Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
2. oldal 1998. április 23., csütörtök Rétság És Környéke Kalendárium a városról Immár második alkalommal forgathatják az olvasói a Rétsági Kalendárium, sok érdekességet tartalmazó számát. Szerkesztősége az előző kötetben fogalmazta meg a fő célkitűzést, nevezetesen azt, hogy úgy tervezik, hogy a kiadvány Rétságról Rétságnak szóljon. Reményeik szerint a kalendárium ahhoz is segítséget nyújt, hogy az itt élők alaposabban megismerve a település múltját, a velük élő értékeket, jobban is kötődnek majd Rétsághoz, s talán könnyebben is vállalnak részt a jelen folyamataiból. A közelmúltban napvilágot látott számból megismerkedhetünk Rétságról származó tudós professzorokkal, ma is itt élő művészekkel, s olvashatunk sok-sok helytörténeti érRÉTSÁGI Xafmtláríim 1998 SS dekességről. Válogatást találunk benne a kisvárosról szóló, előző évi híradásokból, s természetesen fellelhető lapjain számos hasznos információ is. Mindezek miatt számíthatnak méltán rá létrehozói, hogy egy gyakran forgatott kiadvánnyal gazdagodott a helyi kulturális élet. Önvédelmi szervezet a gazdakör - A költségeket a termelők nyakába varrja az állam Kell a pénz, a borjakat eladom! A parasztember olyan mint a földi giliszta. Ha háromfelé vágják, háromfelé mozdul. Küzd, nem adja fel, bárhogy sanyargatják öt, - vélekedik Tóth József nógrádsápi őstermelő, akivel a otthonában beszélgetek, Szabó László jegyző társaságában. sebbé szükséges tenni a pályázati feltételeket. Gazdakörünkben foglalkozunk a termékváltással, figyelembe véve a hozzánk eljutott információkat. Úgy látjuk, ha bodzát, olajtököt termelünk, növeljük a bogyós- gyümölcs-ültetvé- nyeinket, akkor jó irányba lépünk. Sajnos bármit kezdeményezünk, annak az összes költségeit a termelők nyakába varrja az állam. Erről az állatállomány növelésével kapcsolatban már szólt Tóth Tóth József megjött a földekről József. A bürokrácia- Megalakulása óta tagja vagyok a 36 tagú helyi gazdakörnek. Az előző négy évben jobban értékelték a kistermelők a gazdakörök munkáját. A mostani négy évben ilyet nem tapasztaltam, tapasztaltunk. A gazdaszövetségben ügyes-bajos dolgainkat hányjuk-vetjük meg, köztük: miként védjük közös érdekeinket, melyikünk hogyan tudja segíteni gazdatársát.-Mi az, ami nem tetszik önnek és gazdatársainak a mostani ciklusban?- A bürokrácia. Az állam most 40 ezer forintot ad egy hét hónapos vemhes üsző beállításához, vásárlásához támogatásként. Előtte az összes kötelező orvosi vizsgálatot nekem kell elvégeztetni és az ezzel járó kiadásokat fedezni. (Vérvétel, TBC-vizsgálat, egyebek.) Csak akkor kapom meg az ígért állami támogatást, ha már 240 ezer forintért megvettem az állatot. Ráadásul ezt is hónapok múlva kapom kézhez. Gyorsabb és kedvezőbb feltételek esetén az elmúlt időszakban sok marhát állíthattam volna be az istállóba. Mivel szükségem van a pénzre, a meglévő állomány szaporulatából pótlom a kiselejtezetteket, a többit pedig bociként eladom. A gazdáknak nincs értékesítési biztonságuk. A tavalyi kalászosok termését csak nyomott áron tudtuk, tudják értékesíteni. Néhány gazdatársamnak még most is van eladni való gabonája. Tóth József húsz éve él a községben. Annak idején a szövetkezetben mezőgazdasági gépszerelőként kezdte. Vizsgázott traktoros, ért a teher- és a személygépkocsi-szereléshez is. Kárpótlás útján, szülei és apósa révén jutott saját földhöz. Mivel ez kevésnek bizonyult, állatállományának szükséges takarmány előállításához, földet is bérel.-Magas bérleti díjat kér a szövetkezet az általam használt szarvasmarha-istállóért és a gabonatároló igénybevételéért, pedig szüléink munkájának gyümölcséből épültek az előbbi létesítmények. A beszélgetésen részt vevő Szabó László, a gazdakör elnök- helyettese a következőkkel folytatja:- Gazdakörünk valóban az ide tömörült termelők önvédelmi szervezete. Segítséget az utóbbi időben nem kaptunk. Jó lenne, ha az állam hosszabb távra garantálná egyes termékek állami felvásárlási árát. Egyetértek gazdatársammal, hogy egyszerűbbé és bürokráciamenteegyik riasztó példáját illusztrálom a következőkkel: ha ültetvénytelepítéshez fogunk, akkor 30 mellékletet kémek. Beszerzése még annak is gondot okoz, aki eligazodik a törvényekben, a rendeletekben, a végrehajtási utasításokban, nem az a parasztember, akinek ideje sincs arra, hogy áttanulmányozza, mert számára a legfontosabb az, amiből él: a jól, pontosan végzett munka! Venesz Károly Röviden Megszépül a vár Nógrád - Egy hónapja kezdődött meg a vár felújítása. A kivitelező augusztus 20- ra ígérte a munka befejezését. Az ehhez szükséges több millió forintot az ön- kormányzat különböző pályázatokon nyerte el. Az erődöt Szent István ünnepén, kenyérszentelés alkalmából akarják átadni. Fogorvosi állás Nagyoroszi - Az április 28-i képviselő-testületi ülésen döntenek az új fogorvos kinevezéséről. Hárman - egy megyei és kettő megyén kívüli - pályázó kívánja elnyerni az önkormányzat által finanszírozott állást. Új utakon járnak Rétság - Ha a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elfogadja az önkormányzat útépítésre vonatkozó pályázatát, akkor a Börzsönyi út és a Börzsönyi-Jásztelki út közötti szakaszt egy kilométeren felújítják. A kivitelezéshez szükséges saját erő szerepel a város költségvetésében. Jó példát mutatva - „Kulcs” a nevelők zsebében - „Göndörné” gondolatai Játékos kedvű gyerekek Nézsán Népdaléneklés: a harmadikosok Barna Márta tanítónővel Szeretnek versenyezni is, számot adni arról, amit a szlovák nyelvből, irodalomról, kultúráról, szokásokról megtanultak. Szerencsére van kiktől: a nézsai nemzetiségi általános iskolában tizennyolc pedagógus és két kisegítő, leendő kollégájuk neveli, oktatja a közel kétszáz kisdiákot Kucsera Andrásné igazgatónő vezetésével. Ráillik a játékos, versenyző jelző a „nizai” gyerekekre, ez rögtön kiderül szavaiból.- Idén második alkalommal rendeztük meg április 17-én a szlovák nemzetiségi gyerekek vers-, ének- és prózamondóversenyét. Hetven tanuló vett részt a környék - Alsó- és Fel- sőpetény, Bánk, Nőtincs, Nóg- rádsáp, Galgaguta, Erdőkürt és a vendéglátó Nézsa - általános iskoláiból. Örömmel nyugtázzuk, hogy ez a szám kétszerese a tavalyinak. Tehát a játékos- illetve versenyzőkedv csak növekedett, s ehhez még felkészültség, színvonal is társult. Arra nagyon ügyeltünk: egyetlen szereplő se térjen haza üres kézzel, apró ajándék nélkül. Anyagi és erkölcsi támogatásával sokat segített ebben a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, amely buzgón karol fel minden nyelvet, kultúrát erősítő, közösséget nemesítő kezdeményezést a faluban.-Április 24-én újabb, hasonló eseménynek ad otthont Nézsa.- Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy megrendezhetjük a nógrádi, borsodi, hevesi régió szlovák nemzetiségű tanulóinak vers- és prózamondóversenyét. A program gazdagságára utal, hogy 29-én Vanyarc fogadja a népdalosokat. Mindkét rendezvényt a Nógrád Megyei Közművelődési Központ és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége patronálja, nekünk „csak” a vendéglátó szerep jut. Az igazgatónő elmondta még azt is, hogy heti három-négy órát oktatnak szlovák nyelvet elsőtől nyolcadik osztályig. Sok tankönyvet kapnak és „kedvcsináló” szlovák nyelvű meseújságok könnyítik meg a nevelők munkáját. Mindezt jól kiegészítik különböző szlovákiai városokban tett kirándulásaik, kedvelt tátrai sítáborok is. Tehát nemcsak szép szavakkal, hanem sok gyakorlati programmal is szolgálják a nemzetiségi lét hajszálgyökereinek erősödését. Arra a kérdésre, hogy vajon hányán tartják magukat a faluban kicsik és nagyok szlováknak, Kucsera Andrásné nem tudott válaszolni. Szerinte csak egy vállrándítás olykor a leggyakoribb válasz: magyar vagyok és tudok szlovákul... Ha megőrzik a nyelvet, akkor lehet rá építeni - tartja az igazgató, aki egyébként az Országos Szlovák Önkormányzat tagja. Annyit örömmel elárul, hogy az édesanyjával a mai napig is csak szlovákul beszél meg mindent. A tanári karban is gyakran váltogatják a mondatokat magyarról szlovákra és fordítva a kollégák. S szerinte ez így jó! - mosolyog Kucse- ráné, miközben a nevét is fordítja magyarra: Göndörné ... A jó példa ragadós. Minden bizonnyal hasonló, baráti légkört, nyelvi kavalkádot sikerül majd teremteniük a vers- és prózamondók április 24-i nézsai versenyén. Szabó Gy. Sándor Jól sáfárkodnak a forintokkal Művelődési ház, lépéselőnyben Ha visszagondolunk, emlékezhetünk rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a kultúrházban jelentek meg először az első „világvevő” rádiók, míg a falusi otthonokban csupán a vezetékes, vagy jobb esetben a két csatornát fogó „néprádiók” működtek. Ugyanígy az első televíziók, s hasonlóképp történt a fotó-, majd a videotechnika elterjedése, hogy ezt napjaink nagy kihívása, a számítástechnika kövesse. A rétsági közművelődési intézmény mindig is élen járt az űj technika megismertetésében. A legújabb elképzeléseikről érdeklődtünk.- 1996 őszén indítottuk az első tanfolyamainkat - mondta Ha- váné Bakos Leonóra, az intézmény igazgatónője - az általános iskola számítógépes termében. Azóta hat csoport fejezte be a munkáját, melynek során több mint száz fő ismerkedett meg a hatvanórás foglalkozássorozat alatt a számítástechnika alapjaival. Ennek a célja az volt elsősorban, hogy azok, akik még eddig nem jutottak hasonló berendezés közelébe, elsajátítsák kezelésének legalapvetőbb fogásait. Az itt végzettek körében jelentkezett aztán a továbblépés igénye, illetőleg a gyors technikai fejlődés is megkövetelte azt, hogy azok számára, kik akár otthon, akár a munkahelyeken komolyan kívánják ezt a tudást kamatoztatni, egy következő fokozatát jelentő képzést is megszervezzünk. Ennek érdekében vásároltunk, immár komolyabb berendezéseket. A délelőt- tökön a rendszer az általános iskolások immár magasabb szintű oktatását segíti, másrészt általuk vált lehetővé az, hogy beindítsuk az úgynevezett szakmaszerző tanfolyamainkat. Ezek során alapfokú számítógép-kezelő és - használó végzettséget szereznek 220 óra alatt a hallgatók, miután a minisztérium által megszabott vizsgarendszer szerint teljesítik az elvárt szintet.- Milyen gépeket vásároltak?- Tíz Pentiumot. A gépparkhoz tartozik három nyomtató és egy lapscanner. Ez az a minimum követelmény, amely ehhez a szintű tanfolyamhoz kell. Itt minden géphez csak egy ember ülhet, adott az Internet-hozzáférhetőség is.- Kik jelentkeztek a most beindított két tanfolyamra?-Nagyon sok a munkanélküli, kiknek képzését hatvan százalékban támogatja a munkaügyi központ, s több pedagógus is jelentkezett, kiknek esetében most, az oktatás átszervezése kapcsán kapóra jött ez a képzési forma. Az oktatást kiegészítettük egy húszórás vállalkozói és jogi ismeretek tantárggyal. Úgy gondoltuk, hogy itt is sok praktikus ismeretet szerezhetnek a hallgatók.- Kik lesznek a tanfolyam előadói?- Valamennyien helybeliek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van itt, Rútságon elegendő, jól felkészült szakember erre a feladatra. Tervezzük egyébként a korábbi hatvanórás tanfolyami forma folytatását is, csak immár a mai kornak megfelelő színvonalú gépeken.- Mik a további fejlődés lehetőségei?- A következő lépés az lehet, hogy a meglévő gépparkot egy hálózattá alakítjuk át. Ekkor egy még magasabb szintű szoftverkezelő-tanfolya- mot indíthatunk, mely már egy középfokú képzést jelenthet, de lehetőségünk nyílhat az Internettel megismertető tanfolyamra is, a távlatokban pedig tervezzük az angol nyelvnek a számítógépes ismerettel való együttes oktatását. A minél teljesebb körű kihasználás érdekében törekszünk a különböző szolgáltatási formák kialakítására, nyáron pedig gondoltunk beindítani egy számítógépes gyermekfoglalkozás-sorozatot.-Honnan van erre fedezet?-Egy tervezettel jelentkeztünk a képviselő-testület felé, hogy nagyon időszerű volna ez a korszerű számítógépes képzés. A részben már meglévő, de különösen a tervezett iparfejlesztés szinte kiköveteli ezt tőlünk. Szerencsére nagyon erős támogatókra találtunk, s az új kulturális törvény is bennünket erősít. így született meg a döntés, hogy tulajdonképpen a saját költségvetésünkből előlegezte meg az önkormányzat a fedezetet. Mi pedig vállaltuk annak kockázatát, hogy a beruházás által jelentkező új lehetőséget kihasználva megtermeljük annak árát. Ez különösen a következő évben fog jelentkezni, mikor már a költség nem terhel bennünket, a várható bevétel viszont már egyértelműen megkönnyíti a gazdálkodást. Addig viszont igen élénken figyelünk minden más bevételi lehetőségre is. Aki mer, az nyer - tartja a mondás. Rútságon úgy tűnik mernek, s ez jó példája a kisvárosban jelenlévő, jövőbelátó, vállalkozó gondolkozásnak. V. J. A , főnökség” is kipróbálja az új gépparkot fotó: rigó Tibor
