Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-12 / 60. szám
2. oldal 1998. március 12., csütörtök Rétság És Környéke Segít a hivatal Nyugdíjasoknak Borsosberény - A negyven fő befogadására alkalmas nyugdíjasklubot az önkormányzat idén 30 ezer forinttal segíti. Ezen kívül biztosítja számukra a helységet, ahol hetente rendszeresen összejönnek és megbeszélik a programjukat. Az önkormányzat állja a világítással és a takarítással kapcsolatos költségeket is. Rövid hírek Rétságról és Környékéről Saját erőből is növekszik a bevétel Horpács - Az önkormányzat idei költségvetése tízmillió forintot tesz ki, ami több mint a tavalyi. A növekedés kétféle forrásból a normatív állami támogatásból és a saját bevétel növeléséből adódik. Korszerűsítik a világítást a községben Nógrádsáp - Az önkormányzat az ÉMÁSZ Rt.-vel elkészíttette a község közvilágításának korszerűsítési tervét. Eszerint minden villanyoszlopra korszerű világítótest kerülne. A jelenlegi izzókat a mellékutcában fénycsövek váltják majd fel. A kivitelezést még az idén megkezdik. A beruházás bruttó értéke ötmillió forint. Próbaüzem, műszaki átadással Rétság - A városban két nagy jelentőségű beruházás kivitelezése folyik. Az egyik a TDK-ban, ahol újabb üzemcsarnok épül, a másik a Spektíva 2000 Kft.-nél, ahol a kivitelezés során nyeri el végleges formáját az új üzemcsarnok és a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények. Információink szerint mindkét beruházás a tervnek megfelelő ütemben folyik. Amennyiben a kivitelezést nem akadályozza semmiféle nem várt akadály, akkor a TDK-ban júniusban megkezdik a próbaüzemet, a Spektívában pedig június végén kerül sor a műszaki átadásra, átvételre, majd az ezt követő próbaüzemre, illetve a folyamatos termelés beindítására. Kábeltévé a községben Nagyoroszi - Az önkormányzat elképzelése egybeesett az állampolgárokéval, amikor a helyi kábeltévé kiépítése került szóba a lakossággal való találkozás során. Eldöntötték a lakossági hozzájárulás mértékét: lakásonként húszezer forint. A befizetéseket már a múlt év decemberében megkezdték. A végső határidő szeptember húsz. A kábeltévé átadását május 20-ra vállalta a megbízást pályázaton elnyerő kivitelező. A beruházás nyolcmillió forintba keiül. Lépett a rétsági tiszti főorvos - Nógrád: szenny- és élővíz egymás szomszédságában Csendélet a szeméttelepen A lerakóhely területe nincs bekerítve, a bekötőút két oldalán is látható leömlesztett szemét, a halmok nincsenek tömörítve, a terület takaratlan. A község szippantott szennyvizét a lerakóhely melletti erdőterületre ürítik, amely a lerakóhelyen kívüli lapos területre is szétfolyik, olvadás után a terület mocsarassá válik. A rét levegője bűzös, szenny vízszagú - és mindez a Feke- tevíz-pataktói körülbelül 2-300 méterre található... pésként ide kerülhetne például a szippantott szennyvíz is. Arra, hogy honnan lesz a nem kevés pénz, a jegyző elmondta: 70-80 százalékát pályázati úton központi forrásból szeretnék biztosítani. A kisebbik hányad összefogásával szeretnénk építeni egy korszerű szeméttelepet, amely fel is dolgozná a beérkező hulladékot. Erről már tárgyaltunk néhány önkormányzattal és van együttműködési készség. Szerintünk csak Egy felvételen a szemét- és a várhegy. (Utóbbi a háttérben) Részlet abból a március 3-án kelt határozatból, melyben Rétság város tisztiorvosa a "Nógrádi szemétlerakóhely közegészségügyi hiányosságai” címet viseli, s amelyben dr. Csaja Terézia a környezetrombolás azonnali felszámolására kötelezi az önkormányzatot, ellenkező esetben 100 ezer forintos bírságot helyez kilátásba. Tarvágás: pluszgond A helyszín valóban olyan, mint amilyennek azt a tisztiorvosi szolgálat határozatából megismerhettünk. Erről meggyőződhettünk akkor, amikor Nógrád község jegyzője Dudás György kivitt bennünket öreg Skodáján. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az erdőbirtokosság tarvágást végez a környéken. A legkisebb szélfuvallat viszi a szemetet szerteszét. A jegyző szavaiból kiderül, ismerik a problémát, ami 15 éve tart, de ahogy halmozódik a szemét, úgy növekszik a gond. Tenni kell valamit.- Pénz nincs a körülkerítésre, amit tehetünk, hogy dózerrel letakarjuk, körbeárkoljuk a területet, hogy ne folyjon el a szenny, amit ide hord a szippantókocsi - mondja Dudás György. Lestyán József a váci tűzoltóknál szolgál, csak másodállásban dolgozik szippantós- ként. Szerinte egy „szükséges rosszról” van szó. — Tudomásom . szerint a közelmúltban volt egy bejárás, ahol az önkormányzat megígérte: körbeárkolja a területet. Bár azt mindenki elismeri, hogy átmeneti megoldás ez. Eddig Bánkra vittem a szennyvizet, de rövid idő alatt ötszörösére emelkedett a tarifa, ami azt jelenti, hogy egy 5 tonnás kocsival végzett 25 kilométeres fuvarért, 6 ezer forintot fizet a megrendelő. Ezt már senki nem akarja vállalni, ezért vagyok kénytelen az itteni szeméttelepre vinni. A megoldás egy szennyvíztisztító lenne, amiről már hallani a faluban. Tisztító épil(?) Dudás György jegyző beszél a tervekről:- Másfél milliárd forintos költségen, a két község szennyvízhálózatáról, valamint a Ló- kos-patak partján épülő szennyvíztisztítóról lenne szó, amely közös összefogással Diósjenő és Nógrád községek gondját oldaná meg. A teljes hálózat elkészüléséig, első léjelentené az önkormányzatok, illetve a lakosság terheit. Nemcsak a tervek készültek el, a kivitelezéshez a szakhatósági engedélyek is beérkeztek - újságolja a jegyző. - Ha a céltámogatási igényt kedvezően bírálják el, akkor nyárra elkezdődhet a beruházás. Dudás György bizton állítja, hogy az önkormányzat megpróbál elébe menni a dolgoknak és megoldani a gondokat, amelyet amúgy tarthatatlannak érez a Duna-Ipoly Nemzeti Park szélén a Börzsöny ölében. Hiszen, ha sikerül megvalósítani, egyáltalán elkezdeni a szennyvíztisztító építését, még mindig ott marad a nógrádi vár közelében éktelenkedő szeméttelep. Azzal mi lesz?- A környező települések ez eredményezheti a mostani, egyre több gondot okozó - 15 éve működő - telep felszámolását. Ami biztató, hogy a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács nemcsak méltányolja, hanem kész anyagilag is támogatni egy regionális hulladéktároló és -feldolgozó építését. Céttáaiogatás kellene Ugyanis Nógrád megye középtávú területfejlesztési programja alapján az 1998. évi megyei területfejlesztési feladattervben, mint induló program szerepel a Nógrád-Berke- nye—Diósjenő-Tolmács közös hulladékelhelyező telep támogatása, abban az esetben, ha szükséges központi céltámogatást is sikerül beszerezni a beruházáshoz. Sz. Gy. S. A barátság hidjai az anyaországgal - Sport-, diák- és kulturális kapcsolatok Kiváló németesek a szendehelyi gyerekek A szendehelyi általános iskolában kiválóan felszerelt nyelvi labor segíti a 148 gyereket a német nyelv biztonságos elsajátításában. Talán ez nem véletlen, hiszen mint Mészáros Mi- hályné tanítónő örömmel újságolta: egy régebbi felmérés szerint a falu 1400 lakójának 60-70 százaléka vallotta magát német ajkúnak. Német nemzetiségi település révén élő, baráti kapcsolatban állnak az anyaországgal. Németországból köny vek, kulturális eszközök is érkeznek. Mészáros Mihályné az alsósokat, az iskola másik némettanára Götzné German Mónika a felsősöket oktatja. Mészáros Mihályné tanítónő egyben a Szendehelyi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. — Az általános iskolából kikerülve, hogyan élhetik meg, őrizhetik tovább a német nyelvi kultúrát, nemzetiségi értékeiket a szendehelyi fiatalok?-A mi feladatunk az esély megteremtése, s ebben úgy érzem megfelelünk a magunk szabta követelményeknek. Többen is tanulnak például a budapesti német gimnáziumban, Pilisvörösvár nemzetiségi gimnáziumába idén először jelentkezett tanulónk. De azok sem maradnak hűtlenek a nálunk jól megtanult nyelvhez, akik „magyar” gimnáziumba, szakközép- iskolába rajtolnak.-Hat éve alakult meg a Börzsöny-hegység német nemzetiségi falvainak kulturális egyesülete, közöttük van Szendehely település is. Az eddig végzett munka bizonyítja: mély, életképes gyökerei vannak a polgárok nemes kezdeményezésének. Mihályné. - Minden évben más-más község ad helyet nyelvi, kulturális vetélkedőnek, népzenei seregszemléknek, ahonnan már több alkalommal is sikerrel térhettünk haza. Mindez mutatja: biztató úton járunk. Az anyaországbeli kapcsolatokról már volt szó, de néhány konkrét példát is említ a német kisebbségi önkormányzat elnöke. — Felnőtt nemzetiségi kórusunk Türkheim községgel épíA 4- osztályosok németórája; a katedrán Mészáros Mihályné-Felnőttek és gyerekek tett ki baráti viszonyt. Tánc- számára egyaránt hasznos és csoportunknak hasonló kap- értékes — válaszolja Mészáros csolala alakult ki a németországi Ingolstadttal. Hatodik éves a barátságunk a Würtz- burg melletti KUmach községgel. Hogy milyen haszna van ezeknek a kapcsolatoknak? - kérdezi Mészárosné - nézzenek szét: például itt az iskola német nyelvi laborjában a legtöbb könyv, szemléltetőeszközök, diafilmek egy része is az anyaország ajándékaként érkeztek. Már volt szó Türkhe- imről, róla még csak annyit, hogy a két település gyermekei rendszeresen ellátogatnak egymáshoz. Amikor a szendehelyiek kiutaznak, ott még tart az iskolaidény. Felejthetetlen emlékek sora maradt a közös tanórák élményeivel. Mészárosné elmondta, hogy július 30 és augusztus 10-e között Szendehely látja vendégül az oberalteiheimi tekecsapatot. Ez a legújabb kapcsolatuk, amely nem is any- nyira a sport-, inkább a diákbarátságot kívánja erősíteni. Végezetül még egy fontos hír, amit szintén tőle tudtunk meg: remélhetően tavaszra megnyitja kapuit a német kisebbségi ház és múzeum, s benne kap helyet a kisebbségi iroda. Tovább gazdagítva ezzel a falut, a polgárok ünnep- és hétköznapjait: közéletét. Szabó Gy. Sándor Életútja példakép a szátokiak számára Egész faluját tanította Nincs a faluban olyan, — ma már felnőtt szátoki származású ember - akivel ne Kalcsó József, a község utolsó igazi néptanítója ismertette volna meg az életben való eligazodáshoz szükséges alapokat. Oly szeretettel, fellelkesülve emlékezik vissza erre a negyvenegy évre, hogy beszélgetésünk alatt is nyilvánvalóvá vált, ha még egyszer kezdhetné, újra ezt az utat választaná. — 1939-ben kezdtem meg itt a munkát, egy egytől hatodikig összevont, hatvankét tanu- lós osztállyal. Volt olyan is, hogy nyolcvan diákom volt. Amikor az ötvenes évek elején bejött a nyolcosztályos iskola, akkor kaptam csak társat a tanításban. Minden évben volt tizenöt körüli elsős, ha ezt számítjuk a négy évtizedre, akkor ez többet tesz ki, mint a falu mai lakossága. — Hogyan került ide Szátokra? — Erdőkürti születésű vagyok, s a Magyar Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben végeztem 1937-ben, Szegeden. A pedagóguspálya akkor túltelített volt, ezért egy évig egy erdészetben ímokos- kodtam, majd Erdőtarcsán voltam helyettes tanító, s amikor a Néptanítók Lapjában megjelent egy hirdetés, hogy kántortanítót keresnek Szátokra, eljöttem megpróbálni. Kalcsó József Itt ragadtam, innen is nősültem.-Más volt-e az akkori idők pedagógusainak munkája?- Bármilyen megmozdulás volt a faluban, abban benne kellett lenni. A legelőtársulattól kezdve az egyházközségben való feladatokig, s az iskolán kívüli élet minden területéig. Tizenhét tagú fúvószenekart, menyecskekórust és más gyermekcsoportokat szerveztem. Közel három évtizede nyugdíjban van már, bár még egészen a legutóbbi évekig szívesen segédkezett a kulturális élet dolgainak irányításában. Élete, hivatásszeretete példaképpen állítható a ipái pedagógusok elé. V. J.
