Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-20 / 117. szám

10. oldal Világtükör 1998. május 20., szerda Főkonzulátust nyit a Magyar Köztársaság Hongkongban. Er­ről kedden állapodott meg - jegyzékváltás formájában - a Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumában Juhász Ottó pekingi magyar nagykövet és Peng Ke-jü főosztályvezető. Az új magyar külképviselet műkö­dése 1999. december 20-tól ki­terjed majd az akkor létrejövő Makaói Különleges Közigazga­tási Területre is. II. János Pál pápát az ENSZ-nél akkreditált diploma­tákból és újságírókból, a világ- szervezet tisztségviselőiből álló Békeközvetítés csoport kedden U Thant Békedíjjal tüntette ki „a népek közötti közeledés ér­dekében kifejtett fáradhatatlan erőfeszítéseiért”. Magyar-román társelnökség­gel Bukarestben tanácskozik a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi munkacsoportja. A napirenden a határokon átnyúló együttműködés és a különböző országok állampolgárai közötti szabad kapcsolattartás támoga­tása szerepel. Momir Bulatovics volt mon­tenegrói államfőt bízta meg Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök az új szövetségi kormány megalakításával. A döntés minden bizonnyal to­vább mélyíti a jelenlegi podgo- ricai vezetés és a belgrádi kor­mányzat között kialakult vitát. Törökországba utazott Ro­bin Cook, az Európai Unió so­ros elnökségét adó Nagy-Bri- tannia külügyminisztere, hogy megpróbálja újjáéleszteni An­kara és az Európai Unió mély­pontra süllyedt kapcsolatait. A NATO-tagság gyakorlati kérdéseiről tartottak mintegy ötven cseh, lengyel és magyar katonatiszt számára szeminári­umot az olasz hadsereg szakér­tői Udinében. Izrael elég erős ahhoz, hogy megengedje egy önálló palesz­tin állam létrejöttét - véli Si­mon Peresz volt izraeli kor­mányfő. A közel-keleti béke­megállapodás „atyja”, az ellen­zéki Munkapárt politikusa erről hétfő este a bécsi városházán tartott előadásában beszélt. A balti-tengeri katonai jelen­lét csökkentésére szólította fel Helsinkiben Bronislaw Gere­mek lengyel külügyminiszter Moszkvát, mert ez - szerinte - nemcsak a térség, hanem egész Európa számára destabilizáló probléma. A NATO szakértői szerint 7000-20 000 katonára lenne szükség, hogy biztonságossá tegyék Albánia északi határait a a koszovói zavargások nyomán kialakult helyzetben. S zuharto indonéz elnök egyelőre nem akar lemondani posztjáról, de a „lehető leghamarabb” választá­sokat ír majd ki, s nem jelölteti ma­gát újra az államfői posztra. Ezt maga az államfő közölte keddi tévé­beszédében. Szuharto bejelentette, hogy lépéseit tá­mogatja a hadsereg (amelynek pa­rancsnoka, Wiranto tábornok más fő­tisztek társaságában jelen volt az elnöki beszéd helyszínén). Az államfő egyéb­ként az alkotmány előírásainak meg­szegése esetén a polgárháború veszé­lyével fenyegetett, s közölte: elnökként ő maga áll a reformfolyamat élére. Megígérte, hogy átalakítja kormányát, és reformkabinetet hoz létre. A beszé­det követően a tőzsdéken azonnal fel­szökött a rúpia árfolyama. Az indonéziai ellenzék egyik veze­tője, Amién Raisz kedden bejelentette, hogy megtartják a Szuharto elnök le­mondását követelő szerdai tüntetéseket. A 28 millió tagot számláló Muhamma­Szuharto reformokat ígér Indonéziában előrehozott választások lesznek Szuharto tévébeszéde. Nem mond le, de távozni készül fotó: feb/reuters dija mozgalom vezetője reméli, hogy a tüntetések békések lesznek, de félő, hogy az esetleges összecsapások nyo­mán vérfürdő is kialakulhat. A brit kormány kedden 24 órán be­lüli távozásra szólította fel az Indoné­ziában tartózkodó brit állampolgárokat, miután előző nap Jakartában két angol rablógyilkosság áldozata lett. Derek Fatchett, a területileg illetékes külügyi államminiszter a londoni rádiónak el­mondta: a történtek után a brit kormány „a lehető leggyorsabban” ki akarja me­nekíteni a zavargások sújtotta délkelet­ázsiai országból a briteket, mivel jelen­leg csak akkor lehetnek biztonságban, ha távoznak onnan. A japán vezetés Szuharto esetleges távozására utaló keddi nyilatkozata el­lenére ugyancsak aggódik amiatt, hogy a társadalmi és politikai nyugtalanság nem szűnik meg Indonéziában. Mura­oka Kanezo kormányszóvivő közölte, hogy Japán nem hagy fel az Indonéziá­ban levő több mint tízezer japán állam­polgár hazatelepítésével. Kész a CDU választási programja Wolfgang Schäuble, a német CDU parlamenti frakciójának vezetője pártja brémai kong­resszusán kijelentette: Ger­hard Schröder, aki az ősszel esedékes német választásokon Helmut Kohl kancellár szo­ciáldemokrata kihívója lesz, jelenleg egyszerű választási sajtóhadjáratot folytat. Tar­talmi kérdésekben semmiféle alternatívát sem tár a szavazó­polgárok elé. A kereszténydemokrata po­litikus hangsúlyozta, hogy pártja ezzel szemben kiforrott elképzelésekkel rendelkezik a munkahelyteremtésről, az életszínvonal emeléséről, a biztonság javításáról, a béke Kohl és Schäuble. Teljes egyetértésben fotó: feb/reuters és a szabadság megőrzéséről. Veszélybe került Bili Clinton moszkvai útja Nem rajtol a START-2 Az orosz Állami Duma - a parlamenti alsóház - tanácsa kedden Moszkvában úgy döntött, hogy június 9-ről szeptemberre halasztja az orosz-amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési szer­ződés, a START-2 ratifikálá­sával kapcsolatos zárt parla­menti meghallgatásokat. Alekszej Mitrofanov, a duma geopolitikai bizottságának el­nöke a döntést azzal indokolta, hogy „június 9-én az orosz fegyveres erők vezérkarában számos változás várható”. A START-2 megállapodást, amelynek értelmében az Egye­sült Államok 3500-ra, Oroszor­szág pedig 3000-re csökkenti nukleáris robbanófejeinek szá­mát, 1993-ban írta alá Borisz Jelcin orosz és George Bush akkori amerikai elnök. Az egyezrpényt az amerikai szená­tus 1996-ban ratifikálta. A vita elhalasztása minden bizonnyal későbbre tolja Bili Clinton amerikai elnök moszk­vai látogatását. A két államfő a múlt hét végi birminghami G8- csúcson abban állapodott meg, hogy júliusban Moszkvában ta­lálkozik. Clinton azonban már akkor jelezte, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a duma addigra ratifikálja a dokumen­tumot, különben nincs értelme a csúcstalálkozónak. A kubai elnök elégedetlen Fidel Castro kubai elnök fel­hívta az Európai Uniót, hogy ne állapodjon meg az Egyesült Államokkal Kuba rovására az amerikai Helms-Burton-féle törvény alkalmazásáról. A jogszabály azokat a vállalato­kat szankcionálja, amelyek Havannával kereskednek. Bili Clinton amerikai elnök és az Európai Unió soros el­nöki tisztét betöltő Nagy-Bri- tannia kormányfője, Tony Blair és Jacques Sanier, a brüsszeli bizottság elnöke megállapodott, hogy európai vállalatok mentesülnek a ku­bai külföldi beruházókat fe­nyegető amerikai szankciók alól, ha államosított amerikai javak szerepelnek az ügylet­ben. Castro kevesli ezt, és a szankciók eltörlését követeli. Fidel Castro és Nelson Mandela fotó: feb/reuters Bős: halasztás; Mohi: indítás Meciar megszegi Kiimának tett ígéretét Viktor Kiima osztrák kancel­lár Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz intézett jegy­zékében azt követeli, hogy a mohi erőmű próbaüzemének megkezdésével várják meg a nemzetközi szakértői csoport jelentését. Az osztrák kormányfő felszólí­totta Meciart, hogy tartsa magát az osztrák-szlovák megállapo­dáshoz, és bocsássa a Wolfgang Kromp osztrák szakértő által vezetett nemzetközi bizottság rendelkezésére az összes do­kumentumot. Azokat is, ame­lyek a fűtőelemekre és a magas nyomású tartályra vonatkoz­nak. A kancellár kilátásba he­lyezte, hogy Martin Bartenstein osztrák környezetvédelmi és Barbara Pammer fogyasztóvé­delmi miniszter tájékoztatja majd a helyzetről az Európai Uniót. Jozef Valach, az állami áramszolgáltató, a Slovenské Elektrámé illetékese megerősí­tette, hogy a tervezett próba­üzem nem május 20-án, szer­dán indul, hanem „kisebb mű­szaki fennakadások miatt” né­hány nappal később. Hozzá­fűzte: „A fűtőelemek aktiválá­sát május 25-e körül, a próba­üzemet július 21-re tervezzük.” * Pozsonyban kormányilletéke­sek tegnap bejelentették: a szlovák kabinet a magyaror­szági választások miatt egy­előre nem fordul Bős és Nagy­maros ügyében a hágai nem­zetközi bírósághoz. Fő feladata a reprezentáció lesz Nagy-londoni polgármester A Citynek, London belváro­sának a középkor óta van polgármestere, aki - hivata­losan - csak az uralkodónak van alárendelve. Az ötmilliós brit fővárosnak azonban nincs egyszemélyi vezetője. A 32 kerület többé- kevésbé önálló, mindegyik­nek van polgármestere, de nincs egy olyan közös képvi­selőjük, aki például egész London nevében átadhatná a város jelentkezését az olimpia megrendezésére. A helyzet azonban válto­zik: 1999-től lesz polgármes­tere Albion fővárosának is. így döntöttek a minapi nép­szavazáson a lakosok, ám a személyt csak jövő ősszel je­lölik ki. Mind a munkáspár­tiak, mind konzervatívok a maguk emberét szeretnék a jelentős poszton látni. A lakosság körében Ken Livingstone a legnépszerűbb. A politikus 1986-ig egyszer már állt a Nagy-londoni Ta­nács élén, amelyet annak ide­jén Thatcher kormányfő fel­oszlatott. Indoka az volt, hogy Livingstone túlzottan támoga­tott bizonyos rétegeket és „atommentes övezetté” nyil­vánította Londont. Akárkire essék is a válasz­tás, fő feladata a reprezentá­ció lesz, hiszen még az adók­ról sem dönthet. London évi, mintegy 3 milliárd fontos költségvetésének 90 százalé­káról a kormány határoz. Paradicsomvész Hollandiában Félreverik a harangokat a nyu­gat-európai terményforgalma­zók: az idén meredeken fog fel­felé kúszni a paradicsom ára. Belgiumban és Hollandiában ugyanis sajátos növényi beteg­ség ütötte föl a fejét. A paradicsompestisnek elke­resztelt kórt a hollandok hurcol­ták be a földrészre egy nagyobb tétel, Marokkóban beszerzett vetőmaggal. Belgiumban 33 nagyüzemben pusztít a bakté­rium, Hollandiában ennél ki­sebb a kár. A betegség arról ismerhető föl, hogy a növény elszárad még azelőtt, hogy a termés tel­jes nagyságúvá kifejlődhetnék. Az emberre ártalmatlan fertő­zés gyorsan terjed a földeken, Hollandiában már egyik ültet­vény a másik után megy tönkre. Futballpálya-méretű, előkelő „kastély” lesz az elaggott Mir utódja * Épül az Alpha nemzetközi űrállomás Miközben az elhasználódott orosz űrállomás, a Mir szinte fo­lyamatos vészelhárításra szorul, már feltűnt utódja is a lát­határon: készül az első nemzetközi űrállomás, az Alpha. Az előkészületek olyan jó ütemben haladnak, hogy még az idén útnak indul az első egység a kazahsztáni Bajkonurból. A Mir jövő nyáron befejezi több mint tizenkét éves űrbéli pályafutását. Négy részre vág­ják, és a központi egységet ki­véve a légkörben elégetik. A központi modul a számítások szerint Új-Zélandtól keletre fog becsapódni az óceánba. Addigra azonban már szol­gálatba áll az Alpha első sze­mélyzete, amely várhatóan 1999-ben indul. Parancsnoka Sheppard amerikai, műszaki vezetője pedig Szolovjov orosz űrhajós: mindketten tapasztalt űrrókák. A kulisszák mögött azonban kisebb vita bontako­zott ki az egyes számú vezető személyéről, s végül az a dön­tés született, hogy a vállalko­zást ketten vezetik. Az „űrkastélynak” becézett bázis - amelynek építésén 15 ország dolgozik - 335^160 ki­lométeres magasságban kering majd, hosszúsága 108, széles­sége 74 méter lesz. A futballpályánál is na­gyobb űrállomás alkatrészeit a tervek szerint 47 menetben szállítják a világűrbe Bajko­nurból és a Kennedy űrköz­pontból. Vezérléséről 40 szá­mítógép gondoskodik, nap­elemeinek felülete összesen 2500 négyzetméter. A tervek szerint az Alpha legalább tíz évig marad szol­gálatban, repülő űregyetem­ként funkcionál. Legénysége nemzetközi lesz, amely fél­évenként cserélődik. A kutatá­sok egyik témája a súlytalan­ság viszonyai között előállít­ható újfajta ötvözetek vizsgá­lata, a gyógyszerkutatás és az időjárás-megfigyelés. Az „űrkastély” 2003-tól kezdve működik majd teljes kapacitással, ám az amerikai űrhivatal már azt vizsgálja, felhasználható lesz-e egy le­endő Mars-expedíció indító és fogadó bázisaként, (kenesei)

Next

/
Thumbnails
Contents