Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)
1998-05-09-10 / 108. szám
6. oldal Mozaik 1998. május 9., szombat Hargitai József: Emberközelben - Egy aranyműves a végeken Arcképek és emlékezések Hargitai József Emberközelben című, portrékat, kritikákat, emlékezéseket tartalmazó vaskos kötete a közelmúltban látott napvilágot Szombathelyen, a szerző kiadásában. Értékes, az egész ország olvasóközönségének figyelmére érdemes műről van szó. Már csak azért is, mert napjainkban, amikor a kultúra eddigi közösségi formái fölbomlottak, az újabbak pedig nem alakultak ki, különösen fontos lenne a helyi értékőrzés, illetve értékteremtés minden egyes eredményére figyelni, bárhol is történik az országban, hiszen egyrészt kevés van belőlük, másrészt tanulságai más tájakon is hasznosíthatnak, ha a helyi akarat adott. A Halak és a Kosok tovább élnek Meg van írva a csillagokban A cambridge-i egyetem kutatócsoportja szokatlan témáról tett közzé tanulmányt. Azt akarták megtudni, lehet-e köze az ember születési időpontjának (tehát a csillagok akkori állásának) a halál időpontjához, vagyis az élettartamhoz? A kísérlet közegéül egy gambiai falut választottak. Az eredmény vitathatatlanul érdekes. Azoknak például, akik az Oroszlán, a Mérleg és a Szűz csillagkép jegyében szü: lettek - összhangban a csillagok jóslatával, nagyjából a kétharmada érte meg az arrafelé már tisztes életkornak számító negyvenöt esztendőt. Ugyanakkor - s ez is benne van a csillagokból kiolvasható titkokban - a Halak és a Kosok 93 százaléka éri meg a negyvenöt évet, sőt gyakran jóval többet is. Andrew Prentice profesz- szor, a csoport vezetője leírta, hogy az egyetem tudósai 1949 óta vizsgálják a hétezer lakosú falu adatait. Idézte azok véleményét is, akik szerint az eredmény magyarázata nem a csillagok állásában, nem az állatégöv jegyeiben, hanem sokkal prózaibb és egyben logikusabb motívumokban keresendő. A július és október között, vagyis az esős évszakban születettek felnőttkori halálozási rátája éppen a tízszerese)!) azokénak, akik a száraz évszakban születtek. Még kutatják annak a jelenségnek az okát, hogy a két csoport halálozási aránya tizenöt éves korig miért azonos. Annyi már most is világos, hogy az esős évszakban a terhes anyák éhesebbek és betegebbek (malária és egyebek), mint a száraz évszakban. A falu terhes asszonyain újabban Angliából származó élelmiszerrel segítenek, de ami most is biztos, és persze korántsem hat meglepetésként: az élelmiszerrel segített anyák nagyobb súlyú és egészségesebb csecsemőket hoznak a világra. A hitelesen megbízható eredményt azonban a dolog jellegénél fogva csak tizenöt év múlva tudhatjuk meg. Mármint statisztikailag. Baráti kapcsolatok zarándokhelyekkel Czestochowa Európa-díjas Ennek hiányában legföljebb csak olyan kulturális eseményekről lehet szó, amelyeknek helyet, költségvetést ad a város, esetleg a közönség is az adott hely lakosaiból kerül ki, de maga a produkció idegenből hozott. Viszont nincsenek - vagy csak elvétve akadnak - olyanok, amelyek a város saját kultúrájának a fejleményei. Márpedig ez az utóbbi legalább olyan fontos, mint az előbbi kettő, adott esetben még fontosabb, hiszen ez határozza meg az adott település szellemi arculatát. Portrék Hargitai József hatvanadik életéve felé közeledve adta a fejét a könyvkiadásra. Kár, hogy nem előbb, hiszen publikációi régóta ismertek a különböző szaklapokból, pedagógiai és helytörténeti kiadványokból. Felelős közértelmiségi emberként a megfigyelő, szemlélődő, vizsgálódó, elemző magatartás jellemezte egész eddigi munkálkodását, és ez tükröződik írásművészetében is, amelynek meghatározó jegyei közé tartozik a tárgyszerűség, a választott hőseivel való értelmi és érzelmi azonosulás, az üdítően szabatos, tiszta stílus, a nemes szellemi komolyság. Manapság ritka egyértelműséggel jegyzi meg Nézeteim az írásról című, könyve bevezetőjének szánt, írói módszerét elemző esszéje zárógondolataként: „Az író emberként csak haladó nézeteHargitai József két vallhat, antihumánus elméletekkel nem szolgálhatja a humánus eszméket, a jelenkor és a jövő követésre méltó embereszményét.” Papok, pedagógusok Hogy miben látja ezt az ember- eszményt? Erről szólnak ragyogó, elmélyült tárgy- és emberismeretről valló szuggesztív portréi. Életpályákat bemutató, sorsokat elemző, magatartásmintákat elénk táró és elemző portréinak sorát papokkal, pedagógusokkal kezdi és professzorokkal fejezi be Hargitai József. A klingenbachi főtísztelendő, vagy Harangozó Ferenc, aki egy ideig Mindszenty József munkatársaként rendszeres kísérője volt a magyar főpapnak pasztorális útjain éppen úgy portréírásra készteti, mint az értékeket közvetítő és teremtő pedagógusok. legkiválóbbjai, Acs László, az Anhalt tanítódinasztia tagjai, Csiszár Károly, Nagy János, Németh Gyula, Oszkó Zoltán, Regös János, Szabó József. E nemes veretű portrék közül is kiemelkedik gondolatgazdagságával Ács László, Csiszár Károly és Nagy János vallomásos portréja. Ács László 1995-ben megjelent, A szelíd költő című monográfiája alapkönyvnek számít mindazok számára, akik a század első felének modem vasi és dunántúli irodalma iránt érdeklődnek. A szellem tisztasága, a munkának és az eszményeinek élő ember iránti tisztelete süt át a professzorportrékon is. Közöttük szerepel Mészáros István, Rónai Béla, Cholnolcy Péter, István Lajos, Széli Kálmán. Kritikák, tanulmányok Hargitai József kritikai munkássága kiemelkedő jelentőségű a tájegység szellemi, irodalmi életében, helytörténeti, pedagógiai szakmai-módszertani publikációi értékeinek föltárásában, népszerűsítésében, közkinccsé tételében. Rövidebb kritikái, elemző tanulmányai hatékonyan szolgálják a művek értelmezését, sok esetben teljes pályarajzot is nyújtanak az éppen elemzett mű alkotójáról, így a többi között Rónai Béláról, Békefi Antalról, Hegedűs Ferencről. A könyv izgalmas fejezetét jelentik azok a tanulmányok, amelyek Faludi Ferenc költői és prózaírói munkásságának néhány jellemző vonását elemzik, vagy Berzsenyi Dániel elégia- és ódaköltészetéről értekeznek. Figyelmet érdemel a Devecseri Gáborról, Tüskés Tibor gyűjteményes műelemzéskötetéről írt tanulmány, vagy az Őrség költőjéről, Ka- pornaky Gyuláról szóló lírai portré, a Láng Gusztáv könyvét méltató dolgozat. Mi a fontos? „Egy marékra való apró művészeti írás” és emlékezések zárják a kötetet. E jelentős könyv kapcsán érdemes idézni az Ács Lászlóval készült beszélgetésből egy gondolatot, miszerint: „arra a meggyőződésre jutottam, hogy szép dolog az emberiséget, a hazát szeretni és szolgálni, de ez nem jelent mást, mint futko- sást a semmi körül. Szeretni és szolgálni azt a 10, 100, 1000 embert lehet és kell, akik körülöttem élnek, számomra ők az emberiség, a haza... Hogy ez társadalmi méretekben mennyit ér, nem tudom. Talán nem is fontos. Az aranyműves ne akarjon Lánchíd méretekben gondolkodni!” Napjainkban mintha többen lennének az önértékelési zavarokkal küzdő „Lánchíd-épí- tők”, mint az aranyművesek. Hargitai József az utóbbiak közé tartozik. Bódi Tóth Elemér Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a lengyelországi Czestochowának ítélte az idei Európa-díjat a közelmúltban. Az ET közleménye szerint a Fekete Madonnájáról ismert híres dél-lengyelországi zarándokhely, amely a magyar zarándokok között is közkedveltségnek örvend, „európai működéséért” és az „Európa-szerte kialakított széles körű baráti és együttműködési kapcsolataiért” kapta a kitüntetést. Czestochowa régóta tart fenn testvérvárosi kapcsolatokat két nyugat-európai zarándokhely- lyel, a dél-franciaországi Lour- des-sal és az olaszországi Lo- rettóval, valamint nem olyan régen a portugáliai Fatimával. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Istenháza Interneten - BALASSAGYARMAT Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Töröld meg a térdedet és a könyöködet, mielőtt bejössz! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Vincze Attiláné Mátraszele, Szabadság u. 135. sz. A mai rejtvény megfejtését május 14-ig lehet beküldeni lapunk címére. Valaha „csak” Gyarmatként ismerték; a XV. századtól ragadt hozzá a Balassa elönév, _ lévén a Kacsics nembeli Balassa családé. Az 1200-as évek végén egy várszerű lakótanya- később várrá kiépülve - volt, több Árpád-kori gyűlés helyszíne. A kékkői vár is szinte a porig lerombolt állapotba került a török Köprili pasa .jóvoltából”. A néhány megmaradt kődarab lett az 1740-46 között felépült- az 1600-as években már romos középkori elődtemplom helyén - új templom alapja. Építtetése Balassa Pál nevéhez fűződik. Kegyurai a Balassa, Zichy és Forgách családok voltak. A Canonica Visitatio 1748- as bejegyzésekor már négy oltára volt: Szentháromság, Szent Pál, Szűz Mária és Szent Anna tiszteletére. Ez utóbbi Krump- holz Zsigmond kezdeményezésére fából készült. A Szent Pál- és Szent Anna-kép Balassa Pál ajándéka, a Szentháromság-képet pedig gr. Zichy István adta (1759., ill. 1823.) ' A barokk templom gazdag belső díszítésének egyik kiemelkedő eleme a jobb oldali Szent Felicián-mellékoltár; 1759. augusztus 20-án, Révay Antal püspök fényes pompával helyezte el itt az ereklyéket tartó üvegkoporsót, melynek ezüstkerete kagylós, indadíszes, feltehetőleg olasz mester műve. Egyben a Szentháromság-templom felszentelésének napja is ez. A püspök 3875 hívőt bérmált meg. Az egyházlátogatások jegyzőkönyvei sorban említik az időközben ide kerülő felszerelési tárgyakat, képeket. Az 1798-as Batthyány-féle vizitáció írja, hogy a templom zsindelytetőt kapott még 1781-ben. Mária Magdolna, Szent Flórián, Nepomuki Szent János és a Keresztvivő Krisztus képei mellett Szent János és Szent Pál képei is szerepelnek a felsorolásban. A Szentháromság-oltárkép H. G. B. sanktpölteni mester műve, amelyet 1829-ben Jacob Breischopf restaurált. A Szent Anna-mel lékoltár képe Johann Martin Schmidt köréből való művész alkotása, 1906-ban restaurálták. A Szent Pált ábrázoló festmény talán Maulbertsch-mű, 1912-ben a megyei múzeumba került, majd az 50-es évek elején Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba. (Mint Reiter Lászlótól, a város és a templom kutatójától tudjuk, tárgyalások folynak a kép eredeti helyére való visszahelyezéséről. Ugyancsak ő mondja azt a hírt, hogy templomuk története az Internetre is felkerült). Az órapárkánnyal és övpárkánnyal osztott torony harangjait 1899-ben - a régiek repedtek voltak - rendelték Temesvárról. A 4 harangból hármat elvittek 1917 februárjában. Azután Slezák harangöntő újabbakat készített, majd 1944-ben ismét megcsappant a harangok száma. Lippay plébános a saját pénzén öntetett egyet Szent Margit tiszteletére 1948-ban. A balassagyarmati lelkipásztorok közül Jeszenszky Kálmán 1905-től 1931-ig volt itt plébános. 1941-től a ma vasmisés Raáb Alajos is hét évig volt gyarmati hittanár, majcT* Etesre került. Balassagyarmat főplébániáját ma Koza József tb. kanonok, érd. esperes vezeti Szabó László káplánnal. A plébániaépület lépcsőfordulójában egy színes üvegű ablakon Jeszenszky, Zichy és a világi elnök, Baintner Ottó családi címere látható. Az egykori megyeszékhely barokk templomának évtizedek óta Varga János a kántora, és mint karnagy vezeti a Szent Felicián kórust. D. F.
