Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

Női főnök Bátonyterenyén a személyszállítási üzletág élén „Anyuci fiúsítva van” Csaknem harminc éve már, hogy ez a történet elkezdődött: 1968 júliusában a 2. számú AKÖV pásztói kirendeltségére elszámoltatót kerestek. Egy fiatal lány gondolt egyet és neki­rugaszkodott. A felvételi elbeszélgetés után az akkori főnök azt mondta: ha elszámoltatónak megfelel, akkor megmarad. Nem volt ám könnyű munkakör, hiszen minden egyes eladott jegyet egyenként kellett ellenőrizni. Munkahelyén ismerkedett meg Parádi Lajossal: az ismerke­désből szerelem, majd házas­ság lett. Nagybátonyba költöz­tek, és a gyes után a Volán nagybátonyi kirendeltségének bérletpénztárosa lett. 1973- ban már számadásvezetőként dolgozott, a következő évben elküldték forgalmi tiszti isko­lába másfél évre, ahol mindent megtanulhatott, ami a szak­mához szükséges. Amikor el­végezte az iskolát, visszajött, de éppen akkor nem volt munkaügyes: újabb iskola, melynek elvégzése után mun­kaügyi területre helyezték.- A munkaügy azonban pa­pírmunka -emlékszik vissza Parádi Lajosné, Zsuzsika. - Az igazi énem viszont a forga­lom: itt nincsen két egyforma nap, itt emberekkel kell fog­lalkozni, megtalálni velük a hangot, hogy munkára „kény- szerítsem” őket. Addig ügyes­kedtem, amíg át nem tettek forgalmi csoportvezetőnek. 1990-ben aztán átszervezték a vállalatot és felkértek, hogy vállaljam el a maroknyi csapat vezetését: így lettem a Nógrád Volán Rt. öt üzletágvezetője között az egyedüli nő. Elfogadták főnöknek- Hogyan szólítják, egyáltalán elfogadják önt főnöknek a be­osztott férfiak?-Főnök, főnök asszony, Zsu­zsa, sőt olyan is van - különö­sen a fiatalok között - aki anyucinak szólít. 68 férfi be­osztottam van, és azt mondha­tom, hogy elfogadnak mint fő­nököt: végigjártam a ranglétrát, ismernek, hiszen dolgoztam ve­lük, irányítottam őket. A válla­latnál is megszokták ennyi év alatt, hogy van egy nő is közöt­tük, bár más megyében ez még nem olyan természetes. Tavaly történt, hogy Egerben szervez­tek egy intelligencia-tanfolya- mot, ahová tapasztalatszerzés céljából engem küldtek ki a megyéből. Hát, ott csodabo­gárnak számítottam: az ottani sofőrök kérdezgették egymás­tól: mit keres itt egy nő? Aztán beszélgetni kezdtünk, és a vé­gén már ők is természetesnek vették, hogy ott vagyok.- Az, hogy nő vagyok, előnyt is jelent: könnyebben megtalálom a közös hangot ve­lük, és ezt pontosan tudják a gépkocsivezetők is. Örömük­kel, bánatukkal, családi és egyéb problémáikkal egyaránt megkeresnek, tudják, hogy az ajtóm mindig nyitva áll. Ugyanakkor szeretettel, ked­vességgel vesznek körül, mi­ként a többi üzletágvezető kol­légám is: megbeszéléseken, tárgyalásokon átengedik az első véleménynyilvánítás jogát, és el is fogadják, amit mondok. Ez alatt a harminc év alatt sok tapasztalatot szereztem, nem lehet akármivel „megetetni”: legyen az utaspanasz, vagy bármi más. És nem tudnak ha­zudni a gépkocsivezetők: leül­nek a „vallatószékbe”, és tud­ják, jobb, ha elmondják az iga­zat. Mert azt adott esetben el tudom fogadni, de a hazugsá­got nem tűröm. Reggel legtöbb a gond-Mennyire segíti munkáját a női megérzés?- Egy nő mindent másho­gyan közelít meg, mint egy férfi, persze ehhez szükséges bizonyos fokú emberismeret is. Van, akihez keményen kell szólni, van, akihez halkabban, és erre egy nő ösztönösen ráé- rez. Minden reggel háromne­gyed hatkor kezdek, és ezért is más szemmel néznek a beosz­tottak. A legtöbb probléma ugyanis reggelente szokott lenni, és tudják, hogy a főnö­köt akkor is a helyén találják. Mint ahogyan nem fejeződik be a szolgálat akkor sem, ha hazamegyek: ha gond van, otthon is felhívnak, de ez ne­kem soha nem okozott prob­lémát. A sokat emlegetett női ösztön segítségemre van a kü­lönböző utaspanaszoknál is: nem is annyira konkrét dolgok miatt hívnak fel, hanem pél­dául viteldíjemelésnél, vagy menetrendváltozásnál, mert mindenki azt szeretné, ha ak­kor indulna a busz, amikor neki jó. Ilyenkor sok-sok türe­lemre van szükség, és akkor vagyok elégedett, ha az ügyfél oktávokkal halkabban, és a segítséget megköszönve teszi le a telefont.-Az ilyen munka rengeteg elfoglaltsággal jár. Hogyan fogadja otthon a család?-Két évvel ezelőtt, sajnos, meghalt a férjem. Lányom két diplomát szerzett Győrött, majd férjhez ment, most Bu­dapesten él. így hát egyedül élek a pásztói családi házban. Örömmel dolgozni-Fiatalos lendület, energikus mozgás. Honnan az energia?-Nem tudom. Talán örö­költem a családtól, vagy erre születni kell? Nem érzem te­hernek a gondokat, azt hi­szem, az a titka, hogy öröm­mel kell dolgozni. Itt jól érzem magam. Nem vagyok rágódó típus, szeretem gyorsan le­zárni a dolgokat. Ami viszont mindenkit nagyon megvisel, az a baleset, különösen a halá­los balesetek feldolgozása. De azért vannak örömök is: az egység sikerei, az emberek bi­zonyos fokú elégedettsége, új járművek. És még valami, ami nagyon fontos: nem egyedül oldom meg a feladatokat, mert az nem menne. Ez csapat­munka, amely erőt ad az újabb kihíváshoz is.- Ennyi feladat között talál­nak-e időt kikapcsolódásra, szórakozásra?- Az idén focifarsangot szerveztem a fiúknak, ha­gyományteremtő szándékkal, ahol a kezdőrúgást én végez­tem, elvégre, ahogy mondo­gatni szokták: „anyuci fiú­sítva van”. És ezt nem sértés­nek, hanem sokkal inkább el­ismerésnek veszem. Meghív­tuk a vállalat összes csapatát, és a fiúk megnyerték nekem a kupát. Ez volt az első, és na­gyon büszkék voltak rám, hogy megteremtettem egy hagyományt. Rengeteg munka volt a szervezéssel, de megérte. A tervek szerint mindig a győztes csapat szer­vezi a következő kupát, de mivel az elsőt mi hoztuk ösz- sze, lehet, hogy másik részleg csinálja majd jövőre. Minden évben megszervezünk egy egész napos bogácsi kirándu­lást is, ahová családostól jön­nek az emberek. 120-130-an jövünk össze egy-egy ilyen alkalommal, ami számomra elismerés, és azt bizonyítja: jól érzik itt magukat az embe­rek Hegedűs Erzsébet „Aki a virágot szereti...” Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - tartja a mondás. Összeállításunkban tapasztalt virágkertészek tanácsait gyűjtöttük össze: segítséget szeretnénk nyújtani, mi mindenre kell figyelnünk ahhoz, hogy cserepes növényeink sokáig díszítsék lakásunkat. Afelandra: a medvekörömfélék családjába tartozik. A leggyak­rabban előforduló fajtája a squaiTosa. Mutatós, fehéren erezett levele és nagy, sárga vi­rágfüzére van. Szereti a vilá­gos, de a tűző naptól védett he­lyet. Melegkedvelő, de novem­ber-decemberben hűvösebb, vi­lágos elhelyezést igényel. Rendszeresen és bőségesen ön­tözzük, lehetőleg lágy vízzel, télen tartsuk szárazabban. Nagy páratartalmat kíván, mert kü­lönben a levélszél megbámul, és a növény érzékennyé válik. Virágzás után, vagy tavasszal erőteljesen vágjuk vissza. Ha a földlabda kiszárad, elhullatja lombját, száraz levegőn káro­síthatják a különféle kártevők, mint a pajzs-, gyapjas- és levél- tetvek, takácsatka. Ha az állati kártevők már megjelentek, szakembertől kérjünk tanácsot a növény megmentésére. Asparagus falcaim (dísz­spárga): a liliomfélék család­jába tartozik, könnyen kezel­hető növény, amely ma egyre népszerűbb. A díszspárga haj­tásai keskenyek, fűszernek, úgynevezett „állevelek”. Sze­reti a világos helyet, de a tűző napsütéstől kíméljük. Télen is szobahőmérsékleten tartsuk, esetleg kissé hűvösebben. Nyá­ron bőségesen öntözzük és trá­gyázzuk, mert a kiszáradást, a sötét helyet nagyon megsínyli. A talaj és a levegő kiszáradásá­tól az állevelek sárgulnak és le­peregnek, túlzott melegben ká­rosítják a pajzs- és levéltetvek, a takácsatka. A kiszáradt dísz­spárga párás levegőn újra ki­hajt, ha tövig visszavágjuk és alaposan öntözzük. Begónia: a begóniafélék csa­ládjába tartozik, amely igen né­pes. Virágzó és levéldísznövé­nyek tartoznak ide. A virágos dísznövények közé soroljuk a többek között a gumós begó­niát, amely kitűnő balkonnö­vény, a Lorraine-begóniát, és az Élatior-begóniát (ez utóbbi téli virágzású). A félámyékos, árnyékos helyet kedvelik, az Elatior és a Lorraine-begónia nem tűri a meleget. Nagy pára- tartalmat kívánnak, de ne per­metezzük a leveleket, mert fol­tosak és betegek lesznek. Rend­szeresen és bőségesen öntözzük de ne álljon alattuk a víz: a pangó vízre a levelek és a virá­gok egyaránt érzékenyek. Szá­raz levegőben levélhullás, lisztharmat, különböző állati kártevők jelennek meg. A her­vadt virágok és az elpusztult növényi részek rendszeres eltá­volításával megelőzhetjük a gombás betegségeket. Murvafürt (bugenvillea): a csodatölcsérfélék családjába tartozik. Kényes növény, amely jelentéktelen virágaival, szín­pompás felleveleivel leginkább télikertbe való. Teljes napot és sok friss levegőt igényel a szo­bában vagy a télikertben, ha szabadba ültetjük, védett helyet válasszunk. Nagyon melegigé­nyes, a hideget megsínyli. Nyá­ron rendszeresen, bőségesen öntözzük, nagy a tápanyagigé­nye. Télen mérsékeljük az ön­tözést, és szüneteltessük a trá­gyázást. Virágzás után, vagy kihajtás előtt vágjuk vissza. Ha földje kiszárad, elhullatja leve­leit és virágait, a tápanyaghi­ánytól levelei elsárgulnak. A pangó víz, a fényhiány elősegíti az állati kártevők elszaporodá­sát. Amikor a növény bimbós, vagy már virágzik, ne változ­tassuk helyét, különben lehul­latja virágait. (he) Mégis okosabbak a nők? A legújabb amerikai kutatások ismét megrökönyödést váltot­tak Jki á férfiak között. Tudósok ugyanis megint azt állítják, hogy a nők okosabbak, mint a férfiak. íme, az érveik. A hétköznapok során a nők agyukat sokkal jobban igénybe veszik. A női agy sokkal job­ban kiigazodik az érzelmek la­birintusában, mint a férfiaké. A hölgyekre másképpen hat­nak az érzelmek is. Ha valaki szomorú a társaságukban, ez a hangulat a férfiakhoz képest nyolcszor annyi agysejtet akti­vizál és általában ösztönösen beindít egy segíteni akaró ref­lexet is. Kevésbé beszéltek róla eddig, most viszont kide­rült, hogy a nőknek a hallásuk és a látásuk is jobb, mint férfi kortársaiké. Ez a nembeli sajá­tosság már a kisgyerekeknél is észlelhető. Emiatt a lányok hamarabb megtanulnak be­szélni és a nyelvek iránt is álta­lában fogékonyabbak. A kutatások kimutatták, hogy a nők a társasági érintke­zés során egyaránt használják a bal oldali és a jobb oldali agyfelüket. A bal oldali köztu­dottan a logikai tevékenységet, a jobb oldali pedig az érzel­meket befolyásolja. Az amerikai tudósok szerint a hölgyek memóriája sokkal pontosabban rögzít mindent, mint a férfiaké. Ehhez az is hozzájárul, hogy a nők agyte­vékenysége sokkal lassabban csökken és veszít élénkségéből az évek előre haladtával, mint a teremtés koronájának tartott férfiaké. Recept: rántott csirke újkrumplival Mielőtt a csirkét rántani kezde­nénk, tegyük tűzre az újburgo­nyát, hogy a két étel együtt le­gyen kész. A megkapargatott, sóval ledörzsölt újburgonyát egyforma méretűre vágjuk, előre • megforrósított, kevés olajba dobjuk. Megkeverjük, lefedjük, kis lángon saját párá­jában puhítjuk. Ha már levét el­főtte, de még nem elég puha, nagyon kevés vizet öntsünk alá. Amikor már majdnem kész, bőven megszórjuk apróra vá­gott petrezselyemzölddel, és hagyjuk egy kicsit lepirulni. A csirkét alaposan megmos­suk, lepihézzük, a püspökfalat mirigyeit kivágjuk. Negye­dekre vágjuk, kissé ellapítjuk, legalább fél órára besózzuk. Fedeles serpenyőben olajat for­rósítunk, majd a besózott csir­kedarabokat lisztben, felvert to­jásban, zsemlemorzsában meg­forgatjuk. Ha elég forró az olaj, belerakjuk a húsdarabokat. Kö­zepesre állítjuk a lángot, és le­fedve 5-8 percig sütjük. Ha az alsó fele már piros, megfordít­juk, és fedő nélkül aranyszínűre sütjük. Uborkasaláta illik hozzá. Emlékek egy távoli országból - Egyik oldalon az óceán, másikon a hegyek fogták körül Nagybátonytól - Japánig Kriszta ugyanolyan átlagos tini, mint a többi lány. De egyben mégis különbözik az átlagtól. O már járt Japánban. Nemrég jött haza 3 hónapos kikapcsolódásáról. Rengeteg élményt és tapasztalatot hozott magával. Most akkor beszéljen ö.- 1997. december 20-án utaztam ki, 28 órai repülés és autózás után értem Hokkaidó-szigetére. Az út fárasztó volt, a japán tél nagyon hideg. Gyönyörű helyen laktam; egyik oldalról az óceán, a másikról a hegyek fogadtak minden reggel. Hokkaidó-szige- tén sok hegy van, ezért a népes­ség elszórtan lakja a szigetet. Az emberek többsége inkább a vá­rosokban települt le.-Milyenek a japán embe­rek? Vannak hagyományaik, szokásaik?- Sok szokásuk és hagyomá­nyuk van. Vallásosak és tisztelik az embereket, Rengeteget dol­goznak, s utána ki tudnak kap­csolódni. A munka után nem ha­zamennek, hanem beülnek egy gyorsbüfébe, bárba, vagy más helyre, rendszerint csoportosan. Az egyik legkedvesebb elfog­laltságuk a karaokie. Diszkók­ban, éttermekben és szinte min­denhol van karaokie. Zenehall­gatás és tánc helyett inkább éne­kelnek, karaokieznak.- Milyenek a fiatalok? Őket is a hatalmába kerítette a most „divatos” Backstreet Boys-láz?-Idétlenek! Főleg a lányok! A fiatalok rendszerint csoporto­san járkálnak az utcákon. Pró­bálnak ismerkedni az idegenek­kel, de nem sok sikerrel. Járkál­nak, rádiótelefonálnak - szinte minden fiatalnak van rádiótele­fonja. Olyan nagy különbség nincs a magyar és a japán fiata­lok között. Ok is szeretnek szó­rakozni, mint mások. Zeneileg előnyben részesítik a japán pop­zenét, s szinte semmi mást nem hallgatnak. A legmenőbb együt­tes a Speed és a Smap.-Mi a véleményük a sport­ról?- Náluk a sportolókat jobban megbecsülik, mint Hollywood­ban a sztárokat. Imádják a base­ballt és a japán nemzeti sportot, a szummót. A szummóban több a vallási és tradicionális tarta­lom, mint maga a sport. Van két nagyobb darab ember, akiket már kis koruk óta arra nevelnek, hogy szummósok legyenek. Évente négyszer rendeznek baj­nokságot, ahol Japán összes szummós iskolájának növen­déke összeméri tudását.-Mit szeretnek a legjobban csinálni?- Ez egyértelmű, - pacsin- kózni! A pacsinkó egy nyerőgép automata, amibe 3 ezer jenért kell bedugni egy kártyát, s akkor kiad egy csomó golyót. Japán nemzeti össztermékének 3 szá­zalékát teszik ki e bevételek.- Milyen emlékeket hoztál magaddal?-Sok mindent. Például 40 evőpálcikát, szobrokat, képe­ket, prospektusokat, tálakat és rengeteg szép élményt. (Fissza) A szupermodell jótékonysági akciója - Naomi Campbell AIDS-es román gyerekekkel Bukarestben.

Next

/
Thumbnails
Contents