Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-23-24 / 120. szám

1998. május 23., szombat Hazai Körkép 7. oldal Kisvállalkozók a közbeszerzések asztalánál Javaslatok törvényjobbításhoz Hazánkban az utóbbi két év­ben csaknem 450 milliárd, és ebből csak tavaly mintegy 300 milliárd forint értékű pályá­zatot hirdettek meg, közbe­szerzési eljárás keretében. E hatalmas összegek feléért fel­dolgozóipari termékeket, több mint egyharmadáért építőipari szolgáltatást vásá­roltak a megrendelők. Mindez örvendetes. A Piacgaz­daság Alapítvány szakemberei azonban a közelmúltban egy vizsgálódás során arra is kíván­csiak voltak, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek milyen gyakran mellőzik a közbeszerzési törvényt. Főleg az önkormányzatoknál szerettek volna ennek a nyo­mára jutni, a helyhatóságok ugyanis több mint 40 százalék­kal részesednek az éves közbe­szerzések értékéből. A kérdésre nem kaptak teljesen kielégítő választ. Az alapítvány azonban nem­csak vizsgálódott, hanem javas­latokkal is előállt. Nagymér­tékben javítaná például a köz- beszerzések átláthatóságát és csökkentené a korrupció veszé­lyét, ha szabványosított pályá­zati rendszereket hoznának létre - mondták, és tették írásba is, tanulmány formájában. Egyfajta kvótarendszert is javasolnak a szakemberek, olyat, amely biztosítaná a rész­vételt a kis- és közepes vállal­kozásoknak ezen a fontos és ha­talmas piacon. Nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni azoknak a kis cégeknek is, ame­lyek alvállalkozóként vesznek részt a közbeszerzésekben. Már nincs sok tartalékunk Környezetszennyezés az egyezmények tükrében Magyarországon, az ipari termelés relatív csökkenése nyomán, jelenleg még kezel­hető mértékű a gyárak és az erőmüvek szén-dioxid-kibo- csátása. Néhány éven belül azonban jelentős összegeket kell áldoznunk a környezet- szennyezés csökkentésére. Mintegy 1660 milliárd forint­nyi beruházással évi 15,4 millió tonnára, a jelenlegi 70 százalé­kára csökkenthető a magyar energiaipar szén-dioxid-kibo- csátása - jelentette ki Zsebin Albin, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnök- helyettese. Magyarország 1994-ben csatlakozott az ENSZ Éghajlat­változási Keretegyezményéhez, vállalva, hogy a szén-dioxid­kibocsátás 2000-ig nem haladja meg az 1985-1987 közötti évek átlagos értékét. Ez egyelőre nem jelent súlyos kötelezettsé­get, mivel 1996-ban szén-dio- xid-kibocsátásunk több mint 15 százalékkal alatta maradt a ki­tűzött értéknek. 2008 és 2012 között a bázisidőszakhoz ké­pest el kell érnünk a 6 száza­lékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentést. A hazai ipar jelen­legi fejlődési trendje mellett azonban nehezen - tarthatók a nemzetközi egyezményekben tett magyar környezetvédelmi vállalások. A vállalások teljesítése érde­kében szükséges beruházási igény megközelíti az 1660 mil­liárd forintot, s ehhez 20—40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást kell adni. A debreceni pékek ügye az Európa Tanács előtt Sztrájk után felmondás Az emberi és érdek-képvise­leti jogok korlátlan megsér­tése miatt az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához fordul a Dohányipari Dolgo­zók Szakszervezetének elnök­sége, és ezzel folytatódik a debreceni pékek, valamint a Hajdúsági Sütödék Rt. már- már elülni látszó vitája. A debreceni központú rész­vénytársaság dolgozói - mint ismeretes - korábban figyel­meztető sztrájkkal, majd tény­leges munkabeszüntetéssel próbáltak nyomást gyakorolni a cég vezetésére, béremelésük érdekében. Mint most kiderült, a sztrájkot követően a cégtől több sütödéi dolgozót, köztük a sztrájk operatív vezetőjét is el­bocsátották. A szakszervezet szerint a vállalat vezetése egyenként kényszerítette a választott üzemi tanácsi és szakszervezeti tisztségviselőket lemondásra. Mint a DDSZ tegnap közzétett nyilatkozatában írja: ezzel az eljárással a munkáltató a végki­elégítések összegével is megká­rosíthatja a munkavállalókat. Az rt.-nél sorozatosan meg­sértik az emberi és a munkavál­lalói jogokat, ezért fordulnak a bizottsághoz - hangsúlyozza a szakszervezet. Az rt. vezetői nem nyilatkoz­tak a hírrel kapcsolatban. Szeptembertől jön az új dokumentum, addig a régit érvényesítik Útra készülőknek - az útlevelekről Szeptember 1-jétől új, a jelenleginél biztonságosabb és tíz évre szóló útlevelet vezetnek be hazánkban, addig azonban a jelenlegit hosszabbítják meg, ha lejárt az érvényessége. Dr. Kapiller Péter, a Belügy­minisztérium Adatfeldolgozó Hivatal Útlevélosztályának ve­zetője a külföldi utazás elen­gedhetetlen kellékéről el­mondta: cseréjét a lakhely sze­rint illetékes polgármesteri hi­vataloknál, a megyeszékhelye­ken működő közigazgatási hi­vataloknál, valamint a saját bu­dapesti ügyfélszolgálataiknál lehet kezdeményezni. Az idén eddig már több mint egymillió útlevelet érvényesí­tettek, az 1992-ben bevezetett egységes okmány ugyanis ezekben a hónapokban töme­gesen jár le. A szakemberek azonban bírják a tempót, sőt, azt ígérik: a 30 napos határidőt igyekeznek megtartani. Taná­csos azonban a tervezett nyara­lás előtt időben megnézni, rendben vannak-e az iratok. Ez azért is fontos, mert több he­lyütt külföldön három hónapig érvényes útiokmányt követel­nek meg a hatóságok. Az osztályvezető számba vette a hosszabbításhoz szük­séges „kellékeket” is. Ezek a következők: a postahivatalok­ban beszerezhető formanyom­tatvány, a lejárt útlevél, két da­rab fénykép, ezenkívül 18 év alatt és 70 év felett 1000 forin­tos, 18-70 év között 4000 fo­rintos illetékbélyeg. Rendkívüli esetben soron kívül is érvénye­sítik az okmányt. Mi a teendő, ha valakinek elvész az útlevele? Pótlásához plusz eljárási illetéket kell le­róni, ami nyugdíjas és kiskorú esetében 2000, nagykorúnál pedig 8000 forint. Egyidejűleg úgynevezett vesztési jegyző­könyvet vesznek fel a bejelen­tés helyszínén. Amennyiben megsemmisül az útiokmány, rendőrségi igazolás, tűzoltósági jegyzőkönyv, stb. születik róla. Ennek bemutatása esetén a ha­tóság eltekint a kétszeres ille­téktől. R. K. Biztos lábakon áll az AKO - Rendszeres kiállító a szakvásáron Elismert név a piacon A Pásztói AKO Szabályozástechnikai Kft. immár hatodik alkalommal tárja a szakemberek és az érdeklődő nagykö­zönség elé szakmai tudást megtestesítő termékpalettáját. Az Industria ’98, beruházási szakvásárán a budapesti vá­sárváros D pavilon 204/1 standján ízléses elrendezés­ben kínálja különböző ter­mékeit: a hőmérséklet-, a nyomásszabályozókat, me­lyek segédenergiával, illetve e nélkül is működtethetők, a viszkozitásmérő és szabá­lyozó berendezést öntöttvas, réz, bronz és különböző kor­rózióálló anyagokból. Az 1991 óta Pásztón mű­ködő kft. rendszeres kiállító a beruházási javak nemzet­közi szakvásárán. Több terü­leten elismert nevet szerzett magának, mert olyan felada­tokat oldott meg, melyeket mások az elvárt minőségben és megbízhatóságban nem tudtak megvalósítani (pél­dául a viszkozitásmérés). A Duna-menti Erőmű Rt. mé­rés-szabályozástechnikai osztályvezetője szerint a kft. a tüzelőolajviszkozitás-mé- rők telepítésében biztosan muzsikál a piacon. E termé­ket a Mól Rt. dunai és tiszai finomítója, a Borsod-Chem is technológiájában alkal­mazza. E termékből - a jó mű­szaki paramétereivel - hazai piacon pedig vezető. Elis­mertek továbbá az energeti­kai ipar, a kőolaj-feldolgo­zás, a vegyipar néhány terü­letén egyes speciális mérési és szabályozási feladatok megoldásában. A paksi atomerőmű 200 megawattos teljesítményű turbinái kenő­olaj-hőmérséklet szabályo­zásához az AKO szállította a speciális armatúrákat. A kft. igény szerinti ter­méket szállít, amennyiben a megrendelő kívánja, hely­színi beszerelést és beépítést is vállal. Távlati célkitűzései között, üzleti programjában az előbb említett termékek hazai eladásának növelése mellett főleg az ukrán és orosz energetikai gépgyártás területén szakbeszállítóvá szeretne válni, mint ahogy a német anyavállalat ezen a te­rületen a nyugati országok­ban van jelen. Az előbbiek teljesen új piacok. Kétévi kemény munka után több uk­rán-orosz vezető céggel élő kapcsolatot alakítottak ki, melyek sikeres tárgyalások­kal biztatnak. Két termékü­ket magába foglaló minta­szállítmányok már a re­ménybeli megrendelőknél kint vannak. A piaci igények bővítésé­vel egyidejűleg létrehozzák országos szervizhálózatukat, amely azonnali szolgáltatási lehetőséget biztosít a jelen­legi és jövőbeni üzleti part­nereiknek. A hálózat működ­tetése a pásztói kft. irányítá­sával történik. A vásáron tapasztalt ér­deklődés realizálása, az új üzleti kapcsolatok felvételé­nek megkönnyítése céljából közöljük a kft., valamint a budapesti kereskedelmi kép­viselet helyét, címét, telefon- és faxszámát: AKO Szabá­lyozástechnikai Kft. 3060 Pásztó, Gyöngyösi út 2/A. Pf.: 34. Telefon: 06-32-460- 947, fax: 06-32-460-054. A budapesti képviselet: 1119 Budapest, Fehérvári út 125. Telefon: 06-1-204-6412, fax:06-1-204-6423. (P. R.) A kereskedelmi képviselet részéről Vörös Ágnes (szemben) tárgyal az érdeklődőkkel fotó: rigó Tibor Végleges fizetési mérleg. A folyó fizetési mérleg az év első negyedévében 382 millió dollá­ros hiánnyal zárt, ám ez 95 mil­lió dollárral kisebb az előző év azonos időszakának adatánál - állapítja meg a Magyar Nem­zeti Banknak tegnapi jelentése. Március végén a jegybanki tar­talékok értéke elérte a 9,5 mil­liárd dollárt. Keleti kapuk. Záhony mellett a jövőben Artánd lesz a legje­lentősebb határátkelő a keleti országrészben - közölte Lotz Károly közlekedési miniszter pénteken, a „Keleti kapuk” el­nevezésű konferencián. A tárca vezetője kulcsfontosságúnak nevezte a bővülő Európa keleti kapujának korszerűsítését és át­járhatóvá tételét. Malév-kitérő. A Malév csü­törtök esti isztambuli járata nem szállhatott le a célállomá­son, mert az isztambuli repülő­teret egy török légitársaság gé­pének kisebb balesete miatt le­zárták. A Malév-gép végül Iz­mirben landolt, ahonnan csak tegnap reggel indulhatott to­vább eredeti úti célja felé. Új honvédségi járművek. A Magyar Honvédségnél a kö­zelmúltban rendszerbe állított BTR-80Á típusú szállító harc­járműveket mutatták be pénte­ken az EBESZ és a NATO ha­zánkban tartózkodó 56 képvise­lőjének a debreceni Bocskai István Gépesített Lövészdandár hajdúhadházi lőterén. Gyors vasúti összeköttetés. InterCity járatok közlekednek vasárnaptól Eger és Budapest között is - jelentette be Dudás József, a MÁV miskolci üzlet- igazgatóságának vezetője. A komfortos, légkondicionált sze­relvényeket tegnap mutatták be a hevesi megyeszékhelyen. Magyar az Interpolban. Immár magyar tagja is van az Interpol nyolctagú Európai Bi­zottságának: Nagy Zoltán alez­redest a Dubrovnikban rende­zett konferencián választották a testületbe - közölte az Interpol Magyar Nemzeti Irodája. Megkerült kocsik. Két lopott kocsit is elkaptak a vámosok: Hegyeshalomnál egy Mercedes S 320-as, Hidasnémetiben pe­dig egy tízmilliót érő Grand Cherokee akadt fel a gondos el­lenőrzés hálóján. Együtt a hamisítás ellen. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) is csat­lakozott a vámhatóság és az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapít­vány (ASVA) által ez év január 30-án aláírt megállapodáshoz. A szerződés szerint a hamisít­ványokat a határállomásokon fokozott figyelemmel kíséri. Jogerős ítélet az Almási-ügyben: négy rendőr nem bűnös, de nem is ártatlan Az igazság „odaát” van Az igazságszolgáltatás hírne­vét ritkán öregbíti, ha egy kö­zel három év alatt lefolytatott büntetőeljárás és egy jogerős ítélet után már csak egy nyi­tott kérdés marad - az vi­szont úgy szól, hogy ki a gyil­kos? Iskolapélda erre a nem­rég lezárult pásztói Almási- ügy, ahol egy kivétellel ugyan minden vádlottat elítéltek, de egyiket sem a vád szerinti ha­lált okozó testi sértésért. Ezek után nem csoda, hogy az egyik ügyvéd ott helyben megígérte, hogy amint meg­kapja a jogerős ítéletet, felje­lentést tesz a rendőrségen, hátha egyszer az is kiderül, ki volt az igazi bűnös. Az esélyek közepesek: az eljárás során ugyan többször is utaltak - ráadásul név szerint - vala­kire, akinek még köze lehet az ügyhöz, ám az egyetlen, aki ismeri a pontos választ, már nem tanúskodhat. Ő ugyanis már odaát van. A túlvilágon. Két dologgal nem sikerült megbirkóznia az elsőfokú bíró­ságnak - kezdte a perbeszédet a legfőbb ügyészségi ügyész. Az egyik a pásztói kórház hűtéssel kapcsolatos mulasztása, a má­sik, hogy amikor a kihívott or­vos rendőri intézkedést kért, ép­pen a negyed- és hatodrendű vádlottak érkeztek a helyszínre, így a terheltek már néhány órá­val az események után értesül­hettek a fejleményekről, s ezt a hátrányt nem sikerült behoznia a megyei bíróságnak. (Az ügyész első megjegyzése arra vonatkozott, hogy amikor 1995. július 15-én este megtalál­ták Almási Lászlót, s a helyszíni szemle után a holttestet a pásztói kórházba szállították, ott négy napig nem hűtötték a holttestet, így már első fokon is csak azt ál­lapíthatta meg a bíróság, hogy a sérülések eredetével kapcsolat­ban „finomabb részletkérdése­ket nem lehetett tisztázni”. Mint később kiderült, magával az üggyel kapcsolatban még komo­lyabb részletkérdéseket sem.) Nem derült ki például, hogy a közvetlenül a halálhoz vezető lépvénasérülés a bántalmazás napján mikor keletkezett - az egyik szakértőpáros szerint nem kizárt, hogy már délelőtt (vagyis a rendőrök érkezése idején), a másik szakvélemény készítői viszont biztosra veszik, hogy csak néhány órával a halála be­állta előtt (vagyis délután), ez esetben viszont valaki más is megverte a férfit, sőt: az a valaki verte agyon. Nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a boncolás során észlelt számos sérülés közül me­lyek származnak a vádlottaktól, illetve, hogy egyáltalán milyen sérüléseket okoztak ők, amikor megütötték és megrúgták Al­mási Lászlót. Pofonok és rúgások ugyanis voltak, s ezért K. Gy.-t és S. Gy.- t a Nógrád Megyei Bíróság bű­nösnek mondta ki kényszerval­latás bűntettében és súlyos testi sértés bűntette kísérletében mint társtettest, két társukat, M. L.-t és D. T.-t, valamint A. J. kocs- márost pedig ugyanezen bűncse­lekményekben mint bűnsegédet. Büntetésük - az előbbi sor­rendben - 1 év 2 hónap végre­hajtandó, illetve 10, és 8-8 hó­nap, végrehajtásában felfüg­gesztett szabadságvesztés, il­letve D. T. esetében 300 napi tétel (összegszerűen 60 000 fo­rint) péhzbüntetés. A VI. rendű vádlott Sz. Gy.-t felmentették. A megállapított tényállás szerint, amikor a két rendőr és a kocsmáros bement a kocsmai betöréssel általuk gyanúsított Almásihoz, s megkérdezték, hol volt előző este, a válasszal elégedetlen K. Gy. pofon vágta a házigazdát. Ekkor lépett be még két rendőr, majd A. J. arra biztatta Almásit: vallja be, hogy ő volt a tettes, nem lesz belőle ügy, leg­feljebb ledolgozza, amit elvitt. Mivel a rábeszélés sem hozott eredményt, K. Gy. csípőtájékon rúgta a férfit, aki - csakúgy, mint a korábbi pofonnál - a földre esett. Később S. Gy. fag­gatta, pofozta és rúgta térden Almásit. Az elsőfokú ítélet ellen va­lamennyi, bűnösnek talált vád­lott és védője felmentésért, a megyei főügyészség téves mi­nősítés, tényállás téves megál­lapítása miatt súlyosításért, a VI. rendű vádlott terhére pedig a bűnösség megállapításáért je­lentett be fellebbezést. Felleb­bezett Sz. Gy. is, mivel első fo­kon bizonyítottság, nem pedig bűncselekmény hiányára alapí­tották felmentését. A perbeszédek és többórás tanácskozás után a Legfelsőbb Bíróság dr. Kiss Zsigmond ve­zette tanácsa A. J.-t a bűnse­gédként elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vád alól felmentette, a kényszerval­latáshoz nyújtott bűnsegély mi­att viszont további 100 ezer fo­rint pénzmellékbüntetést sza­bott ki. D. T. vonatkozásában a pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. S. J. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents