Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-23 / 171. szám

2. oldal 1998. július 23., csütörtök Rétság És Környéke Útépítés kezdődik Nógrádsáp - Július 27-én, hétfőn útépítések kez­dődnek a Szécsényi, a Pe­tőfi, valamint a Táncsics utcában. A Szécsényi 4 millió 300 ezer forintba kerül, melyet a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács adott. Az utóbbi kettő költségeit az ön- kormányzat teremtette elő, amelynek összege egymillió forint. Alsópetény, ahol a Hármaskönyv született Nógrád „kis Svájca” Ha nem is oly' gazdag, de leg­alább olyan szép - idézi egyetértőén alsópetényi lo­kálpatrióták véleményét egy másik faluszerető, Laluja Imre kereskedelmi vállal­kozó, a Fogadó a Hármas­könyvhöz és az Öreg Hangya Kisáruház tulajdonosa, „kis Svájchoz” hasonlítva a Cser­hát peremén nyugvó alig 700 lelkes falucskát. Laluja Imre A névválasztás indokaihoz ki­csit közelebb kerülünk, ha tudjuk: a felsőfokú kereskedelmi iskolát végzett fogadós egykor mint nép­művelő kereste a kenyerét, sőt községi elöljáróként dolgozott fa­lujáért a rendszerváltás hajnalán. Talán innen is a múlt értékeinek tisztelete. Az sem véletlen, hogy neves műemlék tövében beszélge­tünk. A Hármaskönyv szerzőjének, a falu és messze környék - Buják, Csesztve, Kisbágyon, Kutasó, Nagylóc, Nőtincs, Osagárd, Szente - kemény földesurának, Wer­bőczy Istvánnak az alsópetényi emlékműve előtt idézzük a múltat és a jelent, ahol a híres jogtudós - évszázadokig meg­szabva a magyar szokásjogot - a Tripartium Hármaskönyv egyik részét írta.-Sok kincset láthat itt, akit vonz a múlt, szereti a történel­met - mondja Laluja Imre. Gyönyörű, XV. századbeli templomukat, régi pompájában díszlik a Prónay-kastély, szé­pen gondozott az izraelita te­mető. Az Andreánszkyak ültette hatalmas ősfák szegélyezik az árnyas parkot, a faluba betérő vendégek kedvelt sétáló- és pi­henőhelyét. Vendéglátóm kezében ízlé­ses kiállítású könyvecske: Al­sópetény története, Végh József munkája. Megjelenését Laluja Imre támogatta. Tőle olvasom a következő sorokat: „Ajánlom e könyvet minden alsópetényi család könyvespolcára, hogy még közelebb hozzon elolva­sása mindannyiunkat egymás­hoz..., azoknak is, akiket meg­élhetési gondjai szakítottak más vidékre..., s akik ki akartak tömi e szűk térből és a nagyvi­lágot óhajtották...”- Mennyire szűkös ez a világ itt, Alsópetényben?- Ha azt nézzük, hogy 60 ki­lométerre fekszik tőlünk a fő­város, akkor még irigylésre méltó is ez a szűkösség. Ha arra gondolunk, hogy nálunk is sok a munkanélküli, életterét, egészségét vesztett ember, vagy arra, hogy gyermekeink szá­mára mi is igényesebb oktatást, ezáltal biztonságosabb jövőt szeretnénk, akkor valóban szű­kösek a lehetőségeink.- Mégis, szavaiban a remény hangja...- Igen, mert a szűkös világunk ellenére is nyitottan élünk. Nem fá­ból vaskarika ez. Együtt, össze­fogva könnyebb, ezt felismerve születik egyre több helyi kezdemé­nyezés, például a szlovák kulturális körtől az évtizedes múltra tekintő tűzoltó- és sportegyletig, óvodai, iskolai neveléstől a pezsgő hitéle­tig, hogy csak néhányat említsek a közösségi élet színtereiből. Elég röpke séta, s már látni az elmúlt nyolc év környezeti kultúrá­jának fejlődését, a szemléletválto­zást: rendezett utcák, gondozott kertek, igényesen nyírt takaros por­ták fogadják a szemlélődök Ugyanez jellemzi a közterületeket is. Laluja Imre szerint a határok megnyitása, a világútlevél is segí­tett. Az utazók már Burgenlandnál megtapasztalták a szépet, s ha to­vább mentek, még szebbet is láthat­tak. Laluja szerint a falucska ön- kormányzata is igyekszik - a szű­kös anyagi lehetőségei ellenére - a pozitív változások élére állni, az adódó lehetőségeket megragadni a környező településekkel , kaláká­ban”.- Néhány éve még csak beszél­tünk a telefonról, mára szinte alig van ház, ahol még hiányzik. Veze­tékes víz, gáz is van a lakások több­ségében. Mint nemrég a „távre­csegő”, most a csatornarendszer ki­építése került a teendők listájára. Szeretnénk, ha az ezredfordulóra Alsópetény pihenő-, üdülőfaluvá válna. Szerencsére erre nem csak tervek vannak, ebbe az irányba mozdulnak tetteink is. Ez a jövő, ennél jobban nem szolgálhatjuk a falu megmaradását, a törzslakosság érdekeit. Szabó Gy. Sándor Kis hírek Sl Város környékéről Sürgős karbantartás iskolakezdésre Szendehely - Az önkormányzat az idén az óvodában és az is­kolában a nyári szünetben csak a legszükségesebb karbantar­tási munkálatokat végezteti el. Ennek megfelelően csak egyes tantermekben dolgoznak részben a közmunkások, részben pe­dig a megbízott helybeli vállalkozó. A munkálatokat iskola- kezdésre fejezik be. Közmunkások foglalkoztatása Tolmács - Az önkormányzat január 1-jétől két közmunkást nyolc órában, kettőt július 1-jétől hat órában foglalkoztat, mindkét esetben december 31-ig. Az előbbi kettő jövedelem- pótlós, az utóbbiaknak nincs semmilyen jövedelmük. A fiatalokat is visszavárom - ígéretesen fejlődő családi vállalkozás a Börzsöny alján Megbomlott az ágazat összhangja- Két lehetőségem volt. Vagy munkanélküli diplomás agrár­mérnök leszek, vagy mezőgazdasági vállalkozó. Az utóbbit vá­lasztottam - utal a kritikus helyzetéből való kilábalás lehetősé­geire Pintér Sándor, állattenyésztéssel foglalkozó nagyoroszi mezőgazdasági vállalkozó, régi-új munkahelyén, a szövetkezet­től megvásárolt tehenészeti telepen. Bálint, az önkéntes juhászbojtár Annak idején a nagyoroszi szö­vetkezeti tagság közgyűlése úgy döntött, hogy a telephelyet kimondottan belső értékesítésre kell felajánlani. Ezzel a szövet­kezet elkerülte a felszámolást.- Világbanki és reorganizá­ciós hitelből vásároltam meg két év türelmi idővel. így ma­radt megyei tulajdonban - hangsúlyozza a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem állatte­nyésztési szakának egykori hallgatója. Korábbi pályafutását mos­tani, saját tulajdonában lévő te­henészeti telepen indította és folytatja tovább. Ugyanis a szövetkezetben állattenyésztési ágazatvezető volt. A szövetke­zettől megvásárolt hatszáz anyajuhhal kezdte, új pályára terelt tevékenységét. Az anya­juhokat kiegészítette hat anya­kocával és csirkeneveléssel. Je­lenleg 800 anyajuh, 35 anya­koca, 17 kocasüldő, 3 kan, s az egyik épület padlásterét telje­sen betöltő csirkeállomány jelzi a vállalkozó fiatal, magas kép­zettségű szakember hozzáértését. Az állatállomány kialakításához, a növénytermesztés­hez szükséges gépek beszerzéséhez, a „kötelező” állami támogatáson felül pályázatokon nyert pénzek felhasználá­sával jutott el a so­kat ígérő holnapig.-Nemcsak a ke­reslet, kínálat válto­zásai sújtják a ter­melőt, hanem más is. Például ma­gunkra vagyunk hagyva. A keres­kedő érdeke, hogy minél olcsóban ve­gye meg tőlünk a termést. Ez ellen csak összefogással tudunk védekezni. Könyörtelen dolog lesz a me­zőgazdasági dolgozók számára az EU-integráció. Ezért már most meg kellene mondani a gazdáknak, amit majd akkor a Ágnes, aki állatorvos szeretne lenni- Aki vasúti jegykezelő akar lenni, annak el kell végezni egy tanfolyamot, külföldön csak az lehet farmer, dolgozhat a me­zőgazdaságban, akinek közép­iskolai végzettsége van. Nálunk a mezőgazdasági vállalkozó ki­váltja az igazolványát, támoga­tást kér, amikor azt sem tudja, hogy a jerke eleje hol van. Pe­dig a szakmai tudás, a siker, a mezőgazdaság alapkövetelmé­nye. Bosszúsággal tölt el, ami­kor szakmai feltételek nélkül osszák szét az állami támoga­tást, amit a hozzáértőknek kel­lene megkapniuk. Kisvártatva ismét arra a té­Pintér gazda szeme is hizlalja a jószágot saját bőrükön éreznek: pocsék a búzád, nem kell, termelj mást! Ehhez kapcsolódva bővíti a témakört. mára tér rá, ami élénken foglal­koztatja.- Szerintem mondvacsinált az eddigi túltermelés, az előző időszakban jelentkező hiány. Január elején a sertések kilójá­ért több mint 300 forintot kap­tam, most pedig a lélektani ha­tár a 220 forint alatt van. A bir­kánál ez az év, amikor 1500- 2000 ezer forint árbevétel-kie­sésem lesz darabonként a kül­földre szállított húsvéti bárá­nyok alacsony ára miatt, ami a túlkínálat miatt következett be. A mérnök-vállalkozó állatál­lományának megtartásához szükséges abraktakarmányt 10 hektáron termeli meg búzából, rozsból és tricitaléból. A ba­romfiállomány részére tápot vásárol, 100 hektáron - mely­ből 60 hektár a sajátja, a többit bérli -, a szükséges tömegta­karmányt teremti elő.- Szeretném, ha a közgazda- sági szabályozók a szervezett termelés biztonsága érdekében hosszabb távon is tartósak és kiszámíthatóak lennének. Pintér Sándor minden szavá­ból sugárzik a mezőgazdaság iránti elkötelezettsége.- Ezek a tulajdonságok to­vább élnek-e gyerekeiben?- Gyerekeimet is visszavá­rom az ágazatba. Középiskolás Ágnes lányom állatorvos akar lenni, a fiam, Bálint és kislá­nyom, Eszter még kicsi. A jö­vőbe vetett hitem alapja to­vábbra is a biztos családi háttér. Emellett magam mögött érez- hetek egy magas színvonalú számviteli támogatást és tisz­tességes, dolgozni akaró mun­katársakat. V. K. Beszélgetéseken kívül eddig semmi sem történt - Csak egyszer kellene elkezdeni valakinek Gyermekcipőben járó falusi turizmus Nyolc éven át beszélgettünk a tennivalókról, de semmi sem tör­tént. Mindenki a saját maga kapcsolatát építette. A meglévő ér­tékek rendbetétele, megvédése közös összefogást sürget - véle­kedett az egyik felszólaló a nemrég Bánkon megtartott tanácsko­záson, ahol megalakították a Közép-Duna Vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság nógrádi kistérségi területi bizottságát A részt vevő polgármesterek közül néhányat véleményének köz­readására kértünk meg az elhangzottakkal kapcsolatban. hogy a hozzátartozók nélkül meg­haltak házait (35^10) másutt lakók, budapestiek, köztük nyolc külföldi vette meg. Vállalták a hagyomá­nyos külső jelleg megtartását, az épületek kontyos tetőinek megőr­zését - adta közre gondolatait Szavlik Zoltán, Legénd polgár- mestere, aki az előző ciklusban A kirándulók kedvelt helye a diósjenői kemping- Ugyan választ kaptam arra a kér­désre, miért hagyták ki Alsópe- tényt, a Felsőpeténynél húzódó két turistaútvonalából, ez azonban nem elégített ki. Ugyanis a hozzánk lá­togató turisták tőlem várnak választ a „miértre” - kezdte véleményének közreadását Kiss Emőné alsópe­tényi polgármester, majd így foly­tatta: -Vannak szép házak, lenné­nek vállalkozók a falusi turizmusra, szálláshelyek kialakítására. Csak egyszer kellene elkezdeni valaki­nek. A Cserhát ölében lévőcsodála­tos környezetet nyújtó községünk­ben az ide érkezők megismerhetik a megfiatalított Prónay-kastélyt, mely korhű berendezéseivel is nagy élményt jelenthet Községünk szomszédságában 8 km-re van Bánk, ahová kerékpárral is ké­nyelmesen el lehet jutni. A munka­ügyi hivatal rétsági kirendeltsége egyszer már szervezett a falusi vendéglátással foglalkozni kívá­nóknak egy tanfolyamot. Bizo­nyára most sem zárkózna el, ha na­gyobb érdeklődést tapasztalna a fa­lusi turizmus iránt. Jó lenne előbbre lépni, mert az előnyös változás enyhítené a község munkanélküli­ségével kapcsolatos gondokat.- Több ilyen témájú tanácskozá­son vettem részt, nekem ez a mos­tani nem sokat nyújtott. A korábbi években funkció nélküli községé degradáltak bennünket. Valószínű, ez az oka annak, hogy a helybeliek nehezen mozdulnák a turizmus irá­nyába. Olyah Változások történtek, képviselőként tevékenykedett. - A holland magántőke megjelenésével egészséges megmozdulásban bíz­hatunk. A külföldiek rendezési tervüknek megfelelően egy üdülő­falut építenének fel. A mintaházat követően az első ütemben tíz épület kerül tető alá. A másodikban 20-50 közötti épületszámban gondolkod­nak: a harmadikban '80-100 ház foglalja majd magába az üdülőfa­lut. Sajnos, nálunk egyelőre gye­rekcipőben jár a falusi turizmus. Abban bizakodom, nem lesz szük­ség 25 évre ahhoz, hogy az embe­rek fejében is gyökeret eresszen a felismerés: nekik is jó ez.-A több lábon állás érdekében eddig is foglalkoztunk a falusi tu­rizmussal. Áz elhangzottak jól bele­illenek a kistérségi társulás közös feladataiba. Koncepciónk van a to­vábbfejlesztésre, rendelkezünk vál­lalatfejlesztési, idegenforgalmi és informatikai központtal. Szervezeti hátterünk is biztos. Célunk egymás programjának előnyös kamatozta­tása - mondta többi között Gre- sina István, Rétság polgármestere. - A falusi turizmus fogadóállo­mása Bánk. Sokat ígérő múltja van Berkenyének, Nógrádsápnak, Dió- sjenőnek, Nagyoroszinak, Dré- gelypalánknak, Pusztaberkinek, Borsosberénynek. E településeken gondolkodásban is előbbre vannak. Jó elképzelésekkel, összefogással pénzforráshoz is juthatnak.- Az előbbi községekben a szál­lás, az étkezés, a legminimálisabb komfortigényeket kielégíti. Nyu­godt, csendes pihenőhelyek, az ide látogatóknak külön élményt jelent, hogy egymásnak köszönnek az emberek - egészíti ki az előbbieket Sinka Sándor, a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány rétsági irodájának veze­tője. . . Venesz

Next

/
Thumbnails
Contents