Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-29 / 150. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN m BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. június 29., hétfő „Errefelé szegény emberek laknak” - Egy hangulatos délután és este a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban Lelkűkben hordozzák a gazdagságot - „Olvasói” emlékek A Horváth-Fodor nosztalgiaduó is népszerűnek bizonyult Itt vannak a jegyek, jöhetnek a poharak és a korsók Ezúttal is Boros Sándor dirigálta a helyi fúvósokat Nosztalgiashow és sörparti: ilyen programokkal kecseg­tette az acélgyáriakat (értsd: a gyár környezetében élőket) a nagy múltú Kohász Műve­lődési Központ az elmúlt hét péntek délutánján, estéjén. Rég voltam már az ódon fa­lak között, s hát mit mondjak: a külső bizony nem emlékeztetett a szebb napokat megért, annak idején színjátszó- és olvasókört is fenntartó intézményre. Ráa­dásul az első ember, akivel ösz- szetalálkoztam, mosolyogva mondta: - Tudod, errefelé sze­gény emberek laknak ... Belépésemet varázsütés kö­vette. A ház a századelőt idézte, emberek nyüzsögtek az összes termeiben. Emitt, a kaszinóban baráti csapat emlegette fel a régmúlt emlékeit, a másikban a dalárda „hangolt”, s persze már beállították a nosztalgiazenekar szerelését is. Az előtérben hű­tőpultból mérték a Palóc sört, amit igen csak „itatott” a jófajta pizza. Bojtor Imre is nótázott A színházteremben egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Miközben Harangozó Teri arról ábrándozott, hogy „szeretné bejárni a Földnek, minden zeg-zugát”, a nézőtéren uralkodó hőség sem závarta meg, hogy a közönség vele utazzon. Szájtátva hallgatták a ma is fiatal(os) énekesnőt, s le sem akarták engedni a színpad­ról. Hasonló sorsra jutott Bojtor Imre és Urbán Katalin is, s csak az ifjabb generáció kedvéért említem meg, hogy ők nem va­lamiféle rappduót alkottak, ha­nem magyamóta-énekesek. S persze jött a századelő humorá­val Angyal János is, aki csakis azért látszott idősebbnek mű­vésztársainál, mert nem festette be deres szakállát. Ezalatt a termekben is össze­találkoztak a régi emlékek. Lé­vai Árpád például felidézte színjátszóköri történeteit, a „függöny mögöttit” is. Azt is persze, amikor „papként” „meggyóntatott” egy ifjú, mit sem sejtő leányzót, amit nagy tetszéssel hallgatott minden kö­rülötte ülő. S ez így ment éjfé­lig­Nem tudom miért mondják az itt élő emberekre, hogy sze­gények, csak azért mert nem limuzinnal érkeztek, frakkban és kisestélyiben, s nem pezsgőt szürcsölgettek a kaviár mellé. Az acélgyáriak gazdagsága rejtve van, mert lelkűkben hor­dozzák. Csak ilyen sördélutá­nokon mesélik el annak, aki odaül melléjük! T. Németh László A színházteremben egy gombostűt sem lehetett, volna leejteni fotó: rigó tibor Az ÉMÁSZ megszünteti a helybeni díjbeszedést Változások az áramszámlázásban Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvény- társaság vezetése 1998. jú­lius 1-jétől kezdődően új áramszámlázási rendszert vezet be. Ez a döntés a gazdaságos­ság legmesszemenőbb figye­lembevétele mellett a fogyasz­tók magas színvonalú kiszol­gálása; a szerződések, illetve a számlázási alapadatok pontos nyilvántartása, valamint a fize­tési forgalom korszerűsítése érdekében született. A rendszer bevezetése üzemigazgatósági ütemezés­ben (Sárospatak, Eger, Gyön­gyös, Salgótarján, Miskolc) folyamatosan fog történni. Az új számlázási rendszer beveze­tése során átvilágítják az ÉMÁSZ Rt. kereskedelmi te­vékenységgel foglalkozó szervezetét is. Az új számlázási rendszer bevezetésével az alábbi vál­tozások érinthetik a fogyasz­tókat: a. Helyszíni díjbeszedés megszüntetése; Díjbefizetési lehetőségek a jövőben (a fogyasztó válasz­tása szerint):- folyószámláról (OTP, takarékszövetkezet, bank);-takarékszövetkezet he­lyi fiókjánál;-csekken (postai befize­tés)- készpénzzel az ÉMÁSZ befizetőhelyein. b. Éves leolvasás, havi rész­számlafizetés bevezetése a la­kás-háztartási fogyasztóknál. Ez a megoldás számottevő előnyökkel jár a fogyasztó számára:- mérőleolvasással évente egy alkalommal zavarja a szolgáltató;- a fogyasztás időbeni hul­lámzásától függetlenül közel egyenletes mértékű számlafi­zetési lehetőség;-az előre kiküldött számla (számlalevél) tervezhetővé te­szi a háztartási kiadásokat;- a tárgyhónapon belül bármikor kiegyenlítheti a számláját. Nincs hátránya, mindössze nagyobb együttműködést igé­nyei a fogyasztó részéről ab­ban az esetben, ha megválto­zik - az előző évhez képest - a fogyasztási szokása (ez termé­szetesen nemcsak fogyasztás- növekedést, hanem -csökke­nést is jelenthet). Ilyen típusú számlázási rendszerek mind Európában, mind Magyarországon (DÉ- DÁSZ, EDÁSZ, TITASZ) kedvező tapasztalatokkal mű­ködnek. Az ÉMÁSZ Rt. a változá­sokról háztartási fogyasztóit, valamint az ellátási terület polgármestereit írásban érte­síti és a médián keresztül is fo­lyamatosan tájékoztatást ad, részletes felvilágosításra pedig továbbra is rendelkezésre áll­nak a társaság megszokott egységei. Kevesebb a nyaralási kedvezmény, de csökkent is az érdeklődés az üdülés iránt Ahány ház, annyi szokás (Folytatás az 1. oldalról) hogy a cégnek van saját üdülője Hevesben, ahol május 5-től au­gusztus 31-ig üdülhetnek a vál­lalat dolgozói és családtagjai. A dolgozók és a gyerekek segély­ként kapják a támogatást, ami után adózni kell. A feleség nem részesül kedvezményben. Jú­lius 5-ig tíznaposak a turnusok. Mivel azután a cég leáll, hét napra csökken az üdülési lehe­tőség, hogy minél többen tud­janak pihenni. A nyugdíjasok nyugdíjuk nagyságának megfe­lelően részesülnek kedvez­ményben. Általában az első turnusban és augusztus végén veszik igénybe a lehetőségeket. A cég a Nemzeti Üdülési Ala­pítványtól a jelentkezéseknek megfelelően vásárol üdülési csekket. Eddig három család ju­tott húszezer forintot érő csekkhez, amelynek csak az öt­ven százalékát kell befizetni. * * * A Magyar Kábelművek Ba­lassagyarmati Kábelgyárából Orosz Sándor szakszervezeti titkártól tudtuk meg, hogy a cégnek Balatonfüreden, Szege­den és a Nyítjesben van üdü­lője. A kollektív szerződés sze­rint az üdülő dolgozók a költ­ségek 40 %-át, a cég pedig 60 %-át fizeti. Balatonfüreden je­lenleg három-négy gyarmati család pihen, újabb kettő-há­rom készülődik. A nyújesi üdü­lőt a hétvégeken veszik igénybe a helybeliek, valamint a buda­pesti és a szegedi testvérgyárak. Egyébként az üdülés iránt nem nagy az érdeklődés. V. K. Kövi Pál szívében hordta Magyarországot, Nógrádot, Balassagyarmatot „Fel-feldobott kő volt.. (Folytatás az 1. oldalról) A világ fővárosának központ­jában ez a hely a legjobbak közé tartozott, törzsvendégnek lenni itt felért egy lovaggá ütés­sel. Kövi a hamburgerek és sültkrumplik világában az erdé­lyi magyar ízekkel, a palóc konyha remekeivel nem csupán a kulináris örömöket adta a nagyvilágnak, hanem a kony­haművészeten keresztül Ma­gyarországot, hagyományos ér­tékeinket ismertette meg. „Erdélyi lakoma” című könyve okkal tette őt híressé. Étterme a világ pénzügyi, kul­turális centruma, a divat szék­háza volt. Ismert írók, politiku­sok, egyházi személyiségek jár­tak a „Négy évszak”-ba.-„Palkó Magyarországot, a mi kultúránkat és hagyománya­inkat, Nógrádunkat, Balassa­gyarmatot és minket sohasem felejtett el” - mondta a család és a barátok nevében Lipthay Antal a temetésen. A szabad- demokrata politikus, Dörnbach Alajos a sikert sikerre halmozó, de mégis egyszerűségét meg­őrző emberről beszélt. „Fel-fel­dobott kő” volt, amely most visszahullt az anyaföldre. Szabó György író pedig azt a Kövi Pál által létrehozott Krúdy Gyula Emlékalapítványt mél­tatta, amely a szépen terített asztal körüli történésekről szóló írásokat díjazza. Az első pályá­zat nyertese, Esterházy Péter ugyancsak Balassagyarmatra jött búcsúzni. De itt láttuk a filmrendező Makk Károlyt, a színész Ernyei Bélát, a televí­ziós, rádiós Szilágyi Jánost, a spanyol és az olasz nagyköve­tet, Zwack Pétert, európa uniós nagykövetünket, Habsburg Györgyöt is. Kövi Pált New Yorkban érte a halál. Hosszan tartó beteg­ségben hunyt el, amelyből kö­zeli barátai is csak annyit láttak, hogy sokat fogyott. Úgy ter­vezte, a nyarat unokájával itt tölti majd szülőföldjén, Balas­sagyarmaton. Majd hetvenöt évet élt. A New York Times egy féloldalas nekrológgal bú­csúztatta őt. Barátai a Palócföl­dön s szerte a nagyvilágban soha nem felejtik emlékét. „Palkót”, aki egyszemélyes nagykövetségünk volt. Tarnóczi László A ságújfalui honismereti kör sikerei a város- és faluvédők szövetsége pályázatán Gyermekek és az épített környezet Évek óta folytat honismereti munkát egy lelkes kis csapat a ságújfalui általános iskolában. Az utóbbi években makett­készítésben remekeltek. Első­nek a templom, majd a Kubi- nyi-Prónay kastély makettje készült el. Az utóbbi tanévben egy század eleji falusi sorházat készítettek egyéni és osztály­munkával. A Város- és Faluvé­dők Országos Szövetségének, „Gyermekek az épített és ter­mészeti környezetért” pályáza­tán a következő eredmények születtek: Vitek Annamária 3. o., A Szent László-templom nézetei (3. helyezés); Homoki Tamás 7. o„ Módos falusi porta (3. helyezés); Pinczés Rudolf 5. o„ Cselédházak (Körösi Csorna Gimnázium, Szécsény - 2. he­A makettverseny „második helyezett” sorházai lyezés); 4. osztály - Egyszerű kát a budai Vár Király-pincéjé- falusi sorház (különdíj). Ä díja- ben adták át.

Next

/
Thumbnails
Contents