Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-27 / 123. szám

6. oldal Mozaik 1998. május 27., szerda Magyar Helsinki Bizottság: A menekültügy is igazodjon az európai normákhoz Szűkös a közösségi szállás Gyarmaton Szinte naponta szólnak a hírek a zöldhatáron átlépő külföldiek fel­tartóztatásáról a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság területén is. Már tervezik a most harminc férőhelyes közösségi szállás het­ven főre való bővítését a városban, ahol egy év alatt hatszáz mene­kült fordult meg. Nem csak az ellátás és a járulékos költségek ter­helik az államkasszát, de gond az is, hogy egy menekült ügye 64 ol­dalt jelent a bürokrácia számára. A menekültügynek az európai normákhoz való igazításának a lehetőségeit vizsgálja és szorgal­mazza a Magyar Helsinki Bizottság, melynek elnöke Kőszeg Fe­renc és dr. Ili Márton, a Magyar Emberi Jogvédő Központ elnöke, valamint dr. Bertalan Ákos a menekültek helyi képviselője látoga­tást tett a balassagyarmati közösségi szálláson.- Veszélyességi pótlék járna a dolgozóknak, mert elvileg fer­tőző betegséget kaphatnak. Nincs elkülönítő helyiség és komoly gond a szálláson a WC-használat. Ha meglesz szeptemberre az űj, 70 főre bővített közösségi szállás, akkor hatósági munkát is tudunk végezni - tájékoztatta a vendége­ket Illés Attila őrnagy az idegen- rendészeti alosztály vezetője.-A szlovákok, akikkel érvé­nyes toloncegyezményünk van, olyanokat is betesznek a vissza­küldöttek közé, akik soha nem jártak Magyarországon és ezt ne­héz kivédenünk - mondta Bráda Zoltán őrnagy az igazgatóság idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi osztályának ve­zetője. - Nem értek egyet azzal, hogy ezeket az embereket, akik a jobb megélhetés reményében akarnak céljaik felé jutni, kiuta­sítjuk, az embercsempészek pe­dig csak megrovást kapnak. Bráda Zoltán részletes tájékoz­tatást adott a közösségi szállás működéséről, a menekültek lehe­tőségeiről és felmerült problé­mákról. A szálláson tartózkodók helyzetük reménytelenségéről, a bürokrácia gátjairól, az itt-tartóz- kodás nehézségeiről szóltak. Kőszeg Ferenc így szólt a láto­gatás céljáról: - Ezt a munkát az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága finanszírozza, amelynek fel­adata, hogy a menekültekről szóló genfi egyezmény érvénye­sülését vizsgálja a világ külön­böző országaiban. A főbiztosság úgy látja, hogy szükséges nyo­mon követni Magyarországon a március l-jével hatályba lépett menekültügyi törvényt és meg­bízta a Helsinki Bizottságot, le­gyen a gazdája ennek a megfi­gyelő, ellenőrző és segítség- nyújtó tevékenységnek. Azt vizs­gáljuk hogyan érvényesülnek a menekültek jogai. Itt Balassa­gyarmaton és máshol az ország­ban is megnézzük, hogy milyen a bánásmód, mik a panaszok. Mindezeket jegyzőkönyvezzük és próbálunk megoldást találni. A megbízatás tartalmazza azt is, hogy ezen feladat teljesítése so­rán a Helsinki Bizottság működ­jön együtt azokkal az önkor­mányzati szervekkel, akik koráb­ban is foglalkoztak külföldiekkel, menedékkérőkkel. Több ilyen szervezet van. Ezek közül jelen­tősebb szerepet vállal az ENSZ által is támogatott Menedék Egyesület és a Magyar Emberi Jogvédő Központ. A határőrségi közösségi szálláson tartózkodó külföldiek számára több infor­mációs forrás is biztosítva van. Számos segítséget kémek telefo­non, a szálláson rendelkezésükre áll egy tájékoztató, amely a rájuk vonatkozó határozatok fordítását tartalmazza. Azt tapasztaltuk, hogy a tolmácsok néhány esetben felületesen fordítják le ezeket a határozatokat, így nem tudják igazán a külföldiek mit írnak alá, milyen jogaik vannak.- Minden olyan településen, ahol menekülteket befogadó ál­lomás, vagy határőrségi közös­ségi szállás működik van egy ügyvéd, aki ellátja az ott tartóz­kodó külföldiek jogvédelmét, úgy, mint itt Balassagyarmaton dr. Bertalan Ákos. Ismereteim szerint ennek a határőrségi kö­zösségi szállásnak nincs analógi­ája Európában.- A jogszerűtlenül egy ország­ban tartózkodó külföldiek, amennyiben nem minősülnek menekültnek és a hazaküldésük különböző okok miatt nem hajt­ható végre, akkor a különböző jó­tékonysági intézmények, társa­dalmi szervezetek által támoga­tott szállásokon tartózkodnak. Sok helyen az egyház finanszí­rozza ezeket. Itt Magyarországon is szükséges volna különböző ka­ritatív szervezetek bevonása ebbe a feladatba. Fontos lenne a szere­tetszolgálatok és az önkormány­zatok szociális ellátó rendszerébe beépíteni ezt a feladatot. A me­nekültügy megoldására a Magyar Helsinki Bizottság ajánlásokat tesz. A zöldhatárt átlépő külföl­diek közül számosán abban a helyzetben vannak, hogy bár sza­bálytalanul kerültek Magyaror­szágra, nem lehet őket visszakül­deni, mert nem fogadják őket, vagy megszűnt az országuk, mint az afgánok esetében - fejtette ki Kőszeg Ferenc. Szabó Endre Tallózás a vámnyomozók vizsgálati naplójában Százmilliónál több a kárérték A Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozóhi­vatalában napra kész pon­tossággal nyilvántartják, hogy milyen ügyekben nyo­moztak a hivatal munkatár­sai. Géczy Attila, a nyomo­zóhivatal parancsnoka ebből a nyilvántartásból válogatott eseteket olvasóink számára, hogy okuljanak az ügyekből. Ez év április 13-án a rend­őrséggel tartott közös ellenőr­zés során állították meg azt a holland forgalmi rendszámú járművet, amelyet magyar fia­talok vezettek. Az ellenőrzés közben valóságos futóverseny alakult ki a gépkocsivezető és a vámnyomozó között. A fu­tam végén ugyan lihegve, de megírták a lefoglalási jegyző­könyvet. Csempészet M. Z. gépkocsivezető szerint az autót egy fővárosban mű­ködő holland vállalat dolgo­zója hozta az országba a szakmai munka elősegítésé­nek szándékával. A vámnyo­mozó szerint viszont alapos gyanú merült fel arra nézve, hogy a másfél millió forint ér­tékű Volkswagen Taro kis te­herautót végleges szándékkal hozták az országba úgy, hogy annak a vámkezelését és nyil­vántartásba vételét nem kez­deményezték. A további té­nyek tisztázása már a nyomo­zás feladata. Az ügyet illeté­kesség miatt áttették a fővá­rosi nyomozóhivatalhoz. Csempészet, közokirat-ha­misítás és más bűncselekmé­nyek miatt folytatott nyomo­zást a Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozóhi­vatala G. S. szécsényi lakos el­len. A nyomozás során azt vizsgálják, hogy a behozatal­kor a fuvarköltséget, amely vámértéknövelő tényező, mi­lyen összegben hamisították meg, illetőleg mennyit tagad­tak le a tényleges összegből. Bizonyítást nyert, hogy a mintegy 3,8 millió forint fu­varköltséget nem jelentették be, ezért felmerült a csempé­szet bűncselekmény alapos gyanúja. Jelenleg az ügyet a Balassagyarmati Városi Ügyészségnek vádemelési ja­vaslattal küldték meg. Fantázianevek Megszámolták, hogy április közepétől napjainkig a nyo­mozóhivatal egy Mercédes 230E típusú gépkocsit csak­nem 1,4 millió, egy Volkswa­gen kisbuszt 800 ezer, egy Cit­roen ZX típusú autót 1 millió forint, s egy Renault 11-et 300 ezer forint értékben foglalt le. Horogra akadt egy 2 milliós Peugeot, s egy Mazda 323-as 300 ezer forint elkövetési ér­tékkel. A gépkocsikat ismeret­len elkövető hozta be az or­szágba, s a határon való belé­péskor nem kezdeményezték ezek vámkezelését. A kocsikat a nyomozóhivatal lefoglalta, s az ügyekben folyik a nyomo­zás. Jelenleg már elmondható, hogy nyomában vannak annak a személynek, aki a kocsikat a vámhatóság megtévesztésével becsempészte az országba. Egy érdekes olajügy is sze­repel a csokorban. A. A. buda­pesti lakos a kft.-je részére az elsődleges adatok szerint mintegy 1,7 millió kilogramm dizedinalkilnaftalin keverék megnevezésű vámárut hozott be Szlovákiából. Ez gázolaj, vagyis kőolajszármazék és a laboratóriumi szakvélemény szerint csak a kéntartalomban volt némi eltérés kimutatható. Ezzel a hamis termékmegjelö­léssel a jövedéki kötelezettség alól is ki kívánt bújni a meg­rendelő, s ezzel, valamint a vámterhek csökkentésével az illető elkövette a csempészet bűncselekményét. Hasonló módszerrel, kémiai fantázianévvel más budapesti kft.-k is hoztak be gázolajat az országba. Az elkövetési érték csaknem 77 millió forint. Az ügyben a budapesti vámnyo­mozó szervekhez megtették a feljelentést. Sikkasztó csendestárs A vámnyomozók előtt ismert már a kft. neve, amely azon­ban nem egyedüli a bűncse­lekmény elkövetésében. Egy másik gazdasági társaság ha­sonló kémiai keveréket hozott be amelyet a szobi vámhivatal munkatársai derítettek fel. Az ügy érdekessége, hogy a tulaj­donos mind a két esetben az említett A. A. Büntetőeljárás indult K. Z. ellen, aki egy kft. csendestársa sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozás során feltárult, hogy az üzleti tevékenységből származó mintegy 14,4 millió forint ér­tékű bevételt K.Z., a kft. csen­destársa a sajátjának tekintette s azzal maga rendelkezett. Emiatt a rendőrségnél a felje­lentést megtették. P. A. Kevesebb munkanélküli,, mint Nyugat-Európában • • Ot éve nem látott adatok Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1998-ban fo­lyamatosan növekszik a ma­gyarországi foglalkoztatottak számaránya, s a munkanélkü­liség öt éve nem látott ala­csony szintre csökkent. A foglalkoztatottak átlagos száma az idei év első négy hó­napjában 3 millió 639 ezer fő, a munkanélkülieké 343 ezer volt, így a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékos, s ez 2 százalékpont­tal alacsonyabb az EU átlagánál - derült ki a Központi Statiszti­kai Hivatal tájékoztatójából. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai szerint ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek száma a febru­ári 10,1 ezer fős, és a március­ban tapasztalt 12,1 ezer fős mérséklődés után áprilisban újabb 21,5 ezer fővel csökkent. Ennek eredményeként április végén 438,1 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 44,2 ezer fővel kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliek számának csökkenésével pár­huzamosan a foglalkoztatottak száma növekszik. A KSH ada­tai szerint 1998 márciusában 3 672 500 fő volt a foglalkozta­tottak száma, hatvanezerrel több mint az év elején. A férfiak munkanélküliségi mutatója az első négy hónap­ban - a 15-61 éves népességre számított 68,4 százalékos ak­tivitási arány mellett - 9,5 százalék volt. A munkaképes nők 7,5 százaléka keresett munkát. Tokaj ismét világszínvonalú- Soha ennyi kitűnő bor nem termett talán a tokaji vidé­ken, de az utóbbi pár évti­zedben bizonyosan nem. Ilyen és hasonló véleménye­ket lehetett hallani, amikor a zsűri a benevezett 320 minta közül 72-t érdemesített aranyéremre a Tokaj-he- gyaljai borok sárospataki versenyén. Szabó Dániel, az Országos Borszakértő Bizottság tagja, fő­szervező szerint a korábbi ver­senyeken még soha nem ítéltek oda ennyi aranyérmet. Az ab­szolút első helyet Sohajda Ti­bor szerencsi gazda kapta 1989- es, hatputtonyos tállyai aszújá­ért. Az év Tokaj-hegyaljai bo­rásza Szepsi István mádi gazda lett. ; ezen, *'s* c\öf\xető)e waVOt'fa ntegtaríattt e t «óltoítanl .. n Ardemes rL^fun^^’ ‘‘borU , . s július, ^óás*a,tvava fci i«mu ’1 e\őft*et0 aéksor*0'*80 márkakereskedők Ha legalább olyan gyors vagy, és legalább annyira elbűvölő akarsz lenni, mint egy cinksárga KA, most még a Tiéd lehet... ... az elektromos ablakemelő, a szervokormány, a központi zár, a bőr kormánykerék, a bor váltógomb, a krómozott kipufogó, a szuper hátsó spoiler... ... plusz egy különleges érzés, azaz egy különleges Ford KA! Van aki mindentől tae]<a ttan Mindez csak Neked, most 1999 000 forintért! Csak 150 példányban!

Next

/
Thumbnails
Contents