Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-22 / 144. szám
4. oldal Gazdaság 1998. június 22., hétfő Kedvező elmozdulások a magánszemélyek és egyéni vállalkozók jövedelmének és adózásának alakulásában Milliomosok és „százezresek” Külföldön háromszoros a bér Befejeződött a magánszemélyek által beadott mintegy 42 ezer személyijövedelemadó-bevallás feldolgozása, továbbá a 7 000 egyéni vállalkozó tevékenységéről és adókötelezettségéről számot adó elszámolások összesítése. A jövedelmükről és adójukról a munkáltatókkal beszámolókról kézhez vett közel 37 ezer fő adatának kiértékelése még folyamatban van. A magánszemélyek 1997 évi bruttó jövedelme 17,5 milliárd forint, mely közel 16 százalékkal több mint az előző évi. Az egy főre jutó bruttó jövedelem 399 ezer Ft, 20 százalékkal haladja meg az előző évi átlagot. Az adókötelezettség viszont mindössze 6 százalékkal emelkedett, így a költségvetési elvonás mértéke 17 százalékra, 1 százalékponttal csökkent. Nő a tőkejövedelem Az adózás utáni egy főre jutó éves nettó 331 ezer Ft jövedelem infláció feletti növekedése a jövedelem reálértékének emelkedését eredményezte. Továbbra is meghatározó a sávosan adózó összevont jövedelem, melynek összege 16,1 milliárd forint. Az összevonás alá nem eső tőkejövedelem 1,4 milliárd forintra nőtt. Összege az előző évi másfélszerese, aránya 6 százalékról 8 százalékra emelkedett. Nem változott a munkajövedelem kiemelkedő szerepe, 11 milliárd forintos összegével közel 70 százalékot képvisel. A munkavállalók átlag 385 ezer Ft-hoz jutottak az év során, ami mintegy 70 ezer Ft-tal több mint az előző évi. A nyugdíj részaránya megközelíti a 10 százalékot. A 1,5 milliárd forint a második legnagyobb összegű jövedelem az összevont jövedelmek között. Az egy nyugdíjasra jutó 241 ezer Ft összege 23 százalékkal haladja meg az előző évit. A törvénymódosítás kedvezően hatott az egyéni vállalkozói jövedelmek alakulására. Míg 1996 évben az összevont jövedelmek 5 százalékát jelentette a 700 millió forint nyereség, 1997 évben a saját munkájuk elismeréseként elszámolt jövedelem több mint 900 millió forint, ami 6 százalékos részesedéssel a harmadik legnagyobb jövedelemtulajdonosi kört alkotja az összevont jövedelmeken belül. A bevételek és költségek elszámolása utáni nyereség 500 millió forint, ami az egyéni vállalkozók adóköteles jövedelmét 1,4 milliárd forintra egészíti ki, összességében duplája az 1996 évről bevallott adóköteles jövedelmüknek. Az egy főre jutó tárgyévi adóköteles átlagjövedelem szintén megduplázódott, 341 ezer Ft. A meghatározó jövedelem- típusokon túli jövedelmek alakulásában érdekes jelenség, hogy mérséklődött a végkielégítéssel, szellemi alkotásból szánnazó jövedelemmel, ösztöndíjjal rendelkezők száma és az e forrásból származó jövedelem. Növekedett viszont a gyes-t igénybe vevők száma és a gyes összege. Az őstermelői igazolvány bevezetésével legalizálódtak a mezőgazdasági kistermelők jövedelmei. Az előző évi létszám háromszorosa által kimutatott 17 millió forint összevont jövedelem, valamint az átalányadó alapjaként további 23 millió forintos jövedelem közel hatszorosa az előző évinek. Ezt meghaladóan 318-an adtak nyilatkozatot azok, akiket a törvényváltozás eredményeként adókötelezettség nem terhel, bevételük 195 millió forint volt. Mérséklődött a külföldön jövedelemhez jutók száma, az általuk kimutatott 439 millió forintos jövedelem viszont közel 17 százalékkal haladja meg az 1996. évit, és az 1 millió 106 ezer Ft éves átlag közel háromszorosa a belföldi átlagnak. A jövedelmek tömegének növekedése a jövedelemsávokba tartozók mérsékelt pozitív irányú eltolódását eredményezte. Gyarapodó gazdagok? 10 millió Ft feletti éves bruttó jövedelmet 10 fő vallott, ami 4 fővel több az előző évinél. Kedvező, hogy a 100 ezer forint jövedelmet el nem érők száma 30 százalékkal csökkent. Az 1 millió forint feletti jövedelemsávba tartozók részaránya megemelkedett, a bevallók 8 százaléka rendelkezik az ezt meghaladó éves jövedelemmel. Változatlanul meghatározó számú jövedelemtulajdonosnál koncentrálódik a jövedelem kisebb hányada. Az önbevallók 75 százaléka tartozik az 500 ezer Ft alatti jövedelemsávba, viszont a jövedelemtömeg mindössze 40 százaléka, átlag 212 ezer Ft. Ezzel szemben 2 millió Ft fölötti jövedelem a bevallók 2 százalékánál realizálódott, átlag 3 millió forint. Az összevonás alá nem eső tőkejövedelem 1,4 milliárd forintos összege, - az összes jövedelem 8 százaléka, kismértékben növeli az egyes jövedelemkategóriákba kerülők számát és jövedelemösszegét, jelentős arányeltolódást viszont nem eredményez. Csökkent az osztalék Ezen jövedelemtípus több mint egyharmadát a már jelzett, egyéni vállalkozók által bevallott 500 millió forint nyereség tömege jelenti. A vállalkozások tőkekoncentrációját jelzi, hogy 30 százalékkal csökkent az osztalék címén kivett jövedelem, és az előző évi létszám háromnegyede jutott ilyen jövedelemhez. Közel felére csökkent az értékpapír formájában tartós pénzlekötést biztosítani tudók száma és az ebből származó 166 millió forint árfolyamnyereség tömege is mindössze 42 százaléka az előző évinek. Az ingó és ingatlanértékesítésből származó 319 millió forint jövedelem viszont egy- harmaddal emelkedett, melynek döntő része az ingatlanértékesítés jövedelme. Az egyéni vállalkozók által kimutatott adóköteles jövedelem megkétszereződése mögött az elszámolási technikán túl a teljesítmények növekedésének is nagy szerepe van. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók kedvezményekkel csökkentett 22 milliárd forint bevétele 31 százalékos növekedést mutat, meghaladja a költségeiket. Emelkedése az előző évektől eltérően infláció feletti. A pozitív irányú változásban az áremelkedés mellett a termelési volumen növekedése is szerepet játszott, mely az egy főre jutó 3 millió 639 ezer Ft bevétel közel 37 százalékos többletében tükröződik vissza. A költség növekedési üteme 26 százalékos, alacsonyabb, mint a bevételeké. Ebben az adótörvény-változás, költségtakarékossági intézkedések valamint az adóalanyszám csökkenése egyaránt szerepet játszott. A vállalkozói kivéttel korrigált költség egy főre vetített értéke 3 millió 467 ezer Ft. A nyereséges gazdálkodók száma az előző évivel közel azonos szinten alakult, (57 százalék). Az átalányadós egyéni vállalkozók 210 millió forintos bevétele 28 százalékkal nőtt, melyből 40 millió forint adóköteles jövedelem. A vállalkozói jövedelem szerint adózók bevételeinek 52 százaléka a kereskedelemben képződött. Az átlagos árbevétel 5 millió 737 ezer Ft vállalkozásonként. Kereskedők, iparosok Szélső értéket képvisel a ruházati szakcsoport mindössze 2 millió 121 ezer Ft-os átlagbevétele, míg a nagykereskedelmi tevékenységet végzők egy főre jutó bevétele 16 millió 705 ezer Ft. A vendéglátás átlagbevétele 3 millió 235 ezer Ft, közel 15 százalékos emelkedést takar. A szolgáltatás 1997. évi egy főre jutó bevétele 2 millió 664 ezer Ft, mindössze 12 százalékkal haladja meg az 1996. évit. A kisiparosok a bevétel 37 százalékát termelik ki, átlagosan 3 millió 419 ezer Ft-ot. Meghatározó a 18 sütőipari vállalkozó átlag 17 millió 144 ezer Ft-os, valamint a 23 központifűtés-szerelő átlag 10 millió 879 ezer Ft-os bevétele. A mezőgazdasági vállalkozók bevétele közel 3 százalékos részarányt képvisel. Az 1997. évi 2 millió 760 ezer Ft- os átlagbevétel 21 százalékkal haladja meg az 1996. évit. A szellemi szabad foglalkozásúak egy főre jutó bevétele mindössze 1 millió 637 ezer Ft. A költségek emelkedése ellenére látszik a megtakarítási intézkedések hatása. A költségek között a 1997. évben közel 70 százalékról 60 százalékra csökkent a folyó évi beszerzés (energia, anyagok, áruk) aránya az áremelkedések ellenére. Duplázó vállalkozók A személyi jellegű kifizetések részaránya viszont nőtt a vállalkozói kivét költségként való elszámolása hatására. A megye lakossága 1997 évben a előző évinél 16 százalékkal magasabb jövedelemre tett szert, a bruttó jövedelmektől mérsékeltebben nőtt az adóteher, a nettó jövedelem reálértéke emelkedett. Az egyéni vállalkozók egy főre jutó jövedelme megduplázódott, növekedett az állami költségvetéshez való hozzájárulásuk. Mindebben a gazdálkodási környezet kedvező változása és az adótörvények módosulása játszott szerepet. Ponyiné Oszvald Katalin APEH Nógrád Megyei Igazgatósága tervezési-elemzési osztályvezető Javuló gazdasági kilátások- Erősen behatárolt a leendő kormány gazdasági mozgástere, ezért nem számítok lényegesebb gazdaságpolitikai változásokra - közölte Belyó Pál, a KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (Ecostat) igazgatója. Az Ecostat ez évi harmadik konjunktúrakiadványa, a Mikroszkóp szerint a gazdaság tovább halad a rendkívül dinamikus export által vezérelt pályán. Szeptemberre - 1997 azonos időszakához képest - a belföldi értékesítés 6,9, az exporteladások 24,1, míg az ipari termelés 13,5 százalékos növekedését prognosztizálja a kutatóintézet.-Az elmúlt napokban a leendő kormánytagok nyilatkozataikban azt ígérték, hogy nem fog lazulni a költségvetési és fiskális politika. Ebből is az eddigi gazdaságpolitika folytatására lehet következtetni - mondta Belyó Pál. A kutatóintézet a jelenlegi inflációs folyamatokból kiindulva arra következtet, hogy októberre a fogyasztói árak 15,1, a termelői árak pedig 13,5 százalékkal haladhatják meg az egy évvel korábbi szintet. Az Ecostat kutatói már rövid távon gyors korrekciót várnak a budapesti tőzsdén is, s szerintük a BUX hamarosan ismét eléri a pánik előtti értékét. Hosszabb távon. ha a kormány gazdaságpolitikája nem változik és az ázsiai pénzügyi válság sem terjed tovább, a BUX index átlagos értéke október végére elérheti a 9500-9600 pontot is. A hazai háttériparra figyel a jövőben a kockázati tőke Tíz közül kettő kiugróan sikeres Napjainkig mintegy 75 milliárd forintot fektettek be Magyar- országon a kockázati tőketársaságok, de a nemzetközi tendenciákkal ellentétben elsősorban nem a kis- és közepes vállalkozásokba, hanem az ennél nagy obb cégekbe. Hazánkban a kockázati tőke főként a gyógyszeriparba, az orvosi műszergyártásba, a biotechnológiai- és a gépjármű- iparba áramlott - nyilatkozta Székács Anna, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa. Az egyik flamand tőketársaság például biotechnológiával foglalkozó hajdú-bihari cégbe fektetett be tőkét, és nyolc év múlva, annak értékesítésekor, másfélszeresét könyvelhette le haszonként. Nem minden befektetés jár azonban ekkora nyereséggel - figyelmeztetett a miniszteri biztos. Az átlagosnak mondható hozam mintegy 2-3 százalék- ponttal magasabb a más vállalkozásoknál elérhető haszonnál. A tapasztalatok szerint tíz befektetésből mindössze kettő lesz nagyon sikeres, s igen gyakori a bukás is. Világviszonylatban az USA- ban fektetik be a legtöbb kockázati tőkét, s ennek köszönhetően ott a leggyorsabb és a legkiegyensúlyozottabb a gazdasági növekedés is. Éppen ezért több nyugati országban, így Angliában, programot dolgoztak ki arra. hogyan tereljék a kockázati tőkét a kis- és közepes vállalkozások irányába. Magyarországon eddig főként külföldön létrehozott társaságok és alapok fektettek be pénzt. A néhány napja hatályba lépett, a kockázati tőketársaságok és alapok működését szabályozó törvény azonban mostantól belföldön is lehetővé teszi az ilyen célú társaságok és alapok létrehozását. Székács Anna szerint a kockázati társaságok és alapok a közeljövőben felfedezik a még kialakulóban lévő hazai háttéripart. Már csak azért is, mert ez a szektor jelentős tőkehiánnyal küzd, ugyanakkor a multinacionális cégek idetelepülése törvényszerűen kikényszeríti a háttéripar gyors fejlődését. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Sok gondot okoznak a kertészkedők- nek a diófák. Valamikor azt gondoltuk, hogy ezeknek az illatos lombú fáknak semmi sem árthat. Kénytelenek voltunk azonban meggyőződni arról, hogy bizony a diófák is sokféle gombás megbetegedésre fogékonyak, sőt a kártevő rovarok és atkák is ellepik őket. Különösen a gombabetegségek terjedtek el az idei tavaszon a diófák levelein és a fejlődő gyümölcskezdeményeken. Ezért ezeket a fákat is rendszeresen kell permetezni: ne sajnáljuk a fáradságot és a költséget,, mert csak így tudunk szeptember végén egészséges és.bőséges termést betakarítani. A veteményes ágyásokból már elfogyott a fejessaláta, a zöldborsó, a spenót, a zöldhagyma és a többi korai zöldségféle. Nagy kár lenne üresen hagyni a nyár második felében ezeket a területeket. A következő hetekben még lehet vetni csemege kukoricát, zöldbabot, céklát, sárgarépát, petrezselymet; ezek az őszi hónapokban teljes termést adnak. A dáliatövek hajtásai a meleg és a csapadék hatására gyorsan nőnek. Ha azt akarjuk, hogy tartós és mutatós dáliavirágok nyíljanak, akkor a hajtáson megjelenő oldalbimbókat csípjük le. így a hajtás csúcsán levő virágok több tápanyaghoz jutnak és szebben fejlődnek. A fűszernövények betakarítását akkor célszerű megkezdeni, amikor virágozni kezdenek, mert ekkor tartalmazzák a legtöbb illóolajat, íz- és aromaanyagot. A levágott hajtásokat kössük kis csokorba és aggassuk fel árnyékos, szellős helyen, fejjel lefelé. A meleg nyári napokon a hajtások 8-10 nap alatt megszáradnak; ekkor morzsoljuk le róluk a leveleket és tároljuk vászon- vagy tüll- zacskóban, illetve jól zárható fém- vagy porcelánedényben, esetleg befőttesüvegben. Lassan kezdhetjük a lestyán, a levendula, a citromfű, a kakukkfű és a tárkony szárítását.. cm vezetés Határidők cégvezetőknek Június 22.- Kérelmek leadása bizonyos fogyasztásicikk-kvótákra. Június 23.- A forgalmazott közteherjegyek ellenértékének átutalása;- a befektetési szolgáltatók jelentése a nyitott pozícióikról. Június 25.- A bányajáradék befizetése. Június 28.- A jövedéki adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- a számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése a vámhivatallal. Földrajzi árujelzők A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó 87/1998. (V. 6.) korm. rendelet értelmében az árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá a termékleírást. Ez utóbbiban kötelezően fel kell tüntetni a termék, illetve a földrajzi árujelző megnevezését, a termék részletes bemutatását (feltüntetve az előállításhoz szükséges nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait), továbbá előállítási módjának és a hagyományos helyi módszereknek az ismertetését. Ezek mellett a termékleírásban meg kell határozni azt a földrajzi területet, amelyről az árujelzőt használó termék származik (boroknál a termőhelyet, élelmiszerekhez hagyományosan használt földrajzi neveknél pedig a tenyésztési területet is), s részletesen ismertetni kell a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsolatot. A termék- leírásnak tartalmaznia kell a földrajzi árujelzőnek a terméken való feltüntetésével kapcsolatos előírásokat is. A földrajzi árujelző lajstromozását követően - a borok kivételével - a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza a termékleírást, az árujelző lajstromozását. Az oltalom megszűnését a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában is kihirdetik. A termék oltalmával kapcsolatos lajstromozási eljárásban, illetve a termékleírás módosulása esetén a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrzi, hogy azok a termékek, amelyeken az adott földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek-e a termék- leírásban foglalt követelményeknek. A lajstromozást követően a borokkal kapcsolatban az Országos Borminősítő Intézet, egyéb termékeknél pedig a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzik, hogy az oltalomban részesült árujelzők használata során betartják-e a termékleírás követelményeit. Legkésőbb 1999. május 21-éig termékleírást kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz azokra az eredetmegjelölésekre is, amelyeket az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett hazai lajstromba jegyeztek be. Forintleértékelés A 1056/1998. (V. 6.) korm. határozat szerint a forintnak a valutakosárhoz viszonyított árfolyamszintje havi leértékelésének mértéke 1998. június 15- étől 0,8 százalék.
