Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

4. oldal Közélet 1998. április 24., péntek A Nógrád Megyei Hírlap kérdezett- a képviselőjelöltek válaszoltak Lapunk az alábbi három kérdést tette fel az országgyűlési képviselőjelölteknek:- 1. Közismert Nógrád megye válsághelyzete. On mit tart a legfontosabb teendőnek és mit tenne konkrétan azért, hogy megyénk kimozduljon ebből?- 2. Ha ön bekerül a parlamentbe és először szót kap, milyen ügy, illetve melyik réteg ér­dekében emel szót és miért?- 3. Miért gondolt arra, hogy ha átmenetileg is, de felcserélné jelenlegi hivatását a parla­menti képviselőséggel, illetve miért döntött úgy, hogy ily módon szeretné folytatni politikai pályafutását? A kérdésekre adott válaszokat a következőkben közöljük. Folytatjuk a pártprogramok közlését is. Dr. Palásthy Tamás (MDF) (1. sz. választókerület) 1. Egy megyei válságot elszige­telten kezelni csak ideig-óráig lehet eredményesen. Persze ma a helyzet annyira súlyos, hogy Nógrád preferálását előtérbe kell helyezni állami szinten. A válságövezethez kapcsolódóan különféle területfejlesztési tá­mogatásokat, ipari parki elkép­zeléseket kell megvalósítani feltűnően kirívó adókedvezmé­nyekkel az egész megye vonat­kozásában. A hosszú távú meg­oldás azonban szerintem mégis az, ha a kis- és középvállalko­zásokat „hozzuk helyzetbe”. Ugyanis igazából nem a fentről jövő, központosított - gyakran kézi vezérlésűnek tűnő - intéz­kedésektől várható a gazdaság élénkülése, hanem a kis- és kö­zépvállalkozásoktól. Attól, ha részükre teremtünk csábító gazdasági, adózási és jövedelmi körülményeket, a válságból való kilábolás csak akkor sike­rülhet, ha a vállalkozók tettre- készségére, eszére és tisztessé­gére alapozunk. 2. Én annak a gazdasági kör­nyezetnek a megteremtése ér­dekében emelnék szót, ami kis- és középvállalkozások jogi helyzetét stabilizálná és terem­tene munkájukhoz sokoldalúan gyümölcsöző terepet. Ezt azért tartom különösen fontosnak, mert mára a jogbiztonság talaja megingott. Bár a társadalom szinte minden rétegét riasztják és teszik bizonytalanná a jog­rendszer szétzilálása irányában ható folyamatok, mégis, ha a kis- és középvállalkozásoktól várjuk a megoldást, úgy ennek a rétegnek a jogbiztonsága van a legnagyobb veszélyben. 3. Jogász vagyok, ügyvédként dolgozom és egy kisvállalko­zásnak is tulajdonosa vagyok. Saját bőrömön érzem tehát a jogbiztonságot is veszélyeztető, s egyben a kis- és középvállal­kozások ezreit szorító - már- már bénító - parlamenti, kor­mányzati döntések negatív ha­tását. Ezen a szorításon szeret­nék enyhíteni képviselői mun­kámmal, ezért ez ebben a vo­natkozásban nem is jelentené jelenlegi hivatásom felcserélé­sét, hiszen tulajdonképpen leg­inkább arra adna lehetőséget, hogy hivatásomban hatéko­nyabb munkát fejthetek ki. Dr. Semjén Zsolt (MDF) 2. sz. választókerület 1. Megélhetés, munkanélküli­ség. Az MDF olyan program megvalósítását kezdte el, amelyben a kistelepüléseken is 5-10-20 főt foglalkoztató kézműves, kisipari és beszállí­tói tevékenységgel biztosítjuk a megélhetést, Bátonyterenye és Pásztó térségében ipartelepítés­sel a munkalehetőséget. A haladó falvak megsegítése. Újra biztosítjuk annak a lehető­ségét, hogy a gyermekek falu­jukban tanulhassanak. A falu halála, ha megszűnik az iskola. Mi már bizonyítottunk: az ön- kormányzatok pénzügyi sza­badsága, a vidéki települések fejlesztése az az eszköz, ame­lyet legfontosabbnak tartunk a vidéki élet, az élet minőségének megjavításában. Közlekedés.Az M3-as kapui a jelenlegi kormány tervei szerint száz- és százmilliókat vesznek ki a zsebünkből, emelkedő ára­kat és munkanélküliséget okozva. Ez Nógrád további el­szigetelődését, kiszorítását, második Trianonját jelenti. Mi ezt megakadályozzuk! A matri­cás rendszerrel csökkenteni tudjuk a nógrádiakra nehezedő nyomást. 2. Az új parlamentben is a csa­ládok érdekét fogom képvi­selni. Én nem szavaztam meg eddig sem a családellenes költ­ségvetéseket és nemmel sza­vaztam a családokat és így a nemzet demográfiai létét veszé­lyeztető „Bokros-csomagra”. Az előző ciklusban én nyújtot­tam be az igazságtalan szemé- lyijövedelemadó-rendszerrel szemben - ami az eltartott gye­rekek számát nem veszi figye­lembe - a családi adózás lehe­tőségét jelentő törvényjavasla­tot, amit az MSZP-SZDSZ képviselők érvek nélkül, csak pártfegyelemből leszavaztak. Cinikus és felelőtlen a nemzet­tel szemben az a kormánypro­paganda, hogy majd esetleg évek, évtizedek után visszaállí­tanak valamit az általuk meg­szüntetett családtámogatási rendszerből. Kormányra kerü­lésünkkor azonnal visszaállít­juk az MSZP-SZDSZ-kormány által megszüntetett juttatásokat, az alanyi jogon járó családi pót­lékot, a gyes, gyed, gyet teljes, jól bevált rendszerét és a vá­randósági pótlékot. A személyi jövedelemadót családi elvű adózássá alakítjuk át, figye­lembe véve az egy családban élő eltartottak számát. Már 1998. évtől bevezetjük a min­den eltartott gyermek után járó évi 36 000 forintos adóked­vezményt. A családban az egy főre jutó létminimum összegét adómentesé tesszük. A női nyugdíjkorhatár megállapításá­nál figyelembe vesszük a fel­nevelt gyermekek számát. 3. Én tudatosan vállaltam a po­litikusi hivatást, a nemzeti, ke­resztény és szociális értékek védelmében és szolgálatában. Ma szinte minden érdekérvé­nyesítés a lobbyzás hatékony­ságától függ. Ézt pedig csak tisztességes és profi politikusok tudják eredményesen megol­dani. Ezért Nógrád érdekeit is olyan képviselők tudják képvi­selni, akiknek kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendsze­rük van, akik nem ma kezdték a politikát. Ha én parlamenti képviselő lehetek, tisztesség­gel, mindenki által tapasztalha­tóan és számon kérhető módon fogom Nógrád megye, az itt élők életérdekei érvényesülését biztosítani. Frisch Oszkár (MDF) 3. sz választókerület 1. A „közismert válsághelyzet” tényét tudomására hoznám a je­lenlegi képviselőknek is. Nyi­latkozataikból hosszú évekig tevékenységük sikerét olvastuk ki, amely megyei válsághoz ve­zetett. Erős megyei lobby kell elsősorban, a helyi képviselők pártok felett álló összefogása Nógrádért. Párthegemónia ese­tén sem tudták ezt elérni ebben a ciklusban, de tudomásul kell venni, hogy együttműködés nélkül nincs előrelépés. Erős lobbyval lehet csak elérni, hogy a megye egészét s nem csak va­lamely kedvenc övezetét terv­szerű vidékfejlesztési politiká­val kimozdítsuk a jelenlegi, szinte minden téren utolsó he­lyéről. A vidékfejlesztés alap­elemei a világban elfogadottak, alkalmazzák abban az Európá­ban is, amely felé oly lihegve törekednek: kis- és középvál­lalkozások telepítése, lehetőleg magas kézimunka-igényű ága­zatokba. Ez lesz a következő négy év alapvető feladata, melyre a válságkezelés többi elemét (meglévő feszültségek enyhítése) rá lehet építeni. 2. Ebben a szellemben szólnék a parlamentben is a mezőgaz­daság szereplőinek érdekében. A Nógrádban gazdálkodók nem csak a kedvezőtlen adottságok­kal küzdenek, hanem a rugal­matlan, nehézkes és bonyolult támogatási rendszerekkel is. A kis- vagy közepes birtokkal rendelkező gazdálkodó Euró­pában a termelési struktúra alapja, nálunk pária. Mihama­rabb el kell érni, hogy a mező- gazdaság korrekt megélhetés forrása legyen, garantált és ki­számítható jövedelemmel. Át­tekinthetővé kell tennünk a földhasználatot, erre kell épí­teni azt a birtok- és beruházás­politikát, amely legjobban meg­felel e vidék fejlődésének és kapcsolható az európai gyakor­lathoz. Óriási munka ez, s ha nem készülünk föl rá, a várható komoly versenyben könnyen odavész a mi törékeny mező- gazdaságunk! 3. Az elmúlt tíz év miatt pályá­zom képviselőségre. Nagy re­ményekkel léptem be a közélet mozgásaiba, abban a csodálatos két esztendőben, amikor úgy tűnt, hogy egy nagy lendülettel jobbá lehet tenni ezt a kisiklott országot, emberi sorsokat. Té­vedés volt. Ma már tudjuk, em- beröltőnyi kemény munka lesz. Nekem szerencsém volt, hiszen - köpönyeget sosem forgatva - az FM-hivatalban, majd a köz­gyűlésben módom volt segíteni nagyon sok embernek, nagyon sok kisembernek. Remélem egy képviselő lehetőségeivel többet tehetek. Dr. Limbacher Gábor (MDF) 4. sz. választókerület 1. Nemcsak Nógrád megye, egész nemzetünk sem lábalt ki lelki, morális, szellemi és kul­turális válságából, e téren a rendszerváltás még nagyrészt előttünk álló feladat. Fel kell használnunk azokat az energiá­kat, amelyeket a magyar múlt tapasztalatai kínálnak. Csak nemzeti összefogás útján és né­pünk érdekeinek következetes képviseletével van esélyünk a gyarapodás útjára lépni. Ezért törekvésem, hogy az MDF, amely a keresztény nemzeti ér­tékrend képviseletében a társa­dalom egészéért politizál, minél inkább integráló erőt fejtsen ki és eleve majd egyetlen parla- . menti párttal való együttműkö­déstől se zárkózzon el. Min­dent, még a közhatalomban lé­vők javadalmazásának korláto­zását is meg kell tennünk, hogy a nemzeti összetartozás tudata és vállalása erősödjék. Mi nem uralomra, szolgálatra készü­lünk. Az elmúlt 40 év és e 4 év ku­darca azért következett be, mert a gazdaság előbbre vitelét nem szervesítették társadalmi életünk egész, bonyolult szövedékébe. Hangsúlyos családpolitika, de­mográfiai felelősség és egy hatá­rozott, közmegegyezés szerinti jövőkép alapvetően más kor­mányzati politikát von magával. A szocializmusban a munka „kultusza” nem járt együtt a munka szeretetével, a szorgalom és az alkotókedv megbecsültsé­gével. Emellett a szocialisták el­távolodni látszanak immár min­den emelkedettebb eszmeiségtől, tudatosan felvállalt világ-, illetve jövőképtől. 2. Nyugat-Nógrád, Balassa­gyarmat az elmúlt évtizedekben hátrányokat szenvedett az anyagi javak megyei elosztása­kor. Ma azonban ez előnyére fordítható. A főváros közelsé­gében olyan térség ez, melyet a szocialista iparosítás kevéssé érintett, településeink arculata viszonylag természetközeli, hagyományos jelleget, építé­szeti képet őrzött meg. A kiste­lepülések a deviáns viselkedési formákat viszonylag alacsony szinten tartják, ezért szocioló­giailag is fontos e településtí­pusok életlehetőségeinek javí­tása, parlamenti szinten is. Eh­hez a mezőgazdaság és az ide­genforgalom, a falusi turizmus, valamint a képzettségi szint fej­lesztését tartom elsődlegesnek. A magántulajdon általános tár­sadalmi felhajtóerővel bír, ezért a földkérdés alapvetően fontos. Célunk a megfelelő számú ma­gántulajdonú gazdaság műkö­dése is. Ez a helyi adottságok­nak megfelelően szövetkezési, társulási formák különféle vál­tozatait jelentheti, a termelő- eszközök beszerzésétől az érté­kesítésig, feldolgozásig. A fa­lusi turizmus és az idegenforga­lom fejlődését az önkormány­zati társulások támogatásával célszerű szorgalmazni. Szeret­ném elősegíteni olyan képzési formák meghonosítását, ame­lyek a falusi, kisvárosi lakosság számára gyakorlatias, ugyan­akkor perspektivikus tudást eredményez. 3. Ha feladatommá válik a par­lamenti képviselet, először mindnyájunk érdekében a mé­diaműködés ügyében szólalnék fel. Véleményem szerint - sar­kalatos megfogalmazással - a proletárdiktatúra most a média diktatúrájában él tovább. Cé­lom, hogy a média tömegbefo­lyásolásból tömegtájékozta­tássá változzon. Ugyanakkor a privatizációs és gazdasági ha­talmi folyamatok, másrészt a nemzeti alaptanterv felülvizs­gálatát szorgalmaznám. Dr. Szabó Katalin Ingrid (MIEP) (1. sz. választókerület) 1. A munkanélküliség meg­szüntetését. Minden munkaké­pes ember számára megfelelő bért próbálnék kiharcolni, ter­mészetesen teljesítmény sze­rint. Ez tulajdonképpen a szak- szervezetek dolga lenne, de tisztelet a kivételnek, nem tesz­nek eleget ennek, főleg az MSZOSZ nem, mert a régi ki­próbált „elvtársak” csak azzal törődnek, hogy egymás mal­mára hajtsák a vizet. A munka- vállaló, a kis- és középvállal­kozó pedig éljen meg ahogy tud. A családi adózás bevezetését tartom még fontosnak, mert az lehetetlen állapot, hogy ahol egy családban van 1 munkavál­laló és 3 munkanélküli, annak ugyanannyit vonjanak le a bé­réből, mint aki egyedül él. A nyugdíjasoknak tisztességes nyugdíjat, amiből csirkeszár­nyon kívül másra is telik. Egyébként a MIÉP programjá­ban szerepel a kis- és középvál­lalkozások adó- és tb-terheinek drasztikus csökkentése, ezzel is lehetőséget biztosítva a mun­kanélküliek alkalmazására. Mert az mégis tűrhetetlen, hogy egy külföldi cég hazánkban vál­lalkozik és 10 évig adómentes­séget élvez. Míg egy magyar vállalkozó, adó- és egyéb költ­ségei kifizetése után a megélhe­tésre alig marad. Tehát nem az MSZP-SZDSZ ipari parkokban látjuk a kilábalás útját. Mind­ehhez természetesen pénz kell, amit a magyar bankrendszer teljes átreformálásával és a kül­földi hitelek átütemezésével tu­dunk megteremteni. 2. Kampányidőszakban a jelöl­tek általában kiemelnek egy ré­teget, (mindig azt, amelytől a legtöbb szavazatot várják), hogy majd értük fognak har­colni, és utólag kiderül, hogy ez nem így történik. Én minden becsületes, dolgozni akaró em­berért és egy gazdagabb, bol­dogabb Magyarország megte­remtéséért fogok először szót emelni. 3. A parlamenti képviselőség és az én foglalkozásom nem ösz- szeegyeztethetetlen. Ha okosan beosztom az időmet, és segítsé­get kapok egy kolléganőmtől, akkor mindkét feladatomat el tudom látni, ami nem lenne hát­rány, mert nem szakadnék el a mindennapok gondjaitól, és nem a parlamenti székből néz­ném a világot, hanem benne él­nék. Nagyon sokan akik beke­rültek a parlamentbe, elfelejtet­ték, hogy honnan jöttek. Én nem akarom ezek példáját kö­vetni. ✓ Magyar Igazság és Elet Pártja m Mit akar a MIÉP?- Olyan országot, amelyben a piacgazdaság nem a szabad rablást jelenti, hanem a telje­sítmény szerinti igazságos kü­lönbségeket.- Átalakulást, amelynek nem a vesztesei vannak több­ségben.- Igazságos köztehervise­lést, olyan adó- és járulékrend­szert, amelyik biztosítja a kis­vállalkozások talpon maradá­sát is.- A privatizáció felülvizsgá­latát, a törvénytelen úton elra­bolt nemzeti vagyon vissza­szerzését.- Az államadósság törlesz­tésének felülvizsgálatát, a kül­földi adósság részbeni elenge­désének és átütemezésének el­érését, ezzel is forrást teremtve a legfontosabb feladatok telje­sítéséhez.-Életet, a népességfogyás megállítását, a családi élet biz­tonságát, kampányidőszakon kívül is értékálló nyugdíjakat.-Az oktatás-nevelés és a nemzeti kultúra kiemelt támo­gatását, hogy legfőbb kincsün­ket, az emberi erőforrást kiak­názhassuk. Aki magyar, velünk tart! Nem akarjuk visszafelé for­gatni az idő kerekét. Nem akarjuk visszahozni a Horthy- rendszert, noha az jobb volt mint a Kádár-rendszer és nem akarjuk visszahozni a Kádár­rendszert, noha az jobb volt, mint ez a mostani Hom-Kuncze-rendszer, már csak azért sem akarjuk mind­ezt, mert mindez lehetetlen. Mi új, a saját népének bol­dogulásával törődő magyar kormányzatot akarunk. Magyarország természete­sen tartozzék bele a nagyvilág és különösen Európa vérkerin­gésébe, de ne legyen annak ennyire kiszolgáltatva. A ma­gyar népet kamatrabszolga­ságba döntötték. Innen most kifelé megy a pénz, az érték, mert a munkánk eredményét lefölözik. Azok, akik a hitel- felvétel, kamatfizetés, újabb hitelfelvétel, újabb kamatfize­tés rendszerét erőszakkal fenn­tartják. Akik az „egyensúlyi politikával”, a Bokros-cso­maggal elviselhetetlen sorsba kényszerítették a társadalom nagyon nagy részét. Ez nem kikerülhetetlen sorscsapás, mint ahogy ezek beállítják, ha­nem megváltoztatható dolog. Az elosztás rendszerén lehet és kell is változtatni! Ha ben­nünket a nép hatalomra segít, mi felülvizsgáljuk azokat a tíz- és százmilliárdos vagyonátját- szásokat, amelyekkel nagyobb kárt okoztak az országnak, mint a II. világháború. Szerintünk az a baj, hogy a dolgok megváltoztatására ed­dig még nem is történt valódi kísérlet, mert a népet mindig becsapták. Az első lépést a Magyar Úton még senki sem tette meg. Kedves magyar testvérünk, tegyük meg együtt! Mi nem ígérgetünk, mert nem vagyunk abban a helyzet­ben, hogy ígérgessünk. Mi tá­jékoztatjuk, hogyha velünk tart, akkor együtt sikerrel küzdhetünk a következőkért. Megállíthatjuk a magyarság rohamos fogyását, és elejét vehetjük a tisztességes munká­jukból élő munkás, paraszt és értelmiségi emberek megalá­zásának. Együtt olyan államot teremthetünk, amelyik letöri a bűnözést, a maffiákat, a kor­rupciót és a kábítószerezést. Mi a tisztességes emberekkel akar­juk építeni az államot. Semmi­lyen etnikumhoz tartozás ne adhasson felmentést a bűn alól. Semmilyen etnikumhoz, ide- genséghez tartozás ne jelentsen előnyt. A magyarság döntse el, hogy kiket fogad be hazájába. Magyarország nem lehet nyomortelep a fogyatkozó magyarok és eldorádó a mohó idegenek számára. Nem hagy­hatjuk veszni nemzeti kultú­ránkat, gyönyörű nyelvünket. A családfő keresetéből úgy él­jen a család, hogy a gyerme­kek tisztességben, egészség­ben, műveltségben történő fel­nevelése biztos legyen. Tudjuk, nincs orvosság minden bajra, mégis engedje azt mondanunk: a családok felbomlása a hibás társadalmi berendezkedés, az állandó lét­bizonytalanság, a gyalázatos lakásviszonyok és a romboló szellemű tömegkultúra követ­kezménye. Mi igazságosabb, egészségesebb, biztonságo­sabb Magyarországot akarunk! Mi azt akarjuk és ennek felté­telein munkálkodunk, hogy minden tisztességes ember nyugodtan, kiegyensúlyozot­tan élhessen.

Next

/
Thumbnails
Contents