Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

2. oldal i s«a>. SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Hollandiai tanulmányúton járt a „Nógrád biztonságáért” program megyei vezérkara Részesül a lakosság is a tapasztalatokból A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a hollandiai Ger- derland Zuid régió rendőrsége között gyümölcsöző az együtt­működés. Ez a kapcsolat a „Nógrád biztonságáért” program megfogalmazásával fontos állomásához érkezett, a végrehajtás kibontakoztatásával pedig tovább erősödik. A nemrégiben lezajlott hollan­diai látogatáson azonban már nemcsak Nógrád megyeiek vet­tek részt, hanem békésiek és tolnaiak is. Ennek az az oka, hogy Nógrád, Tolna és Békés megye rendőrsége együttes pá­lyázatot nyújtott be az integrált biztonság kialakítása érdeké­ben. A látogatással kapcsolat­ban dr. Havasi Károly főkapi­tányt kérdeztük.-Milyen céllal utaztak leg­utóbb a holland kollégákhoz?-Ennek a látogatásnak az volt a konkrét célja, hogy to­vábbi tapasztalatokat szerez­zünk a „Nógrád biztonságáért” társadalmi program további folytatásában. A holland kollé­gák ismerve a mi törekvésein­ket, ez alkalommal is tapaszta­latokkal segítették a munkán­kat.-Kik vettek részt a küldött­ség munkájában?- A delegációt Smitnya Sán­dor, a megyei közgyűlés elnöke vezette. A küldöttségben azok kaptak helyet, akik részt vesz­nek programunk megyei irányí­tásában.- Mi jellemezte a közös tevé­kenységet?- A kemény, célratörő munka. Vendéglátóink a szó szoros értelmében véve munka­látogatást szerveztek szá­munkra. Ez az út rendkívül al­kalmas volt arra, hogy a gya­korlati lehetőségeket megis­merjük. Reggeltől estig előadá­sok, gyakorlati foglalkozások voltak. A néhány napos látoga­tás során egyetlen alkalommal adtak módot arra, hogy a helyi látványosságokkal is megis­merkedjünk.-Miért ment három megye delegációja egyszerre?- Ez egy országos projekt keretében történt, ugyanis há­rom megye kapta a feladatot, hogy mindenki maga dolgozza ki a saját belső integrális biz­tonságának az alapkérdéseit. Nekünk nagyon jó ez, s orszá­gosan elsők vagyunk, mert a „Nógrád biztonságáért” prog­ram az alapköve ennek a terve­zetnek. Más megyékben sajnos nincs meg még az alapkő sem. Ne­künk már felépítményben kell gondolkodnunk. Mi már két éve járjuk ezt az utat.-A mi delegációnk hozott-e valami újat?-Nekünk is hasznos volt, mert az alapprogram tekinteté­ben rengeteg olyan részkérdés­ben nyújtott a látogatás még jobb eligazodási, megközelítési lehetőségeket, amikre eddig ta­lán nem is gondoltunk. Például jobban együttműködhetünk az igazságügyi szervekkel abban, hogy a lakosság nagy részét érintő zavaró közbiztonsági ügyeket mielőbb bíróság elé vihessük. Vagy nagyobb nyil­vánosságot adunk a rendőrség által megállapított bűncselek­mények elkövetését elősegítő okoknak, körülményeknek, s a védekezési módokra felhívjuk a lakosság figyelmét. Ez utóbbira vonatkozóan videofilmeket is hoztunk magunkkal, amelyek tapasztalatai alapján mi is ké­szítünk hasonló felvilágosító­anyagokat. P. A. A vár és környéke helyrehozataláért és a millecentenáriumi emlékpark kialakításáért Szép elismerés Nógrád községnek! A Természetbúvár Egyesü­let (Budapest) vezetősége „Tegyük szebbé szükebb pátriánkat! - Legyen a rend, a tisztaság éve 1997!” indított országos mozgal­mat. Az e téren végzett kie­melkedő tevékenysége elis­meréseként az egyesület ok­levelet adományozott Nóg­rád község önkormányza­tának. A Természetbúvár Egyesü­let elismerését fejezte ki és oklevéllel jutalmazta Nógrád község önkormányzatát a „Szépítsük meg Magyaror­szágot!” címmel az egyesület által indított országos mozga­lomban elért kiemelkedő si­kereiért. Az elismerésre - az indok­lás szerint - a nógrádi önkor­mányzat a település országos hírű, nemzeti, történelmi, kul­turális örökségünket képező műemlékének, a még romjai­ban is impozáns nógrádi vár környékének, a tájesztétikai követelmények­nek megfelelő formálásáért, a millecentenáriumi emlék­park kialakításáért nyerte el a jogot. PÁSZTÓ 1998. április 8., szerda Szakértő a népjóléti képzési központból Magyar forrás észt ügyért Dán segélyprogramra tá­maszkodva szociálpolitikát építenek az észtek. Az ön­magában is komoly erőket megkívánó feladat szá­mukra valóságos kihívás, mert a tevékenységet fej­lesztő egyetlen központon, gondozószolgálatuk alap­jain, nyitottságukon és né­hány hasonló indíttatású ál­lam segítségén kívül egye­bük nincs ehhez. A Baltikumnak ez a mind­össze másfél millió lakost számláló miniállama is nyűglő­dik viszont főként a nagyon alacsony jövedelmű nyugdíjas réteg, valamint a nagycsaládo­sok társadalmi problémáival. Megoldásukhoz magyar segít­séget is igénybe vesznek az ész­tek, akiknek a szemében Ma­gyarország egy kicsit „a Nyu­gat.” Ferge Zsuzsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociálpolitikai tanszékének professzora és Kun Zsuzsa, a Salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ felsőfokú képzési osz­tályának vezetője szakértőként egy hetet töltött nemrégiben Észtországban. Céljuk az volt: a helyi me­gyei és településvezetőknek, minisztériumi képviselőknek tartott szemináriumokon rámu­tassanak a Vorumaa megyében működő, a házi szociális gon­dozók képzését szervező köz­pont fejlesztésének fontossá­gára. Ehhez egyebek mellett a Phare-program keretében, a Salgótarjáni Népjóléti Képzési Központ közreműködésével 1994—96 között létrehozott ma­gyarországi regionális szellemi forrásközpontok tevékenységé­nek tapasztalatait adták át. Jellegzetes tallinni ház Ezek hasznosítása - mint Kun Zsuzsa elmondta - részben azért lesz igen nehéz, mert a hátrányos helyzetűekről nincs nyilvántartás, a legsürgetőbb tennivalókhoz szükséges szoci­ális „térképezést” a lakott terü­letek közötti viszonylag nagy távolság nehezíti. Nem működ­nek családsegítő központok, fehér folt a hajléktalanság prob­lémakörének kezelése, az ellá­tás feladatainak zömét ma - a segélyezéstől a gondozás szer­vezéséig - a megyék tartják kézben. Ellenben kétségtelen tény a változtatás szándéka, amint a szakértői tanácsokra való odafigyelés, illetve a kül­világ iránti tudatos nyitás jele­ként felfogható nyelvi sokszí­nűség is. Mindemellett az észtek álta­lánosnak mondható személyi­ségvonása, a múltjukból, ha­gyományaikból eredeztethető, inkább talán ösztönös zártság, feladja a leckét a súlyos, egyéni bajok felfedéséhez, mérséklé­séhez. (M. J.) „Kodályosok” hazai és nemzetközi kórusfesztiválokon Smetana-darab cseh nyelven Szociális lakások Gyarmaton - Üj élet lehetőségét hozza meg az idei tavasz / Álmodni sem mertek saját házról- Hát milyen világ ez? Patkány van a kútban, már mosakodni sem tudunk belőle - kesereg Búzás Ilona. - Cipelhetjük a vizet a fölső sori közkifolyóról, mert itt Kőváron ivóvíz másutt nincs. De nemcsak a kútban van patkány, hanem a lakásban is, rette­günk, nehogy megtámadják a gyerekeinket. Élményekben gazdag uta­zás, sikeres szereplések és minősítések fémjelzik a Ko­dály Zoltán Általános Iskola kórusainak fesztiválfellépé­seit. A kicsinyek kórusa, Vale- csikné Tamás Zsuzsa karnagy vezetésével Kaposváron a Bárdos Lajos nevét viselő V. országos kórustalálkozón vett részt. A részt vevő 9 kórus az ország különböző részéről ér­kezett: Pécs, Szombathely, Budapest, Nagyatád, Marton- vásárhely, Baja. Érkezett kó­rus határon túlról is, Székely­földről. A vendéglátók tanújelét ad­ták az igazi vendégszeretet­nek, a kiváló szervezőmunká­nak. A részt vevő 600 vendég, tanuló családoknál nyert el­szállásolást, ami a város 8 álta­lános iskolája szülői közössé­geinek példaértékű összefogá­sával valósulhatott meg. A kiváló szakemberekből álló zsűri a kórusok munkájá­ról részletes szakmai értéke­lést adott. A részt vevő kóru­sok mindegyike magas szinten bizonyított, hiszen a korábbi jó szakmai teljesítmények alapján kaphattak meghívást a kaposvári találkozóra. Iskolánk dalosai elismerést kaptak a szép és tiszta éneklé­sért, a művek élményszerű bemutatásáért, a zenei prog­ram anyagának sikeres megvá­lasztásáért. A zenei nagykörű s 45 fős csoportja Csehországban, Usti nad Labem városban megren­dezett nemzetközi kórusfesz­tiválon vett részt 4 napon át. A részvétel feltétele volt hang- felvétel beküldése, melynek meghallgatása után a művé­szeti bizottság döntött a meg­hívásokról. A rendezvény nem kimondottan gyermekfeszti­vál; túlnyomó többségben fel­nőtténekkarok mutatkoztak be; cseh, szlovák, lengyel és osztrák kórusok. A 120 ezer lakosú város impozáns színháztermében léphettek föl tanulóink, 30 perces műsorral. A csoportok bemutatói rendkívül színesek voltak: hallhattak gyerekeink gregoriánt, igényes könnyű­zenét, régi és modem kórus­műveket, spirituálét és jazz- vokált. Mindez nagy élmény volt számukra, csak úgy, mint a környezet maga. A magyar gyerekek szereplése is nagy tetszést váltott ki, mind a ven­déglátók, rendezők, mind a többi vendégcsoport körében. Különösen a cseh nyelven énekelt Smetana-darabnak volt sikere. A főkoncert mellett adtunk hangversenyt a szomszédos Chlumec városka ének-zenei iskolájában, az ottani kórussal közösen. Ismeretségek, barát­ságok születtek itt és a más­napi diszkón is. A fesztivál programja igen gazdag volt, minden percében éreztük a cseh emberek vendégszerete­tét. A rendezők szervezésében módunk volt megtekinteni Prága nevezetességeit, egész napos kirándulás keretében. Nádasdi István igazgató-A patkánnyal még elbánunk, de a szél átfúj a házon, nem tud­juk kifűteni - szakítja meg a fiatalasszony panaszáradatát Bogdán Sándor. - Itt Kőváron harminchétén élünk mi cigá­nyok, már ha ezt életnek lehet nevezni. Vannak, akik a fás­kamrákban vészelték át a telet a gyerekekkel együtt. A szükség nagy úr Ezt jelzik az ideiglenesnek sem mondható szálláshelyekből ki­kandikáló kályhacsövek füst­felhői. Ezekben a magasba szálló füstgomolyagokban benne van az egyre fogyó kör­nyékbeli erdők jajkiáltása, a de­rékba vágott fák szomorú ma­gányossága. A szükség nagy úr.- Végre a magam ura lehetek én is, épül a házam - mondja bizakodva Kutka Ernő. -Ál­modni sem mertük, hogy va­laha saját házunk lesz, de már a tetőt húzzák a mesterek. Pedig micsoda felzúdulás volt Kővá­ron, mikor az itt élők megtud­ták, hogy az önkormányzat ide jelölt ki huszonhat családnak házhelyet, de hát nekünk is lakni kell valahol.- Azt ígérik, hogy még a vi­zet is bekötik az új házunkba, végre fürdőszobát láthat a há­rom gyerekünk - mondja Búzás Gyöngyi. - A vízmű megszánt bennünket és idetett egy vizes- lajtot, hogy ne cipekedjünk, de ez lassan kifogy és azt mondják költséges a töltése. Most ez van, de végre épül a házunk, kiköltözhetünk a fáskamrából hamarosan, mert húzzák ám a falakat az építők- mutat az épülő ház felé csillogó szem­mel a fiatalasszony.- Száz lakás építésére a bu­dapesti Liget Bau Kft. kapta meg a megbízást. Ez itt Kővá­ron referenciamunka, mert az önkormányzat tudni szeretné, hogy egy szociális lakás meg­építése mibe is kerül. így szól a testület határozata — magya­rázza a helyzetet Jónás Gábor, a Balassagyarmati Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat veze­tője, aki egyben a megyei szer­vezet elnöke is. Szakemberek kellenének- Diósjenőn, Őrhalomban, Al- sópetényben is kezdünk és Bor- sosberényben is építünk. A kedvező négyzetméterenkénti árban még a víz, villany, járda és az út is benne van. Sok ilyen hely kellene.-Itt Kőváron sajnos csak a telek van meg és a közművesí­tés pályázataiban nagyon lema­radtunk a helyiek tiltakozó ak­ciója miatt. Az is igaz, hogy a pályázatok elkészítéséhez szakemberek kellenének és pénz, ebben többet segíthetné­nek az önkormányzatok - mondja Jónás Gábor. -Balas­sagyarmaton egyelőre nyolcvan lakásigény van, a megyében pedig ennek a sokszorosa. Vál­toztatni kellene a törvényen és a valósághoz alakítani. Minden településen jó pár megvásárol­ható lakás, porta van és a támo­gatásból ezeket is meg lehetne venni. Meg kellene találni a módját az ellenőrzésnek, a megmaradt pénz komfortosí­tásra való felhasználásának és nem kellene alig kész házakat építeni minden esetben. Van cigánykérdés-Az még nem is baj, ha nincs bepucolva, csak ott a gond, ha ez évekig a falu közepén dísze­leg, mert sok helyen a testület nem gondol a település arcula­tára - vetem közbe.- Az, hogy hol legyen szoci­ális lakás, a helyi vezetés dol­ga - mondja Jónás Gábor.- Mindenhol ugyanaz a prob­léma, a megélhetés, a lakás, az oktatás és a diszkrimináció. Az, hogy a megyében és az ország­ban nincs cigányprobléma, az csak mese. A kisebbségi szer­vezeteknek nincsenek bizto­sítva a működési feltételeik, nincsenek arányban az elvárá­sokkal. A politikai pártok zász­lóikra tűzték a cigánykérdést, de tudniuk kell, hogy erről nemcsak beszélni kell, hanem hathatós, sürgős intézkedéseket is kell hozni. Az utóbbi kilenc évben láthatóvá váltak gondja­ink. Negyven év alatt a cigány- kérdés le volt fojtva, most rob­bant.-Az, hogy Kőváron és má­sutt is végre lakások épülnek a többgyermekes családok szá­mára és ebben a mi szerveze­tünk is segíthet, annak nagyon örülök- mosolyodik el Jónás Gábor. A Balassagyarmaton most épülő két lakást már májusban birtokba vehetik a tulajdono­saik, akiknek ez a tavasz egy új élet lehetőségét hozza aján­dékba. Szabó Endre Húsvéti hangverseny Egyházzene „Feltámadott • •.” címmel húsvétünnepi hangversenyt ad Salgótarjánban április 12-én, vasárnap délelőtt az Akkord kohász-fúvóskise- gyüttes Diósi János vezeté­sével. Orgonán közreműkö­dik Diósi Tamás, a templom fiatal kántora. A fúvószenészek az acél­gyári templomban fél 10-kor kezdődő koncert utáni isten­tiszteleten is megszólaltatnak néhány egyházzenei művet. Új elnök - új remények Március elejétől Oláh Zol­tán személyében új elnöke van a Salgótarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat testületének.- Szeretnék ügyfeleinknek ingyenes jogi tanácsadást biz­tosítani, olyan pályázatokat közzétenni, amelyek javítják a lakosság vállalkozási, tanu­lási esélyeit és életkörülmé­nyeit. A pályázatok megszer­kesztésében irodánk segítsé­get nyújtana. Célunk az is, hogy Salgótarján önkormány­zati képviselőivel szorosabbra fűzzük együttműködésünket. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy ne csak politikai munkát végezzünk. Mindenképpen szeretnénk törvényes kerete­ken belül működni, mert csak így érhetünk el eredményeket - mondta terveiről az új ki­sebbségi vezető. O. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents