettük a különböző feladatokat. Mi szombat reggel en- duró-motoro- zással kezdtünk, ami a harmatos fűben - reggel hat-nyolc, dél körül már harminc fok volt - nem volt egyszerű. Természetesen mindent védőfelszerelésben próbálhattunk csak ki. A motorozás után terepjárókba szálltunk - biztosan ismered a Jeep Wranglere- ket? No, egy négyliteres automatával triálpályán, míg égy kéziváltóssal erdőben kellett-lehetett autókázni. Délben a lóerőket valódi lovakra cseréltük, s bemutatót tartottunk díjlovaglásból - hát az enyém komikus volt. A ló állítólag jobban meg volt ijedve, mint én.- Képzelem...- No-no! Elmentünk még sétalovagolni, majd délután egy mesa vasárnapi feladatoknak. És ekkorjött a neheze! Reggel egy fáról kötélen belecsúsztak egy tó hideg vizébe, egy kicsit futottak, kajakoztak egy keveset, majd kerékpárral az „akadályverseny” következő állomására tekertek - időre! Tíz fáradt, de boldog fiatal. Középen sötét pólóban a továbbjutók, Herendi Gábor (balra) és Németh Ferenc (félig takarva) terséges raftingpályára vittek minket, ahol a vadvízi evezéshez imitálták a zúgókkal teli folyót. Itt láttuk először élesben a versenyzőket, akik nagyon élvezték az egészet. Este visszatértünk a táborba, csaptunk egy jókora duma-partyt, majd megnéztünk egy diabeszámolót a tavalyi amerikai versenyről. Valamikor egy óra körül kerültünk ágyba, azaz hálózsákba.- Gondolom, alvás ekkor sem volt - kezdett kajánul vigyorogni mindenre kíváncsi barátom.-Tényleg nem, de nem azért, amire te gondolsz... Úgy hajnali fél három tájban óriási csörömpöléssel mindenkit felkeltettek, s a harminc versenyzőt háromfős csoportokban „szétszórták” a tábor körüli erdőkben hat-nyolc kilométerre. A feladat: visszatalálni a táborba. Volt, aki fél óra múlva már megint a sátorban volt, de voltak, akiket egy „Prága 22 km” feliratú tábla alól szedtek fel.- Ugye, azt mondtad, ötven kilométerre voltatok a cseh fővárostól?-Pontosan, úgyhogy ez a három ember alvás nélkül kitolt neki Itt triálfeladatok vártak rájuk dzsippel és motorral, majd újra bringa, le a hegyről, fel egy másikra, ahol köteleken csimpaszkodva közlekedtek a fák közt - amolyan majom-módra... Újra bringáztak egy , jót” s egy szikláról ereszkedtek le kötélen. Megint bringáztak - hegynek felfelé! - egy kicsit és így tovább, vagy hatnyolc állomáson keresztül. Mi ezt néhány újságíró-kollégámmal reggel már végigcsináltuk, így itt kiszálltunk, de akadt, aki végiggyűrte a „firkászok” különverse- nyét - ő meg is nyerte, Szabó-Lilék Adómnak hívják.- Ennyi? Ennyi az egész? Ettől vagy úgy kidögölve ?- Figyelj, jövőre próbáld ki te is, és meglátjuk, hogyan térsz haza, jó? Aztán ha elég szerencsés vagy, két hétig folytathatod kint az Államokban is.-Kösz— Ja, azt még nem mondtad, kik utaznak tőlünk?-Németh Ferenc és Herendi Gábor a két szerencsés. Rájuk két hét tiszta kaland vár az Ámazo- nason, a Marlboro Countryban és a végén két nap Las Vegasban - ahogy mondani szokták: a cég pénzén... Andó Ákos