Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)
1998-05-23-24 / 120. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1998. május 23., szombat „Az esperes úr olyan szépen beszélt rólunk, hogy mindenki siratott” Gyémántlakodalom Ságújfalun Szentmisén köszöntötték Ságújfalun az Ondrék házaspárt, kik hatvan évvel ezelőtt a falu templomában mondták ki egymásnak a boldogító igent. Nehéz, munkával teli életük, egymás iránti tiszteletük és figyelmük, a nagy család amit ma is összefognak, sokaknak jelent példaértékű üzenetet. Az idős házaspár úgy tartja, hogy „mindent a jóisten segítségével értek el”. Hatvan éve együtt vannak jóban, rosszban A 86 éves Ondrék András asztalosmesterrel és feleségével a szépen rendezett ságújfalui portájukon beszélgetünk. Finom sütemény kerül az asztalra, Mária néni tudományát dicséri. Az aranylakodalomra még mindennel maga készült, most is úgy tervezte, de gyermekei már nem hagyták azt, hogy ekkora családra egyedül dolgozzon. Hiába, no a négy gyermek, és a kilenc unoka vendéglátása az már egy kisebb lakodalom. A gyémántlakodalmat így Salgótarjánban, a Galcsik fogadóban tartották. Előtte azonban a templomi mise volt, melyről András bácsi csak ennyit mondott: - Az esperes úr olyan szépen beszélt rólunk, hogy mindenki siratott A falu köztiszteletben álló polgárai nem csak a portájukat, családjukat gondozzák, de a köz dolgaira is odafigyelnek. Ondrék András tíz évvel ezelőtt megírta Ságűjfalu történetét is. Levéltári kutatásainak, az idős emberek visszaemlékezéseinek köszönhetően e munka, mely a Nagy Iván honismereti pályázaton és Budapesten is díjat nyert, ma a helyi iskolában tankönyvnek számít. Erről így nyilatkozott a lektor, dr. Szomszéd András: „Az írásból egy szerény, de értékeivel tisztában lévő asztalosmesterrel ismerkedhetünk meg. Az első fejezetben elmondja, hogy mit akar, a követő 12 fejezetben pedig végrehajtja azt. .. Első díjra javaslom.” Ondrék András 1912 decemberében született. Tizenkét éves korától dolgozik. Csemetéket ültetett a lucfalvai báró birtokán, tizenhat évesen aratni járt, borjúpásztorként is munkát vállalt. Ezermester bányász édesapja mellett sok mindent ellesett, s asztalosságra adta a fejét. Pongrác napján, 1929-ben Etesre indult, ahol mesterénél három és fél éven át napi tizenkét órát dolgozott. Mikor segéd lett, fél évig a környék asztalosaitól tanult, majd négy pesti műhelyben, míg maga is letette a mestervizsgát. Szakmájának, az asztalosságnak köszönhető az is, hogy megismerte élete párját, Dénes Máriát. A Dénes család ugyanis valami bútort rendelt nála, András bácsi meg mind szívesebben járt át, s egy idő után már nem csak a bútor miatt. Tizenhat éves volt jegyese, mikor a templomban kimondta az igent. Közös életük szépen indult, 1940-ben megszületett Sándor fiuk, majd ’45-ben Julianna, ’49-ben András, ’53-ban pedig Alfréd. A háború alatt viszont elvittek a műhelyükből minden szerszámot, anyagot, gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdjenek. Ekkor lett András bácsi faszénégető, szállítómunbácsi egy tarjáni építő ktsz-be ment dolgozni, Mária néni ugyanitt vállalt bedolgozói munkát. Késő éjszakákban sokszor a Singer varrógépére borulva aludt el. Ma már könnyű szívvel mesélnek a nehezebb időkről is.- Mi a gyermekeinktől is sokat kaptunk, s a jóisten segítségével értünk el mindent - mondják egyetértőleg. S mikor arról kérdezzük őket, hogy mi a titka a hatvan éve tartó - láthatóan harmonikus - házasságnak, András bácsi azt mondja, hogy ő mindig sokat engedett az igazából (Mária néni ezt nem pontosan így látja). Sokat jelentett a konyha is, ami Mária néninek ugyanaz Az ünnepelt Ondrék házaspár négy gyermeke körében kás, s feleségével együtt felvásárló. Tíz hold földjüket bevitték a tsz-be, Mária néni itt dolgozott, 120-150 mázsa cukorrépát termelt. Munka sok volt, fizetség alig. Amikor András volt, mint András bácsinak a műhely. Aztán ugyancsak együtt mondják azt a szót, szeretet, e nélkül ugyanis mindez elképzelhetetlen. Tarnóczi László Kettő plusz egy Fábiánéknál - Segítőkben bíznak Szívbe markoló kérdések Vajon milyen életpálya kerekedhet egy olyan helyzetben, melyben adott egy rendkívül mozgékony kisgyerek, aki néha viharos kerékpározással riogatja szüleit, ugyanakkor öt szinte a széltől is óvni kell? Hogyan sikerül elfogadtatni egy most még kis emberrel, hogy fizikai értelemben nem élhet intenzív életet? Bármilyen fogós is ez a kérdés, az Etesen élő Fábián családnak már most feladja a leckét. A kettő plusz egy náluk azt jelenti: van két makk- egészséges gyerekük, plusz egy szívbeteg, a tízéves Tamás, aki óriási mozgásigényével mintha folyton azt a mozgásmennyiséget akarná bepótolni, amiről eddigi életében le kellett mondania.- Születése utáni szívzörejek hívták fel a figyelmet a bajra, melynek kamra közti sövényhiány az.orvosi neve taglalja fia kórtörténetét Fábián Zoltán, a fiatal apa. Aprócska fia tizenhárom napos korában élte át az első műtéti beavatkozást, kétéves volt, amikor a következőt, fél év múlva az ismét esedékest. Pacemaker, szívritmus-szabályzó behelyezése, plasztikai műtét következett a sorban.- Sajnos, a kis készülék nélkül nem tud élni a fiam, enélkül jóformán nem működne a szíve - magyarázza a szomorú tekintetű édesapa. - Ráadásul a behelyezés sem volt probléma- mentes: idegentest-reakció lépett fel, a bőr begyulladt a generátor felett. Áthelyezése aztán megoldotta ezt a gondot, melyet újabb komplikáció követett ... Az idei vizsgákat követően emiatt fekszik majd be a kardiológiai intézetbe. Tamás iskolai felkészítése során szerencsére nem kerülheti el a vizsgákat. Azért szerencsére, mert - mint apja mondja - jó eszű gyerek, a hiányzó ismereteket gyorsan pótolja, figyelmes, segítőkész tanárainak köszönhetően is. A számítógépezés szinte a kisujjában van, ezt a képességét egy kórházi bentfekvés árulta el.- Számítógépen dolgozott az egyik orvos, a fiam mögé settenkedett, elleste, mit hogyan kell csinálni, s a felnőttek bámulatára meg is mutatta, rögtönzött tudását. Azóta már van egy Commodore-64-es gépe joystick-kal, apróbb kiegészítőkkel, de nem tőlünk kapta. A Juventus Rádió segélyműsorában volt szó rólunk, s egy pesti magánszemély ajándékozta a használt, de jó készüléket. Most már tovább kellene lépni, oktatóprogramokra volna szükség, de nem azért, mert elszabadult a fantáziánk és az igényünk. Az ok az, hogy a családnak muszáj olyan elfoglaltságra hangolni a fiú figyelmét, érdeklődését, amely kímélő életmódot jelent. Az anyagiak azonban nem teszik ezt lehetővé. A családfő targoncásként, felesége főállású anyaként, plusz a napi négyórás munkáért a „tanácstól kapott pénzzel” együtt sem keres annyit, hogy elérnék a létminimum szintjét. S Tamás minden újabb kórházi bentfek- vésének árnyoldalai a kiadási oldalon is jelentkeznek. Hogy lesz-e ez valamikor másként? Fábián Zoltán az „igen”-ben bízik. Máskülönben el sem mondta volna szívszorító történetüket. (mj) Hétfőn nyit a salgótarjáni Galcsik fogadó pinceklubja Biliárd, cso-cso, darts, asztali föd Örökös megújulás - ez a Galcsik fogadó titka! A napokkal ezelőtt teljesen átépített teraszon újabb szolgáltatást jelző tábla jelent meg. Hétfőn indul a város egyik legelegánsabb pinceklubja.- Kiknek a számára alakította ki a fogadó legnagyobb helyiségét? — kérdeztük Galcsik Lajostól.- Felmérésink, tapasztalataink szerint a fiatal korosztály igényli az ilyen jellegű szórakozást. Salgótarjánban meglehetősen kevés színvonalas hely áll rendelkezésükre, bízom benne, mi ebben is élen járunk majd. Mindenesetre a legkorszerűbb játékokat szereztem be.- Mit nyújt majd a pinceklub?-Két biliárdasztalt állítottunk be, emellett lesz két elektronikus dartsjáték - 360-féle játékmóddal! — és egy beszélgetős asztali foci is. Később újabbak is színesítik majd a palettát. Minden vendéget szeretettel várunk, délután 4- től este 10 óráig.- Ezek a játékok versenyre ingerük az embert...-Terveink szerint lesz is erőpróba, valamennyi játéknemben. A győztesek választhatnak egy 2000 forintos vacsora, vagy egy ugyanilyen értékű plüsska- bala között. Á részletekről a helyszínen lehet tájékozódni! (X) A V V ARANCIA BIZTOSÍTÓ RT./ AZ CSOPORT TAGJA II KELENGYE II 6YERMEKSZEPÍECVER$fN¥ nógrad£hírlap KEDVES SZÜLŐK!. Június elejétől a Nógrád Megyei Hírlap és a Garancia Biztosító Rt. Nógrád Megyei Igazgatósága közös rendezésében a nagy sikerre való tekintettel újra indul a KELENGYE GYERMEKSZEPSÉGVERSENY. Ha tavaly részt vett, most újra indulhat, ha tavaly még kimaradt, most elindulhat ebben a versenyben, amelyben az olvasók szavazata alapján dől el, ki lesz Nógrád megye legszebb gyermeke 1998-ban. A verseny feltételeiről folyamatosan olvashatnak a hírlap hasábjain. Pilisi Zoltán: Soha nem szabad Lada-olajszűrőt tenni a Toyotába! Meddig él egy mikrobusz? Pilisi Zoltán salgótarjáni fuvaros vállalkozó Toyota Hiace mikrobusza kuriózumnak számít a szakmában: futásteljesítménye hamarosan megközelíti az egymillió kilométert. A kuriózum abban rejlik, hogy üzemideje alatt szinte gondtalanul viselkedett a „Toyo”.- Ahogy Zoli összenőtt a géppel, az valami fantasztikus - meséli Bolla Krisztián, a Toyota Kakuk szerviz munkavezetője. - Egyszer elkísértem egy útjára. Órákig képes volt tartani az utazási sebességet az autópályán úgy, hogy előzés közben se nem gyorsított, se nem lassított: szerintem tíz kilométerrel előbbre lát, mint ahol épp halad! A szervizben azt is megtudom, hogy Pilisi Zoltán mikrobusza 400 ezer kilométer után fogyasztotta el az első fékbetétet, s eddig mindössze kétszer kellett gumiköpenyt cserélnie. A minap kipróbálta a gépkocsit Vanó Sándor is, a Kakuk Toyota minősített szerelője, s úgy nyilatkozott: nem érzékel különbséget a 900 ezres kocsi és az új között! Pilisi Zoltánt két utazás között csípem el. Leginkább Olaszországba jár, most éppen Triesztbe készül. Háromszáz- ötvenedszer.. . Története egyszerűen kezdődött: munkahelye megszűnt, s főnöke szólt, időben nézzen valami megélhetés után. Egy Volkswagennel kezdett, de a hosszabb utak strapabíróbb gépet igényeltek.- Szólt Kakuk Józsi barátom, hogy nézzem meg a Hi- ace-t — emlékszik vissza.- Nem bántam meg, hiszen azzal is 650 ezer kilométert futottam, s nagyon sajnáltam, amikor megváltam tője. Egyszer hagyott csak cserben. Lada-olajszűrővel indultam el, s félúton felmondta a szolgálatot. — No, akkor megfogadtam, csak szakszervizben, gyári alkatrésszel működhet a dolog. Szinte gondtalanul autózta le a százezreket, csupán a vízpumpa és a generátor csapágya bizonyult fáradékonyabbnak. Illetve, mivel gyakran jár ötödik sebességi fokozatban, a fogaskerék is cserére szorult. Ettől eltekintve hihetetlen megbízhatónak bizonyult a gép. Hátsó fékbetétet csak 650 ezernél kellett cseréltetnie... — Most hatéves a „Toyo” — szól ki borotválkozás közben.- Eleinte évente száznál is több utat vállaltam, önszerveződő csoportoknak: Tarvisi- óba, Bécsbe, most leginkább Triesztbe. Ma már csak hetvenet vállalok, mert én jobban fáradok, mint az autó. Délután indulok, s hajnalban már ott vagyok. Kilenc órát pihenek, majd irány haza. A jó kondi alapja a futás. Fuvarosunk a Tatárárkot szereti a legjobban, s nem véletlenül lakik csendes helyen, a Tóstrand mellett. Kertjében szebbnél szebb egzotikus növények, az utazások emlékei. — Valamikor taxiztam, aztán céges sofőr lettem — pakolja össze rutinos mozdulattal a csomagját.- Most úgy két és fél millió lehet a lábamban. Hál’ istennek, egy kisebb koccanástól eltekintve balesetmentesen közlekedtem!- Ehhez kell egy Toyota mikrobusz, egy jó szervizháttér — Kakuk József és csapata —, s jó idegrendszer. Egy dolog aggasztja: új gépnél a törvény szerint nem igényelheti vissza az áfát. Nem érti, miért? (P. R.) Háromszázötvenedszer(l) készül Triesztbe
