Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-05 / 130. szám
8. oldal VlLÁGTŰKÖR 1998. június 5., péntek Atomhatalmak intelmei India tárgyalna Pakisztánnal Kasmírról Az indiai és a pakisztáni atomrobbantások ügyében Genfben válságtanácskozásra ült össze az ENSZ BT öt állandó tagja, az öt atomhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína - külügyminisztere. Washingtoni indulása előtt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nyugalomra intette Indiát és Pakisztánt, felszólította őket, hogy ne súlyosbítsák az atomkísérletek után kialakult helyzetet. Az Egyesült Államok szeretné meggyőzni a két ország vezetőit, hogy ne hajtsanak végre több atomrobbantást, ne telepítsenek atomfegyvereket, és ne tegyenek provokatív nyilatkozatokat, illetve lépéseket. India kész tárgyalni Pakisztánnal Kasmírról, amely már mintegy fél évszázada okoz vitát a két dél-ázsiai ország között - jelentette ki az indiai szenátus előtt Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök. Leszögezte: „Megtettük javaslatainkat, és ha Pakisztán tárgyalni akar Kasmírról, mi készek vagyunk erre.” A politikus hozzáfűzte: „Együtt kell élnünk a térségben, bármilyen problémák adódjanak is.” Madeleine Albright Genfben megbeszéléseket folytatott Tang Csia-hszüan kínai és Primakov orosz kollégájával. Tang Csia-hszüan és Madeleine Albright fotó: feb/reuters A francia sztrájkhullám a labdarúgó-világbajnokságot is veszélyezteti Elszántak az Air France pilótái '»«lit Utasok nélkül: törölték a járatokat FOTÓ: FEB/REUTERS Az Air France francia légi- társaság sztrájkoló pilótái arra intik munkaadóikat, hogy elszántak a hosszú és kemény küzdelemre. A szak- szervezet nem hiszi, hogy sikerülne hamar megegyezésre jutni a követelések teljesítésében. Csütörtökön a kora esti órákban folytatta a tárgyalásokat az Air France vezetése a sztrájkoló pilóták képviselőivel. A megoldást kívánja elősegíteni Jacques Chirac államfő közbelépése, mert a napok óta tartó munkabeszüntetés súlyos károkat okoz a légitársaságnak, és a kilátástalanság már-már a szerdán kezdődő labdarúgó-világbajnokságot is veszélyezteti. Június 9. és 11. közöttre a mozdonyvezetők is általános sztrájkot hirdettek. Bár a hivatalos Párizs úgy tekint a labdarúgó-világbaj- nokságra, mint egyfajta nemzeti szimbólumra, a jelek szerint a sporteseményt számos intő mellékjelenség kísérheti. A közelmúltban ugyanis hiába tartottak több európai országban egyszerre széles kiterjedésű razziát, s vettek őrizetbe iszlám fundamentalistákat, a fenyegetettség változatlan. Tegnap a francia rendőrség elfogott újabb három muzulmán szélsőségest, akikről azt feltételezik, hogy terrorcselekmények elkövetésére készültek. Elhúzódik a mentés Japán azonnal átvizsgálja gyorsvasútjait Egész nap tartott csütörtökön a mentés a németországi vas- útkatasztrófa színhelyén. A halottak számáról változatlanul nincsenek pontos adatok, mert az összetorlódott kocsik belsejéhez egyenként - fűrésszel, lángvágóval - lehet hozzáférni. Sem a vasút információs szolgálata, sem a bonni magyar •konzulátus nem tud arról, hogy a halottak vagy a sebesültek között lenne magyar. Az áldozatok azonosítása tegnap reggel kezdődött meg a Szövetségi Bűnügyi Hivatal e területen járatos szakértőinek közreműködésével. A sok erősen csonkolt holttest miatt az eljárás napokat is igénybe vehet. A német történelem legsúlyosabb vasúti katasztrófájának okairól egyelőre csak találgatni lehet. Életben maradt szemtanúk szerint már a szerencsétlenség előtt tíz perccel valami szokatlan és rémisztő pattanást hallottak, mások szerint a szerelvény „remegni” kezdett. Ekkor - egyelőre nem tudni, miért - a vonat fékezett. A „Wilhelm Konrad Röntgen” expressz, amelynek csúcssebessége óránként 280 kilométer, 410 méter hosszú, és 759 utasnak van rajta ülőA baleset oka egyelőre ismeretlen FOTÓ: FEB/REUTERS helye. A balesetet szenvedett expresszvonat a München-Hamburg távolságot öt és fél óra alatt tette meg. A japán Sinkanzen üzemeltetője 59 pályaszakasz ellenőrzését rendelte el, és tanulmányozza a német balesetet. Hírháttér Belgrad két tűz között Elgyötört menekülök, holtfáradt gyerekek a zord hegyi utakon. Menet közben szülő nők, éhezö-szomjazó családok a koszovói határvidéken. Akiknek még az sem hoz megváltást, ha megérkeznek Albániába: bár ott honfitársaik közt érezhetik magukat, s nem kell tartamuk a szerb rendőrség támadásától, ám letelepedési lehetőséget nem remélhetnek. Visszafordulni viszont aligha mernek: a szerb katonák állítólag lerombolják elhagyott házaikat, így próbálva „albánmentes övezetet" kialakítani az amúgy 90 százalékban albánok lakta tartomány peremén. S ha e válság nem volna elegendő Milosevics számára, immár a Montenegró felől gyülekező viharfelhőkkel is szembe kell néznie. A másik jugoszláv tagköztársaságban a múlt hét végi választások a Miloseviccsel szembehelyezkedni kész koalíció sikerét hozták, s Djukanovics államfő azóta nyíltan figyelmeztette is a két tűz közé került Belgrádot: ha nem akarja az ország teljes szétesését, változtatnia kell politikáján. Épp Jugoszlávia elnöke az, aki a legtöbbet teszi az államszövetség szétrombolásában. Kérdés, meddig fokozható a koszovói feszültség. Mikor válnak a ma még szórványos ösz- szecsapások kiterjedt ellenségeskedéssé? Ugyancsak bizonytalan, mikor szánja magát esetleg beavatkozásra a NATO. Brüsszel nyilván igyekszik megmaradni a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközeinél. Milosevics aligha vállalhatja a két-, illetve háromfrontos harcot, ha meg akarja őrizni Jugoszláviát. Szondy Gábor Kis ország, nagy akarat Magyar nemzeti nap a lisszaboni expón Magyar nemzeti napot tartottak csütörtökön a lisszaboni világkiállításon. A kiállítást megnyitó Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert és a magyar delegáció tagjait az expó bejáratánál Antonio Costa, a portugál parlamenti ügyek minisztere, Jósé de Meló Torres expófőbiztos és Csősz Lajos, a magyar pavilon igazgatója fogadta. Ezt követően a dísztéren zászlófelvonásra került sor, majd eljátszották a magyar és a portugál himnuszt. „A lisszaboni expóval portugál barátaink példát nyújtanak nekünk arra, hogy megfelelő erőfeszítés által a kis országok is milyen hatalmas eredményeket érhetnek el a legfontosabb területeken is. A magyar részvétel nagyon fontos és azt bizonyítja, hogy a Dunán, a Balatonon és termálvizeink révén kontinentális ország létünkre is részt veszünk a világ vízkörforgásában” - írta a kiállítás emlékkönyvébe Fazakas Szabolcs. A magyar pavilon fő látványossága a hatalmas aqua- mobil, amely a vízimalom és a vízkiemelő keverékéhez hasonlítható gépezet. A nemzeti nap keretében magyar művészek, együttesek léptek fel az expón és a város több helyszínén. Jelcin elnök kirohanása a „bankokrácia” ellen Bajban az orosz gazdaság Megvádolta a pénzügyi oligarchiát az orosz államfő. Szerinte a tőzsdeválság előidézésében nagy szerepet játszott, hogy pánikszerűen kivonultak a részvénypiacról, s felmérhetetlen károkat okoztak ezzel a gazdaságnak. Jelcin elnök az orosz pénzügyi világ tíz legbefolyásosabb személyiségét rendelte be a Kremlbe. A találkozóról, legalábbis annak kezdetéről a televízió is beszámolt. így azután ország-világ szeme láttára hordta le a tekintélyes urakat: „Ha azt akarjuk, hogy a külföldi beruházók idehozzák a pénzüket, önök is csak azt tanácsolhatják saját, orosz partnereiknek, hogy ne vonuljanak ki a tőzsdéről.” Az államfő szerint az orosz nagybefektetők aláásták a külföldiek bizalmát azzal, hogy a tőzsde első rezdülésére menekülésszerűen árusítani kezdték részvényeiket. Az orosz tőzsdeválság „csak” látványos jele a súlyos pénzügyi-gazdasági krachnak. Miközben a tőzsdeindex 44 százalékot esett, olvadnak a keményvaluta-tartalékok: egyetlen hónap alatt 24 milli- árdról 14,6 milliárd dollárra. A rubelt az elértéktelenedés réme fenyegeti. Gazdasági elemzők szerint mindennek magyarázata az orosz költségvetés összeomlása. Az adóknak csupán a töredékét sikerült begyűjteni, s a költségvetés bevételi oldalának számottevő hiánya mellett megugrottak a kiadások. FEB Hírek röviden Gyalogoshíd a Neretva felett Mosztarban szerdán átadták azt a gyalogoshidat, amelyet a volt Jugoszlávia térségébe vezényelt magyar SFOR-alakulat katonái építettek a Neretva folyón az öt évvel ezelőtt szétlőtt Régi híd (Stari most) közelében. A diáktüntetések évfordulóján A Tienanmen téri diáktüntetések vérbe fojtásának 9. évfordulóján a kínai rendőrség gyorsan véget vetett egy tiltakozó akciónak Peking központi terén. Fivérével együtt őrizetbe vettek egy tolószékes férfit, mert röplapokat szórtak a Nép Hősei emlékmű talapzatánál. Elvezették az eseményt megfigyelő külföldi újságírókat is. Iraknak mégis vannak fegyverei Richard Butler, az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetője szerdán dokumentumokat mutatott be a Biztonsági Tanács tagjainak, amelyek azt bizonyítják, hogy Irak továbbra is fegyvereket rejteget. Butler fényképeket és térképeket tárt a tagok elé. Bili Richardson amerikai ENSZ-nagykövet szerint dokumentumaival az UNSCOM porig rombolta Irak szavahihetőségét. Sztrájkoltak a BBC műszakijai A műszaki személyzet sztrájkja miatt csütörtökön elmaradtak a BBC tévé és rádió hírműsorai. A műszakiak szakszervezete azért hirdette meg a munkajogi akciót, mert a BBC vezetése a 20 ezer tagú technikai személyzetet egyetlen új leány- vállalatba akarja tömöríteni, s az érintettek attól tartanak, ez munkahely-leépítésekkel és fű alatti privatizációval jár majd. A londoni udvar és Diana halála Erőteljes ellenoffenzívára készül a brit királyi udvar a néhai walesi hercegnő, Diana halála körül ismét egyre gyarapodó, mind sötétebb találgatások visszaszorítására. A héten több olyan sajtóbeli értesülés is napvilágot látott, amely többé- kevésbé burkoltan merényletnek tulajdonítja a tavaly augusztusban bekövetkezett balesetet. Idegenek a siralomházban Alapvető emberi jogokat sért meg az Egyesült Államok Hiába kért számára kegyelmet még II. János Pál pápa is, egy 38 éves férfit, aki már 21 esztendeje ült a siralomházban, méreginjekcióval végül is kivégeztek. Tegnap a 47 éves Douglas Edward Gretzleren hajtottak végre halálos ítéletet. A férfit az Arizona államban elkövetett 17 rendbeli gyilkosságért 22 év elteltével adták hóhérkézre. Az Egyesült Államokban úgyszólván „divatba jött” a kivégzés. Texas államban, amelyet az ifjabbik George Bush kormányoz, nemrégiben kivégeztek egy nőt is. Mondhatnánk: mindez az amerikaiak bel- ügye, bár ellenkezik az európai, az emberi méltóságot, az élethez való alapvető jogot tiszteletben tartó gyakorlattal. Csakhogy a tengerentúlon 22 ország több mint hatvan állampolgára - köztük öt német- is várja az ítélet-végrehajtást. Az elmúlt öt esztendőben hét - Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Kubából, Pa- raguayból és Hondurasból érkezett - külföldi állampolgár jutott hóhérkézre. Legutóbb Madeleine Albright külügyminiszter is igyekezett jobb belátásra bírni a Texas szövetségi államban élet és halál urának számító kormányzót - hasztalan. A nemzetközi emberjogi szervezetek azt vetik az amerikaiak szemére, hogy miközben az Egyesült Államok szinte foggal-körömmel küzd külföldön őrizetbe vett minden egyes állampolgárának a jogaiért, addig fordítva ez a legkevésbé sem igaz. Mert bár Amerika 1969-ben aláírta a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciót, amelynek 36. szakasza kötelezővé teszi elfogás esetén az őrizetbe vett országa külképviseletének értesítését, ennek a legritkább esetben tesznek eleget az USA hatóságai. A bírósági tárgyalásokon csorbát szenvednek a külföldi vádlottak jogai is. Gy. Z.
