Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)
1998-05-02-03 / 102. szám
6. oldal Mozaik 1998. május 2., szombat Ellenállhatatlan a vágy, hogy írjanak Peng a „Lant” Szécsényben Februárban új irodalmi lap jelent meg Szécsényben. A városi Krúdy Gyula Könyvtár adja ki, a szerkesztője az intézmény vezetője, Balogh Ferenc. A vers és a próza amatőr művelői „pengetik” össze a tartalmát, lelkesedve, önzetlen igyekezettel. A napokban jelenik meg a harmadik szám. Az alkotók otthona a könyvtár és itt is szövegszerkesztik, sokszorosítják. A neve: Lant.- Bemutatkozási lehetőséget biztosít az idősebb és a fiatal irodalombarátoknak, formát találva az érzékeik, meglátásaik, gondolataik megjelenítésére. Saját maguk által választott úton járnak, miközben megmutatják önmagukat, hogy mit gondolnak a világról, a természetről, az emberi viszonyokról és kapcsolatokról, az élet fonákságairól, a szeretetről, a szerelemről és minden másról, amely gondolatot ébreszt, érzéseket motivál és szolgálja a közjót - válaszolja a Lant felelős szerkesztője, aki nyomban utal egy korábbi időpontban történt kezdeményezésre.- Nógrádi Kovács György - (lapunk külső munkatársa - A szerk.) már két éve kezdeményezte egy városi irodalmi szellemű folyóirat megjelenítését, de az akkori körülmények nem tették lehetővé. Januárban újra egymásra találtunk és nemcsak a városban, hanem a térségben és lehetőségeiben is gondolkodva, döntöttünk a Lant elnevezésű és ez évben hat alkalommal történő megjelentetése mellett.- Kovács György mint szak- tanácsadó is segíti a szerkesztő munkáját?- így igaz, - személyes igyekezete másokat is magával ragad - így áll össze, formálódik és telik meg húsz oldal.- Említette, hogy népes lett a szerkesztők csoportja . . .- Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a felelősséget és élményt megoszthatom az idősekkel és fiatalokkal, azok hozzátartozóival, akikre már csak az írásuk emlékeztet. Ilyen Mártonka István, aki tíz éve hunyt el Nógrádmegyerben és csodálatos verseket írt. Diáklányok, fiúk, középkorúak, szakmunkások és nyugdíjasok, helytörténeti kutatók és olyanok is, akiknek verseikért -mert az akkori hatalomnak nem tetszett - börtönbüntetést kellett letölteni. Valóban ők a Lant szerkesztői. Az első számban tizennyolcán mutatkozhattak be, a másodikban újabb hét fővel gyarapodott az írók és a költők száma. Tehetséget sugárzó írásokat közöl a Lant, köztük olyanokat is, amelyek már valamilyen megmérettetésen minősítve és díjazva voltak.-Közölnek irodalmi híreket és hirdetményeket is?- Minden jelentősebb eseményről említést teszünk és ráirányítjuk a figyelmet. Galcsik Zsolt helytörténeti kutató pedig azoknak az irodalmároknak az emlékét teszi közzé, akik valamilyen formában kapcsolódnak a városhoz. Életrajzi adatokat, műjegyzékeket, utalva a forrásokra is. Ugyancsak közlünk portrékat, bemutatva az alkotók életét, műveit.- A felelős szerkesztő is tollat ragad időnként, van mit pengetnie a Lanton?- Ösztönzően hatnak rám is az írások, szűkebb és tágabb környezetünkben meg sok minden megtörténik, s talán én is tudok hatni valamire és valakikre . .. Rácz András Az idén nyomdakész állapotban lehet a pénztelenség miatt kiadatlan kötet Monográfia Nógrád népművészetéről Az Európa Kiadó igazgatója 1980. március 3-án hívta össze azt az értekezletet, amely Tálasi István akadémikus elnökletével, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, a kiadói főigazgatóság képviselőjének és a Néprajzi Múzeum főigazgatójának részvételével elhatározta a megyék népművészeti monográfiájának sorozatként való kiadását és jóváhagyta annak tervét. Három szerencsés megye hamarjában lett gazdagabb egy kulturális kinccsel, ám a kiadás anyagi okok miatt elakadt. Nógrádra most kerül sor. A nyolcvanas évek elején minden néprajzosban reményt keltett a Népművészeti örökségünk sorozat kiadásának lehetősége. A balassagyarmati Palóc Múzeumban is készített egy szinopszist dr. Zólyomi József múzeumigazgató és munkatársa, dr. Kapros Márta. A népművészet tárgyi emlékeit úgy tárták az olvasó elé ezekben a művekben, hogy az impozáns köteteket nem csupán a szakterület avatott képviselői forgatták szívesen, de a magát műveltnek valló emberek többsége is igyekezett azokhoz hozzájutni. Nem adták fel A finanszírozáshoz a kiadó a megyei tanácsok segítségét kérte. Néhány helyen meg is kapta. Ott elindulhatott a kutatómunka, illusztrációs anyagok készítése, és számos más dolog, ami egy tudományos igénnyel írt, de egy nagyobb közönséghez szóló mű elkészüléséhez kell. A Nógrád Megyei Tanács azok közé tartozott, akik ezt a költséget nem vállalták. A szerzők viszont nem adták fel. A napokban dr. Kapros Márta múzeumigazgató vezetésével értekezletet tartottak a Palóc Múzeumban. — A rendszerváltozás ugyan alapvetően megváltoztatta a kultúra finanszírozásának mikéntjét, de túlzás lenne azt állítani, hogy ettől olyan nagyon könnyebb lett bármi is. Az utóbbi öt esztendőben átlagosan mindössze húszezer forintot!!) fordíthattunk költségvetésünkből műtárgyvásárlásra. Akkor, mikor a galériák vevőként is komoly konkurenciává fejlődtek. Nógrád megye nép- művészeti monográfiáját viszont nem felejtettük el, a kiadásáról nem tettünk le soha. Tavaly a Nemzeti Kulturális Alap népművészeti szakmai kollégiumánál meghívásos pályázaton vettünk részt azon megyék néprajzosainak társaságában, melyeknél már voltak előkészületek a kötethez szükséges anyag összeállítására. Tárgyi emlékek- Az utóbbi hét évben a kiállítási tervünkbe olyan témaköröket vettünk be, amelyek most a kezünk alá dolgoztak. Nyertünk. A Nemzeti Kulturális Alap két és fél millió forinttal támogatta meg a kötet befejezéséhez szükséges munkát - mondta dr. Kapros Márta. A készülő monográfiáról megtudtuk, hogy elsősorban a tárgyi emlékek oldaláról indulnak ki. Azokat a tárgyakat fogjuk majd viszontlátni, amelyek előfordultak a palócok háztartásában, mindennapi életükben és ünnepeikben. Az iparból, vagy más vidékről származó komáromi ládák, gömöri kerámiák mellett természetesen a viseletek, a palóc áttört bútorok, a pásztorfaragások, a hímzések és a szőttesek adják majd a tárgyi kultúra gerincét. Ha a palócság népművészeti értékeit vizsgáljuk, óhatatlan, hogy a megye-, sőt az országhatárt is át kell lépjük. Kapros Márta úgy véli, hogy a megye szerinti elhatárolódás sokkal inkább technikai jellegű dolog, mint elvi, vagy tartalmi kérdés. Az úgynevezett történelmi Nógrád megyéről ugyanis számottevő ismerettel rendelkezünk, de a kutatás az Ipoly túloldalán nem egyszerű dolog egy balassagyarmati néprajzkutatónak. Csaknem félezer oldal A tizenegy nyomdai ívre, az ötszáz illusztrációval majd félezer oldalra tervezett monográfia érdekessége, hogy abban a népzenéhez kapcsolódó tárgyi emlékek is helyt kapnak majd. A nógrádi táj és lakói, az épített környezet, az otthon népművészete című fejezeteket dr. Zólyomi József, a Palóc Múzeum nyugalmazott igazgatója készíti. A parasztviselet témakört dr. Flórián Mária, az Magyar- Tudományos Akadémia Népművészeti Kutatóintézetének munkatársa írja, a paraszti szőttesekről, hímzésekről dr. Kapros Mártától olvashatunk majd. A szokások tárgyainak népművészetét ugyancsak ő dolgozza fel, közösen dr. L. Lengyel Ágnessel. A népi vallásosság szakrális építményeit dr. Limhacher Gábor elemzi. Néptánc és zene A néptánc témakörébe, a táncalkalmak, tánctípusok, a zene és a hangszerek világába dr. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa kalauzolja majd az olvasót. A pásztorművészetről, a pásztorok ünnepi tárgyairól dr. L. Lengyel Ágnes ad áttekintést, s végül a megyei monográfiasorozatot útjára indító szerkesztő, Hofer Tamás arról ír majd, hogy miként is helyezkedik el Nógrád megye az ország nép- művészeti térképén. A nyomdakész kéziratok a tervek szerint év végére készülnek el. A kiadásra újabb pályázatokkal, szponzorok révén, s önkormányzati vállalással remélnek pénzt. Tarnóczi László ! Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- saroknál gondoltam." Ezerfo- suth u. 4. A mai megfejtést má- fejtése: „Tényleg azt mondtam, rintos vásárlási utalványt nyert: jus 7-ig kell beküldeni lapunk hogy forduljon balra, de én a Fuchs Antal Szendehely, Kos- szerkesztőségének címére. NYUGALMI ÁLLAPOT A VICC sr V_ ÍTUTANTÁRGY ÉVSZAK 1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 HÁZ FEDELE KRÉMEK 1 V V v ZÓNA > 4 t % 8uí. yHOZOTT GYAPJÚ- SZÖVET > \ T~~ c VAGYON MARAD RÁ > lif’ ©t Ü PARIPA ADY EGYIK ÁLNEVE > MILAN: FOCI— C3JIPAT CSUPASZ > BOKA ELLENFÉLÉ (FERII-— ‘a=~=“ - -S> ____________________ l DUNCAN: TÁNCMPVESZNO VOLT Fisa > ZABÓ MAGDA MOVE_____ DADAISTA KÖLTŐ V. MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZ RÉSZÉ IZBOSSZÚS SZÓCSKA VARR SPANYOL FILMRENDEZŐ ICARLOS) KÖZELKELETI —V BEKÖVETKEZETT MESEBELI LÉNY ... A VICC POÉNJA. á ߣ« MARAKODIK V l GITÁROS. ÉNEKES, ANDFAS NIKKEL > KERESKEDELMI EGYEZMÉNY > SZERENCSÉTLENÜL JÁRT HAJÓ nSkség > . ' ... SAS > CSIRKE RÉSZEI > C*1- NALOI CSEH OPELTÍPU3 taszít > ! • j BÉKÉS üéSwú. TANGENS > FESTŐ V.. LÁS2LÓ VANNAK ILYEN r*“ MOTÍVUM TÚ2HELY SÜTŐJE > 3S» NORVÉG Airrójf l > HIVATár> DIREKCIÓ > AZ ELŐBB TOQQ FŐVAROSA HAJDÚBIHARI KÖZSÉG SÍ« ORSZÁG MÉTER > TRÉFÁS ÖTLET PLACC > CINKELŐ ANGOL SZIBÉRIAI FOLYÓ JUTTAT ALAPVETŐ > V A férfi borsa ... A TUDÁS ... FÉLIG OONDOLI > v ÜTŐHANGSZER > AM.—1 ZENE— Hfcfüü > 1 KŐVÉ VÁLT ANYA > VÖ)f SZÁR 1 NICK ...t > rXdi__ A HARMADIK SZEMÉLY > NITROGÉN > KELVIN VAJON KIVÁLÓ, NAGYSZERŰ I-J3>Templomaink története A mai 1936-ban készült - CERED A magas fennsíkon fekvő, tölgyerdő övezte település már az 1427-es évek írásos emlékei alapján a Széchenyi család birtokosa, egyben Somoskő várának tartozéka volt. Középkori plébániáról nem írnak semmilyen, Ceredet említő okiratban. Mint Egyhá- zasbást filiáját nevezik meg 1647 körül, ott és Cereden Dombay István volt a közös li- cenciátus. Az 1713-ban és 1731-ben kelt Canonica Visi- tatio egy régi festett kazettás mennyezetű templomról tesz említést, amely igen romos állapotban volt. A Mindenszentek titulusé épület helyébe újat kezdtek építeni 1750-ben, az építkezés közel évtizedig tartott. 1774- ben átalakították, de tornyot akkor sem kapott. Helyette a ma is meglévő fa harangláb épült meg, ebben helyezték el a harangokat. A ceredi hívek szerettek volna elszakadni Egyházas- básttól és külön pappal, saját plébániaként működni. Az 1741-ben fogant kérésük 1753-ban végre teljesülhetett. Önálló plébánia rangot kaptak, de filiaként Ceredhez csatolták Bámát, Zabart, valamint Tajti és Medveshidegkút hívei is ide tartoztak. A plébániaépület 1761-ben fából készült, amely helyébe 1810-ben épült újabb kőből; a jelenlegi alakjában 1936-ban készült el. A templomot 1884- ben és 1926-ban renoválták. A barokk templom plébánosa Beliczky Jenő volt fél évszázaddal ezelőtt. Ekkor mintegy 1300 katolikus lakója volt Cerednek. A negyvenes évek elején - Tajti és Med- veshidegkúttal együtt - már 2500 katolikus hívő tartozott ide. A Sipeki Balás Béla lelki- pásztor után következő ceredi plébános 1950-ben Zolczer István volt. A régi fa harangláb 1953-55 között Strihirs Károly, mint helyettes plébános működött Cereden. (Később a salgótarjáni Szent József plébániát vezette három és fél évtizeden át.) Fekete Béla, aki ma Ka- rancslapujtő plébánosa, közel egy évtizedig volt ceredi plébános, 1979 és 1987 között. A korábban rozsnyói, később az egri és legújabban a váci egyházmegyei fennha- tóságú ceredi plébániát 1993 óta Orbán Mihály kormányozza, előtte Nagylócon volt plébános. Cered filiájaként ellátja Zabar és Szilaspogony lelkipásztort feladatait is. Érdemes említést tenni néhány, a katolikus elemi iskolákban működött pedagógusról, a Rozsnyói Egyházmegyei Schematismus 1926-os és 1942-es adatai alapján. Eszerint 1926-ban . Cereden Rudy Béla és Berger Irén keze alá mintegy 150 katolikus vallású gyermek tartozott, Zaba- ron Gyurkó János és Nagy Margit fotó: rigó Tibor 67 tanulóval foglalkozott, Pogonyban pedig Tanner Gyula és Horváth Mátyás 88 gyermeket tanított. 1942-ben Cereden 228 tanulója volt Gyürky Ferenc, Gyürkyné Csernus M. és Aratóné Horváth M. tanítóknak, Tajtiban 124 gyermeket tanított Adam- csik Mária és Marschall Mária, Medveshidegkúton pedig Széky Gyula és Argalás Irén 67 ifjút oktatott. D. F.
