Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

1998. április 29., szerda Ország - Világ $ 5. oidal A vártnál vonzóbb az új rendszer Van biztosíték a nyugdíjra A tervezett 20 milliárd fo­rint helyett akár a 40 milli­árd forintot is meghalad­hatja a Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya, ha a jelenlegi ütemben folytatódik az át­lépés a vegyes nyugdíjrend­szerbe - hangzott el a Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat tegnapi, budapesti közgyűlésén. Az eddigi információk szerint 700 ezerre tehető azok száma, akik a hagyományos helyett a vegyes rendszert választották. Az alap költségvetésének ter­vezésekor nem számoltak ilyen tömegű átlépővel. Igaz, a központi költségvetés ga­ranciát vállalt a hiány pótlá­sára, így a nyugdíjak kifize­tése nem kerülhet veszélybe, az államháztartásnak azonban valószínűleg váratlan kiadás­sal kell majd számolnia. A közgyűlés elé terjesztett beszámoló szerint 3,1 millió nyugdíjas kapott az év elején 19 százalékos nyugdíjeme­lést. Ennek nyomán a nyugdí­jasok döntő hányadának havi nyugellátása 17 és 40 ezer fo­rint közötti. Az átlagnyugdíj jelenleg 25 977 forint. Az idei második, novem­berben esedékes, két és fél százalékos nyugdíjemelés ko­rábbi kifizetéséhez nemcsak a nyugdíjtörvényt, hanem az alap költségvetéséről szóló jogszabályt is módosítani kell - hangzott el a közgyűlésen. Barocco a jubileumra. Méltóan emlékezik a világ­hírű pécsi Zsolnay Porcelángyár Rt. alapítója, Zsolnay Vil­mos születésének 170. évfordulójára. Klubot alapítottak a gyűjtőknek, pirogránit szökőkutat avattak Pécsett, kiállítás nyűt a Zsolnay Múzeumban, tegnap pedig az Iparművészeti Múzeumban mutatták be a legnemesebb hagyományokat őrző Barocco jubileumi étkészletet, amelyből mindössze 170 garnitúrát gyártanak. Egyet a gyár vezetői az országos gyűjteménynek ajándékoztak. fotó: feb/kallus György Kényszeres képzetek Atomháború a NATO kibővítése miatt? Moynihan szenátor szerint a három volt kommunista or­szág NATO-tagsága „sarokba szorítja” Oroszországot. A washingtoni szenátusban éles vita zajlik hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország NATO-felvételéről. Az ellen­zők hangadója, Daniel P. Moy­nihan szenátor nem riad vissza a szélsőséges fogalmazástól sem: mivel a bővítés után a NATO keleti határa Oroszor­szág lesz, „ez nukleáris háború katasztrófájával” fenyeget. Moynihan George Kennan Oroszország-szakértőre hivat­kozik, aki már régóta hangoz­tatja, hogy a NATO bővítése a hidegháború befejeződése óta „az amerikai külpolitika legbal- jóslatúbb melléfogása”. Cohen védelmi miniszter szerint semmivel sem indokol­hatóak a „szörnyű látomások”. A szenátus előtt ismertette azt az oroszországi közvélemény­kutatást, amely szerint az orosz emberek több mint 50 száza­léka egyetért a három ország NATO-csatlakozásával. Moynihan szenátor azt is felvetette, hogy a felvételre váró hármak előbb az Európai Unió tagjává váljanak, és csak utána következzék a NATO. Ez a javaslata sem kapott nagyobb támogatást a szenátusban, ahol a Clinton-kormányzat - a Newsday című New York-i na­pilap szerint - szilárd, a csatla­kozást igenlő kétharmados többségre számít. A szenátusi szavazásra legkorábban ma ke­rülhet sor. „Az új, nagyobb Európa építésze” „Az európaiak ünnepe” jel­mondat jegyében rendezett hamburgi európai hétnek ha­zánk a díszvendége. A ma­gyar napok megnyitásán részt vett Horn Gyula is. A magyar miniszterelnök Hamburgban nagy elismerés­ben részesült: nagyszabású ün­nepség keretében megkapta a Wünsche Alapítvány díját.-Horn Gyula személyében olyan politikust méltatunk, aki bátorságával és politikai jövőbe látásával döntően hozzájárult Európa és Németország meg­osztottságának felszámolásá­hoz - mondta Hans-Dietrich Genscher volt német külügy­miniszter. A liberális politikus az új, nagyobb Európa építé­szének nevezte a magyar kor­Horn Gyula és Hans-Dietrich Genscher fotó: feb/reuters mányfőt, és rámutatott, hogy Magyarország felvétele az Eu­rópai Unióba a politikai és gaz­dasági ésszerűség parancsa. A díj átvétele után mondott rövid beszédében Horn Gyula azt emelte ki, hogy „a nemzeti érdekek szolgálata elválasztha­tatlan az egységesülő Európa iránti elkötelezettségtől.” Az ünnepséget követő dísz­ebéden Helmut Greve nagyipa­ros, Magyarország hamburgi tiszteletbeli konzulja bejelen­tette, hogy egymillió márkát ajánl fel a kormányfő által kí­vánatosnak tartott emberbaráti tudományos vagy kulturális célra, Horn Gyula válaszában megköszönte a felajánlást, és azt indítványozta, hogy az ösz- szeget az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány kapja. Németországban a kiadó határozza meg, hogy mit fizet a terjesztésért A lapeladás nem lehet részrehajló Az újságok részrehajlás nélküli terjesztése elválaszthatatlan a sajtószabadság érvényesülésétől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a terjesztő pénzügyi eszközökkel sem korlátozhatja az olvasók tájékozódási jogának érvényesülését. Ha tehát egy terjesztő a maga profitja érdekében olyan drágán próbálja eladni a lapokat, hogy ezzel a lapvásárlás elé anyagi akadá­lyokat állít, akkor megsérti a sajtószabadságot. Európa-szerte ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a lapki­adók meghatározó befolyást gyakorolnak a terjesztőkre, ve­lük szorosan, helyenként szer­vezetileg is együttműködve tevékenykednek az árus lap- terjesztésben. A piac szabályai rendkívül egyszerűek: a kiadók annak a kezébe adják termékeiket, aki minden részrehajlás nélkül ér­dekelt a lapok széles körű és hatékony terjesztésében. A legtöbb európai ország­ban elképzelhetetlen lenne, hogy az árus lapterjesztést olyan külföldi cég többségi tu­lajdonában lévő szervezet vé­gezze, amely semmiféle anyagi kockázatot nem vállal a kiadók által finanszírozott terjesztési folyamatban, ennél fogva csekély az érdekeltsége a lapok eladásában. Európában döntő kérdés, hogy ki határozza meg a ter­jesztés! jutalékot. Külföldi ta­pasztalatok ellentmondanak annak a gyakorlatnak, amely a postai monopólium révén Ma­gyarországon kialakult: a ter­jesztő határozza meg, hogy mennyiért hajlandó terjeszteni a bizományba átvett lapokat, s így gyakorlatilag annyit kér, amennyit csak akar. Németországban fordított a helyzet: a kiadók határozzák meg, hogy a bevételből a ter­jesztők milyen arányban, mekkora összeggel részesed­hetnek. Ez a jutalékos rAdszer megfelel a piaci kockázatvál­lalás és az egész lapkiadási fo­lyamat finanszírozása köve­telményeinek, s valódi érdek- viszonyokat teremt ezen a téren. Gyulay Zoltán Attasék a Dunán. A Budapesten akkreditált katonai attasék tegnap látogatást tettek a Honvéd Folyami Flottillánál. Betekintést nyertek a dunai hajósok mindennapi életébe és ak­namentesítési bemutatón is részt vettek. fotó: feb/diósi imre Szankciótervek Koszovó jogaiért A függetlenségpárti koszovói albánok képviselői kedden sem jelentek meg a szerb kormány által kezdeményezett pristinai tárgyalások helyszínén, így immár tizenharmadszor maradt el a Szerbiához tartozó, többsé­gében albánok lakta tartomány válságának rendezését célzó tárgyalások első fordulója. Az Európai Unió Jugoszlávia elleni gazdasági büntetőintéz­kedései nem segítenék elő Belgrád és Pristina párbeszédét, a nemzetközi közösségnek vi­szont mindent meg kell tennie a párbeszéd megindításáért Szer­bia és Koszovó között - jelen­tette ki keddi moszkvai sajtóér­tekezletén Valerij Rahrnonov orosz külügyi szóvivő. Orosz­ország ezt az álláspontot képvi­seli a nemzetközi összekötő csoport mai, szerdai ülésén. Blair Force One A brit királynő eddig használt különgépe már nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Legkésőbb 2002-ben ki kell vonni a forgalomból, mert a vi­lág legtöbb légikikötőjében nem kapna leszállási engedélyt. A miniszterelnök viszont a Királyi Légierőtől bérelt utazásaihoz re­pülőt. A londoni kormány most úgy döntött: 30 milliárd forint­nak megfelelő összegért vásárol és átalakíttat egy Airbus-340-est - a többi között luxusszalonnal, kényelmes hálóval és fürdőszo­bával; az alkalmazottaknak ven­dégszobákat rendeznek be. A gépet a királynő óránként öt, a kormányfő 1,2 millió forin­tért bérelheti. Bár még csak ké­szül, az Air Force One - az ame­rikai elnöki gép - mintájára a népnyelv máris elkeresztelte Blair Force One-nak. Utolsó közvélemény-kutatás a pártok népszerűségéről Az éten a sorrend változatlan Strandrendőrség két keréken A rendőrség a kiemelt üdü­lőterületek fokozott ellenőr­zésével kívánja biztosítani a külföldiek pihenését. A Készenléti Rendőrség állományából kétszáz rend­őrt vezényelnek június 1 -je és szeptember 15-e között a Balatonhoz és a Velencei­tóhoz, Budapest közterüle­tein pedig negyven rendőr­rel több fog szolgálatot tel­jesíteni a szezonban, megfe­lelő technikával ellátva. Az üdülőhelyeken kerék­páros, pólót és sortot viselő „biztosok”, az úgynevezett strandrendőrség tagjai fog­nak szolgálatot teljesíteni. A diszpécserközpontokban idegen nyelven tudó főisko­lások, egyetemisták várják majd a hívásokat. A Szonda Ipsos által a válasz­tások előtt végzett utolsó köz­vélemény-kutatás azt jelezte, hogy Kelet-Magyarországon a népszerűségi lista élén a helyzet lényegileg változatlan. Vezet a Magyar Szocialista Párt 20 százalékkal, utána kö­vetkezik a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt 14 százalékkal, vala­mint a Független Kisgazdapárt 12 százalékkal. A Szabad Demokraták Szö­vetségének népszerűsége ebben a térségben a múlt hónapi 5 százalékról 2 százalékra süly- lyedt, így megelőzi őket a Ma­gyar Demokrata Fórum 3 szá­zalékkal. A Kereszténydemok­rata Néppárt 1 százalékon áll. Országosan a sorrend a kö­vetkező: MSZP 21 százalék, Fidesz-MPP 16 százalék, FKGP 11 százalék, SZDSZ 6 százalék, MDF 3 százalék, KDNP és MDNP 1-1 százalék. A választó korú kelet-ma­gyarországi lakosság passzí­vabbnak ígérkezik az országos átlagnál. Országosan 60 száza­lék. itt a polgárok 55 százaléka tartja biztosnak választási rész­vételét, s további 15 százalék részvétele valószínűsíthető. A biztos szavazók körében, akiknek közel háromnegyede már eldöntötte, melyik pártot választja, a legtöbb szavazatot (35 százalékot) a Magyar Szo­cialista Párt kapná. Második he­lyen végezne a Fidesz-Magyar Polgári Párt 24 százalékkal, s harmadik lenne a Független Kisgazdapárt 22 százalékkal. Az SZDSZ a biztos szavazók körében is sokat gyengült (7 százalékról 2 százalékra), mi­közben e körben országos tá­mogatottsága 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. Az MDF e körben 6 százalékot, a KDNP 1 százalékot ért el. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1998. április 6-17. A kérdezés módja: sze­mélyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, ál­landó kelet-magyarországi la­kóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 481 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonos­nak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: egyéb párt 5 nem szavazna, bizonytalan FIDESZ MPP 14

Next

/
Thumbnails
Contents