Nógrád Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-02 / 153. szám

2. oldal 1998. július 2., csütörtök Balassagyarmat És Környéke Népdalkörök találkozója Herencsény - Immár ha­gyományosan július utolsó vasárnapján rendeznek fa­lunapot a községben. A fa­lunap jó alkalom a népdal­körök találkozójára is. Az idén július 26-án a szom­széd települések csoportjai mellett Nógrádmegyertől Fótig számos más együttes is fellép a herencsényiek rendezvénysorozatán. Hősök könyve Dejtáron Dejtár polgármesterének, Balga Józsefnek a kezde­ményezésére lajstromba ve­szik a település első és má­sodik világháborús hősi ha­lottak. Nyolcvan körül lehet azok száma, akikről már ta­láltak ezzel kapcsolatos adatot. Az egyházi anya­könyvek remélhetően to­vábbi eligazítást jelentenek majd. A kutatáshoz felaján­lotta segítségét a korábbi polgármester, Fábián János is, aki pedagógusként, hely- történészként is foglalko­zott már ezzel a kérdéssel. Fotó: Rigó Tibor Balga József a könyvvel Sportpálya jutalomként Ipolyvece labdarúgócsa­pata remek játéksorozat­tal szerezte meg a megye II. bajnokság bronzér­mes helyét. A jól szereplő, igyekvő csapat támogatói méltá­nyolva az aranylábúak si­keres szereplését, a két já­tékszezon között közös összefogással teljesen fel­újítják a község labdarú­gópályáját. Számítások szerint a je­lentős földmunka, a zöld gyep kialakítása, a pálya, valamint tartozékainak rendbetétele két és fél, há­rommillió forint körüli összegre rúg. Épülőben a község várva várt „áj”pályája Nógrád megye legjelentősebb reneszánsz lelete a balassagyarmati vár / Epítőtáborozók segítik a feltárást- Előkerült a vár központi épületének keleti szárnya, a keleti határoló palánk, s várható, hogy megtaláljuk a várat keletről, délről határoló mesterséges árkot is - mondta megyénk legje­lentősebb reneszánsz leletanyagát, a balassagyarmati várat ku­tatva Majcher Tamás régész, aki egykori iskolájából hozott se­gítséget a pénzszűkében lévő feltáráshoz. Izgalommal is járnak a feltárási munkálatok Igaz, nyári gyakorlatnak nem tudhatják be, mégis örömmel vállalták szabad idejükben is a feltáráson való ásatási segéd szerepét a tarjáni építőiparis di­ákok. Tíz-tizenkét fő napi hat órában a kincskeresők megszál­lottságával kutatta letűnt korok nyomát, a Balassák egykori „fészkét”. A korábbi években már gazdag leletanyagot talált itt a várat kutató Majcher Tamás, idén már inkább csak a hajdani falak vonalai, a földrétegekben csupán az avatott szemnek árul­kodó rajzolatok mutatták, hogy jó helyen keresnek. Ezzel együtt, a szécsényi régész elé­gedett, ’hisz tavasszal még ke­vés remény volt arra, hogy foly­tathassák a feltárást.- Egykori középiskolámból, az építőipariból kértem segítsé­get - mondja, s bemutat Pintér Katalin tanárnőnek, aki a kutatóárokban ad instrukciókat diákjainak. Pintér Katalin ma szilárdságtant és gazdaságtant tanít, korábban az ő területe volt az "építészet története is. A me­gye - mára egyetlen - régészét, Tamást még ő is tanította. A tá­borról megtudjuk, hogy annak a lehetőségét a műemlékvédelmi diákkörösök az „Iskola az Építé­szetért” Alapítványuk révén egy pályázattal alapozták meg. Tá­mogatta őket a gyermek- és ifjú­sági alprog- ram, a megyei közgyűlés alapítványa, és Balassa­gyarmat ön- kormányzata 80 ezer forint­tal. A tábor jú­nius 22-én kezdődött és holnap zárul. Munka köz­ben sokat ta­nulhattak Ba­lassagyarmat múltjából, ám ezt megfejelendő, a délutánokban még jócskán kaptak ismereteket a középkorról, annak építészeti technológiáiról, a megye műem­lékeiről. Majcher Tamásnak eb­ben segítőtársa volt Balassa­gyarmat város történésze, Maj- dán Béla és a műemléki ügyek­ben otthonos Fries Gyula. A di­ákok megtekintették a balassa­gyarmati vár eddigi feltárását bemutató kiállítást is, melyet ma bontanak le a Palóc Múzeum­ban. A várról megtudhatták, hogy miként rekonstruálhatják a középkori életet a XV-XVII. századi leletanyagokból, s mely épületekben élt tovább a gyar­mati vár. (tarnó) Németországba utaznak tanulni a varrónők Négyszázötvenmillió forintos értékű zöldmezős beruházással épít varrodát Szügyben a BLM-Hungary Műszaki Textíliák Kft. A német többségi tulajdonú vegyes vállalatnál októberben lesz próbaüzem a Nógrádban épülő telephelyén. Decemberre 80-100 fő foglalkoztatását tervezik, első teljes üzleti évükben hárommillió márka, anyagár nélküli árbevétellel számolnak. A Mercedes, a Volvo, az Audi és más nyugati autógyárak be­szállítója a Mahler Vario System Gmbh., melynek fő profilja a műszaki textíliák gyártása. A Mahler eddig Né­metországban gyártotta az autó­iparban használatos textíliákat, termelésének jelentős részét azonban leányvállalata, a BLM-Hungary Kft. révén átte­lepíti Magyarországra. Történe­tesen Szügybe. A cég négyhektárnyi terüle­tet vásárolt a nyugat-nógrádi te­lepülés határában, többségét az önkormányzattól. Ezen közel 6000 négyzetméternyi csarno­kot építenek, sőt a napokban el­indított munkálatok közben már egy jövő évi bővítés mű­szaki terveinek dokumentáció­ját készítik elő. A szügyi beru­házás várható költsége 450 mil­lió forint - tudtuk meg Lantos Ede ügyvezető igazgatótól, aki ugyan Salgótarjánban él, ám nyolcéves németországi ven­dégmunkásságának tapasztala­tait, s külföldi cégének, kapcso­latainak lehetőségeit a megye nyugati felére hozta. Markó Antal, Szügy polgár- mestere úgy érzi, ez a beruházás lendületet adhat a térségnek. Azzal is, hogy hamarosan száz főt foglalkoztatnak itt, s azzal is, hogy az évek óta alulfizetett var­rónői munka - melyből jól kép­zett szakemberek vannak szinte minden településen - most na­gyobb presztízsre tehet szert. Szügyben az építési munkála­tok már elkezdődtek. Huszonöt­harminc varrónőt, illetve mű­szakvezetőt július közepén kül­denek ki majd fél évre Németor­szágba. Ők a Fulda melletti gyárban ismerkednek meg a gyártási technológiával. A hazai fizetés mellett ingyenes szállást és napidíjat is kapnak majd oda­kint. A többiek képzését pedig már Szügyben oldják meg, eb­ben a balassagyarmati szak­munkásképző segítségére, s természetesen a Németország­ban átképzett varrónőkre is szá­míthatnak. Novemberben próbaüzemet tartanak a robottechnológiát is alkalmazó új szügyi varrodában, ahová a Mahler a cabriotetők gyártását is áthelyezi - tudtuk meg Lantos Edétől. A BLM biz­tos piacokkal rendelkezik, az üléshuzatok és cabriotetők gyár­tása mellett a későbbiekben épülő csarnokaikban már a kempingezés műszaki cikkeihez is gyártanak majd textíliákat. A BLM az év végére 80-100 főre fejleszti a létszámot, s mint megtudtuk, az autógyárakkal a kutatás-fejlesztés területén is együttműködő anyavállalat ezen tevékenységének nagy részét is áthelyezi Szügy újonnan léte­sülő ipartelepére. A BLM kft. jövő évi üzleti tervében a bér­munkából származó, vagyis anyagmentes árbevételi terv há­rommillió német márka. A tech­nológiát, alapanyagot a német fél adja, a beruházás megtérülé­sére nyolc évet számolnak. Ek­korra a bérmunkából származó árbevétel éves szinten elérheti majd az ötmillió német márkát is. Tarnóczi László Bemutatja Balassagyarmatot - Hídfőállásokat épít az Ipoly-parti vásár szervezője Mátyás király hajóján a Dunán A Dunán, a Mathias rex nevű hajón tart nemzetközi sajtó- tájékoztatót az Ipoly-parti vásár szervezője, Bárány Fe­renc, a július 24-én kezdődő rendezvénysorozat beharan­gozójaként. Ipoly-parti vásár ötéves történe­Mint azt Bárány Ferenc el­mondta: július 22-én Budapest­ről, az Érzsébet híd hídfőjétől indul az a Vácig úszó média­hajó, melyen a vásárt, Balassa­gyarmatot és térségét mutatja be. Vác nem csupán kikötője lesz a Mátyás királynak, de kulcsszerepet is kaphat az teben. A gyarmati vásár szerve­zője a Vácott idén először ren­dezendő regionális vásár szer­vezőjével megállapodást írt alá, melynek értelmében több mint tíz váci vállalkozó mutatja be cégét Balassagyarmaton, az Ipoly-partiak pedig a Duna menti városban teszik majd le névjegyüket. A Balassagyarmaton július 24-én kezdődő vásárról elöljá­róban megtudtuk, hogy annak fővédnöke Géczy Gyula, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány ügyvezető igazgatója, a rendezvényt támogatja a Nóg­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a megyei közgyű­lés, s jelentős a balassagyarmati önkormányzat szerepvállalása is. Bárány Ferenc külön kie­melte annak jelentőségét, hogy tucatnyi cég jelezte részvételét Salgótarjánból is. A nyitó szakmai rendezvényeket, a nagyközönségnek szóló szóra­koztató programokat szomba­ton operettgála és gyermekmű­sor követi, vasárnap pedig az RTL Klub kölyökkalózai ve­szik át a terepet, ugyanis a nép­szerű gyermekműsor ez alka­lommal az Ipoly-parti vásáron készíti felvételét. T. L. Nagyapja, aki Madách Imre dédunokájával gyerekeskedett, libapásztorként jött Kékkőről Csesztvére Mohora libatenyésztő lelkésze A balassagyarmati piacon Miska bácsit a mindig jó hangulatú liba- és kacsaárusként ismerik, szeretik. A mohoraiak viszont azt is tudják róla, hogy Szvák Mi­hály teológiát végzett, lutheránus diakónus lelkész is, aki hajdanán Madách Imre dédunokájával gyerekeske­dett a kastélykertben. Szvák Mihálynak mindig ju­tott a munkából. Hétévesen árván maradt, de még ab­ban az esztendőben hét pengő ütötte a markát, mert modellt állt egy festőnek. A róla készült, parasztfiút áb­rázoló kép még ma is meg­található a balassagyarmati Palóc Múzeumban. Miska bácsi emlékezete csalhatatlan, életderűje utánozhatatlan. Miközben unokájával, a még iskolás Andreával a kacsát árulja, s jó kofa módjára beszéli rá portékáját törzsvevőire, szlovákul és magyarul éke­lődik. Kinek hogy, hisz hét­fői piaci napon érjük őt, ilyenkor nagy a forgalom, s a határ túloldaláról is sokan jönnek át. Névjegyet oszt, mint korunk menedzserei. Igaz, Miska bácsinak még a mobiltelefon is tartozéka. Kisteherautón szállítja az állatokat, a közterület-fel­ügyelővel nem sokat alku­dozik, fizeti azt, amennyi jár. Miska bácsi 68 éves. Büszkén mondja, hogy 18 évet tanult, ebből tizen­egyet levelezőn. ’’Vácott érettségizett, teológiát vég­zett. A reverendát nem ve­szi föl, hisz neki ez olyan „másodállás” féle dolog, de temet, keresztel, s szerte a megyében helyettesíteni is gyakorta hívják a kollégái. „Maszekként” ment nyugdíjba, több mint 15 éve kisállattenyésztéssel foglalkozik, munkájába a család is besegít. A nyugdíj háromezer forint volt, azzal semmire sem ment, így hát nem hagyta abba. Nagyapja libapásztorként került Csesztvére, talán innen a jószág szeretete, s a szlo­vák nyelv ismerete is, ugyanis a nagypapa kékkői származású, ahol gyakorta lehetett szlovák szót hal­Szvák Mihály lelkész lani. Miska bácsi 1970-ben még szarvasmarha-tenyész­tőként is díjat nyert Buda­pesten. Most 1500-2000 kacsa és liba adja a gazda­ságát. „Ezer forint, ara­nyom, de csak magának” — mosolyog egy potenciális vásárlóra, majd egy fiatal asszony kérdi, egy doboz­ban libákat mutatva: „Miska bácsi, mit kérhetek én itt ezekért?” — Kétszáznyolcvantól ne adja olcsóbban darabját — mondja, majd Madách Im­réről, s arról a húsz moho- rai protestáns családról be­szél, mely a gyülekezetét jelenti. A vasárnapi isten­tiszteletekről, s azokról az ökumenikus istentisztele­tekről is, melyeken más vallások papjaival már együtt prédikált. T. L. Hétmilliós út Herencsényben június 27- én átadták a Szécsényi és a Szabadság utcát, amely először kapott korszerű, teljes aszfaltréteget. A csaknem egy kilomé­ternyi burkolat hétmillió fo­rint volt, melyhez kétmillió- hétszázhetvenezer forintot nyertek a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól. A hiányzó összeget a falu büdzséjéből és figyelemre méltó társadalmi összefo­gással, a saját munkájukkal teremtették elő. Tavaly szin­tén pályázati úton teremtet­ték meg a szükséges útfel­újítások lehetőségét, s ha az idén még támogatást kapnak a területfejlesztési tanácstól, akkor jövőre Herencsény teljes úthálózatának munká­latai befejeződhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents