Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-23 / 145. szám
1998. június 23., kedd SZECSENY Megyei Körkép BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Modernizáció Tyizonyára észrevették, a D rendszerváltás óta egyik igen gyakran használt szavunk a francia eredetű modernizáció. Amíg a korábbi rendszerekben többnyire „csak” korszerűsíteni akartuk az ipart, a mezőgazdaságot, az oktatást stb., addig mostanában modernizálni akarunk mindent. Nos, miután a modernizáció magyarul korszerűsítést jelent, én arra merek gondolni, ezzel az átkereszteléssel még nem oldottuk meg gondjainkat, s a korszerűsítések korábbi tapasztalatain okulva jó lenne tenni is valamit a modernizáció megvalósítása érdekében. Annál is inkább, mert a modernizációs elképzelések fölöttébb nemes célkitűzéseket tartalmaznak, hogy csak néhányat említsek, messze a teljesség igénye nélkül: a korszerű piacgazdaság megteremtését, a polgári demokratikus társadalom alapjainak létrehozását, az euro-at- lanti integrációs szerkezetekhez való teljes jogú csatlakozás hazai feltételeinek megteremtését, az európai átlagos fejlettségi szint közelítésének megkezdését, az egyensúlyőrző gazdasági növekedést. Azt aligha kell itt hangsúlyozni, hogy ezek olyan horderejű, gyökeres változásokat kilátásba helyező, csak hosszú távon elérhető célkitűzések, amelyek megvalósításához a leköszönő kormány legfeljebb csak nekigyűrkó'zhetett, hiszen a nemzetközi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a hazánkhoz hasonló relatíve fejletlen országok felzárkózása, sikeres modernizációja és polgárosodása. a demokrácia kiteljesedése csak következetes belső felkészülés és egy kedvező nemzetközi környezet együttes meglétére épülhet, ami azért - lássuk be! - még odébb van egy kicsit. Egyesekben felmerülhet — szerintem nem lehet kérdéses - az új kormányzat és kurzus hogyan viszonyul a modernizációhoz? Erre én azt mondom, ha csak ki nem bújik a bőréből, hozzáállása csak pozitív lehet, hiszen az olyan alapvető célkitűzéseknek, mint amelyeket fentebb soroltam, az új politikai hatalom ellenzéki korában maga is lelkes támogatója volt. Persze, azt érdemes hangsúlyozni, a modernizáció sem csodaszer, ahogy az Akadémia elnöke írja, nem is „csodaszerkezet”. Szerinte a modernizáció elsősorban társadalmi kérdés, melynek célja befogadóképes. tudásbarát társadalom felépítése. Es felteszi a kérdést: vajon iskola- rendszerünk erre készíti-e fel a társadalmat? Mert a polgár európai értelemben elsősorban művelt embert, s nem egyszerűen vagyonost jelent. A z új kormány mindre ügyelhetne: a műveltre meg a gazdagra is. Mondom én. Acélgyári sördélután pontosítással Június 26. péntekre esik Két alkalommal is, a múlt szombati számunkban, valamint az e heti hétfőiben is jeleztük, hogy Salgótarjánban, neves előadókkal, műsoros sördélutánra kerül sor a Kohász Művelődési Központ valamennyi helyiségében. Csupán a dátum és a nap egyeztetésével akadtak gondok, ezért a pontos időpont iránt érdeklődők kérésére közöljük, hogy a jelzett program június 26-án. pénteken 17 órakor kezdődik, s várhatóan - a hangulattól függően - éjfélig tart. Környezetvédelmi és faluszépítő tábor kezdődött Magyarnándorban Izgalmas elfoglaltság, hasznos munkával A résztvevők egy csoportja a vadgazdálkodással ismerkedik fotó: rigó Tibor A magyarnándori községi művelődési ház a tavalyi sikeres példát követően az idén is megszervezte a faluszépítő tábort a helyben lakó és a környező településekről a körzeti általános iskola diákjainak. A tavalyi jó elképzelést folytatva az idén a falubeli parkosítási munkák mellett a környezetvédelmet állították a tíznapos tábor programjának középpontjába. Amint ezt Bőgős Tamástól, a művelődési ház igazgatójától megtudtuk sikerült olyan változatos programot készíteni, ami nemcsak a gyerekek számára tartalmaz izgalmas elemeket, hanem kézzelfogható eredményeket is hozhat. Igyekeznek felkutatni, számba venni a környéken lévő vizes élőhelyeket, forrásokat, elkészítik a község környezetvédelmi „öröm-bánat” térképét, s szeretnék megvizsgálni a Debercsényi-patak és az új víztározó tó vízminőségét is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik tagjával madárbefogást és gyűrűzést hajtanak végre, a helyi erdésszel pedig természetjáráson vesznek részt a vadgazdálkodás és a természetvédelem összefüggéseinek megismerésére. Bizonyára igen izgalmasnak és tanulságosnak ígérkezik az ipoly- szögi égerlápon az lpolymenti Természetvédelmi Oktatóközpont kialakítás alatt álló tanyájára tervezett kirándulás. Fontosnak tartják, hogy a tapasztalatokat, a vizsgálatok eredményét Magyamándor ön- kormányzatához is eljuttassák, egyben kezdeményezik a feltárt helyi természeti értékek védetté nyilvánítását. Az önkormányzat, a „Magyamándorért” Közalapítvány és a Magyarnándori Művelődési és Falufejlesztő Egyesület anyagi segítségével szervezett, valamint a balassagyarmati Környezeti Tanácsadó Iroda és az Ipoly Unió Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szakmai támogatásával működő táborban az idén is harmincán vesznek részt. Idén hat üzlet bezárását kezdeményezte az APEH Nyugtát adni kötelező! (Folytatás az I. oldalról) adása miatt. Az adóhivatal minden esetben kikéri az illetékes önkormányzat véleményét, hogy veszélyezteti-e az adott egység bezárása a környék ellátását. Ebben az esetben veszélyeztette volna, ezért más büntetési módszerhez folyamodott a hivatal. Szivák János egyúttal felhívta a figyelmet, hogy más megyében már előfordult álrevizor fellépése. Ilyen kínos szituációnak az elkerülése érdekében nem árt meggyőződni a revizor adatairól, megbízásáról. Utóbbit egy megbízólevél bizonyítja, az előbbit pedig egy speciális igazolvány, amelyet a hatóság embere köteles megmutatni az ellenőrzött személynek. A vita elkerülése érdekében azonban célszerűbb minden vásárlónak nyugtát adni, annál is inkább, mert más megyékből is érkezhetnek a területen még ismeretlen, jogosultsággal rendelkező revizorok - figyelmeztetett Szivák János, (németh) Salgótarjáni menhelyügy: szándék és munka van Háttérben az állatvédelem (Folytatás az I. oldalról) általában jellemző, hogy ami közvetve szolgálja a célt. arra van pénz. így programok készítésére, oktatásra, versenyeztetésre, tájékoztató anyagok készítésére viszonylag bőséges választékban állnak rendelkezésre pályázati források. Ezek mellett azonban egyáltalán nem kapnak helyet azok az elképzelések, amelyek közvetlenül szolgálnák a probléma megoldását. A salgótarjáni V árosgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. jóvoltából ingyenes bérlet formájában megfelelő telek áll az alapítvány rendelkezésére, ám összesen nincs annyi pénzük, amennyibe a kerítés betonalapja kerülne. A 2,3 milliós beruházást pályázati pénz nélkül biztosan nem tudják megválósítani. (dudellai) A gyermekvédelmi rendszer működtetése egyben életsorsok alakítása is - Vágyálmok, érzelmek és törvények (Folytatás az 1. oldalról) alapján kiköltöztették, és a GYIVI, mint szervezet lekerült a bátonyterenyei Adám Zsig- mond Nevelőotthonba. Ezután folyamatosan téma volt az ön- kormányzatnál, hogy mi legyen a volt GYIVI épületével.- Mi mozgatta leginkább az átalakítás gondolatát?- A cél az volt. hogy a csalá- diházas-modellben az ott nevelkedő fiatalok egy kisebb, s a családi érzést valóban jobban visszaadó élettérben tudjanak tevékenykedni. felkészülni minden szempontból az életre. Ez persze nem magyar találmány, hiszen hasonló, bevált módszereket már alkalmaztak korábban is a világ más tájain, viszont az adaptáláshoz sok helyi szempontot kellett figyelembe venni. Pénz, pénz, pénz...- Időben számoltak az anyagiakkal?- Természetesen, mint minden más esetben, az anyagi lehetőségek itt is behatárolták a tervezési kereteket. Épp' ezért már a program elején lehetett látni, hogy a megvalósítás éveket vesz majd igénybe. Csak önkormányzati pénzből mindezt nem is lehetett volna megoldani. Számtalan pályázat született. Az egyik legnagyobb összegű pályázat közel 50 millió forintos volt. amelyet a megyei önkormányzat a Népjóléti Minisztérium kiírása nyomán nyert el. A háttér megteremtése 60-70 millió forintot vett igénybe. Ez a közvetlen ingatlanvásárlásokat. átalakításokat, felújításokat jelenti. Az ezen túli, valamennyi feltétel megteremtését célzó összeg megközelíti a százmillió forintot.-Közben azért „hagyományosan ” is kellett működni.- A rendszert egyszerre kellett működtetni és átalakítani. Ez korántsem volt egyszerű, hiszen egyebek között azt is meg kellett oldani, hogy az egy családban élők egy családi házba kerüljenek. A házak megvásárlásánál az adott település infrastrukturális hátterére is tekintettel kellett lenni, ezek között is kiemelten az iskolai hálózatra.- Milyenek a tapasztalataik, megérte ?- A visszajelzések arra utalnak, hogy a családi házakba került gyerekek látványosan másképpen élnek. Az ott élő gyerekek valóban családszerűen élik hétköznapjaikat, amelyeket a tanulás és a szórakozás mellett a közös főzés, a mosogatás, a takarítás épp' úgy jellemez, mint más családok esetében. Úgy néz ki, hogy megszűntek a nagy intézményt jellemző katonás, s az ebből fakadó kiszolgáló-kiszolgáltatott rendszert működtető életritmusok. Jelenleg hét családi házban működik a családiházas-modell, ezt kiegészíti a felsőpelényi gyermekotthon. Utóbbi helyen lakótereket alakítottak ki. Egy-egy Nincs értékesebb a családnál! - Otthonház a jövő útja lakótérben maximum 15 gyermek él, akikhez biztosított a vezetői-irányítói szerepet ellátó szülői modell. Önálló gazdálkodás- Hogyan történik helyben a családi házas életvitel, különös tekintettel a költségekre?- A családi házak havi ellátmányt kapnak, amelyből önállóan gazdálkodnak, illetve elszámolnak vele. Mindegyik családi házban van egy otthonvezető, aki a bevásárlást, a főzést, sok egyebet, például a gyermekek iskolába járását koordinálja. Mellette, más-más létszámmal, de általában né- gyen-öten segítenek a gyermekek életvezetésében. Az életkor az általános, illetve a középiskolás kort öleli át, de vannak olyan helyek is, ahol valamelyik gyéfmek már felsőfokú iskolába jár vagy éppenséggel katona. Sajnos, a gyermekvédelmi törvény kétségkívül előremutató vonásait nem követik, nem segítik az állami normatívák. Persze nem csak nálunk, de egyik megyében sem fedezik ezek a normatívák az elvárásoknak megfelelő életvitelhez szükséges kiadásokat, a hangsúlyozottan szakmai igényeket. Önkormányzatunk, sok esetben más rovására, ez évi költségvetéséből is biztosította a gyermekvédelmi rendszer működtetését. Ez anyagiakban azt jelenti, hogy a normatíván felül körülbelül százmillió forinttal többet kell éves szinten megfinanszíroznia a megyei önkormányzatnak, azaz nagyjából még egyszer annyi összeget kell előteremteni, mint amennyi a normatíva.- Mi lesz a „ túlkorosukkal ” ?- Szinte a huszonnegyedik órában tartunk a rendszerből kikerülő, de fizikális értelemben mégis azon belül lévő fiatalok szocializációjával kapcsolatban. Ilyen például a mátra- nováki otthonház, ahol az állami gondoskodásból nagykorúságuk, illetve iskolai tanulmányaik befejezése okán kikerültek élnek. Ez az otthonház amolyan „pillanatnyi” átmenetet biztosít az életbe való kilépéshez, az önállóság megszerzésének utolsó állomása. Gyermekek érdeke Á cél legalábbis ez lenne, de kimondva-kimondatlanul még mindig benne vannak abban a rendszerben, amelyben a náluk jóval fiatalabbak is. Ezzel a problémás helyzettel szükségszerűen meg kell birkózni a jövőben, mert számukra már egy másfajta megoldást kellene találni. nem terhelve a gyermekekre épülő rendszert. Erről bárkinek kellemetlen beszélni, de tény. hogy megoldásra váró feladatról van szó.- Ezek szerint viták voltak, viták lesznek, de semmit sem bántak meg.- A képviselő-testület, s azon belül a Demus Iván vezette szociális bizottság rengeteget tett a gyermekvédelmi rendszerért, s a GYIVI sorsa kapcsán több lehetséges megoldás is felmerült, de nagyon örülök annak, hogy végül is az a megoldás született, amely belső intézmények céljára, köztük a gyermekvédelmi központ elhelyezésére hasznosította az épületet. Egyrészt a gyermek- védelmi rendszer központja kapott egy megfelelő kulturált elhelyezési hátteret, másrészt az önkormányzati vagyon is „helyben maradt”. A legoptimálisabb szervezeti modell kidolgozása mindezek ellenére azonban még mindig várat magára, mint ahogy a rendszert is jelenleg megbízott igazgató irányítja. Ki kell dolgozni azt a legmegfelelőbb működtető-irányítói gyakorlatot, amely feleslegesén nem terheli még admi- nisztratíve a gyermekvédelmi rendszert. Vagyis a családiházaknál például a vezetőnek a gyermekek nevelésére maradjon a legtöbb idő, s azt ne kurtítsa meg jelentős mértékben a könyvelés, a bizonylatok időt rabló gyártása. A gyermekvédelmi központnak szolgáltatnia kell a családi házak, a gyermekotthon és részben az otthonház felé is. A központnak szerveznie kell, ki kell mennie a helyszínekre és a tapasztalatok alapján a legjobban kell irányítania a rendszert, védeni a gyermekeket.- Mi lehet a végső cél?- A rendszer akkor működne igazán jól. ha évtizedek múlva önmagát felszámolná. A gyermekvédelmi törvény ugyanis végső megoldásnak tekinti, hogy az általunk beszélt rendszerbe bekerüljön egy gyermek, s amennyiben a gyermekek jövője érdekében tevékenykedők az évek folyamán el tudnak érni egy látványos javulást, akkor a fiatalok szó szerint az eredendő családjukban cseperedhetnek fel. Természetesen ez egyelőre csak cél, illetve vágyálom. Ettől nehéz elhatárolódni, mert az ember a szakmai döntések során a tárgyilagossága mellett a saját gyermekein keresztül kénytelen-kelletlen érzelmileg is azonosul a helyzettel. Eredmények várhatók- Nem hiszem, hogy ezt bárki felróhatja önnek és a hasonlóan gondolkodó köztisztségviselőknek.- Végső soron nem személyi döntésekről van szó, nem csak ebben, hanem más esetekben is a képviselő-testület alakítja ki álláspontját, nem egyszer heves viták közepette, viszont mindenkinek van egy, de több olyan „területe” is, ahol érzelmileg is mindent elkövet a cél érdekében. Remélem, hogy a gyermekvédelmi rendszernek a benne részt vevők hasznára történő átalakítását, folyamatos támogatottságát, eredményeit, s egyáltalán a jogosságát senki sem vonja kétségbe. B. M.
