Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)
1998-06-13-14 / 137. szám
6. oldal Mozaik 1998. június 13., szombat Dukay Nagy Ádám - Karácsony Attila: Szobrok az esőnek Nem baj, ha nincs törzshelyünk Dukay Nagy Ádám - Karácsony Attila „Szobrok az esőnek” című első kötete a Palócföld Könyvek sorozatban látott napvilágot Salgótarjánban. Dukay Nagy Ádám költő kötetét Karácsony Attila illusztrálta. Az elegáns kis könyv harminc verset, lényegében egyetlen ciklust tartalmaz. Ferde szemmel néztek rá és nyert a somosi kislány Az óvodás „rajzvilágbajnok” Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világraszóló sikert ért el a Somoskőújfalun élő hatéves Oláh Henrietta, a Somosi úti óvoda nagycsoportosa. Az IE-NO-HIKARI Association 5. nemzetközi gyermekrajzversenyén aranyérmet nyert egyik alkotásával. Ezt magunk is megtekinthettük, amikor ellátogattunk Henrietta ovijába. A japán írásjelekkel és angol fordításával ellátott díszoklevélen maga Shuzo Suzuki úr, a pályázatot meghirdető szövetség elnöke igazolta a somosi kislány nagy sikerét. Henrietta természetesen mit sem változott híressége kezdete óta. Nem tervez lakóhelyváltozást, sem stílusváltást. A közelgő suli és a szeretett rajzeszközök egyelőre lakóhelyéhez kötik. Első, sajtónak adott nyilat-' kozata visszafogott, szerény volt, s ragyogó tehetséggondozói, az óvó nénik őhelyette is beszéltek. Gőz Sándornétól, az óvoda vezetőjétől, Parolininétól, a Oláh Henrietta helyettes vezetőtől, valamint Tálas Miklósáétól, a kislány csoportvezető óvó nénijétől megtudtuk, hogy a Somosi úti óvoda rendszeresen részt vesz a meghirdetett rajzversenyeken, csurrant-cseppent is már egy-két helyezés, de a Henriettáéhoz hasonló még nem. A hosszú hajú bájos kis világbajnok itt él a határszélen családjával és két testvérével, s mióta aranyérmes lett...-Azóta még többet rajzolok - mondja. - Különösen a festékkel szeretek dolgozni.-Milyen témákat szeretsz rajzolni?-Nem cím szerint, hanem inkább a tárgyak és hangulatuk alapján rajzolok. Házat, dombot, mindezt élénk színekkel. Közben előkerül néhány rajz Henrietta „korai korszakából” is, rajtuk valóban minden olyan szerepel, ami egy kisgyermek fantáziavilágát megmozgathatja.- Ezek nem annyira jók - teszi hozzá az apró művésznő. Szabad idejében azért a kirakójátékot és a Szurtos Peti kártyajátékot is előnyben részesíti, de csak akkor, ha már elfáradt a keze a rajzolástól. Az óvodásokat rendszeresen elviszik tárlatokra is, hadd lássák, hogy a nagyok, a nénik és a bácsik hogyan csinálják. Most a nagyok nézték meg, Henrietta hogyan csinálta. Azt már csak a teljesség kedvéért jegyzem le, hogy a világbajnokunk természetesen festőművész szeretne lenni. B. M. Magas az adó - Az idén nem játszik otthon a Rolling Stones Nem megy mennybe a miniszter Dukay Nagy Adámnak - hál’ Istennek - nincsenek azonossággondjai. Ez ugyan nem esztétikai kategória, de reményt nyújt arra, hogy továbbra is az marad, aminek indul, meglepően egységes hangú költőnek, akinek versbeszéde, ha változik, gazdagodik is az évek múlásával, bizonyára nem csúszik át semmiféle, egymást kizáró, eklektikus szerepvállalásba, amint azt oly gyakran tapasztaljuk kisebb tehetségeknél. Ezt a ciklusnyi közérzetvallomást ugyan fölfoghatnánk akár szerepnek is, ha nem hitelesítené az a társadalmi közeg, amelyben létrejött, illetve a személyiség költői ereje a maga természetességében. A természetességet egyébként is alapvetőnek vélem Dukay Nagy Ádám verseit olvasva. Nem úgy dalol ugyan, mint a madár - miért is tenné, ha nincs hozzá kedve? -, inkább tiszta, világos és rövid mondatokban, félszavakban megjegyzi, hogy most éppen miről is van szó. Nos, nincs szó semmiféle trükkről, mesterkélt vallomásosságról és prófétaságról, mániákus elkötelezettségek öngerjesztő, monoton hangoztatásáról, még kevésbé kisszerű szülőföldköltészetről. De nincsen szó objektiváló, analizáló világértelmezésről, sem pedig önelidegenedésről, a költői nyelv programszerű visszavonásáról, noha nyilvánvalóan ismeri a „klasszikus avantgárd” ide vágó mintáit. A posztmodem kulturális relativizmusa - úgy tűnik föl - szintén nem foglalkoztatja, miután távol áll tőle bármiféle programszerűség, mert úgy érezheti, nem az ilyen-olyan program a fontos, hanem az élet. Karácsony Attila grafikája Ezt ugyan szerencsére a világért sem írná le egy versben, de azt már - minden rejtőzködő szándéka ellenére igen -, hogy: „drága nagyanyám/ öreg lettem és fáradtI nálad maradt jajveszékelől gyerekkorom” (Vonatok után). Persze erről az első könyveikben szoktak írni a költők, meg az utolsókban, vagy utolsó előttiekben, ha szerencséjük van. Miként arról is, hogy: „nincs új adat/ minden a régi/ kopott/ rozsdás/ oldalko- . csis/ Pannóniákkal húzunk az országúton/ esik az eső/ persze” (Budapest felé). Vagy itt van az Itt van újra című vers, amelyben „a hajnalodó világmindenség olyan minti ezerki- lencszázhetvenkilenc! mikor én még tényleg ismertem/ a hangulatokat/ és semmi sem volt olyan korai/ mint amilyen késői most minden”. Úgy látszik, Dukay Nagy Ádám ebben a versében már föl is nőtt. Azt pedig majd ezután tudja meg, ha ugyan nem sejti máris, hogy az ember sohasem nő föl igazán, vagy, ha mégis, akkor legalább annyira rászorul a részvétre, mint egy teljesítményközpontú sikermenedzser még a jól megszolgált infarktusa előtt, miközben annyit rontott a világon, hogy egy rakás szociális munkás sem képes helyrehozni. De hát sok más okon kívül azért vannak a költők, akik, ha nem is hozhatják helyre, nem is válthatják meg a világot - egyébként mindig az a legrosz- szabb, ha erre vetemednek -, legalább dünnyögjenek vizezett boruk vagy a kávéjuk mellett, szerelmesen, vagy sajnos, sokszor anélkül, utolsó vendégként valahol, aprót keresve, ha többre nemigen futja, hogy elmondják, most éppen miről is van szó. Mert nem arról, mint amiről például a mostani „butitájm” világ szól, amiből mindig mások húzzák a hasznot. Hanem arról, hogy egyetlen életünk van és nem kell mindig rohanni eszementen, mert a „boldogsággyár” igenis bóvlit gyárt, az igazi csillogást csak a másik ember szemében lehet föllelni, amíg egyáltalán van egy másik ember. Tehát nem baj, ha „minket sehol/ nem keresnek mert/ nincs törzshelyünk". Attól még igaz az, amit mondogatnak, hogy igenis valami nagy baj történik most a világban az emberrel. Bódi Tóth Elemér A brit Rolling Stones-hívők valószínűleg nem fogják aranyba foglalni Gordon Brown pénzügyminiszter nevét ezen a nyáron, a zenekar ugyanis az ö költségvetésébe beállított új adószabályok miatt egyszerűen egy évvel odébb tette legújabb világturnéjának nyári nagy-bri- tanniai koncertjeit. A költségvetéssel a munkáspárti kormány be akart falazni egy rést, amelyen véleménye szerint évente ne- gyedmilliárd font szökött ki a kincstár kasszájából. Addig ugyanis azok a brit állampolgárok, akik egy évben legfeljebb 62 napot dolgoztak brit földön, s az esztendő többi - m külföldön keresték kenyerüket, mentesültek a hazai adófizetési kötelezettségek alól. Most azonban ha csak egyetlen percet is munkavégzéssel töltenek Nagy- Britanniában, már egész évi jövedelmük után tartoznak adózni, akkor is, ha az adott pénzügyi évre vonatkozó adóalap zömét esetleg külföldön keresték meg. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- küldték, de ö éppen fürdik. Nagylóc, Szilvás u. 17. sz. A fejtése: Sajnálom uram, ezt a Ezerforintos vásárlási utal- mai rejtvény megfejtését június csomagot a szomszédjának ványt nyert: Vartik Zoltán 18-ig lehet beküldeni. Templomaink története Középkori falakkal - LITKE A Salgótarjántól északnyugatra fekvő helység már az 1300-as évek elején szerepel a pápai tizedszedő-lajstrom- ban, Luque néven. Miklós nevű papja hat garast fizetett adó gyanánt. A később Lythke névre „hallgató” nógrádi település birtokosai a középkortól a Méhi, az Osgyáni, Bakos és a Koháry család tagjai voltak. A XIV. század elején már plébániával rendelkezett, 1433-ban pedig templomról is beszámolnak a korabeli írások. A Szent Kereszt felma- gasztalása tiszteletére felszentelt templomot Pázmány működőképesnek nevezi 1629-es egyházlátogatási jegyzőkönyvében. Bár a török ezt a falut is felégette 1595-ben, pár évvel később ismét lakhatóvá tették az ide települtek. A Canonica Visitatiok szerint 1647, 1674 és 1686-os esztendőkben Litke plébániáját külső segítséggel látták el a licenciátusok, állandó papja, önálló plébánosi működés csak 1706 óta mutatható ki Litkén, az anyakönyvek 1726- tól maradtak fenn. A jelenlegi templomot a középkori falak felhasználásával 1766-ban építették, ám tornyot csak később kapott. A barokk templom mellé plébániaépület és kántori lakóház is tartozott, az 1761-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint mindkettő fából épült, de rövidesen elkészült a jelenlegi barokk plébániaház. A templomot 1897-ben, 1926-ban és 1941-ben javították. Új harangját néhány esztendővel ezelőtt dr. Seregély István egri érsek szentelte fel. Filiaként Litkéhez tartozik, évtizedek óta az ősleletekről híres Ipolytamóc, de Mihály- gerge is. Egykoron még a Kis- gerge és Liptagerge összevonásából Egyházasgergévé vált falu lelki patrónusa is a mindenkori litkei plébános volt. Ipolytamóc neve 1725-ben már felmerül az iratokban, IV. Lászlótól a Bory család kapta a falut. A falu végén állt a Szent Anna-kápolna, helyébe Bory József temetőkápolnát állíttatott 1813-ban. Itt van a család kriptája is. Ipolytamóc Márton nevű papja már az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint adózott. Az 1629-es egyházlátogatáson Pázmány működő plébániaként jegyzi, Urunk menny- bemenetele titulusú temploma szentélye boltozott, hajója táblás. Egy újabb templom a háborúban tönkrement; a mait 1948^19-ben építették a hívek Krisztus Király tiszteletére. Mihálygergét a XIV. században a Záchok birtokolták; középkori temploma a török időkben elpusztult. Az 1731- es Canonica Visitatio szerint állt itt egy fakápolna, a nógrádi alispán jóvoltából. Ez azonban tönkrement és Ne- pomuki Szent János tiszteletére építettek a falusiak egy másikat, majd 1925-26-ban Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építették fel a ma is fennálló templomot, áthozva a régiből a barokk Nepomuki- szobrot. Litke és filiái lelki életét vezették a húszas évektől: Fejér Miklós, Ferencz István, Balázs Albert, Ignácz Géza, Mocsáry Csaba plébánosok, Kalatovics Lajos, Korpás István, B re hely László, Illés István káplánok. Néhányan a katolikus iskola pedagógusai közül: Reményi Sándor, Simák Anna, Jurás János, Delia Mária, Kelemen József, Horváth Mária. D. F. Szép emlék a ’90-es évek eleji harangszentelés
