Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11-12-13 / 86. szám
1998. április 11., szombat Húsvét 7. oldal Keresztút A 20. századi francia sajtó egyik meghatározó alakja Andre Frossard, aki a közelmúltban halt meg így vall a keresztút- ról: a keresztút arra emlékezteti a keresztényeket, miként követték egymást az események villámsebesen és hallatlanul erőszakosan Jézus földi életének utolsó óráiban. A vér és kínszenvedés útja Pilátus ítélőszékétől a Golgotáig vezet: néhány száz méternyi kanyargós út, amelyen az elitéltnek végig kellett cipelni keresztjét a katonák gyűrűjében, és az evangélium tanúsága szerint „sok embertől kísérve”. Az apostolok elrejtőztek. Csak édesanyja Mária, János evangélista és Mária Magdolna kísérik végig. Ők vették magukhoz halálra gyötört testét, hogy Arimetai József sírjába helyezzék. Jézus életének ez utolsó epizódja az emberiség történelmének csúcspontja. A pápa minden nagypénteken a Colosseumban a keresztet hordozva végigjárja a fájdalmas út tizennégy állomását. Szinte egyedül halad, csendben: Krisztus képmása ő. Isten Fia a Golgotán A húsvét titok, az ember emberré születésének titka Golgota: Ketten állnak a keresztnél, Mária és János - Fájdalmas Anya, szeretett Tanítvány, s a kereszten Isten Fia a harmadik. Szeretet és szenvedés, ez a kettő szüli az embert emberré. E kettő szakítja szét a profán világot lezáró függönyt, tárja ki a szentélyt, a Szentek Szentjét, ahol feltámadt és örökre él az emberfia, Krisztus. Könnyeiddel: Társadért vállalt szenvedésed könnyével, a fájdalom könnyével, az ajándékozó és elfogadó szeretet könnyével születsz ember. A titok könnye e könny, nem következik a természetből, ésszel nem érthető, - mégis létezik, a Golgotán kézzel fogható. És keresztjeinkkel mindnyájan ott állunk a Golgotán. Húsvét szíve: A Kereszt. Titok és valóság. Felemel, ha rád nehezedik, megtart, s mint királyi zászló tündököl. Ne vesd el magadtól a keresztet. Öleld át és öleld át társadét is. Öntözd a fáját könnyeiddel, szereteted és szenvedések könnyével, - s a kereszt a szentélybe emel, ahol meglátod az embert, a szentet, önmagad, Isten gyermekét. Legnagyobb ünneped húsvét: Emberré való születésed titkának ünnepe - az örök ember születéséé, kit felmutat keresztjén Krisztus, az Isten. Dóka Tamás Egy kis illattan locsolóknak - Kölnik és parfümök Parfümfelhők közelednek A húsvéti ünnepek elmaradhatatlan része a hölgyek fia- tal(os)ságát, üdeségét megóvó locsolás. Az ünnepi permet persze már szinte sehol nem csapvagy kútvíz, hanem kölni. A modem szagtechnika - hivatalos nevén ozmológia - évezredes múltra tekint vissza. Legelső avatott művelői alighanem a kínaiak voltak. De az ősi Egyiptomban, Perzsiában és az antik Rómában is sokféle kozmetikai módszert kísérleteztek ki és alkalmaztak már időszámításunk előtt. Nagy Lajos királyunk édesanyja, Érzsébet nemcsak ismerte, hanem használta is az illatos „Magyarvíz”-et, amelyet rozmaringból és gyanták alkoholos vegyületéből kevertek ki. Napjainkban virág- és gyümölcskivonatokból többek között gyöngyvirág, citrus, írisz, viola, narancsvirág, tubarózsa, napraforgó, moha, szantálfa, vanilin, őszibarack és szilva felhasználásával - készülnek a korszerű és divatos illatkülönlegességek. Himes tojások kavalkádja - Mit ér a húsvéthétfői lo- csolkodás az illatfelhőért cserébe adott hímes tojás nélkül? Nos, aki készített vagy kapott már ilyet, az pontosan tudja. Felvételünkön a színek kavalkádját felvonultató, házilag készített ajándékok bemutatója látható. Liturgia és népszokások - Úsztatták a lovakat, hogy elkerülje őket a rontás Kiszej árástól tűzszentelésig Húsvét idejét a niceai zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapban állapította meg; tehát a húsvét mozgó ünnep. Szőkébben véve a húsvéti ünnepkör a virágvasárnappal kezdődik, majd a nagyhéttel folytatódik és a húsvét- vasárnapot követő, úgynevezett fehérvasárnappal záródik. ikat a falvak lakói nagypénteken. A nagyszombati tűzszen- telés után a szertartás közben, mikor „hazajöttek a harangok Rómából”, a templomba magukkal vitt étkeket, kalácsot. festett tojás honnan vette eredetét?” Mindenképpen a termékenység jele, de a középkori Sándor-kódex a tojásfehérjét Krisztus leikéhez, a sárgáját Nagyszombati feltámadási körmenet a hollókői ófaluban fotó: rigó Tibor archívuma Mindaz, ami az egészet az egyház liturgiájával összeköti, a nép számtalan szokásával, hiedelmével is összefügg. A virágvasárnap (régebben pál- mavasámap, Dominica palmarum), Jézus diadalmas je- ruzsálemi bevonulását szimbolizálja, mikor a nép virágokat, pálmaágakat szórt a lábai elé. Ma, a katolikus egyházban ilyenkor történik a barkaszentelés, valamint a Jézus szenvedéstörténetét tolmácsoló passió elének - lése, vagy dramatizált előadása. Szövege a szerint változik, hogy a liturgia az A, B, vagy a C év szerint oszlik- e meg. Tehát a mostani C évben Lukács evangéliuma szerint: jövőre Máté, majd Márk evangéliuma a soros. Nagypénteken mindig a János- passiót éneklik. Sokfelé a szentelt barkának gyógyító erőt tulajdonítanak. Az Ipoly vidékén ez a nap a téltemető, tavaszköszöntő ki- szejárás: lányok „egy szalmabábot menyasszonyilag fölpi- perézve ... házról házra körülhordoznak, majd a falu patakjába dobják”. Villőzés, zöldág-járás is kíséri e napot. A nagyhét megünneplése a palóc vidéken is a nagycsütörtök esti keresztjárással vette kezdetét: Litkén, Ipolytamó- con, Mihálygergén a keresztjárás után a lányok „rózsavízéit” mentek a patakra. Nagypéntek reggelén az egész család ebben a vízben mosdott. A nagypéntek hajnalán a patakhoz is kimentek „megtisztulni”. Volt olyan hely, a Felső-Ipoly vidékén, ahol a lovakat is megúsztatták ilyenkor, egész esztendőre elkerülve így a „rontás” minden válfaját. Hasonló céllal, féregűzés, rontás ellen takarították, meszelték ki a házasonkát, tojást, bort megszenteltették, egyesek még a sót is, hogy egészségesek legyenek e fűszer használata által. Mindezekről Bálint Sándor és Manga János is részletesen beszámol a néprajzi írásokban; a tűz liturgikus szentelése az ősi pogányoktól eredő, a rontó szellemek ellen. A locsolkodás kapcsán jelentősége van a „piros tojás” átadásának is. A kérdést már Bőd Péter is felteszi a XVIII. században: „Méltán lehet itt azt vizsgálni, hogy a húsvéti Krisztus istenségéhez hasonlítja. Másutt egyházi járandóságként jegyezték fel: a középkorban a dunántúli telkes jobbágyok 2 kenyeret és 2-20 darab tojást voltak kötelesek beszolgáltatni; Dömötör Tekla szerint a bajoroknál is volt hasonló szokás húsvétkor. Nálunk a festett tojáson kívül a hímes, írott, karcolt, patkóit is dívik. Faluhelyen még ma is a kútból nyert friss vízzel, de kölnivel is locsolkod- nak a legények a „vízben- vető” hétfőn. (deák) „Krisztus golgotái áldozata szülte a feltámadás tényét, az örök élet ajándékát Soha nem fogy el a szeretet Az egyházi ünnepköröknek, amelyek adventtői Szentháromság ünnepéig, Jézus földi életének és ígéreteinek beteljesedését követik, meg van a sajátos jellege. Adventnek az érkező Messiás várása, karácsonynak Jézus születése, húsvétnak a feltámadás és így tovább. A fentiek csak fémjelzik egy-egy ünnep jellegét, de az ünnep jelentésének árnyalati összefüggéseire, az ünnep üzenetére és jelzéseire nem utalnak. A húsvéti ünnepkörben az egyik legfontosabb üzenet Isten szeretetének megvalósulása, amely csak áldozat útján születhetett meg. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta...” (Jn 3,16) Az isteni szeretettel az áldozat együtt jár, mint tavasszal a rügyfakadás. Amikor Isten szeret - mert Ő a szeretet -, akkor mindig áldozatot hoz, megajándékoz. Krisztus golgotái áldozata szülte a feltámadás tényét, következésképp az örökélet ajándékát. Jézus értünk halt meg és értünk támadt fel, hogy megváltson a bűnnek, a halálnak és az ördögnek hatalmából. Ez Isten szeretetének áldozata és ajándéka. Ezt a szeretetet, áldozatot és ajándékot elfogadó ember érzi az ünnep üzenetét is; neki is a másik ember Krisztusává kell válnia, a szeretet áldozatát tovább kell adnia. Ez, a közel félezer éves protestáns történelmünk alatt sokszor öltött testet oktatási, szociális, szakrális intézményeink alapításai során. 1931-ben, húsvéti ünnepkörben báró Prónay Róza és Irma alapítványt hoztak létre, melynek célja „evangélikus szellemben fenntartandó SZERE- TETHÁZ létesítése, amely teljesen vagyontalan, szegény vagy az életnek a legszerényebb igények mellett való fenntartására sem elégséges jövedelemmel bíró aggkor, testi fogyatkozás, a gyógyíthatatlan betegségnél fogva munkára és keresetre képtelen néhány nő teljes ellátást nyújtó otthonául szolgáljon”. A Prónay nővérek 230 ezer pengő alapítvánnyal alapozták meg az intézményt Kardos Gyula alesperességének idejében Balassagyarmaton. Az otthon kezdetben a patinás Csillagházban működött, 1933-tól (65 éve) a mai helyén. A háborúig az alapítvány tőkéje és kamatai biztosították a gondozottak ingyenes ellátását. A háború és az infláció elvitte az alapítvány összegét. A gazdag szeretetház szegényházzá lett. • Ilyen körülmények között 8-10 főt gondoztak, sőt a háborús események hatására olykor 40 fő számára is biztosítottak menedéket és ellátást. Közöttük voltak elhurcolt és meghalt szülők árva gyermekei is. Ezen nehéz időszakban az intézményt Szabó Dóra diakonissza vezette 1950-ig. Róla mesélték még ma is élő volt munkatársai, hogy a nehéz háborús időszakban még reggelire tudott vajmi keveset adni a sok éhes szájnak, de ebédre már nem. Dóra testvér azért feltette a fazékba a vizet a tűzhelyre, de nem tudta, mit fog még főzni. Ezért bement szobájába imádkozni. Rövidesen parasztasszonyok érkeztek, akik élelmet hoztak a gondozottaknak. Dóra testvér imádsága alatt már „forrt a víz.” Az ötvenes évek elejétől Túrmezei Erzsébet diakonisszaköltő (ma a FÉBÉ Evangélikus Diakonissza Egyesület főnökasszonya) 25 éven át szolgált, áldással az otthonban. A szeretetház a 80-as évekig önkéntes bejáró és segítő testvérek szolgálatával tudta megoldani a gondozás nehéz feladatát. A nógrádi egyházmegye gyülekezetei a balassagyarmati bázisgyülekezettel együtt anyagiakkal és természetbeni adományokkal támogatták az otthont. Az otthon a város kommunális fejlődésével együtt bővült. Az utóbbi három évben Kalácska Béla esperes igazgatása alatt több mint ötmillió forint ráfordítással új szárny épült és a régi épületrészek is korszerűsítve lettek. így már 17 fő befogadására képes az intézmény, amely összkomfortos, mai korszerű igényeket kielégítve két- és háromágyas szobákban elhelyezve gondoskodik a rászorultakról. Pár évvel ezelőtt a szeretetház falán elhelyezett táblának láttán - amely többek között az alapítók nevét és a címadó bibliai idézetet tartalmazza —egy svájci turista magyar vendéglátójától informálódva, bement az otthonba és pénzbeli adománynyal tett bizonyságot arról, hogy a szeretet valóban soha nem fogy el. Kalácska Béla Túrmezei Erzsébet: Húsvéti csend Lelkem, dalolj a húsvét öröméről! Csengjen a hangod, mint a hegyi csermely fentröl hozott, kristályos tiszta hangja, mint a hóvirágok fehér harangja. Legyen dalodban élet és erő... fakadó rügyek, fesledö virágok: a tavasz, mely meggyőzte a világot. Legyen benne ragyogó diadallal a hosszú éjszakát elűző hajnal! Az a mosolygó, bíborfényü reggel, melyen a sírban hasztalan keresték gyászt illatozó könnyes kénetekkel a názáreti Jézus drága testét, mert élt, előttük feltámadva járt. Visszhangozd szívünk ujjongó szavát. Húsvétról zengjen, zengjen hát az ének! Lelkem, adj hangot húsvét örömének! Figyelek... várok... Csend van, hosszú, tiszta mint mikor az ég harmatkönnyét issza minden fűszál még és hiába kérem: ösvényein ott jár az élő Mester feltámadó ttan, tündöklő-fehéren, bűn és halál felett vett diadallal. Ujjongó lelkem lépteire hallgat és ezt a csendet hogy zavarná dallal?! * Örvendjünk, Krisztus feltámadt! - fogalmazta meg versében húsvét üzenetét Túrmezei Erzsébet, akinek nevét nemcsak egyházában, hanem a hazai és külföldi irodalomban is ismerik. Az evangélikus egyház diakonisz- szája, - szerzetesnője - és Balassagyarmat, valamint Budapest- Józsefváros díszpolgára tavaly ünnepelte 85. születésnapját. Főleg egyházi jellegű költeményei, színdarabjai közül több finn és német nyelven is megjelent.
