Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-06-07 / 131. szám
Megyei Körkép 1998. június 6., szombat Bartos István: A megtorpanáson túljutottunk, az összefogás, a szakmaszeretet bátorító Uj utakon jár a műszaki értelmiség (is) Az egykor szebb napokat megélt Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád Megyei Szervezete nemrégiben tisztújító közgyűlést tartott. Értékelték az utóbbi négy évben végzett tevékenységet, s új vezetőséget választottak. Elnöknek ismét Bartos Istvánt és alelnöknek Urbán Imrét, titkárnak Krajcsi Józsefet választották.-Hogyan ítéli meg az elmúlt négy évben végzett munkájukat?- A szervezet és a tagegyesületek tevékenysége egységet alkot. Egyesületeink változatlanul nehéz körülmények között dolgoztak, de eredményesen. A hagyományos támogató bázisvállalatok megszűntek, de újabbak is lettek. A szakmai és a tipikusan egyesületi munka azonban to- .vábbra is él. Rendezvények sora bizonyítja ezt. Az erdészeti egyesület országos vándorgyűlését Balassagyarmaton rendeztük tavaly. A közlekedéstudományi egyesület ugyancsak országos rendezvényt szervezett, vagy említhetem a Peák István matematikai versenyt, a földmérők regionális országos értekezleteit. Az élelmiszer-kiállításokon, a közlekedésbiztonsági nap és a környezetvédelmi világnap eseményein nagy érdeklődéssel vett részt a nagyközönség is. Kiemelem a hagyományok ápolását, mint például a bányásznap, a Borbála-nap megünneplése. Joggal jelenthetem ki, hogy a korábban tapasztalt megtorpanáson túl vagyunk, a szakmaszeretet, az összefogás a jövőre nézve bátorító.- Korábban az MTESZ-ben tömörülő műszaki értelmiség különféle műszaki szolgáltató tevékenységgel pénzt teremtett az egyesületeknek. Most mi a helyzet? — Az egyesületek szakértői munkával, előadás-sorozatokkal, nyereséggel tervezett rendezvényekkel törekszenek arra, hogy költségeiket ezekkel a bevételekkel fedezzék. Ez azonban minimálisan csak az alaptevékenység fedezésére elegendő. A szakértői munka csökkenést mutat, hiszen alaposan kibővült a vállalkozói kör, erős a konkurencia. A kamarával való kapcsolatunkat korrektnek, jónak ítélem meg. Feladataink különbözőek, ámde bizonyos területeken ugyanabban vagyunk érdekeltek.- Milyen- az egyesületek helyzete, van-e fiatal utánpótlás? — 1994—ben 913, 1997 végén pedig 734 szakember tartozott a 15 működő tagegyesülethez. Lassú csökkenést állapítottunk meg a tanácskozáson. Ennek számos oka van. A fiatalokat nehéz ebbe a munkába bevonni. Szeretnénk a taglétszámot növelni, s arra törekszünk, hogy semmiképpen ne csökkenjen. Ebben természetesen a fiatalokra számítunk. Ehhez viszont elengedhetetlen a jó agitatív munka, ami akkor lehetne igazán eredményes, ha a megyében pezsgőbb lenne a gazdasági élet, s az általános körülmények is javulnának, hiszen emiatt sokan elhagyták a vonzáskörzetet, a megyét. Ha lesz ipari park, ha növekszik a munkalehetőség újra jönnek a szakemberek, s akkor már keresik az egyesületi elfoglaltságot is.-Foglalkoztak-e a Technika Házának körülményeivel és jövőjével?- A salgótarjáni Technika Háza a városközpontban központi helyen fekszik. Jelenlegi szolgáltatásainkkal a nagyobb rendezvények mellett a kisebb létszámú konferenciáknak tudunk családias körülményeket nyújtani. Ezekre akarunk specializálódni. A ház jelenlegi fenntartása is nagy anyagi terhet jelent, s nekünk a tagegyesületekkel meg kell találni a módját, hogy ne csökkenjenek a bevételeink. Ehhez persze elengedhetetlen a fejlesztés. Szeretnénk bekapcsolódni az Internet-programba, s mind a szakemberek, mind az érdeklődők számára hasznos információs bázist kialakítani. Mindehhez az anyagi feltételeket csak úgy tudjuk biztosítani, ha az új vezetőség megtalálja a módját, hogy ne csökkenjenek a bevételek. Terveink valóra váltásához szükséges az országos elnökség és a tagegyesületek segítsége is-A megyei szervezet is kap állami támogatást.-Az állami támogatás nem fedezi a ház működését, annak csak töredéke. Ám erről sem tudunk lemondani még akkor sem, ha a központ arra törekszik, hogy mindenki önellátó legyen. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a régióban olyan gazdasági pezsdülés kezdődne, amely a beruházások kapcsán megkívánná a szellemi erők jobb kihasználtságát. Vannak szakértők, de a pénzhiány miatt nincs igény szakértői tevékenységre.- Vannak-e jelei a pezsgőbb egyesületi munkának?-Igen, említsem csak az erdészeket, a közlekedésieket. Ezeken a területeken már érezni a fellendülést. Persze ez azon is múlik, hogy az adott területen vannak-e lelkes szakemberek, s olyan cégek, amelyek egy kicsit is adnak arra, hogy a szakmával ne csak az állami oktatás keretében foglalkozzanak, hanem felvállalják a társadalmi erőket megmozgató rendezvényeket is.- Az MTESZ és a tagegyesületek mit tudnak kínálni a szakembereknek a következő négy évben. Mivel tudják vonzóvá tenni ezt a munkát?- Ezzel a témával az MTESZ országos elnöksége is foglalkozott, napirenden tartja a megújulási programot. Az MTESZ-nek ma már más a feladata és más körülmények között végzi, mint korábban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás is adhat feladatokat, s az is, hogy az ember szerepe más lett a környezetvédelemben. Az új irányvonal sokféle új feladatot jelölhet ki, ami vonzza az embereket. Hiszen nemcsak az anyagi javak érdeklik az embereket, hanem az is, hogy mi történik az emberi környezetben. A tagegyesületek döntő többsége 1998-ban közhasznú társasággá alakul át. Ezzel azt akarják kinyilvánítani, hogy olyan tevékenységet is akarnak folytatni, ami a köz javát szolgálja. Az ősszel választások lesznek a tagegyesületekben, új arcok, új erők is erősíthetik a közös munkát. De még ez is kevés lesz, ha nem támogatnak a gazdasági cégek vezetői. Pádár András Belügyminisztériumi gyermeknap - sikeres nógrádiakkal Tűzvédelem, rajzpályázat A Belügyminisztérium gyermeknapi rendezvényeinek sikeres nógrádi szereplői is voltak. Az általános iskolák felső tagozatosai számára meghirdetett országos tűzvédelmi vetélkedő húsz csapata között versenyzett a balassagyarmati új iskola háromtagú gárdája is. A csapatok végig igen szoros küzdelmet vívtak, amelyben a balassagyarmatiak mindössze - ahogy mondani szokás - egyetlen hajszál híján maradtak le a dobogó harmadik fokáról, s a negyedik helyezést érték el. Természetesen a Majoros Edina, Kissimon Géza, Fiam Tamás összeállítású gyarmati csapat így is szép jutalomban részesült. Az óvodások és alsó tagozatos általános iskolások részére meghirdetett rajzpályázaton a belügyminisztériumi zsűri két nógrádi gyermek pályázatát második helyre rangsorolta. Az ősagárdi óvodás Morav- csik Dóra és az alsó tagozatos iskolás diósjenői Hoffmann András második díjat nyert rajza a fővárosi bemutatón volt látható. Ennélfogva ők is értékes díjakkal lettek gazdagabbak. P. A. Mi történt „Urbánkával” és társaival? A szátoki szentek kálváriája Valamikor három szobor is volt a faluban. Nepomuki Szent Jánosé - a hidak és a vízi veszedelemben forgó védő- szentjéé - ott állt a falu szélén a Lókos hídjánál. Évtizedeken keresztül tette a dolgát, míg - mint a faluban mesélik - rongáló kezek áldozatává vált. Szent Orbán szobra - vagy ahogyan a szátokiak nevezték szeretett szentjüket „ Urbán- káé” -egy aprócska kápolnában állott, mintegy kilométernyire a falutól, a róla elnevezett völgyben. Nem véletlen a helyszín, hiszen Szent Orbán a szőlőtermesztés és borászat védőszentje, s az 1800-as évek elején virágzó szőlőkultúra volt itt. Az egykori pincesorból már csak egyiknek-másiknak maradványai tűnnek elő a bozótból. Néhányat viszont felújítottak, afféle hétvégi pihenőhelynek, ám úgy tűnik, a lelkesedés alábbhagyott, a kint töltött romantikus hétvégék megritkultak, s lassan visszafoglal mindent az erdő. Nemrégiben még egyszer rendbe tették a kápolna környékét, ám ezt követően sajnos ellopták belőle a szent szobrát. A kápolnát ma ismét alig lehet megtalálni a sűrűben. Hasonló sorsra jutott egyébként a temetőben álló feszület Krisztus szobra is. A település jegyzője hivatalból megtette ugyan a feljelentést, de a válasz: a tettes ismeretlen. Legszerencsésebb hármójuk közül Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje volt. Bár az ő története is hasonlóan indult - vandál pusztítás áldozatává vált - ám a rendszerváltozás utáni első lépései között a falu újat készített helyette. A bánki Miskei György mester munkája ma is ott díszeleg büszkén a falu Flórián terén. V. J. A gyermek-kutya páros szépségverseny díjazottjai Ilyen még nem volt Tarjánban Mint június 2-i, keddi számunkban már közöltük, a gyermeknapon első alkalommal tartottak Salgótarjánban kutyaszépségversenyt. A kutyák kis gazdáikkal, az úgynevezett „felvezető” gyerekekkel álltak a zsűri elé. A megnyitót Gúthy Éva énekművész mondta. Háry Katalin Kosztolányi Dezső „A kis kutya” című versét adta elő, Tóth Dóra, Baráth István és Baráth Péter viszont Weöres Sándor „Kutyatár” című versét adta elő. Kölyökkategória: 1. Krakóczki Anna - „Sissy”, törpe uszkár, 2. Szász Anikó - „Vacak”, keverék 3. Alvégi Renáta - „Deni”, magyar vizsla. Kistestü-kategória: 1. Koós Brigitta - „Bonnié”, pekingi palotapincsi, 2. Fekete Viktória - „Picur”, pekingi palotapincsi, 3. Angyal Katalin - „Bundás”, törpe spicc. Nagytestű-kategória: 1 .Varga Bence - „Cori”, szibériai husky 2. Szabó Béla - „Maci”, chow-chow 3. Kozma Orsolya - „Mendi”, collie. A sportszövetség különdíja: Gazda Zita - „Fonzi”, yorks- hire terrier Páros szépségverseny különdíja: Szöcs Zsófia — „Gizi”, skót juhász Cél: a gyerekek jobban megismerjék azokat, akik vigyáznak rájuk Rendőrkutya és égig érő létra Vacok a pingpongasztal és a szabad ég alatt - Remények és kétségek között „Házam volt nekem is egykoron” Hajléktalanok szállása ez az Erzsébet téri pad Tűzoltó- és rendőrszirénától volt hangos a minap a diósjenői általános iskola udvara, s mégis jókedv uralkodott mindenütt. A rétsági rendőrkapitányság indított egy akciót, mely során végiglátogatják a vonzáskörzet valamennyi iskoláját. Mint azt Csorbáné Szabó Andrea rendőr zászlós, a Rétság Város Baleset-megelőzési Bizottságának titkára, a program szervezője elmondta, az volt a céljuk, hogy a gyermekek megismerkedjenek, megbarátkozzanak a rendőrökkel. Sajnos sok szülő van ma is, ki azzal fenyegeti szófogadatlan csemetéjét: - Ha nem viselkedsz jól, elvisz a rendőr bácsi. Azt szeretnék elérni, hogy épp ezzel ellentétben, a gyerek ne féljenek a rend őreitől, sőt forduljanak bátran hozzájuk, ha gondjuk van, vagy bajba jutottak. A program során a tanulók összemérhették a közlekedési ismeretekből megszerzett tudásukat, majd kerékpárral is bebizonyíthatták ügyességüket. Nagy sikere volt, hogy a gyerekek be is ülhettek a rendőrautókba, s kipróbálhatták annak berendezéseit. Az igazi szenzáció mégis a rendőrkutyás bemutató volt. Csatlakoztak a programhoz a balassagyarmati tűzoltók, s az ő bemutatójuk sem volt kevésbé látványos. Szerencsére ez esetben csak az általuk gyújtott tüzet kellett eloltaniuk. A diákok aztán valósággal megszállták a kocsikat. Kipróbálták a fecskendőket, s a bátrabbak az égig érő létrára is felmerészkedtek. V. J. (Folytatás az 1. oldalról) tüdőgyulladás lett a vége, lerongyolódtam. Úgy érzem, újra menni kell, fogytán az erőm. Talán majd fönt a kórházban felerősítenek, s akkor talán dolgozni is bírok. Gyula dicséri a haverokat.- Nem felejtettek, néha leülnek, beszélgetünk. Kaját is hoznak. Apám egyik barátja két napja gombapaprikást hozott, én is ettem belőle ... Tamást a Szerpentin úton mindenki ismeri. Sokan nem nézik jó szemmel, hogy a 28 éves fiatalember egy játszótéri pingpongasztal alá fészkelte be magát. Megroggyant heverőt vonszolt a betonlap alá, s éjszakánként, függöny gyanánt rongyokkal rejti szerencsétlenségét. Tamás nem hajlandó beköltözni a hajléktalanszállóra. Pedig sokan kérték. A városi családsegítő munkatársai is, de eddig nemet mondott. Ruházata rendezett, mert azzal az intézet rendszeresen ellátja, ha rászánja magát és bekopogtat. A „lakása” közelében találkoztunk, ott várt a nyitásra, mert a tulajnak kell a hórukkmunkás, s csurran-cseppen valami. Tamásnak senkije nincs, szülei meghaltak, derül ki szavaiból. Fejével int a Szerpentin út egyik szürke bérlakása felé:- Házam nekem is volt egykoron, nem régen még ott éltem az élettársammal, de aztán elkerültem Gyarmatra a kórházba, s mire visszajöttem nem kellettem, eldobott az asszony. Ennek már harmadik éve! Azóta teng-leng a világban. Tamás fogai alatt, mint valami szigorú cenzor szűri meg a szavakat: - Nekem soha nem sikerült semmi. A hajléktalanszállóra nem megyek, mert megalázni nen hagyom magam. Nem a „főnök”, hanem a sorstársak azok, akik bántanak, szóval vagy tettel. A salgótarjáni hajléktalan- szálló zord világát nem kell bemutatni, sanyarú sorsú férfiak különböző korosztálya porlasztja ott a nehezen múló éjszakákat. Fájdalmak és ellentétek kényszerszülte világa ez. Talán Tamás és Gyula számára is biztató lehet a hír, hogy a szállót ezen a nyáron felújítják, s az éjjeli menedékhely szerepét betöltő tömegkaszárnyában nyolcszemélyes szobák kialakításával is emberibb világot próbálnak teremteni. Szabó Gy. Sándor 100 Olvasóink ezt a bánt Ft értékben használhatják fel jegyvásárlásnál! AZ EÖTVÖS CSALAD ÚJ GENERÁCIÓJA egyedülálló időutazásra hívja Önöket a jövő cirkuszába, I I I I I I I • Salgótarjánban az Öblös ABC melletti Rákóczi | úti szabad területen, 1998. június 5*töl 7-éig. i Előadás: pénteken 18 óra, szombat és vasárnap 15 és 18 óra. i Kedves Olvasó! Ezt a bánt vágja ki, és mutassa fel a cirkusz bejáratánál • '100 Ft-al olcsóbb lesz a jegye! Tamást ismerik a Szerpentin úton fotó: gyurián tibor
