Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-05 / 130. szám

4. oldal Gazdaság 1998. június 5., péntek Űjabb negyvenhét ipari park épül, már ott vannak a Duna másik oldalán is Vállalkozások vállalkozása Nincs egészen három esztendeje, hogy Győrben és Székesfe­hérváron létrejött az első két ipari park. Azt követően 1997-re, majd 1998-ra írt ki pályázatot az ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium. Az ipari park tulajdonképpen maga is vállalkozás, amelynek tulajdonosa egy elkerített tér­ségben, az oda települt üzemeket, vállalkozásokat infrastruk­túrával és egyéb szolgáltatásokkal látja el, bérleti díj ellenében. Új bauxitbányák. Elké­szült a bauxitbányászat hosszú távú stratégiai terve, amelyet a már ismert bau- xitkészletek kitermelésére alapoztak - közölte Fazekas János, a Bakonyi Bauxit­bánya Kft. vezérigazgatója. A következő évtizedben a bauxittermelést évi kilenc - százezer-egymillió tonná­ban határozták meg. A fo­lyamatos termeléshez új bá­nyákat is nyitnak majd. Nagyszabású program. Környezetvédelmi hitel- programot indított a Buda­pest Bank - jelentette be Tony Fekete vezérigazgató­helyettes abból az alkalom­ból, hogy a pénzintézet a Mól Rt.-vel aláírta az első, 400 millió forintos kölcsön­szerződést. A hitelprogram összesen 17,5 millió ECU- vel gazdálkodhat. Ebből a bank részesedése 20 száza­lékos, a Phare-programé pe­dig 25 százalékos. B1IX: + 200. A Budapesti Értéktőzsde vezető részvé­nyeinek árfolyamát ösz- szegző BUX-index 7917,69 ponton fejezte be csütörtö­kön a kereskedést, ami 199,41 ponttal magasabb a szerdai záróértéknél. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 347,25 Francia frank 35,78 Japán jen (100) 153,24 Német márka 119,98 Olasz líra (1000) 121,82 Osztrák schilling 17,06 Svájci frank 144,07 USA-dollár 212,09 ECU 236,40- Az idei pályázaton hányán nyertek jogot az Ipari Park cím viselésére? - kérdeztük Dányi Istvánt, a minisztérium főosz­tályvezetőjét.- 52 pályázat érkezett be, ezek közül 47-et talált a címre érdemesnek Fazakas Szabolcs miniszter. Az ipari park prog­ram jelentős eredménye, hogy az idei pályázatok között 23 nem dunántúli és azok közül is 15 az ország keleti részéből ér­kezett.- Hány ipari park működik?-Az elmúlt két évben 28 park kapott jogot a cím viselé­Két és fél hónapja az egykori Papírker Rt.-t megvásárolta a főleg svéd tulajdonú Stora, a vi­lág legnagyobb papíripari válla­lata. Emri Gussi, a cég magyar- országi igazgatója ezzel kap­csolatban elmondta: az új tulaj­donos jó gazda módjára kíván eljárni, amire az egyik legfőbb biztosíték a Stora 700 éves múltja, amelynek során egyet­len vállalkozás sem ment csődbe. A szakember szerint a papír­sére, ebből már 19 működik. Ezekbe mintegy 140 milliárd forint befektetéssel 300 vállal­kozás települt, amelyek több mint 26 ezer embert foglalkoz­tatnak. Az ipari parkokban mű­ködő vállalkozások termelési értéke több mint 300 milliárd forint. Termékeik 70 százaléka exportra kerül. Az eredmények láttán, az idén is megjelenik majd az a pályázat, amelyen részt vehetnek mindazok, akik 1999-ben szeretnék megsze­rezni a jogosultságot.- Milyen feltételek kellenek ehhez? kereskedelem előtt nagy lehe­tőségek állnak Magyarorszá­gon: míg nálunk az évi fogyasz­tás 60 kilogramm fejenként, a fejlett országokban ennél négy- szer-ötször több. Elmondható, hogy a gazdasági növekedés együtt jár a papírfogyasztás emelkedésével is. Ez egyrészt a tömegáruk iránti igény növeke­dését jelenti, több újságpapír, egyszerű csomagolópapír kell, másfelől számítani lehet arra, hogy a cégek drágább, exkluzív- Bizonyítani kell, hogy a térségben a park felépítésének és működtetésének pénzügyi feltételei adottak. Minden év­ben felülvizsgáljuk, hogy telje­sítik-e az építkezés általuk be­adott megvalósítási tervét, s ha nem, meg is vonhatjuk tőlük a cím viselését.- Milyen anyagi támogatás­ban részesülhet az egyén, vagy társulás, amelyik ipari parkot kíván létrehozni?-Az IKIM-nek és a KTM- nek van egy közös „ipari park infrastruktúra építési” pályá­zata. Az itt elnyerhető támoga­táson kívül lehet pályázni a megyei területfejlesztési taná­csoknál is. A helyi önkormány­zatok is jelentős támogatást nyújtanak, hiszen a park szá­mukra is több bevételt jelent, a kínálkozó munkalehetőségek­ről nem is beszélve. K. T. papírok felhasználásával is igyekeznek erősíteni piaci te­kintélyüket, imázsukat. Mind­emellett a papír, mint divatcikk szintén fokozódó keresletnek néz elébe. A legnagyobb váltást a pa­pírkereskedelem területén az je­lenti, hogy ennek a szférának is piacérzékeny szolgáltatóvá kell válnia, vagyis biztosítania kell annak a feltételeit, hogy a nyomdák és a kiadók által igé­nyelt alapanyag olyan termé­szetességgel kerüljön a meg­rendelőkhöz, mint a minden­napi kenyér - mutattak rá a ta­nácskozás résztvevői. Egyben szorgalmazták a választék nö­velését is. -kr­A papír és a mindennapi kenyér A Papírker, hajdan az ország egyetlen papír-nagykereske­delmi cége jelenleg csak a piac 15 százalékát birtokolja. Van-e szükség egy új cégre, s merre tart a papírfelhasználás hazánk­ban? - erről folytattak eszmecserét tegnap Budapesten keres­kedők és felhasználók, köztük nyomdaipari szakemberek. Vészjelek a gabonafrontról Összeomolhat a gabona­piac, ha nem segít sürgősen az állam - hangzott el teg­nap a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének Ga­bonatermesztők Országos Választmányi Ülésén. A szakemberek olyan intéz­kedéseket várnak a tárcától, amelyek enyhítenék a terme­lők fenyegető értékesítési gondjait. A választmány sze­rint exportszubvencióval, szállítási támogatással, to­vábbá állami felvásárlással lehetne segíteni a bajokon. Ezekhez az intézkedésekhez maximálisan 30 milliárd fo­rint, minimálisan 6-7 milliárd forint lenne szükséges néhány héten belül. Amennyiben ezek az intéz­kedések nem születnek meg, úgy a magyar termelők nya­kán maradhat a gabona, állít­ják a termelők. A múlt évben egyébként 14,1 millió tonna gabona termett Magyarorszá­gon, ebből 5,3 millió tonna volt a búza és 6,7 millió tonna a kukorica. Az ország gabonafeleslege 3.5-4 millió tonnára tehető. Ebből eddig 3,1 millió tonnát sikerült külföldön eladni, amelynek fele búza volt, fele pedig kukorica. A szakértők búzából az idén is a tavalyi­hoz hasonló mennyiséget várnak. / A Budapesti Árutőzsde hírei • A szerdai tőzsdenapon mérsékelt áremelkedés a búza- és kukorica- piacon. Sok pénzt veszítettek azok, akik a téli hónapokban 25 000 forin­ton nem adtak el étkezési búzát. • A napraforgó árai estek, de ezen a szinten tartottak. • A sertésárak folytatják mélyrepülésüket a közeli határidőkre. 0 Azonnali búzát 20 000 forinton adnának, de vevő nincs rá. • Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/sballai Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica (Ft/t) Július 17 000 ajánlati ársáv 16 100-16 700 17 000-17 500 17 000 Október 16 300 15 500-16 000 16 700-16 900­Étkezési búza (Ft/t) Augusztus 18 630 18 000-18 700 18 600-19 200 18 600-18 700 December 20 610 20 000-20 650 20 650-21 000 20 650-20 700 Euro-búza (Ft/t) Augusztus 17 600 17 400-17 600 17 700-18 200 Takarmányárpa (Ft/t) Július 12 600 12 600 12 800-13 000 Napraforgó (Ft/t) Október 57 900 57 600-57 800 57 480-59 000 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Június 240,00 - 240,00-243,00 EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Június 240,00 - ­Ballai Pál BÁT-tőzsdetag ízlések és vásárlói szokások különbözők — Jövedelemfüggő élelmiszerek Tehetősek étke lett a sajt Ma már a húséval vetekszik a sajt ára. Sőt, míg a legolcsóbb sajtért a húséhoz megközelítő árat fizetünk, addig a legdrá­gábbról nem mondhatjuk el ugyanazt, merthogy az jóval fe­lülmúlja a hentesáruét. Szaporodnak a kártevők: védjük a burgonyát! Taglózó hatású szerek Napokon belül tömegessé válhat a burgonyabogarak lárvakelése. A megyei nö­vény-egészségügyi és talaj- védelmi állomás ugyanis ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyáriasan meleg na­pokon az elhúzódó betelepe­dés, tojásrakás után tevé­kenységük megélénkült. A védekezésre sokféle készít­mény felhasználható. A lárvák fejlődését akadá­lyozza meg például a Match 50 EC, Nomolt 15 SC, az Atabron 120 EC, melyek al­kalmazása most időszerű, mert a tömeges tojásrakás, illetve a lárvakelés kezdetén képesek hatásukat kifejteni. Taglózó hatású szerrel együtt kijuttatva fokozható a védekezés eredményessége. Ezt a célt szolgálja a Bogár Kombi-egységcsomag. Új tí­pusú készítmény a kettes for­galmi kategóriájú (vagyis csak megfelelő növényvédelmi szakismerettel alkalmazható) Regent 80 WG. Előnye, hogy a lárvák és az imágók ellen is hosszan hat. Felhasználható még a kártevők ellen a Decis, Fendona, Karate, Chinetrin, Chimnix, Bancol, Padan, Thi- odan és a Zolone is. Minden kormány köteles az elődei által vállalt kötelezettségeket teljesíteni / Állami garancia, befektetési biztonság Ha van olyan élelmiszer, amely­nek fogyasztása döntően a jöve­delemtől függ, akkor az a sajt. Amíg ugyanis a sajtfogyasztás országosan általában csökken, addig a legtehetősebbek évek óta egyre többet esznek belőle. Tíz évvel ezelőtt az élelmiszerek rangsorában a kilencedik helyre soroltuk a sajtot, mára lecsúszott a tizenegyedikre. Nem szeretnénk ezt a tejter­méket ugyanúgy, mint korábban? - A GfK Hungária Piackutató In­tézet felmérése szerint egyáltalán nem erről van szó - mondja Ba­jai Ernő piackutató.-A középrétegek és a szegé­nyek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a hús mel­lett a sajtnak is hódoljanak. Mindemellett a sajtot nem tekint­jük a mindennapok elengedhetet­lenül szükséges élelmének.- A sajtok átlagára 805 forint, amibe természetesen belefér a legolcsóbb hazai és a legdrágább import sajt, 6-8000 forintért. A legolcsóbból vásárolunk a leg­többet (az összes sajtfélének a kétharmadát), persze boltonként eltérőek az árak. Egyedül például a trappistaárak között is nagy kü­lönbségek vannak, akár 200-300 forintnyi is - attól függően, hogy melyik boltról vagy áruházlánc­ról van szó. A felmérésből kiderül az is, hogy a háztartások vásárlási szo­kásai egyre körültekintőbbek, mert nem elsősorban a szuper­marketekben és a diszkontáruhá­zakban veszik meg a sajtot, ha­nem a kisdiszkontokban és a nagy bevásárlóközpontokban. A kilenctípusú (félkemény, krém-, fehér penészes stb.) sajt közül legritkábban a kék pené­szest, azaz a márványsajtot tesz- szük be vásárlókosarunkba, ami alapvetően a nyugati országoktól eltérő ízlésre, illetve sajtkultúrára vezethető vissza: nemcsak keve­sebb sajtot ismerünk, hanem még ritkábban is fogyasztjuk őket. A tej és tejtermékek 130 milli­árd forintos belföldi értékesítésé­ből a sajtok részesedése 21 milli­árd forint. A magyar háztartások évente átlagosan 6,8 kilogramm sajtot fogyasztanak. Érdekes következtetés olvas­ható ki a tanulmányból: míg a saj­toknál számít a jövedelem nagy­sága a vásárlások gyakoriságát il­letően, addig a húsnál, a külön­féle mélyhűtött termékeknél, sőt, még a sör esetében sem mutatko­zik különbség aszerint, hogy ki milyen jövedelmi kategóriába tartozik. Ez utóbbi élelmiszerek még a legalacsonyabb keresetű háztar­tásokban is mondhatni a minden­napi étel illetve ital kategóriájába tartoznak. Csernyánszki Judit Bizonytalanság esetén a fej­lett pénzügyi piacokon a be­fektetések állampapírokba áramlanak át. Napjainkban, amikor a tőzsde a kormány- váltásra idegesen reagál, ér­demes áttekinteni az állami garanciával rendelkező be­fektetések körét. Állami garanciával külön­böző típusú értékpapírokat talá­lunk a piacon. Ezek közül a le­gelterjedtebbek az állam köte­lezettségét megtestesítő állam­papírok: ilyen a Diszkont Kincstárjegy, a különféle ál­lamkötvények, a Kamatozó Kincstárjegy, a Kincstári Taka­rékjegy és ilyen az új Kincstári Takarékkötvény is. Ezeket az állampapírokat a Magyar Ál­lamkincstár fiókhálózatában, az elsődleges forgalmazóknál, a Kincstári Takarékjegy esetében pedig a postán lehet megvásá­rolni. Mindegyikük közös jel­lemzője, hogy az abban foglalt kötelezettségek teljesítését az állam szavatolja. Az állami garancia fogalma azt jelenti, hogy az állampapí­rok névértékének lejáratkori visszafizetéséért és kamatainak esedékességekor történő kifize­téséért maga a kibocsátó, az ál­lam vállal kötelezettséget. Te­hát a gyakorlatban ez a garan­cia úgy értelmezhető, hogy az állami garanciával rendelkező befektetések mögött a pénzügyi piacok legnagyobb és legbizto­sabb szereplője, az állam áll. Az állam nem mehet csődbe és nem szűnhet meg, és a kor­mányváltások sem befolyásol­ják a kötelezettségek kifizeté­sét. Minden kormány köteles az elődei által, a magyar állam ne­vében vállalt kötelezettségek teljesítésére. Az adósság visz- szafizetésének megtagadása, vagy késedelmes teljesítése magával vonná az állam által igénybe vehető források meg­drágulását, mert ilyenkor a be­fektetők nagyobb hozamot vár­nának befektetésük után attól az államtól, amelynek pénzüket adják. A nemzetközi piacon a be­fektetők államok és papírjaik között is különbséget tesznek. Ezt jól mutatják a nagy hitel­minősítő cégek időről időre kö­zölt besorolásai. Magyarorszá­got például nemrégiben ismét egy osztállyal feljebb sorolta és befektetésre ajánlotta az egyik legrangosabb amerikai hitelmi­nősítő, a Moody’s. Az állampapírok szerte a vi­lágon a legbiztosabb befekte­tésnek bizonyulnak. Különösen megnő az állampapírok értéke, amikor például a tőzsdén bi­zonytalanság tapasztalható, vagy amikor pénzügyi közve­títő cégek mennek csődbe. Lé­teznek ugyan biztosítások, mint például a Befektetővédelmi Alap, vagy az Országos Betét- biztosítási Alap, de ezek csak bizonyos értékhatárig, jelenleg 1 millió forintig vállalják a be­fagyott követelések visszafize­tését. Ezzel szemben az állampapí­rok biztos kifizetést garantál­nak a teljes összegre. Az állami garanciával ren­delkező állampapír azoknak a befektetőknek ajánlható, akiknek legfőbb szempontja befektetéseik biztonsága. Wermeser Zsolt Üj ellenőrzési rendszer készül a közepes és nagyvállalatoknál Korszerűsít az adóhivatal is Új, korszerű adó-ellenőrzési rendszer bevezetését tervezi az APEH az idén a közepes és nagyvállalatoknál, egy­előre csak az általános for­galmi adó területén. Hetényi László, az APEH adóigazgatás korszerűsítésé­vel kapcsolatos projektjének vezetője a Budapesten rende­zett APEH Eskort-konferen- cián (ezen azok az országok vesznek részt, amelyek terve­zik. vagy már megvalósították az Eskort-rendszer bevezeté­sét) elmondta, hogy az új módszer segítségével a revi­zori munka előkészítése és végrehajtása lényegesen haté­konyabbá válhat. Az adóigazgatás korszerűsí­tési projektje összesen 50 mil­lió dollárba kerül, amelynek felét világbanki hitelből, má­sik felét állami költségvetési támogatásból fedezik. Ezen belül az Eskort-program ki­dolgozására 1,6 millió dollárt fordítanak. Az APEH elsőként a program áfa-ellenőrzésre vonatkozó részét kezdi alkal­mazni, mert ez a legnagyobb adóbevételi forrása a központi költségvetésnek - mondta He­tényi László. A módszer segítségével a helyszínen az adóellenőr egy laptop segítségével közvetle­nül elérheti az információs adatbázist a megyei adatköz­pontokból. A programot 1994- ben kezdték kidolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents