Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

1998. április 23., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Volt mit takarítani a Föld napjára Tarjánban Gyógyír szemétszürettel A Föld napja köré szervezett „Földanya fesztivál” része­ként szervezett programot a Salgótarjánt ölelő hegyekbe a Gyógyír Élet- és Környezet- védők Nógrád Megyei Egye­sülete. Mint kiderült, vannak a Földnek sebei, melyek gyó­gyításra várnak. A Föld napja, április 22. ki­tüntetett jelentőségű. Igaz, többnyire még csupán a kör­nyezetvédők körében. Hogy ne csupán egyetlen nap legyen, melyen környezetünk állapo­tára figyelünk, a Földanya fesz­tivált több napos rendezvény- sorozattal hirdették meg or­szágszerte. Ennek keretében indultak neki a Dolinkának, a Kercseg-laposnak és a keme- rovói erdőknek a salgótarjáni környezetvédők. Tizenöt-húsz fős csoportjuk begyűjtötte a té­lire kihelyezett madárdúcokat, hogy azokat rendbe téve biztos helyen várják az őszi visszake­rülésüket. A természetjáró ak­ción szemétszüretre is sor ke­rült. Kidobott hűtőrácsok, au­tomata mosógépek maradvá­nyai, gázkonvektor-szerelvé­nyek és kacatok sokasága ékte­lenkedik erdeinkben. Ezek összegyűjtésén túl a szemétszüretelők a látványt vi­deóra vették, s azt országos pá­lyázatokon mutatják majd be. Ezzel együtt természetesen a város önkormányzatának mű­szaki és városgazdálkodási osztálya felé is jelezték a prob­lémákat. A Gyógyír egyesület tagjait erdei szemléjükön már az sem érte váratlanul, hogy számos helyen találtak illegális favá­gásra utaló nyomokat. A tájse­bek helyére új csemetéket ültet­tek. T. L. Finisben az Agrobank-ügy Az ügyész börtönben letöl­tendő szabadságvesztést, a védők az első fokon született felmentő ítélet helybenhagyá­sát indítványozták az Agro- bank-ügy másodfokú tárgya­lásán. A Legfőbb Ügyészség képvise­lője vádbeszédében a bank hi­telnyújtási gyakorlatának társa­dalmi veszélyességére, illetve Kunos Péter vezérigazgató és Kovács Mihály, az igazgatóta­nács elnöke cselekményében megvalósult vesztegetésre, a vagyoni előnyszerzésre he­lyezte a hangsúlyt. Az ügyész szerint egy esettől eltekintve olyanok igényeltek E-hitelt az Agrobanktól, akiknek a kérel­mét már több más hitelintézet elutasította. Egy ízben pedig a 80 millió forint összegű reor­ganizációs hitel folyósítása ér­dekében színlelt ügylet révén megnövelték a kérelmező cég törzstőkéjét. Orosz Balázs az elsőrendű vádlott védőjeként hangsú­lyozta: az Agrobank által nyúj­tott, összesen 10 milliárd forint összegű E-hitelnek alig 4-5 százalékát tekintette a jogutód, a Mezőbank rossz kihelyezés­nek. A vádlottak egyébként soha nem egyedül tárgyaltak az E-hitelek kérelmezőivel, ráadá­sul a hitelnyújtás többletbiztosí­tékainak gyakorlatát többször, részletesen feltárták a Magyar Nemzeti Bank, illetve az AVÜ illetékesei előtt. Ez szöges el­lentétben áll a vádban megfo­galmazott vesztegetéssel. A Legfelsőbb Bíróság a jog­erős ítéletet várhatóan április 30-án hirdeti ki. Lifttel a mennyekig. Turisták kedvelt programja a főváros panorámájának megtekintése a Szent István-bazi­lika erkélyéről. Pár napja felvonó viszi a látogatókat a galé­riáig, ahonnan a 302-ből már „csak” 137 lépcsőt kell meg­tenni a körerkélyig. fotó: feb/kallus györgy Mi kerül a miniszterek tárcsába Az elmúlt nyolc évben a miniszterelnök személyi alapbére négyszeresére emelkedett, míg a közigazgatási államtitkárok havi illetménye több mint hatszorosára nőtt - derült ki az ál­lami vezetők illetményéről és járandóságáról szóló anyagból. Mint azt Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal államtit­kára elmondta, a miniszterek saját tárcájuk költségeinek terhére kapják fizetésüket és időszakos jutalmaikat. Az évente kifizetett jutalmak át­lagos mértéke a miniszter- elnöktől a politikai államtitká­rokig bezárólag egységesen 3,2 hónap bérének összegével egyezik meg. Az államtitkár rendelkezésére álló adatok szerint Magyarországon leg­alább 120 ezer adófizető pol­gár rendelkezik magasabb jö­vedelemmel, mint a miniszter- elnök és 220 ezer azok száma, akik megelőzik a minisztere­ket a bérrangsorban. A kormány tegnapi ülésén foglalkozott a 2004. évi Lab­darúgó Európa-bajnokság esetleges megpályázásával. A kabinet támogatja hazánk és Ausztria közös pályázatát és minden feltételt megad ahhoz, hogy a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség nekünk ítélje majd e rangos esemény rende­zési jogát. Az idei év első hónapjaiban a mezőgazdasági építési és ül­tetvénytelepítési beruházások iránt mutatkozott óriási érdek­lődés - jelentette be az állam­titkár; az eredetileg erre a célra félretett 11,5 milliárd fo­rintot 17 milliárdra emelte a kormány. Ez azonban nem je­lenti az agrárszféra támogatási keretének megnövelését, ha­nem csupán belső átcsoporto­sítás eredménye a kormány, il­letve a földművelési tárca költségvetésében - tette hozzá Kiss Elemér. Az ÁPV Rt. 2 milliárd fo­rintos tőkejuttatásban részesíti a Magyar Villamos Művek Rt.-t. Ez a cég érdekelt a Pos­tabank Rt.-ben, s mint azt egy kérdésre Kiss Elemér elis­merte: az állami támogatásnak ez a formája tulajdonképpen nem más, mint a bajba jutott pénzintézet tőkeemelésének közvetett módja. Szalóky Eszter Lassabban fogyunk. Ma­gyarország lélekszáma február vé­gén 10 millió 122 ezer volt, miután az év első két hónapjában 6742-vel csökkent a népesség száma - ol­vasható a Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb gyorstájékoztató­jában. A KSH elemzői szerint alapvetően a halandóság mintegy 27 százalékos javulásának köszön­hető a népességcsökkenés ütemé­nek mérséklődése. Romák mennek Kanadába? Tabajdi Csaba miniszterelnök­ségi államtitkár tudomása sze­rint két budapesti kisebbségi önkormányzat igazolásokat adott ki arra vonatkozóan, hogy a hozzájuk forduló kérvénye­zők cigány származásúak. Mindez annak kapcsán vetődött fel, hogy egyes hírek szerint roma családok készülnek ki­vándorolni Kanadába. Tabajdi szerint a média is tehet róla, ha nehezen kezelhető, „önger­jesztő” folyamat kezdődik. „Közúti és vasúti közlekedés a tömegközlekedésben” Interpici, vagy Intercity? Szakemberek szerint a jövőben sokkal átjárhatóbb lesz a vasúti és a közúti tömegközlekedés. Talán nem is olyan távol, egységes tarifa szerint fizetünk majd, a „sínbuszon” pedig elfogadják az „aszfaltbusz” jegyét. Már ha akkor lesz még Nógrádban vasút egyáltalán. Sokkoló hírek érkeznek folyamatosan az aszód-ba- lassagyarmati szárnyvonalról, s bizony a Hatvan-Salgótarján közötti szakasz élénkebb életet élt a századelőn. A közelmúltban azonban napvi­lágot látott egy interjú az egyik Heves megyei újságban, s eb­ben Sípos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója biztató kilátá­sokról adott tájékoztatást, vala­mennyi, Nógrád megyét érintő vasúti szakaszról. Új tartalom­mal töltik meg az aszódi vonalat, már folyik a Kál-Kisterenye pá­lya korszerűsítése, s nem utolsó­sorban, kilátásba helyezte egy In­terpici, vagy Intercity járat beállí­tását Salgótarján és Budapest között. Vélhetően mindezekről szó lesz a ma kezdődő szakmai kon­ferencián, amelyet a Közlekedés- tudományi Egyesület Nógrád megyei szervezete hívott életre, „Közúti és vasúti közlekedés a tömegközlekedésben” címmel.- Soha nem volt még ilyen ak­tuális a problémakör - mondja a konferencia szervezésében oroszlánrészt vállaló Kecskés Zoltánná, a MÁV Rt. salgótar­jáni területi személyszállítási ér­tékesítési központjának vezetője, a KTE megyei titkára. - Hamarosan átlépünk az ezred­fordulón, új kihívásoknak kell megfelelnie a tömegközlekedés­ben résztvevőknek. Hatalmas lemaradást kell behoznunk, ha csatlakozni akarunk - már pedig akarunk - az Európai Unióhoz, s persze a NATO-nak is lesznek az ágazatot érintő elvárásai.- Számos ígéretet kapott már Nógrád, hogy javulni fognak a vasúti közlekedés feltételei. Ön is átélte a csalódásokat. Mégis kitart a vasút fejlesztése mel­lett...- Meggyőződésem, hogy a közúti közlekedés telítettsége ismét a vasút felé irányítja majd a szállíttatok, az utazók figyel­mét. Erre inspirálnak a környe­zetvédelmi előírások is. S hát Nógrád esetében motiváló kö­rülmény lehet, hogy az M3-ason tervezett sztrádadíj bizony soka­kat késztet arra, hogy ismét fon­tolóra vegye a vasút kínálta lehe­tőségeket. Volt időszak, amikor a közúti és a vasúti tömegközle­kedés fej fej mellett haladt. A ki­alakult versenyben azonban az állam nem 1 ordított kellő figyel­met legnagyobb hazai cége, a MÁV fejlesztésére, s ennek a következtében az utazóközönség átcsoportosítódott. Ez hosszú tá­von a Volánnak sem jó, hiszen ő is állami cég, s a buszpark rom­lását ő sem tudja megakadá­lyozni. Most pedig még egy tari­faemeléssel is szembe kell néz­nie, ha a sztrádán akar utaztatni. Ezért nemcsak hiszem, de tudom is, hogy a MÁV felé fordul a fi­gyelem. Nekünk nem szabad megrettennünk, ha a politika túlzó kijelentéseket tesz. Mi a legmélyebb válság idején is ja­vaslatokkal bombáztuk a minisz­tériumot, az illetékes vezetőket, parlamenti képviselőket. Szeret­tük volna elérni, hogy a somosi határtól Kisterenyéig egy HÉV- szerű vonat közlekedhessen - nem sikerült. Most, hogy megin­dult az Intercity és az Interpici program, más a helyzet. Ezeket szinte nekünk találták ki.-A vezérigazgató 1998 utánra teszi a közvetlen Inter­city járat beállítását Salgótar­ján és Budapest között. Elen­gedhetetlennek tűnik a pálya megyei szakaszának korszerűsí­tése.- Teljesen igaz, hiszen jelen­leg a maximális sebesség 60 ki­lométer lehet óránként, ami kü­lönösen a nemzetközi vonatokat tekintve jócskán elmarad a kívá­natostól. Ma is napi két nemzet­közi vonat jár a vonalunkon. Számomra Tiszaújváros, Eger példája mérvadó, ahol a helyi önkormányzatok is felismerték a probléma megoldásának szüksé­gességét. Ha itt is sikerül ki­lobbyznunk a támogatást, egé­szen biztos, hogy a MÁV, sőt, az állam is partner lesz. Ez a konfe­rencia egyúttal azt a célt is szol­gálja, hogy folyamatosan napi­renden tartsuk a kérdést, s bízom benne, hogy előbb, vagy utóbb áttörés következik be. S most nem a villamosításra gondolok, az már csak hab lenne a tortán! Milyen érvek szólnak még a tömegközlekedés átstrukturáló­dása mellett?-A vonat maximálisan kör­nyezetkímélő utazási eszköz, ugyanakkor az egyik legbizton­ságosabb is. Igen jelentős számú utazóközönséget szállíthat egy­szerre, ezért hosszú távon olcsó is. Az árakról azonban nem szí­vesen beszélek, mert a tendencia egyértelmű: meg kell teremteni a tömegközlekedési eszközök át­járhatóságát, az egységes tarifa- rendszert. Ez az utazni vágyók igénye is. A vonat emellett lehe­tővé teszi, hogy az ember magá­val vigye kerékpárját, s mondjuk egy nógrádi ember eljuthasson a Fertő-tó vidékére, ahol ragyogó biciklitúrákat tehet. Ezzel a MÁV az egészséges életmód programhoz is kapcsolódik. Sőt, tájékoztató füzetsorozatunkban konkrét túraajánlatokat is te­szünk. Hasonlóan fontos, hogy az oktatási intézmények kirándu­lásait segítsük. Erre ugyancsak kidolgozott egy javaslatot sze­mélyszállítási szolgálatunk. Sok­sok kedvezményt kínálunk mindazoknak, akik bennünket választanak.-Milyen egyéb témaköröket ölel még fel a kétnapos konfe­rencia?- Természetesen az autóbusz­közlekedés is a fókuszba kerül, különösen a környezetkímélő motorcsereprogram kapcsán. Külön előadás foglalkozik a tö­megközlekedés környezetvé­delmi elvárásaival. Nagy vára­kozással tekintek Kazatsay Zol­tán helyettes államtitkár úr elő­adása elé, aki a tárca által kidol­gozott tendenciákról beszél majd, s elvállalta a konferencia fővédnöki tisztét is. Ugyancsak érdekes lesz Mazl József KHVM szakfőtanácsos mondandója a közlekedés fejlesztésének me­gyénket érintő konkrét elképze­léseiről. Az autóbuszfronton vár­juk Ruttkai Lajosnak, az Ikarus Rt. főkonstruktőrének előadását. A holnapi program végén egyébként sor kerül egy kis be­mutatóra is: a résztvevők egy In­tercity kocsival kiutaznak So­moskőújfaluba és vissza. Bízom benne, hogy a tanácskozás nem csak formális fórum lesz, hanem konkrét eredményre is vezet. Ebben a reményben kívánok va­lamennyi résztvevőnek jó mun­kát, s érezzék magukat kelleme­sen e gyönyörű tájon, (németh) Ami egy kételyeket támasztó postai lapterjesztési pályázat számításai mögött van Kié a kockázat és kié a nyereség? Az árus lapterjesztést végző részvénytársaságok privatizálá­sára kiírt pályázaton nyertes tömörülés többségi tulajdonosa egy olyan francia cég, amely a legkisebb mértékben sem érde­kelt a magyar újságok kiadásában. Vajon miért akarja mégis megszerezni a magyar árusterjesztési piacot? Azért, mert a lapkiadás és -terjesztés sajátos üzletág, amelyben a terjesztési kockázatot a kiadók vállalják. Hogyan is zajlik le az egész fo­lyamat? A kiadók laptípustól függően áruhitelt nyújtanak a terjesz­tőknek. Amíg az áru nincs el­adva, a laptulajdon a kiadóké. Tehát sem a nagykereskedő, sem a kiskereskedő nem fektet saját forgótőkét a rendszerbe. Ennek a nagy- és kiskeres­kedelmi összesített haszon­kulcsnak a nagysága 34-40 százalék között ingadozik. Az egész folyamatot - tehát a ter­mékötlettől az eladásig bezáró­lag - a kiadók finanszírozzák. Ebbe az értéktermelő folya­matba ékelődik be a posta tu­lajdonában lévő jelenlegi nagy­kereskedelmi rendszer, amely minimális kockázattal tesz szert extraprofitra, és vonja ki a pénzt a rendszerből. Gyengíti ezzel a kiadókat, mert nem tud­nak - vagy csak korlátozottan képesek - új termékek fejlesz­tésébe fogni. Tovább növeli ez­által a médiapiacon amúgy is feszült helyzetet, mert csök­kenti az újságírók és szerkesz­tők potenciális foglalkoztatási lehetőségeit. (Ennek veszélyére hívta fel a figyelmet a minap a sajtószakszervezet.) A nagy- és kiskereskedelmi rendszerben összesítve megje­lenő, a befektetett tőkére vetített tisztességes profitot a kiadók tudomásul veszik, de minden ezen felüli átcsoportosítás a ki­adók kárára történik. Ha például a hírlap-kereske­delmi vállalatok összesített tő­kéje 500 millió forint, és erre elismerünk egy 30 százalékos tőkearányos nyereséget, akkor ez utóbbi 150 millió forintot tesz ki. Figyelembe véve, hogy nulla kockázatú üzletről van szó, ez a nagyságrendű nyere­ség - reálisan számolva - tisz­tességesnek tekinthető. A Magyar Posta azt az extra- profittöbbletet szeretné értéke­síteni, amely politikai mono­polhelyzetet biztosított szá­mára. Ezért is megkérdőjelez­hető az az egyoldalú elhatáro­zás, miszerint az eladásnál csak a pénzügyi árajánlat döntsön. A terjesztőhálózat értékét alapvetően meghatározza a lap­ellátási garancia és biztonság, valamint a biztosított áruhitel, amelynek futama laptípustól függően átlagosan 35 nap. Ezt mind a kiadók biztosítják. A döntéshozók azonban erről megfeledkeztek. Ezek után ta­lán érthető, miért nem tudják elfogadni a kiadók ezt a furcsa indíttatású pályázati elbírálást. Számoljuk egyszer végig! Az árajánlat alapján a vásár­lás összesített költsége 5,5-6 milliárd forint között helyezke­dik el. Tételezzük fel, hogy a befektetők nem karitatív vállal­kozók, hanem profitot akarnak realizálni. Akkor — évi 30 szá­zalékos tőkearányos nyereséget feltételezve - ez 1,6-1,8 milli­árd forintot jelentene. Honnan származik ez a pénz? Feltételezve, hogy a vásárló alapvetően lapterjesztéssel akar foglalkozni, ezt az összeget csak a kiadóktól tudja behaj­tani. így a jelenlegi 34—40 szá­zalék közötti terjesztési jutalék - a kezdeti ígéretek ellenére - emelkedésnek indul. Ennek kö­vetkeztében az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók még ki­szolgáltatottabbá válnak. Elma­radnak a termékfejlesztések, il­letve költségcsökkentési okok­ból kénytelenek lesznek leépí­teni az újságírói, szerkesztői és kiadói létszámot. Felgyorsul a kiadók gazdasági ellehetetlenü­lése, ami politikai függőségbe kényszeríti őket. Elbúcsúzhatunk az objektív, átfogó, politikamentes infor­mációszolgáltatástól. Ha ez a cél vezette a döntés­hozókat, akkor rossz szolgála­tot tettek az olvasóknak, az or­szágnak, és keresztezték utun­kat az európai integrációk felé. Az illetékes politikusok vagy nem akarták, vagy nem voltak képesek érzékelni ennek a problémának a súlyát. - er

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents