Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. augusztus 17., hétfő Balassagyarmatról ingázik a fővárosba a Magyar Vöröskereszt főtitkára, dr. Rózsa György Apadt a taglétszám, gyarapodtak a gondok A 131 éve alakult Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom 175 országban van jelen. Magyarország a legelsők között csatlakozott a szervezethez, amelyben 117 éve tevékeny­kedik. A társadalmi változások a Magyar Vöröskereszt szá­mára is új kihívásokat jelentenek, tevékenységi köre átalakuló­ban van. Erről szól dr. Rózsa György, a Vöröskereszt főtitkára, aki a balassagyarmati kórház osztályvezető főorvosi állásából került a patinás humanitárius szervezet irányítói karába.- Egy szűk évtizede még szinte az egész ország tagja volt a Vöröskeresztnek. Elég volt egy pár vöröskeresztes bélyeget venni, és egész kollektívák, vál­lalatok, intézmények már a szervezet tagjaiként szerepel­tek. Mi a helyzet most a Vörös- keresztnél?- A rendszerváltással alap­vető változások történtek a Magyar Vöröskeresztnél is. Míg a szocialista rendszerben az állam fedezte a szervezet kiadásait, addig ma rohamosan csökken ez a támogatás. Jön és megy a pénz Most a fizetett apparátusnak a 2,1 milliárdos költségvetés 85 százalékát kell előteremtenie. A taglétszám lecsökkent és akik maradtak vagy csatlakoz­nak hozzánk, azokra ténylege­sen számíthatunk a munkánk­ban. Az is közrejátszott a tag­ság csökkenésében, hogy a nagyüzemek dolgozóit töme­gesen elbocsátották és a meg­maradtak között az új kapita­lista vezetők nem veszik jó né­ven, ha szakszervezeti jellegű, humanitárius tevékenységhez kapcsolódnak. Mi igyekszünk az ügynek megnyerni a veze­tőket és a 100 forintos évi tag­díj sem riasztó a leendő tagok számára. Sorra alakulnak a vö­röskeresztes sejtek. A balassa­gyarmati titkárunk Böhm Sán­dor elérte, hogy egyes intéz­mények tanárostól, gyerekestől beléptek a mozgalomba és ez jó jel.- Milyen tevékenységeket végez a szervezeti és gazdasági szerkezeti megújulás alatt álló Magyar Vöröskereszt?-Nagy figyelmet fordítunk a szociális, egészségügyi alap- tevékenységre, a rászorultak, kisemmizettek megsegítésére. Manapság az egyik legfonto­sabb probléma, hogy nagyobb az igény a kielégíthetőnél. Az utóbbi időben fejlesztjük a szociális intézményrendszert, a népkonyhákat, a krízisszálló­kat. Ezekből tizenhármat mű­ködtetünk a helyi önkormány­zatokkal közösen, mint például Balassagyarmaton is. A vér­adás szervezését 60 éve a Vö­röskereszt végzi. Katasztrófák esetén Az önkéntes és térítésmentes véradók 50 százalékát, kettő­százötvenezer embert mozgó­sítunk erre a nemes és végtele­nül fontos feladatra. Tevé­kenykedünk a házi gondozás­ban, betegápolásban, az ado­mányok értékesítésében. Részt veszünk az autóvezetők első­segély vizsgáztatásában. Fon­tos feladatunk a háború és a természeti katasztrófák okozta károkban nyújtott segítség. Legutóbb egész Európa elis­merését vívta ki Magyarország a lengyel, a cseh, a szlovák és a romániai árvizek szenvedőinek nyújtott segítségért. Több száz gyermeket fogadtunk az árvízi katasztrófa idején és ezen túl 22 gyermektáborunk van az országban. Több helyen anya- és gyermek- oltalmazó helyet működtetünk az önkormányza­tokkal. Adakozók dicsérete- Építhet-e a a Vöröskereszt az emberek adományozó ked­vére?-Munkánk az emberek bi­zalmára épül és ha hibázunk az nagy károkat okoz a szervezet­nek és az adományozónak. A nemzetközi helyzetet figye­lembe véve a magyar emberek áldozatvállalása elismerésre méltó, egyes helyzetekben pe­dig nagyon megható. Ha konk­rét célokról van szó az embe­rek a körülményeikhez képest bőkezűek. Általában a szegé­nyek adományoznak a még szegényebbeknek, de igazság­talanok lennénk, ha nem ven­nénk észre a tehetősebb réteg ez irányú tevékenységének erősödését.- A Nemzetközi Vöröske­resztben milyen feladatokat lát el Magyarország?- A közelmúltban részt vet­tünk a sevillai világértekezle­ten. Tagja vagyunk a Nemzet­közi Bizottságnak. Engem szeptemberben arra kértek fel, hogy vegyek részt a Nemzet­közi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom dél-afrikai egészségügyi programjában, amelynek hatását és teljesülé­sét tíz országban vizsgáltuk. A felkérésemben az is közre­játszhatott, hogy én már három évet orvosként dolgoztam Af­rikában. Most Zambia, Mo­zambik, a Dél-afrikai Köztár­saság mellett számos ország­ban járhattam és érdekes ta­pasztalatokat szereztem. Nem régen járt nálunk a Macedón Vöröskereszt támogatásával egy hivatalos küldöttség, amely az 50 éve, az 1948-ban a görög polgárháború során Ma­cedóniából elűzött 30 ezer gyermek sorsát kutatta. Közü­lük 2 500-at fogadott be akkor Magyarország, akik itt nevel­kedtek fel. Most a Macedón kormány hála körutat szerve­zett a gyermekeket befogadó országokba. Megható volt látni a világ minden tájára szétszó­ródott emberek örömét és hálá­ját, hogy hazájuk ötven év után, talán a boszniai, koszovói szomorú példákat látva gondol az elűzöttekre. Pillantás a jövőbe- A világ más államaiban il­letve itthon milyen feladatokat lát el a Vöröskereszt?- Sehol a világon a kormá­nyok nem mutatnak nagy oda­adást a Vöröskereszttel szem­ben. Az USA-ban azonban kü­lönlegesen jó példa van arra, hogy egyes államokban a la­kosság speciális Vöröskeresz­tes kiképzésben részesül. Min­denki tudja, hogy egy kataszt­rófánál hol a helye, mi a fel­adata. Valami ilyesmit gondo­lunk kibontakoztatni Magyar- országon is. Az uj kormány ebben a Vöröskeresztnek fon­tos szerepet szán. Eddig egye­dül uralkodó volt a szervezet, de most gombamódra szapo­rodnak el az emberbarát szer­vezetek, amelyek a Vöröske­reszt elől megszerzik a támo­gatásokat hangzatos célokat megjelölve. Mondhatni bizarr helyzet alakult ki a humanitá­rius szervezetek között, ame­lyeknek egy része a felvett pénzel együtt eltűnik. Veszélyforrások- Beüzemelték a mohi atom­erőművet, amely az itt élőket félelemmel tölti el.- Kötelességünk tudni az or­szág veszélyforrásait, de a kör­nyező országokból leselkedő veszélyeket is ismernünk kell. Azonban magam is úgy látom, hogy egy Csemobilhoz hason­lítható robbanás ebben a közeli atomerőműben olyan helyzetet teremthet, amelyben a Vörös- kereszt sem tud segíteni.- Balassagyarmatról jár be budapesti munkahelyére, ez is azt mutatja, hogy a várostól nem szakadt el.- Alkalmazkodnom kellett a körülményekhez. Nyolc éve önkormányzati képviselőként is tevékenykedem, de most is elérhető vagyok telefonon és a lakásomon mindenki számára. Hangulatilag az előző négy év utánozhatatlan. Akkor bizton­ságosan, kevesebb kockázattal tevékenykedtünk, nem hagy­tunk adósságot az utánunk jö­vőknek. Ez a mostani négy év bátrabb kockáztatással, néha bukással is járva telt el, de a keretek között tudtunk ma­radni. A következő városveze­tésnek nem szabad a város gazdálkodásával, életével ha- zárdírozni. Csak behajtható adókat szabad kivetni és a gondok megoldásában na­gyobb mértékben kell a lakos­ságra támaszkodni, én polgár- mesterként ilyen szellemben tevékenykednék. Ezek tervek, de a gyakorlat most az, hogy minden kedden Balassagyar­maton vagyok az itteni felada­tokat intézni, és a lézerköz­ponti munkámat is végzem.-Hogy értékeli a Nógrád megyei Vöröskereszt tevékeny­ségét?- Nógrád az egyik legkisebb és legszegényebb megye. A Vöröskereszt titkára Juhászné Kincses Helén hatékonyan te­vékenykedik munkatársaival. A feladatoknak eleget téve a rászorultaknak juttatják el a Vöröskereszt támogatásait és működtetik a szociális intéz­ményeket is. Az aktivisták kö­zül a közelmúltban kapott ran­gos kitüntetést Ferencsik Pál ezredes a Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóság vezetője, Pa­lotás Iván a Büntetés Végre­hajtási Intézet parancsnoka és Böhm Sándor gyarmati vörös­keresztes titkár, az általuk vég­zett eredményes tevékenység elismeréseként. Bajok vannak és lesznek De nem csak a jól végzett munkát ismerjük el, hanem a vöröskeresztes mozgalomba bekapcsolódó önkéntes segítők továbbképzéséről is gondos­kodunk, mert a gyámolításra szoruló embertársaink száma nem fogy és a mindennemű ka­tasztrófák lehetőségei fennáll­nak. Szabó Endre Cereden sikeresen próbálkoztak a pluszpénzek megszerzésével Pályázatok: műszer és gyermekvédelem Cereden a a fogászati műszerek beszerzésére benyújtott pályá­zaton 200 ezer forintot nyert az önkormányzat. A kapott össze­get 40 ezer forinttal megtol­dotta. A rendelkezésre álló pénzből vibrációs fogkőeltávo- lítót, mikromotort és egyéb eszközöket vásárolnak a fogá­szati rendelőbe. A Népjóléti Minisztériumtól kapott 800 ezer forintot a létre­hozott gyermekjóléti szolgála­tot ellátó két családgondozó ré­szére használja fel az önkor­mányzat. Az egyikük most végzi a főiskolát, társának kö­zépfokú szakképzettsége van. Rendnek muszáj lenni. Az útlevélhez illetékbélyeg kell, két fénykép, a jogosítvány­hoz orvosi igazolás is, né­hány munkahelyen papír a tüdőszűrésről. A családi háznak pedig - most már biztosan tudjuk - elengedhe­tetlen tartozéka a kuka. Az a szürke műanyag konténer, ami ott áll minden rendes portán, általában a kerítés tövében. Ahol nem áll, ott baj van: levél jön a hivatal­tól, nagypecséttel, szignóval, komoly figyelmeztetéssel. Még bírósági ügy is lehet a dologból. Hiszen rendnek muszáj lenni. Részlet a dorogházai, egye­dül álló, 85 százalékban rok­kant özvegy T. Sándorné leve­léből: „Másfél éve, hogy sze­metes kukámat a szállítók ket­tétörték, és bejelentettem a he­lyi önkormányzathoz, hogy nincs kukám, s így a szemét- szállítási díjat nem áll mó­domban fizetni. Az önkormányzatnál azt a tájékoztatást kaptam, hogy 3000 Ft-ért vegyek új kukát. Tekintettel arra, hogy egyedül álló vagyok, háztartási szeme­tem nincs, mert az unokáim látnak el mindennel, így nincs szükségem új kukára. Érthe­tetlen nevezett hivatal azon közlése is, hogy az elmaradt szállítási költségek plusz bün­tetése: 3000 Ft. Tájékoztatá­suk szerint az ügyet a bíró­Kegyelem-kuka ságnak adják át, ezzel fenye­getnek engem, 89 éves öreg­asszonyt. Ahelyett, hogy ilyen atrocitásnak tesznek ki, in­kább segítenének egy magá­nyos öregasszonyon. (...) Úgy érzem, itt nem nekem kell szégyenkeznem.” * * * Mi is úgy éreztük, hiszen a le­vél - és a történet - önmagáért beszél. A teljesség kedvéért mégis megkerestük a község (voltjjegyzőjét, annál is in­kább, mert már idén sem ez az első eset, hogy elenyésző „bűnökért” hajmeresztő szankciókat helyeznek kilá­tásba különböző hivatalok - mindig a könnyebb ellenállás irányában támadva. A jegyzőnő elmondta: a kommunális hulladék elhe­lyezéséről szóló törvény fel­hatalmazása alapján hoztak egy helyi rendeletet, amely kötelezővé teszi a kukavásár­lást és a szemétszállítási díj fizetését a szállításba bevont területen. Azt, hogy valakinek ténylegesen van-e szemete, gyakorlatilag sehol nem vizs­gálják. Még özvegy T. Sán- doménál sem. Vizsgálható lenne viszont - vetettük fel -, hogy a bármi­lyen címen követelt három­ezer forintot az idős asszony nem kaphatná-e meg mondjuk segélyként. A válasz: ha az adós kérelmezi, a képviselő- testület elengedheti a tartozást - van tehát remény arra, hogy a 89 éves néni megússza a dolgot bíróság és végrehajtó nélkül. Csak kérnie kell. A jegyző asszony jó hírt is közölt: július 1-től Doroghá- zán nincs szemétszállítási díj - van helyette kommunális adó, évi négyezer forint. A hír az özvegy számára azért jó, mert ő mentességet kaphat a fizetés alól. Ennek két feltétele van: az egyik, hogy hetven éven fe­lüli legyen — ezt már majd’ húsz éve teljesítette -, a má­sik, hogy egyedül állóként jö­vedelme ne haladja meg a 19 500 forintot (ha családban élne, akkor ez az összeg 13 700 forint lenne). A másik kivétel a lelkészlakás, de ez T. nénit nem érinti, mert ő nem lelkész. Visszatérve a kályhához, pontosabban a kukához: idős panaszosunk azt is kaphat, csak kérnie kell, a hivatal ud­varán is van felesleg. Mind­azonáltal a jegyző megje­gyezte: sokan vannak a falu­ban, akik arra való hivatkozás­sal, hogy nincs szemetük, nem vesznek konténert sem, mi­közben a kertjük vége olyan, amilyen. Özvegy T. Sándorné kertjé­ről mi látatlanban is elhisszük, hogy nem „olyan”. s. j. f. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szim­bóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=15,48%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Állam- kincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az ál­lam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható (így sem ellopni, sem elve­szíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszte­ség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, az Inter-Európa Bank, az ABN AMRO Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül, JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO Bank Rt. Salgótarján. Pásztó • OTP Bank Rt Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (100000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Jegyzési időszak: 1998. augusztus 17-28. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 15,50% Jegyzési árfolyam: 1998. augusztus 17-25. között 99,70% 1998. augusztus 26-28. között 100,00%

Next

/
Thumbnails
Contents