Nógrád Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1998-06-13-14 / 137. szám

» > 1998. június 13., szombat Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Javuló helyzet? okszor van olyan érzésünk, hogy csalóka képet festenek elénk a statisztikák: elég, ha csak a munkanélküliséggel kapcsolatos adatokra gondo­lunk. Olvasom, hogy az egyik legújabb, kormánynak készült jelentés szerint javult a munka- védelem is Magyarországon.- „Én nem értek hozzá, de hátha egy kicsit’’ - jut eszembe kedvenc humoristám mondása. Mert roppant kíváncsi lennék arra, vajon milyen körben foly­tatták vizsgálódásaikat a jelen­tés elkészítői? Véleményem szerint akkor sem igaz, ha csak arra a néhány gyárra korláto­zódott, amelyik még működik. Szükebb pátriánkban ugyanis a melósok gyakorta panasz­kodnak arról, hogy nincs vé­dőkesztyű, hegesztőkötény, lassan a múlté már a valaha természetesnek számító védői­tal is. Silány minőségű szer­számokkal kell dolgozniuk, amelyek gyakorta balesetve­szélyesek is. Ismerősöm pa­naszkodott nemrégiben, hogy új tulajdonosa lett cégüknek, amely túlnyomórészben he­gesztési munkákat végez. Mit gondolnak, mi volt az első ténykedése? Lebontatta a he­gesztőparavánokat azzal az indoklással, hogy látni sze­retné, ki dolgozik, és ki nem. - Az egész megyében nem találsz annyi gyulladt szemű embert, mint nálunk! - panaszolta. De körülnézhetünk az építő­iparban is: a magasban foko­zott munkavédelemre lenne szükség, hiszen könnyen meg­történik a baj. Stabil állvány- rendszer, biztonsági öv, s hadd ne soroljam, mi minden „elő­írás". Ehelyett mi vati? Maxi­mum felcsapják az emberek a sisakot és kész. A biztonságos állványrendszert két bakon át­fektetett keskeny palló jelenti, amelyen dolgozni naphosszat -átlagban tíz órákat- kész artistaprodukció. Bár nem tartozik szorosan a munkavé­delemhez, de maradjunk egy kicsit a munkaidőnél: nálunk ma tíz ember közül kilenc napi tíz vagy tizenkét órát dolgozik. A gyárakban lehet, hogy betartják a nyolcórás munkaidőt, de ott is minden lehetőséget megragadnak, hogyan lehet ugyanannyi bé­rért megnyújtani a műszakot. A vállalkozókról pedig ne is beszéljük: az még a jobbik eset, ha egyáltalán bejelenti dolgozóját (természetesen nyolcórás műszakra, mini­málbérért), a legtöbbje azon­ban ezt is. kikerüli. A nyolc órából aztán tíz lesz, szabad­ságról szó sem lehet. Az ille­tékesek pedig inkább ho­mokba dugják a fejüket, és azt skandálják: javul a helyzet minden téren! Én pedig azt mondom: a törvény teljes szigorával kel­lene fellépni azért, hogy egyik ember ne használhassa ki a másik ember rászorult helyze­tét. Nem ártana elgondol­kodni azon, hogy talán vissza kellene állítani azt a gyakor­latot, amikor szakmánként, az abban eltöltött idő függvé­nyében kategóriabérek voltak meghatározva. A munkaidő betartását pedig ne úgy ellen­őrizzék, hogy megkérdezik, vagy éppen kimennek - ter­mészetesen munkaidőben - az erre illetékesek. L átogassanak el egy-két nagyvállalkozóhoz, mondjuk, reggel 6 és 17 óra körük És ha még akkor is azt állítják, hogy javul a helyzet, ám legyen: én megadom ma­gam. Az ügyvédtörvény az ügyfél meghosszabbított keze Vállalkozásbarát szabályozás (Folytatás az 1. oldalról) hárommillióra, a részvénytársa­ságoknál pedig tízmillióra nő. A vállalkozóknak a módosított elő­írásokat 2000. június 16-ig kell végrehajtani. A kötelező hitele­zővédelem bevezetése megaka­dályozza, hogy az egyik kft. má­sikba vigye át a törzstőkét, ki­vonva a kötelezettségek alól. A módosítás szerint a régi kft.-ben létrejött adósságot az érintettek átveszik az újba. Foglalkozott még az rt.-formákkal, az előtár- saság létrejöttével, az ügyvédek ellenjegyzési felelősségével, majd a cégbejegyzést szolgálta­tásnak minősítette. Dr. Horváth Jenő, az Orszá­gos Ügyvédi Kamara elnöke szerint az ügyvédtörvényt alap­vetően kétféleképpen minősítik: ügyfélcentrikus, s az ügyvédeket védi. Szerinte ez az ügyfél meg­hosszabbított keze. Ismertette az ügyvédi kamarába való felvétel követelményeit, a működési formákat, majd érzékeltette a hivatásgyakorlás nehézségeit, veszélyességét és felelősségét. Befejezésül a „Mi lesz az ügy­véd sorsa a harmadik évezred elején?” kérdésre válaszolt. Dr. Szomszéd Károly, a Ma­gyar Jogász Egylet Nógrád Megyei Tagozata elnökének zárszavával fejeződött be a szakmai találkozó. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Esőűző táncot jártak Balassagyarmaton - Az Ipoly-parti város diáksága az „utolshow” tanítási napot igencsak „komolyan” veszi. Az égiek kegyében bízó fiatalok látvá­nyos - hintófogatot is igénybe vevő - felvonulása és a régi megyeháza előtt bemutatott pro­dukciója tegnap is nagy sikert aratott. (képriportunk a hétfői számunkban) Olajfaló baktériumok bontják le a komposztált földet - Ártalmatlan a környezetre Veszélyes hulladék Csepelről? Több olvasónk is jelezte: tudomásuk szerint veszélyes hulladék érkezik Csepelről Salgótarjánba, a gyurtyá- nosi hulladéklerakóra. A hír nyomába eredtünk, s magyarázatért Kadlót Vil­moshoz, a VGÜ Kft. sze­métszállítási részlegvezető­jéhez fordultunk.- A hír igaz, enyhén olajos, azaz, kismértékben veszélyes hulladékot szállítanak a tele­pünkre Csepelről — válaszolta kérdésünkre a részlegvezető, majd az alábbiakat tette még hozzá:-Társaságunk rendelkezik az efféle hulladék ártalmatla­nítására kiadott engedéllyel. A szennyezett földet először komposztálják, majd a lerakó takarására használják fel, a technológiának megfelelően.- Olajfaló baktériumok bontják le a szénhidrogén­származékokat, s így a föld teljesen ártalmatlan lesz. A technológia minden fázisát dokumentálják, így bármelyik környezetvédő hatóság szá­mára ellenőrizhető.- Várhatóan több ezer köbméter föld érkezik majd Csepelről, amely azonban a komposztálás után teljesen veszélytelen az élő környezet számára. (németh) Hétfőn kezdődik az idegenforgalmi főszezon fogyasztóvédelmi ellenőrzése Túlcsordult a pohár? (Folytatás az 1. oldalról) szerepelt a körben 133 vendéglá­tóhely, 11 szálláshely, egy ide­genvezető, 38 élelmiszer-árusító, egy lemezlovas és egy játékte­rem. A melegkonyhás vendéglá­tóhelyek, éjszakai szórakozóhe­lyek és a szálláshelyek ellenőr­zési aránya meghaladta az 50, a strandokon működő üzletek ese­tében megközelítette a 100 szá­zalékot. A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség munkatársai rendsze­resen tartottak esti, éjszakai és hét végi ellenőrzéseket. Az ellenőrzött egységek két­harmadánál tártak fel olyan jog­szabálysértéseket, amelyek ha­tósági intézkedést igényeltek. A tavalyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a vendéglátóüzleteknél volt a legrosszabb a helyzet. Ir­reális árakkal ugyanakkor nem találkoztak a megyében az el­lenőrök. Az ellenőrzött üzletek 48 szá­zalékában, 88 emberrel szemben alkalmaztak szabálysértési fele­lősségre vonást, összesen 146 ezer forintnyi helyszíni bírságot róttak ki. 14 üzletben 71 ezer fo­rint értékű áru forgalmazását til­tották meg, 38 üzletben pedig 570 ezer forint értékű termék to­vábbi árusítását kötötték bizo­nyos feltételek teljesítéséhez. Az illetékes jegyzőknél 10 esetben kezdeményezték az üzlet bezá­ratását. Összességében úgy ítélték meg, hogy az üzemeltetők részé­ről szemléletváltozásra van szükség a működési előírások betartása kapcsán, de a helyi polgármesteri hivataloknak is nagyobb gondot kellene fordíta­niuk az előírások betartatására. A vendéglátó-szolgáltatások­nál alapvető hiányosság volt a tűzvédelmi szakhatóság, s a tisz­tiorvosi szolgálat hozzájárulása. 1997 nyarán a vizsgált léte­sítmények egyharmadában árul­tak lejárt fogyaszthatósági idejű fagylaltot, emiatt 926 adagot kellett megsemmisíteni. A szakképesítési előírásoknak 24 egység nem tett eleget. A fel­ügyelők szerint a szakképzettség hiánya a fel- és kiszolgáláskor volt különösen szembeötlő. A tájékoztató táblák az egységek felében hiányoztak, legtöbbször azzal nem találkoztak, ami a vá­sárlók minőségi kifogásai esetén adott volna eligazítást. A 130 próbavásárlás során 11 -szer károsították meg a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség el­lenőreit, ezek közül egy minő­sült árdrágításnak, egyszer szá­molással, kilencszer méréssel károsították meg a vásárlókat. A vendéglátás terén két üzletben tapasztalták, hogy a kiszolgálás­hoz olyan poharakat használnak, amelyekbe a kért mennyiség bele se fért. (dudellai) ft* * t ■i t * RÉTSÁG oldal HIrek Internet Somoskőújfalu - Három éve indult az általános is­kola számítógépparkjának korszerűsítése, melynek so­rán elsőként a már elavult gépeket korszerűbbekre cse­rélték, majd tizenötre növel­ték a számukat. A má­sodik ütemben a fejleszté­süket tűzték célul, ennek egyik jelentős állomása az Internet-hálózathoz való csatlakozás, amelyre a So­ros Alapítványtól nyert tá­mogatást Molnár Zoltán pe­dagógus, az iskola csillagá­szati és környezetvédelmi szakkörének vezetője. Ösztöndíjpályázat Bátony terenye - Megérkez­tek a Soros Alapítvány, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségekért Közalapítvány és a Magyar Cigányokért Köz- alapítvány középiskolai ösz­töndíj-pályázati adatlapjai. Az igénylők a nyomtatvá­nyokat a kisterenyei kisebb­ségi önkormányzatnál vehe­tik át mindennap 8-16.30 óráig. Az első leadási határ­idő június 22. Útépítés Rétság - A Börzsönyi út megépítése 15 millióba ke­rül. Ebből az összegből 9,5 milliót pályázat útján kíván megszerezni az önkormány­zat. A fennmaradó összeget saját maga teremti elő. Olajról villanyra Nézsa - Egészségügyi pá­lyázat keretében a gyer­mekgondozói épület fűtésé­nek korszerűsítésére pályá­zat útján 250 ezer forintot nyert az önkormányzat. A kapott összegből az olajról az elektromos fűtőberende­zésre állítják át a rendszert. A kivitelezést saját maguk oldják meg, illetve ÉMASZ- tól kémek segítséget. Véradónap Salgótarján - A Nógrád Volán Rt. dolgozóit várják véradásra június 15-én hét­főn, a cég telephelyén. A véradónap héttől tizenöt óráig tart. Fogadószoba Bátonyterenye - Dr. Balázs Ottó polgármester június 15-én 12.30-16.30 óráig tartja fogadónapját a város­házán. Szeptemberben már kezdenék a salgótarjáni ipari park kivitelezési munkálatait A Ev végén lőhetnek a befektetők Decemberben már itt lehetnek az első vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról) területfejlesztési, valamint gaz­daságfejlesztési célelőirányzatra is. Előbbinél 93, utóbbinál 60 millió forintra adják be a pályá­zatot, ezekhez összesen 63,6 millió íonntos sajat erőt kell biz­tosítania a városnak. Az összes szükséges saját erő egyébként 166,9 millió forint, ugyanis a te­rep kialakításával kapcsolatos földmunkákra nem lehet pá­lyázni. Maga az ipari park 13 hektá­ros területe két részből áll. Az egyik, a mintegy öthektáros rész korábban ipari jellegű objektum volt, ezeket az Egri Útépítő Rt.- től, és az Alterra Kft. volt terüle­tét az APV Rt.-től vásárolta meg az önkormányzat. Ez az év vé­gén már alkalmas - első ütem­ben - fogadásra. November-de­cemberben megjelenhetnek itt az első vállalkozások, az öthek­táros részen az infrastruktúra már rendben lesz. Augusztus elejére eldől, tény­legesen mennyi külső pénzt nyer a város, és ehhez képest mennyi kell legyen a saját erő. Ekkorra tisztázódik az is, mennyibe kerül a beruházás a kétfordulós köz- beszerzési eljárás kapcsán. Au­gusztus végén kerül sor az eredményhirdetésre, és szep­temberben az önkormányzat már szeretné kezdeni a kivitele­zést. Több jelentkező közül július végére alakulhat ki, konkrétan mely vállalkozások kezdik meg év végén saját beruházásukat. Az ipari park területén négyzet- méterenként (megegyezés sze­rint) 1000-től 3900 forintig ter­jed a négyzetméterenkénti vé­telár, illetve négyzetméterenként 100-tól 390 forintig az éves bér­leti díj. (dudellai) Kötetlen szórakozás kulturált környezetben Sportnapközi az uszodában Június 22-től újra indul a közkedvelt szünidei sportnapközi a salgótar­jáni uszodában. Szilágyi Dezsőnétöl, a Létesít­mény és Sport Kht. munkatársától, táborve­zetőtől érdeklődtünk, milyen programokkal várják a jelentkező gye­rekeket.- Sokoldalú és döntő részben kötetlen szórako­zást szeretnénk nyújtani a tanév befejeztével hirtelen elfoglaltság nélkül maradó gyerekek részére - tájé­koztatott a táborvezető. — Az úszás, lubickolás, für­dőzés mellett számtalan labda- és társasjátékkal, kirándulásokkal, játékos vetélkedőkkel, háziverse­nyekkel várjuk őket 8-tól 16 óráig. Ä tábor július 31-ig tart, és bármelyik hétre lehet jelentkezni előzetesen a sportcsarnok­ban - személyesen vagy a 417-233 és a 311-945-ös telefonszámon —, vagy a tárgyhetet megelőző pén­tekig a helyszínen, az uszodában.-Ami még fontos lehet, mennyibe kerül mindez a szü­lőknek?- A részvételi díj heti 2000 forint gyermekenként, amely összeg magában foglalja a kulturált környezetben, azaz vendéglőben elfogyasztott ebéd árát is. (Satis)

Next

/
Thumbnails
Contents