Nógrád Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-15-16 / 191. szám
6. oldal Mozaik 1998. augusztus 15., szombat Föld alatt, föld felett - Előre borítékolt lépések Dr. Bocsi Ottó, a bányák megszüntetéséről és megőrzéséről Bányaüzemnél kezdte a munkát, mint az édesapja. Mérnökként alkalmazták 1957-ben. Mátranovákon főmérnök volt, Kisterenyén az építési, majd a vegyesüzemet vezette. A szénbányák salgótarjáni központjában osztályvezető volt. Onnan ment nyugállományba is, 1993-ban. Többéves gyűjtőmunka után szakmai dolgozatot készített a nógrádi szén kutatási, termelési és felhasználási lehetőségeiről.4 Jelentés a hegyről Kéklik a katáng A fényes égen sűrűn áll a sok selyem felhőcske. Szőke vánkosok. Egy pihegő szellőraj arra száll, s pufók arcát ráhajtva szundikál. (Áprily Lajos) Július szőkesége után újra kiszínesedett a fennsík. A lekaszált rétek csíkos zöld szőnyege még a nyár elejét idézi, de az érintetlen legelőkön, erdei tisztásokon már megjelentek a kalászos füvek barna foltjaihoz társuló nyárvégi színek. A pacsirtadal csak nagy ritkán hallatszik, helyette szöcskék, sáskák hadainak ezerhangú ciripelése zizeg a tikkadt mezők felett. Megérkeztek a gólyák is. Igen, itt fenn mindig ilyenkor jelennek meg Cered környékéről. Nem véletlenül, hiszen a felszaporodott rovarok ígéretesebb gólyalegelőt biztosítanak, mint a völgyek nyárvégi szikkadt vízpartjai. Különösen szívesen járnak a kaszálógép nyomában. Állítólag, ha otthonról elindul a gép, már tudják, merre kell tartaniuk, nyomban szárnyra kelnek a mire az felérkezik a Medvesre, ők már itt várják. Nem messze tőlük békésen legel a gulya, amely körül az Ickós-kút feletti bükk- erdő szélső fáin tanyázó, mindig résen álló, veszekedő holló károgása hallatszik. A természet hangjai közé ezekben a napokban új hangok is vegyülnek: ébresztőt, gyülekezőt, takarodót jelző kürtszó s időnként gyermekkori emlékeket felidéző dallamok hangzanak fel. Cserkészcsapat vert tábort a már csak romjaiban található Ve- cseklő-puszta megmaradt öreg gyümölcsfáinak ligetében. Ha most itt fenn a hegyen - nyár vége lévén - kék ibolyát nem is köthetnek a zöld nyakkendőre, a természettel való békés együttélés minden szépségét megtapasztalhatják! A rekkenő nappalokat bizony már hűvösebb, frissebb éjszakák követik, s reggelente ködös párák teijengenek a rétek felett. Kinyíltak a sárga pere- mizsek, zörgőfüvek, hölgy- málok, a lila bogáncsok, aszatok és imolák s az útszé- leken, réteken, mezőkön a reggeli fényben mindenütt égszínben kéklik a katáng, a közelgő ősz biztos hírnöke! Fancsik János Panda-baba, mesterségesen Utólag okoskodók- Ezek szerint nem tartotta indokoltnak a nógrádi bányák bezárását?-Az utóbbi években egyre többször olvasom, hallom, hogy hiba volt annak idején a bányák bezárása. Valóban nagy hiba, elhamarkodott döntés volt. Csakhogy most azok a bányavállalati és szakszervezeti vezetők az okosak, akik annak idején alig-alig emeltek szót a nógrádi aknák felszámolása ellen. A lobbyzás mindenekelőtt a dunántúli bányák megmaradásáért folyt. A Nógrádhoz közeü erőművek kapacitását is ezek a bányák kötötték le. Jóllehet, a szén szállítása így jóval többe került, mintha Nógrádból vitték volna. Eltekintettek attól is, hogy a kéregbányák viszonylag olcsóbban adták a szenet, mindössze 200-220 forintért gigajoulon- ként. A szakmában sokan voltak, akik mindezt hihetetlennek tartották, eljöttek megnézni hogyan is csináljuk. A döntéshozókat azonban mindez nem túlságosan érdekelte. Kimondták a megfellebbezhetetlen ítéletet: a nógrádi szén nem alkalmas erőművi feldolgozásra. Azt hiszem a bánya, de talán a megye vezetői sem tiltakoztak elég határozottan. így aztán jött a felszámolóbiztos, és előfordult, hogy a gépekre, a berendezésekre, ráomlasztották a bányát.- Központi döntés volt a felszámolás. Mit tehettek volna a bányavállalat vezetői?-Magam is előre borítékolt lépésnek tartottam a széntermelés elsorvasztását, befejezését. De a legkisebb lehetőséget is meg kellett volna ragadni a túlélésre. Ilyennek látom ma is a gazdaságtalan, veszteséget hozó tevékenység szétválasztását a hasznostól. Erre nem igen történt kísérlet.- Mégis miben bízik most, hogy a bányászkodás új lehetőségeit keresi?- A bányászokra mindig is az volt a jellemző, ha valami rosszul sült el, egy-két napig zsörtölődtek, aztán léptek tovább. Ha egy akna kimerült, újat nyitottak helyette. Valahogy így vagyok ezzel én is. Igaz, 1992-ben Nógrádban felszámolták a bányászkodást, de ez nem jelenti azt, hogy a föld mélye nem rejt több szenet. A térképek alapján érdemes elemezni azokat a területeket, amelyek nincsenek lefedve bányatelkekkel, amelyekre még nincs vállalkozó. Ä geológiai kutatások arra engednek következtetni, hogy jelentős szénmezők találhatók Mátraszele, Kistelek, Nádújfalu környékén, Mátraszele és Székvölgy között, Inászó és Báma környékén, a Karancs, a Kercseg alatt. Összefüggő szénmezőket sejtet az is, hogy annak idején olyan sok helyen nyitottak bányát.- Tételezzük fel, helyes a feltevése. A szén azonban nem jön a felszínre magától.- Igen, vállalkozók kellenek hozzá, pénz és piac. A kéregbányákban, a külszíni fejtésekben - s ezek ilyen jellegűek lehetnek - közel van a felszínhez a szén. Viszonylag szerény beruházással indíthatók az üzemek. Természetesen ezt végig kell gondolni, reális számításokat kell végezni úgy, ahogyan azt az AES amerikai cég tette Székvölgyön. Úgy tűnik nem is eredménytelenül. Hol van a piac?- S hogyan teremtene piacot a nógrádi szénnek?- Az erőmű biztos és hasznos piacot is jelent. Vízválasztón ezért építették még 1912-ben, az elsők között az országban. A szén tüzeléstechnikai tulajdonságai, a kéntartalma ma is megfelelne az erőművek előírásainak. A Tiszai Erőmű feldolgozza a székvölgyi szenet is. Szakmai körökben már korábban, még az,1950-es években felvetődött egy új szénre épülő erőmű gondolata, vagy a vízválasztói korszerűsítése. Akkor a beruházást elvitte az orrunk elől Tiszapalkonya. így Vízválasztó először félgőzzel termelt villamosenergiát, majd szinte teljesen leállt. Még a szomszédságában lévő Vasötvözetgyárat is az ország távolabbi részén dolgozó erőművek látták el a szükséges villamosenergiával. Nem lenne haszontalan tehát, ha az itt élő szakemberek összefognának és hatástanulmányt készítenének arról, milyen feltételek mellett termelhetnek újra villamosenergiát is Vízválasztón. így történt ez akkor is, amikor a lakások fűtése és melegvízellátása volt a tét a megyeszékhelyen, s ez megoldódott. Az ésszerűség azt diktálja: olcsóbb szénből olcsóbb lehet az energia, s talán a fűtés is. Szén pedig van az erőmű környékén, Iná- szón, Mizserfán, de a medencében másutt is. Vizet ad a tó és az öt mélyfúrású kút. S hadd folytassam tovább a gondolatsort: a bánya, a villamoserőmű, az ötvözetgyár kapcsolata verseny- képes ötvözőanyagokat, s új munkahelyeket is teremthetne. Tervezni és számolni- Azt hiszem, túlságosan gyors gondolatainak irama.- Természetesen ezek nem holnapi tennivalók, de az sohasem árt, ha jó előre tekintünk. Mert pillantsunk csak vissza az elmúlt évtizedekre. Könnyen kiderül, hogy a vasötvözetgyárat azért építették Zagyvarónán, mert a munkájához a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vízválasztói erőműve adta az energiát. Az erőmű a szükséges korszerűsítés után, most is képes lenne erre. Természetesen azt sem lehet kihagyni a számításból, hogy az ötvözetgyár az áramszolgáltató vállalattal szerződne, vagy önmagát látná el energiával. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ezek nem megvalósíthatatlan, de nem is azonnal tejesülő álmok. Meglévő és további lehetséges ismereteink birtokában megfontoltan, a reális számításokra, a korábbi munka- tapasztalatokra alapozva újra és újra végig kell gondolni a lehetőségeket. Már csak azért is, mert Salgótarjánt és még jó néhány kisebb-nagyobb települést Nógrádban a szénnel kezdődő nagy változások indították el a fejlődés útján. V. G. Immár második bocsának adott életet mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően egy nyolcéves kínai pandamedve- mama. A „rabízű” nevű, egyszerűen csak ,,28-as”-nak hívott mackót még tavaly márciusban termékenyítették meg. A nősténypandák csak nagyon ritkán kerülnek „áldott” állapotba, ha természetes környezetükből kiragadják őket. A világ állatkertjeiben tartott hímpandák 90 százaléka képtelen a párzásra rabságban, s a pandahölgyeknek is csak 24 százaléka termékenyül meg. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- tásom.” Ezerforintos vásárlási 98-126/B IV/2. A mai rejtvény fejtése: „Nagyon sajnálom utalványt nyert: Juhász Attila, megfejtését augusztus 19-ig kedvesem, de nincs más válasz- Balassagyarmat, Rákóczi út küldjék be címünkre. Templomaink története Szűz Mária tisztelete - HÉHALOM A Sziráktól délkeletre fekvő helységet egy 1406-os okirat Hywhalm néven, másik korabeli pedig így említi: „Iuxta quandam monticu- lum wlgo Hewhalom voca- tum.” (Egy domb mellett, melyet közönségesen Hew- halom-nak hívnak.) A földrajzi nevek etimológiai szótára szerint az értelme: mostoha időjárástól védett, napsütött magaslat. A falu a XV. században Buják várához tartozott, mind Báthory István birtoka volt. Hatvan elfoglalásával török kézre került, majd az 1600-as évek közepére elpusztult. A török kiűzése után az Esterházyak birtoka lesz, majd báró Schossberger a tulajdonosa. 1542-ben már rendelkezett Héhalom plébániával, plébánosa egy forint adót fizetett Nógrád vármegyében. Templomáról nyilván tévesen állítja az 1711-es Canonica Visita- tió, hogy a régi épület romjainak köveit a hatvani várhoz elhordták, hisz az 1675. évi Pong- rácz-féle Informatio térképén még szerepelt a Szűz Mária születése tiszteletére állított templom; romokban állt már 1697- ben, a falu feletti dombon - később itt lett helye a temetőnek és a hagyomány szerint tűzvész pusztította el a dombot borító erdővel együtt. Perneki Endre plébános kezdeményezésére egy kis templomot építettek fel 1715- ben ugyanott, de a mai templomépület már 1832-ben herceg Eszterházy Miklós segítségével épült, benn a községben. A zsindelytetős épület 1908- ban toronyórát, majd 1910- ben új gerendázatot, pala- és bádogtetőt kapott. Külsejét 1920-ban újrafestik, 1944-ben pedig új secco-festményekkel gazdagodik. A klasszicista jellegű épület előreugró középrésze hármas tagolású; a toronytest közepén félköríves záródásé, kereteit ablak látható, a főpárkányon egy-egy kis urna. Déli oldalán néhány lépcső vezet a kórus és a torony fa-csigalépcsőjéhez. Hajóját két lunetta ablak világítja meg, sekrestyéje a szentély beugrásába simul. A templomon párkánytalan lábazat fut körbe. Bejárati ajtaján át rögtön a kórus alatti térbe jutunk, ahol a középső mellvédet két oszlop tartja. A csehsüveg boltozatot itt is megtaláljuk, mint a korabeli többi templomban is. Márványozott díszítésű, aranyozott lécezésű fehér szószéke mellvédjének belső oldalán festett felirat: „Antonius Czilichtor fcpinxit; anno 1796. ” Feltehetőleg a korábbi, 1715- ben épült templomból való a szószék, amelyet később a kézjegyét is otthagyó mester festett át. Egyik harangja felső szélén palmettásor, körben Krisztus a kereszten, János, Mária alakjával. Felirata: Ioannes Kohll, gossmich in Pesth anno 1772. - Hihalom sub aedi- tuo lohann Kurucz.” Jelesebb kántorok voltak Turbéki Lajos, Nagy Balázs. Búcsúnapja szeptember 8-án, Kisboldogasszony- kor van. Az 1700-as esztendő óta többek között itt volt plébános Filó János, Sréter Ferenc, Janiss István, Sántha Ferenc, Vida Ferenc, majd 1904-től Stoics Károly esperes. A ’40-es évektől Csillik János, Nagy Gyula, Kővári Imre, dr. Korompay Tibor, Tarnóczi Géza, Szabó István, dr. Szent-Andrássy Tibor. Jelenleg Varga István címzetes esperes a plébánosa; ő látja el a szomszédos egyházasden- gelegi fíliát is. D. F.