Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

Aki két arab férj mellett sem tudta megszokni a muszlim életformát (II.) Nászéjszaka ajtóveréssel A történet 1977-ben kezdődött. A balassagyarmati Galanics Márta szakképzett ápolónő Cegléden megismerkedik Ben Jozef algériai egyetemi hallgatóval, aki Nagykőrösön gyakor­latozott az élelmiszeriparban. A mind gyakoribb találkozá­soknak házasság lett a vége. Márta a frigy megkötésétől ki­lenc hónapra és két napra megszülte leánygyermekét, Melindát. Gyermekével férje után utazott Algériába ahol egy évig éltek együtt. Amikor Márta elhatározta, hogy visszaköl­tözik Magyarországra, egy másik arab férfi beleszeretett és elvette feleségül. hoz. A háznál az anya, meg néhány tapasztalt asszony várja, akik közül néhány ott marad éjszakára is - mondja Márta, s hozzáteszi mert ennek is jelentősége van. Amikor megérkezik a menyasszony, akkor bemutat néhány ruhát. A mulatozás alatt többször átöltözik külön­Márta még meg sem melege­dett a szülői házban, érkezett egy levél Algériából.- Őszintén szólva nem le­pődtem meg, mondhatni, vár­tam ezt - meséli tovább Márta az élettörténetét. - A levél nem állt másból, mint egy nagy szerelmi vallomásból. Mellékelve a fiú arcképe is. Elolvastam, hízelgett a hiúsá­gomnak, de itthon voltam, nem vettem én ezt olyan ko­molyan. Megint csak eltelt egy kis idő, amikor egy júliusi forró éjszakán váratlan dolog tör­tént. Hajnalban az ajtó előtt- Hajnali három órakor valaki csengetett a bejárati ajtón - meséli Márta. - Én nem ébred­tem fel rá, az anyám ment ki megnézni, hogy ki az. Az édesanya izgatottan rázta fel alvó lányát.- Kelj fel, mert megérkezett az az algériai fiú, aki a fény­képet küldte. Márta álmosan botorkált ki a kapuhoz. Az utcán egy taxi állt, a kapuelőtt pedig Kader, aki csak ennyit mondott: itt vagyok, Mártikám. Persze, hogy órákig beszél­gettek. Kader elmondta, hogy nem tétlenkedett otthon. Be­adta a válópert, az asszonyt hazaköltöztette, s amint lehe­tett, jött. A repülőtérről pedig egyenesen Balassagyarmatra sietett. Egy hétig tartózkodtak itt­hon, majd Márta és Kader visszarepültek Algériába. Melinda azon a nyáron volt kétéves, ő továbbra is Balas­sagyarmaton maradt a nagy­mamával. Odakint azért nem mentek olyan gyorsan a dol­gok, ahogyan főleg a fiú sze­rette volna. Időt vett igénybe, amíg a sok adminisztrációs problémát sikerült elintézniük és megtarthatták az esküvőt.- Persze ez nem volt ilyen egyszerű - emlékezik Márta. - Ez az esküvő nem itthon tör­tént, hanem a muzulmán Algé­riában. S ott egészen mások a szokások. Noha Mártáék esete rend­hagyónak számított és nem teljesen a helyi hagyományok alapján zajlott le a frigy meg­kötése, szívesen elmesélte, hogyan történik a dolog, ha két hithű muzulmán fiatal lép egymással házasságra.- A házasság a kiválasztás­sal történik. A fiúnak az édes­anyja választja ki a feleség- nekvalót. Előfordul, hogy a fiú óhaja nem mindig esik egybe a szülők akaratával. Igaz, vál­tozik a szokás, mert a fiúk ál­talában sugallják, hogy ezek­nek vagy azoknak van egy lá­nyuk, ha lehet, akkor azt vá­lasszák. Ha megtörtént a kiválasztás, megegyeznek, hogy a vevő legény mennyit ad a lányért. Abból megvásárolják a lány keléngyéjét, a ruháit, az éksze­reket, és más szükséges hol­mikat. Az arab lányoknak is ki kell állítani azonban a stafí- rungot. S miután a lányt meg­kérték, megbeszélték az anya­giakat, megkötik a polgári es­küvőt. ..... Dobszóval, sikongással- Ez voltaképpen keveset számít, a lényeg az, amikor a muzulmán pap előtt, a vallási szertartáson szentesítik a fri­gyet - mondja Márta. -Ez­után hatalmas ünnep követke­zik, sokfogású étkezéssel, s ez több napig tart. Mindez azon­ban szesz nélkül, dohányzás nélkül. Mi nehezen tudjuk el­képzelni, de a helybelieknek ez a természetes. Az imám előtt újra köttetik egy szerződés, amiben minden fontosat leírnak, az anyagiak­tól kezdve az utódokig. Mi és hogyan történik, ha fiú, vagy ha lány születik, ha a férj ne­tán elhalálozik stb.-Ezután jönnek a lányért. Hatalmas autókaravánnal, dobszóval, sikongatással. Fel­pakolják egy teherautóra a sta- fírungot, a kelengyét, a bőrön­döket és elviszik a fiús ház­böző ruhákba, hogy megmu­tassa a ruháit. Minden ruhához más-más fajta ékszer-kombi­náció dukál, amit a hétköznapi európai ember soknak talál. Ott azonban ez a szokás. Megkérem Mártát, hogy a megköttetett házasság első in- timebb pillanatairól is mond­jon valamit. Hálóing emlékbe-Nagy nehezen eljön az este - mesélte Márta —, s akkor a lányt elvezetik. A lányra ráadnak egy fino­mabb vászon hálóinget, s befektetik az ágyba. Majd a szó szoros értelmében az ifjú férjet belökik a szo­bába, és közben verik az aj­tót, hogy mi lesz már, mi lesz már? A dolog végül megtörténik és a férj kitá­molyog. Viszi magával a hálóinget, amit a tapasztalt asszonyok alaposan meg­vizsgálnak. Ezt a hálóinget pedig elteszik emlékbe. Mártáék esete különleges volt. Ők kész helyzet elé ál­lították a szülőket. A fiú családjának követelésére a fiatalasszonynak még a muzulmán hitet is fel kel­lett vennie.- Mivel nem voltam mu­zulmán, három hónapig tisztátalan voltam - magya­rázza —, nem nyúlhattam ételhez, nem alhattam a fér­jemmel, a hites urammal egy szobában. Az első héten át kellett térnem a muzulmán hitre. El kellett mondanom egy arab szöve­get, amelyben elismertem, hogy Allah a legnagyobb és Mohamed az ő prófétája. Meg még néhány ilyen val­lási dolgot. A sok-sok helyi forma­sággal, szokással járó há­zasságkötést követően új­fent kilenc és fél hónapra megérkezett a következő gyermek, a kis Kenza, ami magyarul kincset jelent. (Folytatás a júniusi 24-i női oldalon) Pádár András „Aki a virágot szereti...” Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - tartja a mondás. Összeállításunkban tapasztalt virágkertészek tanácsait gyűjtöttük össze: segítséget szeretnénk nyúj­tani, mi mindenre kell figyelnünk ahhoz, hogy cserepes növényeink sokáig díszítsék lakásunkat. Kaktuszok: rendkívül fajgazdag család, oszlop vagy gömb alakú, sima és szögletes változatai egy­aránt szemet gyönyörködtetőek. Napos, szellős helyet kedvelnek, télen nyugalmi időre van szük­ségük. Nyáron rendszeresen ön­tözzük, ne várjuk meg a föld­labda teljes kiszáradását, télen viszont „száraz nyugalomban" tartsuk. A növekedési időszak­ban speciális kaktuszműtrágyá­val szórjuk. Átültetésre viszony­lag ritkán van szükség, akkor vi­szont laza, homokos kaktuszföl­det használjunk. A nyári száraz­ságban gyapjastetű, takácsatka lepheti el, télen a meleg és a nedvesség rothadást idézhet elő. A karácsonyi és a húsvéti kaktusz kedveli a humuszos, mészszegény talajt, a nagy pára- tartalmat, a félámyékos helyet. Az alacsony hőmérséklet, a ke­vés öntözés a növekedési idő­szak végén elősegítheti a virág­bimbók kifejlődését. Ha már bimbós vagy virágos a növény, ne változtassuk a helyét, ne for­gassuk, mert lehullatja bimbóit. Harangvirág: a harangvirág­félék családjába tartozó, gazda­gon virágzó növény. Szobanö­vényként két fajtája ismeretes: a halványkék virágú törékeny ha­rangvirág, és a csüngő harangvi­rág. Ez utóbbinak szép fajtája a csillag alakú, kék virágú „Mayi”, és a fehér virágú ,Alba”. Szeretik a világos, leve­gős, de tűző naptól védett helye­ket, nyáron a szabadban a.félár­nyékos helyeket. Fagyérzékeny, nyugalmi ideje szeptembertől februárig tart. Ilyenkor világos, hűvös helyen tartsuk. Egyenle­tes nedvességet, rendszeres táp- oldatozást kíván, kora tavasszal vágjuk vissza. Vigyázzunk, mert hajtásai nagyon törékenyek! Csokrosinda: a liliomfélék családjába tartozik. Tapasztalat­lan kertészkedőknek való nö­vény, az irodák ideális dísze: nem árt neki a rendszertelen ön­tözés. Leggyakoribb fajtája a fe­hércsíkos levelű Variegata. Majdnem mindenütt megél és növekszik, melegben és hűvös helyen egyaránt. (he) Ezüst érdemkereszt az eredményes pedagógusmunkáért Dacból végezte el a főiskolát Május végén meghívót kézbesített a posta Bátonyterenyén Ma- gócs Jánosné számára. A címzett - a 3. Számú Általános Iskola gyógypedagógusa - értetlenül forgatta kezében a levelet, amely arról értesítette: „A Magyar Köztársaság elnöke a pedagógus­nap alkalmából kitüntetésben részesíti, az ünnepélyes átadásra az Országház Kupolacsarnokában kerül sor május 27-én. Másnap megmutatta a meghívót az iskola igazgatójának, aki ak­kor mondta meg: az intézmény vezetése terjesztette fel kitünte­tésre, de közelebbit ők sem tud­tak. Elérkezett a várva várt nap: sorban szólították az elismeré­sek átvételére a meghívottakat. El sem akarta hinni, amikor el­hangzott a neve: érdemes és eredményes munkássága elis­meréseként a Magyar Köztársa­sági Ezüst Érdemkeresztet ado­mányozta számára a köztársa­sági elnök.- A számos kitüntetett között az egyetlen gyógypedagógus voltam, aki elismerést kapott - emlékszik vissza Magócs Já­nosné Tériké. - Hihetetlen volt, hogy a tudományos munkatár­sak, egyetemi docensek között egy ilyen „gyalogkakukkot” is ekkora elismerésben részesíte­nek.- Hogyan kezdődött ez a pá­lyafutás?- 1965-ben végeztem el Esz­tergomban a tanítóképzőt, majd Mátramindszentre kerültem. Két évig tanítottam ott: nagyon sze­rettem, de rettentő volt a kijárás. Aztán bekerültem Kisterenyére, a Kossuth iskolába, ahol akkor egyetlen lehetőség kínálkozott: volt egy csoport, amelyet senki nem akart vállalni. Én elvállal­tam őket, és megszerettem eze­ket a gyerekeket. Ezért is hatá­roztam el, hogy gyógypedagó­gus leszek, és csak azért is bei­ratkozom a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Akkor már fétjnél voltam, 1968. au­gusztus 28-án megszületett első lányom, így hát szeptemberben már beiratkozhattam, október­ben már konzultációkra jártam.- Mit szólt ehhez a férje?- Nem mondhatnám, hogy különösebben örült: fiatal há­zasként akkor építkeztünk, ott volt a pici baba. Szüleimtől vi­szont maximális támogatást kap­tam. Nem mondom, hogy köny- nyű volt, de 1970. szeptember 11-12-én túljutottam az állam­Magócs Jánosné vizsgán. A következő hónapban pedig megszületett a másik lá­nyom. Abból a bizonyos, első kis csoportból aztán kifejlődött egy tagozat, több lett a gyerek, hamarosan már három tagozat működött. Kezdetben egyedüli gyógypedagógus voltam, évek múlva „csábítottam” magam mellé egy másik kollégát.- Egy speciális iskolában bi­zonyára fokozottan jelentkez­nek a különféle nehézségek.- Én azt mondom, hogy soha nem a gyerekek okozzák a gon­dot, hanem a körülményeik. A családok nagy nehézségekkel küszködnek, amely hátráltatja az iskolai munkát is. Az a vélemé­nyem, hogy a sérült gyerekek­nek előny kellene: jobban fel­szerelt iskola, különféle szolgál­tatások, és akkor egyenlő esé­lyekkel indulhatnának. De sze­gény az iskola, és szegények a szülők is. Itt már az is gondot je­lent, hogyan öltöztessük fel a gyerekeket egy-egy ünnepségre.-Sok mindent tapasztaltam már, de még „öreg fejjel” is meglepnek a körülmények, mint most, legutóbb a budapesti ki­rándulásnál. Roma parlament, cirkuszlátogatás volt a program. Sikerült úgy összehozni, hogy semmibe nem került, csak az útra kellett volna ennivalót cso­magolni a gyerekeknek. Volt olyan szülő, aki azt mondta, így sem engedi el, mert nem tud út- ravalót pakolni.- Milyen tervei vannak?-Novemberben 55 éves le­szek, elmehetnénk nyugdíjba, de tovább kell dolgoznom. Na­gyobbik lányunk már férjnél van, van három unokánk is. Ki­sebbik lányunk Budapesten dol­gozik, a házban ketten élünk a férjemmel. De soha nem va­gyunk egyedül, mert az unokák szinte mindennapos vendégek. Férjem már nyugdíjas, 64 éve­sen, több mint 40 év szolgálati idő után, műszaki tanári diplo­mával 16 ezer forint a nyugdíja, így hát, amíg egészségem en­gedi, és ameddig szükség van rám, továbbra is tanítok. A napokban tartották az is­kola évadzáró műsorát. Az ün­nepélyen dr. Balázs Ottó pol­gármester pénzjutalommal gra­tulált az önkormányzat nevében Magócs Jánosnénak kitüntetése alkalmából. Az iskola diákjai és a pedagógustársak kis műsorral, virágcsokorral kedveskedtek az ünnepeltnek. Hegedűs Főállású fiatal édesanya négy gyermekkel Alsópetényben Tízféle süteménnyel kedveskedtek-Véletlen találkozásnak is felfoghatom, mindketten nehéz helyzetben találtunk egymásra - közli második házasságának meghatározó momentumaként B.-né, született D. L. négy­gyermekes édesanya alsópetényi otthonában.-A férjemmel építettük fel közösen mostani házunkat. Váláskor saját részéről le­mondott a gyerekek javára. Azért váltak el útjaink, mert nagyon ivott. A fiatalasszony 16 éves volt, amikor megszülte első fiát, Norbertét, aki most 11 éves. A következő Olga, ő 9 éves. Az első házasságából második férje Zsuzsi lányát hozta a mostani otthonukba. Közös gyermekük, Balázs 3 éves. A főállású anyaként gye­sen lévő 27 éves fiatalasz- szony örömmel mondja: — Úgy váltunk el, hogy nincs harag köztünk, nem tiltjuk, hogy nem mehetsz édesapádhoz, nagyszüleid- hez. Volt férjem is akkor jön a lányához, amikor akar, ő pedig akkor látogatja édes­apját, nagyszüleit amikor kedve tartja. Jobb így mind­egyikünk számára. A kiegyensúlyozottság látszik a gyerekeken, nyu­godtak, édesanyjukat nem zavarják a beszélgetésben, csupán Norbert fordul meg néhányszor a konyhában.- Valóban sok örömet okoznak. Ha valami elgon­dolkodtat vagy bánt, a gye­rekek átnyalábolják a nya­kam, s megkérdik. Mi a baj, anyu?- Az ilyenkor szokásos puszi megnyugtatja önt?- Igen. Szófogadók, nem kö­vetelődzők. Ha valami miatt ki­csit hangosabbak, netán össze­különböznek, legnagyobb fiam elrendezi őket: legyetek jók! Egyébként szeretik egymást, főleg a kicsit kényeztetik. Nemcsak a két férj, hanem a nagyszülők között is jó a kap­csolat. A gyerekek születésnap­ján nemcsak az ünnepeltnek hoznak ajándékot, hanem a testvérek is viszonozzák az egymástól kapott kedves apró­ságokat.- Ki a kedvenc?- Mindegyik. Egyformán megkapják ajándékukat. Ugyanezt teszik a nagyszülők is. Volt, amikor tízféle süte­ménnyel kedveskedtek. A négy gyermek egész napos elfoglaltságot ad az édesanyá­nak.-Mindennap mosok és fő­zök. Az üzletbe is én megyek. Amikor szabad időm van, ak­kor a kertben foglalatoskodom. Édesanyámék, amikor az üzlet­ben vásárolnak, mindig gon­dolnak ránk. Este kilenc, fél tíz, mikor pihenni térek.-Milyen a gyerekek étvá­gya?- Nem panaszkodhatom, mindent megesznek. Elég sok­szor van tészta, hetenként há­romszor, sütemény formájában. Kilenc hónapig dolgoztam az alsópetényi óvodában, ott meg­tanultam a sütést, főzést. Na­ponta két-három liter tejet ve­szek, a tíz zsemle mellé egy kétkilós kenyér kerül a sza­tyorba, a mindenkori hentesáru mellé. Ez utóbbi a vacsorához kell, ami megmarad, az másnap az iskolai tízóraiba kerül. Igen szolidan számolva naponta két­ezer forintot hagyok a boltban. Ebben nincs benne a hús.- Férje tud-e segíteni a ház­tartási munkában?- Inkább csak a feltételeket te­remti meg a viszonylag nyugodt életkörülményekhez. A vízveze­ték-szerelő szakmát tanulta ki, de inkább az autókat szereti rendbe tenni. Pályát tévesztettem, szokta volt mondani. Őt is szeretik a gyerekek. Amikor hazajön a munkából, nyakába ugorva kér­dik: apu, hoztál valamit?- Amikor letelik a gyes, visz- szamegy dolgozni?- Egyelőre főfoglalkozású édesanya vagyok.- Mit vár a jövőtől?-Hogy férjem továbbra is olyan figyelmes és gondoskodó legyen, mint eddig.- Lesz-e újabb baba?- Erre nem gondolok. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents