Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-15 / 138. szám

4. oldal Világtükör 1998. június 15., hétfő Mától NATO-hadgyakorlat a Balkánon Tömegesen menekülnek az albánok Koszovóbái Bizonyos fokig a koszovói albánok is megértették: amennyi­ben nem engednek jelenlegi követeléseikből, akkor könnyen elveszíthetik a nemzetközi közösség rokonszenvét - nyilat­kozta Bársony András, az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsági elnöke. Ez azt jelenti, hogy álláspont­juk, amely szerint csak a Szer­biától való elszakadás lehet a válság megoldása, változóban van - tette hozzá a politikus, aki az elmúlt napokban tárgya­lásokat folytatott a jugoszláv szövetségi parlament alsóhá­zának elnökével, Milomir Mi­nie csel, Milo Djukanovics montenegrói államfővel, a montenegrói politikai pártok szorítva érzik magukat a szerb-albán tárgyalások soro­zatából. Nemzetközi katonai fellépés fenyegetése árán is véget kell vetni a koszovói csatározások­nak - jelentette ki szombaton Párizsban Jacques Chirac ál­lamfő Ibrahim Rugóvá koszo­vói vezetőnek, élesen elítélve „a koszovói etnikai tisztoga­tásra irányuló szándékot”. Ru­Folytatódik a menekültáradat képviselőivel, a koszovói al­bán tárgyaló küldöttség tagjai­val, majd Zivadin Jovanovics jugoszláv külügyminiszterrel. Elmondta, hogy Koszovóban komoly problémát okozhat, hogy a kisebb albán pártok ki­gova, aki Londonból érkezett, kijelentette: eddig több mint 80 ezer koszovói kényszerült elhagyni otthonát, több mint 20 ezren Albániába menekül­tek. A francia elnök hangoz­tatta, hogy a koszovói helyzet Rugovát fogadta Chirac elnök fotók: feb/reuters kísértetiesen emlékeztet a boszniai összeomlás előtti ál­lapotokra. Macedónia kormánya pén­teken, a késő éjszakába nyúló rendkívüli ülésén beleegye­zett, hogy a NATO igénybe vegye az ország légterét a ma kezdődő, erődemonstrációnak szánt légi hadgyakorlathoz. A NATO esetleges koszo­vói beavatkozásához szükség van az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának felhatalmazására, de „biztos vagyok abban, hogy ha Koszovóban olyan helyzet alakul ki, amely nélkülözhetet­lenné teszi a beavatkozást, meglesz a felhatalmazás” - je­lentette ki Javier Solana, a NATO főtitkára. A politikus szerint ugyanezt fogalmazta meg William Cohen amerikai védelmi miniszter is, aki kö­zölte, hogy a BT-től kapott mandátum „hasznos, de nem nélkülözhetetlen”. A Kreml arra próbálja majd rávenni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, hogy olyan megoldásokat keressen a ko­szovói válság rendezésére, amelyek lehetővé tennék e fo­lyamat politikai keretek között tartását - jelentette egy magas rangú orosz diplomata. Milo­sevics ma érkezik kétnapos munkalátogatásra Moszkvába, és kedden tárgyal Borisz Jel­cinnel. A szerb kormány szomba­ton programot fogadott el az élet- és munkakörülmények normalizálására Koszovóban. Hírháttér A cardiffi csúcs Hivatalosan az euró bevezetéséről szóló végleges döntés szerepel az Európai Unió ma kezdődő cardiffi csúcsértekezletének napi­rendjén, ám az állam- és kormányfők nem kerülhetik meg a tárgya­lást a koszovói helyzetről, a bővítési folyamatról, a belső refor­mokról és a Törökországhoz fűződő kapcsolatokról sem. Kétségtelen, hogy az unió „frontvonalain” jelenleg szinte min­den mozgásban van, s a korábbi állam- és kormányfői találkozókon rendre elhalasztott döntések lassacskán a 15 tagállam vezetőinek „körmére égnek". Hiszen márciusban már megkezdődtek a csatla­kozási tárgyalások a kelet- és közép-európai tagjelöltekkel, vala­mint Ciprussal, közben azonban máig nem született érdemi döntés a kibővítéshez elengedhetetlen belső, intézményi reformok végigvi- teléről. Júliustól munkához lát az Európai Központi Bank, jövőre jön az euró, közben viszont új csaták várhatók a befizetéseik szint­jét sokalló tagok (elsősorban Németország) és a visszatérítési rendszer haszonélvezői (főként a mediterrán államok) között. Talán épp e tisztázatlan belső kérdések sokasága magyarázza, hogy ezúttal nem invitálták meg a csúcsra a társult — és bebocsá­tásra váró - országok vezetőit. Cardiffban megvonják a soros brit elnökség mérlegét, egyúttal kijelölik a második félévben a feladatot ellátó Ausztria legfontosabb tennivalóit. A nemzetközi politikát fi­gyelő szakértők úgy látják: Cardiffban nem várható áttörés; a ne­héz döntéseket igénylő problémákat egyszerűen áttolják az osztrák diplomácia télfelére. Szondy Gábor Kormányzói újraválasztása a cél, yagy a Fehér Ház? George Pataki karrierje A népszerűségi listák vezető helyét kibérelve, 12 millió dol­láros bankbetéttel és egy fris­sen megjelent önéletrajzi kö­tettel megkezdődött George E. Patakinak, New York ál­lam magyar származású kormányzójának újraválasz- tási kampánya. Az Egyesült Államokban a közélet szereplői még akkor is újra meg újra arra kényszerül­nek, hogy feddhetetlenségüket bizonyítsák, ha már régóta sze­repelnek a közélet porondján. George E. Pataki választási kampányának jelszavai a vilá­gon szinte mindenütt jól csen­genek (ráadásul számunkra sem ismeretlenek): a kormányzó adócsökkentést, kiegyensúlyo­zott költségvetést és a környe­zet védelmének javítását ígéri választóinak. A New York-i Sheraton szálló báltermében a minap megtartott kampánynyitó nagygyűlésen mindazonáltal nem csak az ősszel esedékes kormányzóválasztás volt a téma. Csak találgatni lehet, hogy spontán felszólalásról volt-e szó, ám a rendezvényen részt vevő egyik szenátor ha­talmas sikert aratott, amikor be­jelentette: „Ezennel jelölöm az Amerikai Egyesült Államok következő elnökének - George Patakit.” Bár ma még korai az esélylatolgatás, de ki tudja, mit hoz a jövő? FEB Budapest, Bécs, Mohi, Paks A környezetvédelmi együttműködés a nemrégiben beindított mohi atomerőmű üzembe helyezése miatt is különösen fon­tos Bécs és Budapest számára - állapította meg a magyar és az osztrák főváros főpol­gármestere. Demszky Gábor Michael Häuplnak kijelentette: Mohi közelebb van Budapesthez, mint Bécshez, és közelebb, mint Paks. Egyesül az Együttélés A Duray Miklós vezette Együttélés Politi­kai Mozgalom hatodik országos közgyű­lésének küldöttjei szombaton Galántán el­lenszavazat nélkül egyetértettek azzal, hogy a mozgalom egy hét múlva a Magyar Koalíció Pártjában egyesüljön eddigi koa­líciós partnereivel, a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozga­Hírek röviden lommal és az A. Nagy László nevével jegyzett Magyar Polgári Párttal. A cseh választások előtt Václav Havel cseh államfő szerint igen valószínű, hogy a jövő heti képviselőházi választásokon az eddigi ellenzék kerül kormányzati pozícióba Csehországban. Felmérések szerint a választások nagy esélyese az ellenzéki Cseh Szociáldemok­rata Párt, amelyre a választók mintegy 25- 26 százaléka kíván szavazni. Villámcsapás a koncerten Drámai módon, alig négy óra elteltével szakadt félbe Washingtonban az a kétna­posra tervezett nagyszabású koncert, amely szombat délután kezdődött. A Tibet javára szervezett előadás-sorozatot a szer­vezők kénytelenek voltak felfüggeszteni azt követően, hogy villám csapott a tömeg közepébe. A baleset következtében tizen­egy ember megsebesült. Bírálat a nyolcaknak India szombaton élesen bírálta és elítélte a nyolc vezető ipari hatalom Londonban tar­tott külügyminiszteri ülésének határozatát, amely egyebek között a nem humanitárius célú kölcsönök befagyasztását helyezte ki­látásba India és Pakisztán számára az atomrobbantások végrehajtása miatt. Magyar-brit filmsiker Makk Károly „A játékos” című, an- gol-holland-magyar koprodukcióban ké­szült filmjének női főszereplője, a brit Jodhi May nyerte el a legjobb női alakítá­sért járó díjat a portugáliai Troiában meg­rendezett nemzetközi filmfesztiválon. Korzika válni akar Turizmus és terrorizmus Napóleon szigetén Korzikát, a Franciaországhoz tartozó, földközi-tengeri szi­getet a magyar turisták is kedvelik. A festői táj ugyan nem változik, de Korzika ne­véhez napjainkban egyre in­kább hozzátartozik a terro­rizmus, a súlyos korrupció. Veszélyes feladatot vállalt Ber­nard Bonnet, a sziget nemrégi­ben hivatalba lépett új prefek­tusa: elődjét, mivel megpróbált Korzikán rendet teremteni, fé­nyes nappal a fővárosban, Ajaccióban a nyílt utcán lőtték agyon. Korzikai csoportok véres és válogatás nélküli terrorizmus­sal próbálják elérni a sziget el­szakadását az anyaországtól. Ezzel párhuzamosan virágzik a korrupció és a gengszterizmus, amely távolról sem csak az al­világra terjed ki. A piszkos ügyekben benne vannak ismert személyek és a helyi bankok is; közösen pró­bálják megakadályozni, hogy Párizs erélyes embere a nyuga­lom szigetévé tehesse Napó­leon szülőhelyét. Márpedig az új prefektus mindenre elszánt ember. Szinte nem telik el nap anélkül, hogy a rendőrség, az ügyészség ne lépne föl valaki vagy valakik ellen. Nem csoda, hogy a vas­kezű közigazgatási vezetőt már többször is életveszélyesen megfenyegették, még halálának nemét is közölték vele. Németországban újabb vasúti baleset történt Szigorúan ellenőrzött vonatok Újabb vasúti baleset történt Németországban: a Karlsruhe mellett fekvő Bad Schönborn közelében pénteken frontálisan összeütközött egy egyvágányú pályaszakaszon két vonat. Az emberi mulasztásból bekövetkezett szerencsétlenségben 42 ember megsebesült. A hét végén a Német Vasutak bejelen­tette: ismét visszahívja 59 elsőgenerációs InterCity-szerelvé- nyét, hogy a kerekek tengelyeit átvizsgálják. Vasutak: visszahívásra várva fotó: feb/archív Részeg muslincák A gyümölcsmuslincák egy faj­tájánál sajátos genetikai hiba figyelhető meg: ezek a rovarok más fajtársaiknál egyharmadnál kevesebb alkohol hatására is teljesen megrészegülnek. Az emberi részegség összes ismertetőjegye megtalálható vi­selkedésükben: koordinálatlan­ság és hiperaktivitás, a tájéko­zódási képesség romlása és vé­gül az eszméletvesztés. Ameri­kai kutatók szerint ez a geneti­kai hiba kiválóan lehetővé te­szi, hogy magyarázatot találja­nak arra, miért reagálnak az emberek különféleképpen az alkoholra. Vagyis az alkoho­lizmus genetikai eredetéről van szó. Noha eddig még nem sike­rült az alkoholizmust egyetlen génhez kötni, a kutatók most abban reménykednek, hogy az apró rovarok fogják elvezetni őket a probléma megoldásához. A német történelem eddigi legnagyobb katasztrófáját, amely a München és Hamburg között közlekedő Wilhelm Conrad Röntgen InterCity- expresszt érte a hónap elején, 100 halálos áldozatot köve­telve, a vizsgálatok szerint ke­rékhiba okozta. A most bejelentett ellenőr­zés érinti a hamburgi gyors­vasút 25 új szerelvényét is, amelyek az InterCityével azo­nos sorozatú kerekeken gör­dülnek. Az ellenőrzés idejére tartalékmenetrendet léptettek életbe, és nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a távol­sági közlekedésben késések legyenek. Az InterCity prototípusát 1985-ben mutatták be; a vilá­gon elsőként sikerült a Fulda-Würzburg vonalon az óránkénti 400 kilométeres se­bességet átlépni. A menetrend 280 kilométerrel számol. Az első 23 szerelvényt 1991 jú­niusában állították forgalom­ba azon a München-Stutt- gart-Frankfurt-Hamburg vo­nalon, amelyen Eschedénél a minapi baleset is történt. Az InterCityk második ge­nerációja 1996 óta teljesít szolgálatot. Az összesen 100 szerelvény naponta 3512 ki­lométeres útvonalon mintegy 65 ezer utast szállít. A hálózat nemcsak Németországra terjed ki, hanem eljut Bécsbe (a Westbahnhofra) és Zürichbe is. Most épül a Berlint Ham­burggal összekötő új szakasz. A 410 méter hosszú, elöl-há- tul mozdonnyal ellátott szerel­vények 3 első osztályú és 5-7 másodosztályú vagonból, egy terem- és egy étkezőkocsiból állnak. A fedélzeten légkondi­cionálás, video, fülhallgatós zeneszolgáltatás, telefon, cso­magmegőrzők, számítógépes terminálok, mozgáskorlátozot­tak számára külön kialakított mosdók szolgálják a teljes ké­nyelmet. Kérdés, hogy a súlyos ka­tasztrófa mennyire veti vissza a fejlesztést. Mindenesetre a tervek között az szerepel, hogy az InterCity-expresszek har­madik generációja már órán­kénti 300 kilométeres sebes­séggel közlekedtessék, és a kanyarokkal tűzdelt pályákon se kelljen fékeznie. A tragédia dacára a vasút változatlanul a legbiztonságosabb közlekedési módnak számít a repülés mellett. Gyulay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents