Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-20 / 92. szám

4. oldal Látóhatár 1998. április 20., hétfő Héthektárnyi, másfél méter vastag „betonszőnyegre” épült a mohi atomerőmű - Feltartóztatott tévések Sokat hallottunk, keveset láttunk A felvidéki kis magyar falu Mohi, szlovákul Mochovce lakóival még 1978-ban közölték: menniük kell, mivel azon a helyen, ahol élnek atomerőmű épül. Léva, Nyitra fogadta be a több száz kitelepí­tettek Távozásuk után Mohit ledózerolták a föld színéről, csak temetője maradt, s öreg, roskadozó temploma emlékeztetőül. Az atomerőmű mégsem ott, hanem másfél kilométerrel távolabb épült fel. Idén júniusban beindítják a reaktort, ennek előkészítő munkálatai folynak javában. Erről győ­ződhettünk meg minap a helyszínen, amikor a határ menti - Pest, Nógrád, Komárom megyék - magyar települések polgármestereivel, polgárvédelmi szakembereivel megtekinthettük a „mo- chovcei katlant”. Az Országgyűlés alelnöke, Kóródi Mária által vezetett csoportnak is azt próbál­ták bizonyítani, amit rengeteg más hasonló aggódónak: az erőmű biztonságos, berendezései megfe­lelnek a nemzetközi követelményeknek, a csernobili katasztrófához hasonló nem történhet meg. Mentek, láttak, - ha nem is sokat - és egy kicsit megnyugodtak A magyar határtól alig 30 ki­lométerre fekvő atomerőművet hatalmas, több emeletnyi ma­gas hűtőtornyai árulják el már messziről a közeledőnek. Nyolc van belőlük, a négy tervezett blokkhoz kettő-kettő épült. A bennük cirkuláló hűtővíz földbe fektetett csővezetékeken másfél kilométerrel áthelyezték a munkálatokat, ahol néhány domb lefaragásával már szikla­alapon kezdhettek építkezni. Az atomerőműtől tisztes távol­ságra helyezték el az informá­ciós központot, ahová keskeny betoncsík vezet a pusztaságból. Az út mentén kocsi áll, benne lepülések ön- kormányzatai között évente osztanak szét. Holubec úr rész­letesen szólt az építkezés nehéz­ségeiről, a pénz­hiányról amely többször szakí­totta meg és éve­kig szüneteltette a munkálatokat. Német, francia, orosz, cseh és szlovák bankok segítségével csak 89-ben vehetett újabb lendületet a munka és jutha­tott végső kifejle­téhez. Megtud­hattuk tőle, hogy jelenleg is mint­egy háromezer ember dolgozik az építkezés finisén, és két és fél ezren tartoznak az indítás előtt álló erőmű tényleges ál­lományához. Holubec helyettes igazgató ismertette a további ütemtervet, eszerint: a reaktor első két blokkjában április 27- én helyezik el a fűtőelemeket, &»$**«* A mohi atomerőmű bejárata. Ennél nem is ju tottak sokkal messzebbre a látogatók. kerül a blokkokba. Feltöltésü­ket a közeli Garam folyóból, nagy teljesítményű szivattyúk­kal oldották meg, az elpárolgó víz pótlása is hasonló módon, innen történik. Az erőmű előtt hatalmas préri, legyalult pusztaság jelzi az egykori település, Mochovce helyét. A távozó lakosság csak egyet követelt: a temetőt és a templomot ne bántsák. Miután a dózerok letarolták a falut, jöt­tek rá, hogy a föld alatt egy tö­résvonal húzódik, ezért szeiz­mológiai megfontolásokból figyelő poszt ügyel arra, hogy az érkezők nehogy „eltévedje­nek”. Útlevéllenőrzést köve­tően Jaroslav Holubec igazga­tóhelyettes köszönti a vendége­ket, majd az információs mun­katársainak a segítségével mu­tatja be az erőművet. Látszik, hogy összeszokott a gárda, ezerszer előadták már, amit hal­lunk: havonta megjelenő újság­ról, amely fontos a lakosság tá­jékoztatásában, koronamilliók­ról amelyet oktatási-szociális- egészségügyi támogatásként az erőmű környezetében fekvő te­májusban zajlik a műszaki át­adás és várhatóan június végén indítják élesben az erőművet. Az igazgató ezt követően részletesen ismertette a bizton­sági intézkedéseket, amely egy mmmmm : f | . .> v .. ' """ fi < ’ I 1 ‘ i ,' ¥mm Wm ' ___________......._................ V ajon mit jelképez ez az erőmű tövében álló, mélyen meghajtó szoboralak? ■ -FOTÓ: RIGÓ nukleáris üzemzavar, illetve ka­tasztrófa elkerülését szolgálja. Elmondta, hogy az erőmű szik­lás talajra épült, a huszonhá­romból 7 hektárnyi területén, az építmények alá másfél méter vastagságú be­tonszőnyeget is „terítettek. A Nemzetközi Atomenergia Központ korábbi szakmai kifogá­saival kapcsolat­ban az igazgató- helyettes kijelen­tette: 87 módosí­tást hajtottak, il­letve hajtanak végre a műszaki technológiában, amely a többszö­rös biztonságot szolgálja. Egy váratlan erőművi katasztrófának az esélyét, lehető­ségét 1 az 1 mil­lióhoz arányban jelölte meg az igazgatóhelyet­tes, ami azt jelenti, hogy 1 mii-, lió év működése alatt egyszer ha megtörténne. Jaroslav Holu­bec az üzembe helyezés alatt álló erőmű tervezett élettarta­mát 30 évben jelölte meg, amely berendezéseinek átvizs­gálás után némileg meghosz- szabbítható. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az elégetett atom­hulladékkal, Jaroslav Holubec elmondta, annak jelentős részét Oroszországba szállítják, ki­sebb hányadát az erőmű köze­lében már épülő föld alatti táro­lóba helyezik majd el. Kijelen­tette, a lakosság biztonságát szolgálja az a riasztórendszer, amely nemcsak az erőmű 20 ki­lométeres körzetében épült ki, hanem Szlovákia más területei­vel, sőt a határon túli magyar megyék polgári védelmi köz­pontjaival is kapcsolatban van, mielőtt mindezt elkezdenék élesben az atomerőmű központi irányítótermében, agyában. Bár vendéglátóink az atom­erőművön kívül engedélyezték a fényképezést, két kollégánk Nógrádi vendégek az előadáson, amelyen azért sok minden kiderült ■HA SCHÉMA je ■ PASÍÍÁ-TÍmiiií • . cay vru cxs. vom CiHéASko ■ KOHO&ttAfli : Nincs mitől félni - bizonygatja az üzemeltető Hogy ne legyenek áldozatok Az épülő és a közeljövőben már termelő mohi atomerőmű Nógrád megyében is polgári védelmi intézkedések megho­zatalát teszi szükségessé. A fő feladat, hogy egy esetlegesen bekövetkező rendkívüli esemény kapcsán minden szükséges intézkedést megtegyenek a lakosság megóvására. Az erre való felkészülést már 1995-ben megkezdték azzal, hogy Komáromban március 21-én aláírásra került egy megálla­podás a határ menti szlovákiai eljárásokkal a rendkívüli helyze­tekben történő kölcsönös tájékoztatásról. Ennek fő célja az egymás objektív és késlekedés nélküli kölcsönös tájékoztatása olyan rendkívüli helyzetekről, amelyeknek a következményei érinthetik a másik felet is. A megállapodáson túl a komplex vé­delem érdekében a polgári védelem folyamatosan végez háttér- sugárzásra vonatkozó méréseket. A lakosság gyors és hiteles tá­jékoztatása, valamint a riasztás biztosítása érdekében 1996. év­től folyamatosan telepítésre kerültek új riasztó-tájékoztató be­rendezések a megye különböző településein. Ezekkel az eszkö­zökkel nemcsak a szirénajelzések adhatók le, hanem különböző magatartási szabályok közlésére is lehetőség nyílik. A polgári védelmi szervezetek képesek rendkívüli körülmények bekövet­kezése esetén a hatékony beavatkozásra és közreműködésre. Legyen az sugárszintmérési, kitelepítési, kimenekítési vagy mentesítési, fertőtlenítési feladat. Ezekre terveket készítettek, melyeket folyamatosan pontosítanak is. s rajtuk keresztül az érintett te­lepülések is elérhetők. Ilyen módon fél-egy óra alatt értesül­het a távolabbi területek lakos­sága is egy rendkívüli veszély- helyzetről - hangoztatta vége­zetül az igazgatóhelyettes. A kissé hosszúra nyúlt tájékoz­tató után kiderült, hogy az 50 fős csoportból csak öten me­hetnek fel a reaktorblokkba, a többiek csak a szimulátortermet nézhetik meg. Vendéglátóink ezt a „megszorítást” azzal ma­gyarázták, hogy az épületekben balesetveszélyes munkálatok folynak. Nem léphettünk tehát a ket­tős kerítéssel ellátott atom­erőmű területére, legfeljebb csak „előszobájáig”, ahol újabb szigorú útlevél-ellenőrzés, név­sorolvasás várt bennünket, s csak így juthattunk a szimulá­torterembe, ahol az atomerő­művet irányító diszpécserköz­pont már kipróbált szakemberei gyakorolják a tennivalókat tíz­szer, százszor, ezerszer ha kell, fényképezőgépét mégis el akarta kobozni két túlbuzgó biztonsági őr. A TV2 stábja rosszabbul járt, amikor az atomerőműtől távolabb az egy­kori Mohi területén próbáltak forgatni, kommandósok tartóz­tatták fel őket és kobozták el filmkazettájukat, s csak az Or­szággyűlés alelnökének, Kó­ródi Máriának és a pozsonyi magyar nagykövetség jelen­levő képviselőjének közbenjá­rására kapták azt vissza, így a felvétel már aznap este adásba kerülhetett, annak ellenére, hogy hazafelé a tévéseket még jó két órát „pihentették” a szlovák-magyar átkelőhely szlovák oldalán. Tény, hogy a látogatás nem volt haszonta­lan, s ezt az érintett települé­sek polgármesterei fogalmaz­ták meg, annál is inkább mert a hallottak inkább enyhítették aggodalmukat. Ugyanakkor a sommázat: sókat hallottunk és keveset láttunk. ,Szabó Gy. Sándor Összedugták a fejüket a látogatók - Tanácskozás külön

Next

/
Thumbnails
Contents