Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-27 / 174. szám

1998. július 27., hétfő Falunap dallal, kiállítással, könyvpremierrel Herencsényi nyár, szórakozással Zólyomi József Herencsény története című könyvének be­mutatójával, s Lakatos László, a csesztvei származású festő', grafikus kiállításának meg­nyitójával kezdődött vasár­nap a Herencsényi nyár rendezvénysorozata. A herencsényi faluházban Majdánné Kovács Katalin nyitotta meg Herencsény új polgárának, Lakatos László­nak a kiállítását. Ez alkalom­mal láthatta először a nagy- közönség Zólyomi Józsefnek, a Palóc Múzeum egykori igazgatójának könyvét is, melyben a falu történetét dol­gozta fel. A Herencsényi Fa­lufejlesztő és Kulturális Egyesület és a faluház közös szervezésű programja után sportrendezvények zajlottak a községi pályán, a szabadtéri színpadon pedig szólóéneke­sek és hagyományőrző cso­portok adtak ízelítőt a palóc népdalkincsből. A falunapra a szlovákiai Csábról is érkeztek vendégek. (t. 1.) Ez a verseny vérre megy - A kerékpár nem jármű? Szamárkaland hajnalban Mintha külön versenyt tartot­tak volna a hétvégén a nógrádi utakon, hogy végre eldőljön: ki tud egyszerre midiéi több Kresz-szabályt megszegni. Pásztón például i pénteken este egy autós azon\ túl, hogy nem adott elsőbbséget a Fő úton haladó kerékpárosnak, még sorsára is hagyta az elgá­zolt és súlyosan sérült asszonyt - ám a 23 éves L. Krisztiánt nem sokkal később a rendőrök elfogták és őrizetbe vették. Nógrádsipek és Varsány között szombaton hajnali há­rom óra után egy segédmoto­ros - a rendőrség szerint rela­tív gyorshajtás miatt - egy lej­tős szakaszon utolért egy sza- maras fogatot, ami viszont nem volt kivilágítva. Bár se­gédmotoron nem lehet utast szállítani, itt természetesen az is volt, sőt súlyos sérülésekkel kórházba is kellett szállítani. (Társa karcolásokkal meg­úszta.) Hogy a fentieken kívül ki és milyen szabály(oka)t szegett még meg akkor haj­nalban, arra csak a szakértői vizsgálatok adhatnak választ. Űszótábor a Gagarinban, sportnapközi az uszodában „Jaj, úgy élvezem én...” Apróságok a Gagarin uszodájában fotó: Bábel l. Salgótarjánban nemcsak a nyári forróságot enyhíti a Ga­garin iskolában zajló úszótá­bor, valamint a fedett tanu­szodában szervezett sport­napközi, hiszen gazdag prog­ram várja a beiratkozókaL A város által is támogatott szünidei programok közül két „vizeset” látogattunk meg. A Gagarin iskola uszodájában Csatlós Csaba és Kis Molnár Géza irányításával tanulnak úszni a kicsik, A június 27-én kezdődött foglalkozás során hetente 30 poronty, többnyire Óvodáskorú gyerek élvezi a kitűnően felszerelt vízi torna­termet. Akiket esetleg még érdekel az úszótábor, azoknak elmondjuk, hogy augusztus 7- én húzzák ki a medencéből a dugót. Hasonló élményekben van része azoknak az iskolás­korú diákoknak, akik a tanu­szoda sportnapközijét válasz­tották. Vajvoda Györgyné tá­borvezető lapunknak el­mondta, hogy június 22-től hetente 25-35 diák számára biztosítottak programot. Az úszás mellett pingpongozhat­nak, tollasozhatnak, testneve­lői felügyelet mellett. Mindez július 31-ig, mivel augusztus elsején megkezdődik az ob­jektum szokásos éves karban­tartása. till Jól jön a búvárszemüveg a lubickoláshoz is Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Állt a bál a vármegyeházán - Több helyszínen zajlottak az események Lopd a Napot! - biztattak a környezetvédők Mezőgazdasági munkagépek (Folytatás az 1. oldalról) A színpadon Telek Zoltán har­monikájával, Szatmári Orsi a gyermektáncosok produkciójá­val, Zana József pedig Zanato­vásár szabadtéri standján rium című humorfesztiváljával szórakoztatta a vásár látogatóit. Az éjfélig tartó rock and roll partit, és a tűzijátékot az eső pedig csak egy kicsit félbesza­A fedett kiállítóhelyeken ezer kítani tudta, elmosni nem. A zárónapon játszották a Lu­das Matyi című darabot, látvá­nyos produkciót mutattak be az angolszász rendőrök, a folklór­i árucikket mutattak be programok pedig jól igazodtak a megyeházánál zajló palóc bú­csú rendezvényeihez. Az ötödik Ipoly-parti vásár bezárta ka­puit. T. L. Vasúti panasznap és járulékai Balassagyarmaton - A történelem nem ismétli önmagát? Ördögi körből kilépni nem lehet (Folytatás az L oldalról) Az előbbi esetben ugyanis fel­merülhet a kérdés, hogy miért eredmény az, ha például Kiste- renye és Kál-Kápolna között, 55 kilométeren csak egyetlen állomáson találkozhatnak a személyvonatok, s így az egy­másra váró szerelvények menetideje alaposan megnő? A válasz persze nem csak ez ügyben maradt el, hiszen a többi előadás is jórészt felejt­hető volt: akadt olyan főosz­tályvezető is, aki jóformán mindenről beszélt - általános KRESZ-tanfolyamából csupán a „regionális vasút közlekedés- biztonsági helyzete” maradt ki, annak ellenére, hogy előadásá­nak történetesen ez volt a meg­adott témája. Másvalaki negyedórás vasút- történeti áttekintéssel szórakoz­tatta az egybegyűlteket, fel­idézve az utóbbi negyven év vonalmegszüntetéseit. Eredeti­leg ugyan „A regionális vasu­tak jelentősége és feladata a te­lepülések közlekedésében” című referátumot kellett volna megtartania, de ennél valóban élményszerűbb volt a nosztal­giázás, habár különösebb útra- valót aligha adott bárkinek is. Érvényes ez egyébként az egész konferenciára is, ahol újra előkerült, hogy 440 milli­árd forintnyi az elmaradt fej­lesztés (országosan), de, hogy ebből mennyi a nyugat-nógrádi vagy éppen a kelet-nógrádi ré­gióban, arról egy árva szó nem esett. A múltból leginkább még a térség országgyűlési képvise­lője tudott kilépni, ő ugyanis mindjárt az elején szóvá tette, hogy Aszód és Balassagyarmat között „számos állomást bezár­tak”, illetve a romhányi szárny­vonalon teherforgalomban 10, a személyforgalomban 20 kilo­méter per órás sebesség a csúcs. A legtöbb, ami ez ügyben rea­gálásként elhangzott (a már em­lített szakigazgatótól), hogy „a Diósjenő-Romhány vonal va­lóban rendkívül kedvezőtlen ál­lapotban van”, de ezzel senkit nem nyugtattak meg. Szóba került még a regioná­lis vasutak és az önkormányza­tok - sok helyen csak papíron létező - kapcsolata, s annak jogi háttere is - ez utóbbiról a balassagyarmati polgármester rövidért és töíttöícn úgy nyilat­kozott, hogy nincs. Van viszont ördögi kör, méghozzá nem is egy -- ezt már a MÁV Fejlesz­tési és Kísérleti Intézetének munkatársa mondta el -, s ki­törni ebből csak akkor lehet, „ha az EU nagy házába beme­gyünk” - vagyis egy olyan idő­pontban, amit ebben az ország­ban senki nem ismer. Az ördögi kör lényege egyébként az, hogy rossz pá­lyán lassú a vonat, lassú vona­ton kevés az utas, ha kevés az utas, nincs bevétel, s ezért nem is költenek felújításra; más­részt, hiába szüntettek meg an­nak idején majdnem 1700 ki­lométer mellékvonalat - a prob­léma megmaradt. Olyan vonalakon ugyanis - mutatott rá az FKl igazgatóhe­lyettese „ahol hatvan kilomé­teren' keresztül1 tizenöt kilomé­teres sebességkorlátozás van, biciklivel megy a mozgáskorlá­tozott is.” De ez a konferencia most nem erről szólt. Sajnos. S. J. F. Lomén János: Ha kell, kiülök a Kossuth térre „A Bánki-tó a bánkiaké!” (Folytatás az L oldalról) a nagy séta, de ő is elmegy a nézőtéren gyülekező tömegig.- Megállapodásra jutottunk a polgármesterrel és a képviselő- testülettel még a tavaszon, mi­szerint a tó legyen az önkor­mányzaté, mi pedig negyven évre, évi egy forintért megkap­juk a halászati jogot. Hogy eb­ben mennyire nincs köztünk vita, azt bizonyítja az új elnök­ség összetétele. A II. Rákóczi Ferenc Horgászegyesület új el­nöke ugyanis nem más, mint Lomén János. Az egyesület és az önkor­mányzat közösen alkalmaz hal­őrt, parkőrt is. A MOHOSZ el­nöksége azonban semmibe ve­szi a helyi tagok érdekeit - toldja meg beszélgetésünket Hugyecz János, a helyi horgá­szegyesület titkára. A színpad közelében Ráday Mihály, a műemlékvédelmi te­vékenységéről ismert építész, te­levíziós személyiség szandálban, kempingnadrágban sétál. Látha­tóan otthonosan mozog ebben a közegben. - Megszoktam már, hogy a gyengébbek oldalára ál­lok, de most oda is kerültem. Bánkon nyaraltam gyermekko­romban, a tavaszon pedig vettem az üdülőterületen egy kis fahá­zat. Gondoltam, szép nyugodt lesz itt az élet. Ennyit a gondta­lan nyaralásról - mondja, majd hozzáteszi, hogy a tó ügyét szí­vesen vállalta föl. Azt kell elérni, hogy a tó lekerüljön a sportléte­sítmények listájáról, tulajdonosa pedig az önkormányzat legyen, s a MOHOSZ az ingyenes halá­szati joggal elégedjen meg. Semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a tavat sokan, és sokféle célra használják. Ez egy borzal­mas törvény, amit meg kell vál­toztatni. Minden rádiós, televí­ziós, és írott sajtos kapcsolato­mat megmozgatom ennek érde­kében. Tárgyalok a kincstár ve­zetőivel, politikusokkal, mert a Bánki-tó a bánkiaké kell marad­jon.-A tengerszeme­ként említi az első, 1520-ból származó írásos emlékünk a tavat, mely 1945-ig magántulajdon volt. Ma a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság a kezelője, és besorol­ták a sportlétesítmé­nyek kategóriájába. Áz 1996 évi sport- törvény értelmében az állami tulajdonban lévő sportlétesítmé­nyek tulajdonjoga el­sősorban a létesít­mény használóját il­leti meg - ingyene­sen az önkormányzat, mint igénylő a második helyen áll. Mind az önkormányzat, mind pedig a MOHOSZ tulajdonba kérte a tavat, de az őszön úgy lát­szott sikerül egyezségre jutnunk. Mostanában azonban hiába ke­restem a MOHOSZ vezetőit, le- tagadtatták magukat. A KVI-nél véletlenül tudtam meg, hogy mégis tulajdonba kéri a Bánki- tavat a horgászszövetség - is­mertette az előzményeket Lomén János az időközben több mint ezer fővé duzzadt falugyűlésen. Beszédében a polgármester hangsúlyozta, hogy a 40 millió forintos évi költségvetéséből a 700 lelkes település eddig is erőn felül vállalta a tó gondozását, s szomorú, hogy most ügyvédekre kell költeniük. A tó rehabilitá­ciós tervének elkészítésére 2,7 millió forintot fordított az ön- kormányzat, a csatornázás elsőd­leges célja is a tó biológiai álla­potának megőrzése volt. A ha­laszthatatlan mederkotrást, a parti sétányok útjainak világítá­sát és sok egyéb mást is tartal­mazó munkákat csak pályázati pénzekből oldhatják meg, ehhez azonban tulajdonosnak kell len­niük.- A budai villákból akarják a Bánki-tavat rendben tartani? 15 év múlva pedig majd eladják, mert erre is törvény adta lehető­ségük van? Az új kormány a polgárok kormányának aposztro­fálta magát a választásokon. Remélem, hogy képviselni is fogja a bánki polgárok érdekeit. Ha mégsem így történne, akkor kiülök a Kossuth térre, az Or­szágház elé, és biztos vagyok abban, hogy ott lesznek velem önök is - mondta a polgármester. A hozzászólók egyike kérdés­ként vetette fel, hogy miként tudna Bánk díszpolgára, Habs­burg Ottó a maga tekintélyével segíteni. Lomén János el­mondta, már ismertette a hely­zetet a Pán-európai Unió elnö­kével, aki ígérte, hogy fia, György, az uniós nagykövetünk szeptember 14-én Bánkra látogat, s közösen keresnek EU-forrásökat a tó rehabilitációs költ­ségeinek fedezésére. Többen azonnal tízezer forintos fel­ajánlásokkal próbál­tak anyagi alapot te­remteni a tulajdon- szerzés költségei­hez. A kétszáz tag­gal alakult Bánki Üdülők Egyesületé­nek első elnöke, Je­linek János vállalta, hogy szeptember közepéig minden vasárnap 10—12-ig ügyeletet tartanak a bánki strandon, itt ki­ki elmondhatja ötletét, megte­heti felajánlásait. Szeptember­ben pedig újabb falugyűlésen határozzák meg a feladatokat. Addig is gyűjtik az aláíráso­kat. Tarnóczi László Az elhangzottakról jövő' héten megfogjuk kérdezni a MOHOSZ véleményét is. A tó látképé: vajon mit hoz a jövő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents