Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

1998. március 10., kedd 5. oldal Hazai Körkép Kevesebb külföldi érkezett, de hosszabb időre Januári turistaméiieg Az év első hónapjában 193 ezer vendég 547 ezer éjszakát töltött a magyarországi ke­reskedelmi szálláshelyeken. Ez az adat az elmúlt év janu­árjához képest 12 százalékos növekedést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését részlete­sen elemezve az is kiderül, hogy az idén januárban 2 millió külföldi érkezett az országba, ami ugyan 12 százalékos csök­kenést jelez, viszont 8 száza­lékkal több éjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly az év első hónapjában. A belföldi vendégforgalom még a külföldinél is nagyobb ütemben, 17 százalékkal bő­vült: a turistaszállásokon csak­nem kétszer annyi vendég- éjszakát töltöttek honfitársaink, mint tavaly ilyenkor. A szállodák szobakihasznált­sága országos átlagban 29, Bu­dapesten 32 százalékos volt. A külföldiek elsősorban a maga­sabb kategóriájú, három-öt csil­lagos szállodákat, a hazai ven­dégek viszont az egy-két csilla­gos hoteleket, illetve a panzió­kat, turistaszállásokat részesí­tették előnyben. Miközben januárban a tava­lyinál kevesebb külföldi kereste fel országunkat, addig a koráb­ban megszokottnál 10 száza­lékkal több, mintegy 800 ezer hazánkfia utazott határainkon túlra. Javul a járadékfizetési hajlandóság Alig nőtt a tb kintlévősége A korábbi évekhez képest csak minimális mértékben, 8,6 milliárd forinttal nőtt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége 1997-ben - ol­vasható az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) által készített tájékoztatóban. Ez a növekedés is alapvetően a késedelmi pótlék emelkedésé­ből származik: pótlék nélkül számolva a kintlévőség ugyanis 5,2 milliárddal még kevesebb is volt az előző évinél. Tavaly, az év végén kereken 230 milliárd forinttal tartoztak a járulékfizetők a tb-alapoknak. Ebből az „alaptartozás” 149,3 milliárd, míg a késedelmi pót­lék 80,7 milliárd forintot tett ki. Emlékeztetőül: a járuléktarto­zás 1989-ben mindössze 10,6 milliárd forint volt, 1992-re azonban már meghaladta a 90 milliárdot. Egy évvel később 141,7, míg 1996-ra 221,4 milli- árdra rúgott. A kintlévőség alakulása, be­hajthatósága szempontjából a tb-alapok számára elsősorban az úgynevezett élő, tehát való­ban működő cégek, vállalkozá­sok fontosak. Az elmúlt év végi 230 milliárd forintos tartozás­ból 133 milliárd terhelte az ő számlájukat, ami csupán 1,5 milliárd forinttal volt magasabb az 1996-os adósságnál. A kintlévőség növekedési ütemének lassulása mögött a já­rulékfizetési hajlandóság javu­lása és a biztosító eredménye­sebb behajtási tevékenysége áll. Míg a behajtás eredményeként 1994-ben még csak 15 milliárd forint folyt be az alapokhoz, addig egy évvel később a dup­lája, tavaly és tavalyelőtt pedig már több mint 36 milliárd fo­rinthoz jutott ily módon a tár­sadalombiztosítás . Törvény a jövő héten 120 ezer aláírás a fogyatékosok jogaiért A fogyatékosok esélyegyenlő­ségéről szóló törvény elfoga­dása érdekében immár 120 ezer aláírást gyűjtött össze a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az aláírásgyűjtő íveket hétfőn adták át az Or­szággyűlés elnökének. Gál Zoltán a találkozó után új­ságíróknak úgy nyilatkozott: mivel a frakciók támogatják a törvényjavaslatot, biztosra ve­hető, hogy a jövő héten a Ház meg is szavazza azt. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint az aláírásgyűjtést eredetileg azért kezdték, hogy a parlament hosszú évek után végre foglalkozzon a fogyaté­kosok jogaival, esélyegyenlő­ségük megteremtésével. A tár­sadalmi nyomásgyakorlás si­kerrel járt, a parlament immár a szabaddemokrata képviselők által benyújtott javaslat módo­sító indítványairól tárgyal. A mintegy 600 ezer fogya­tékkal élő embert és hozzátar­tozóik érdekeit képviselő szö­vetség biztos akar lenni abban, hogy az Országgyűlés még eb­ben a ciklusban meg is sza­vazza a fogyatékosok jogait eu­rópai szinten rögzítő törvényt. Ezért döntöttek úgy, hogy kéré­sük nyomatékosításaként az aláírásokat átadják az Ország- gyűlés elnökének. LAFIL: 429 millió forintos fejlesztés a Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-ben Nógrád dobogós a versenyben Munkavállalói fórum a tarjáni öblösüveggyárban (Folytatás az 1. oldalról) Glass Rt.-nél munkavállalói fórummal, majd a városházi területfejlesztési tanácskozás­sal folytatódott a program. Csiha Judit a délelőtti sajtó- tájékoztatón elmondta, a gyár ez idő szerint száz százalék­ban az ÁPV Rt. tulajdona. Mintegy hat éve került a társaság felszámolásközeli helyzetbe, akkor két megol­dási lehetőség állt a tulajdonos előtt: vagy olyan reorganizá­ciós programot hajt végre, amely esélyt teremt a fennma­radásra, vagy megszabadul a gyártól. Az ÁPV Rt. az előbbi meg­oldást választotta, mert sem a termelési kultúrát, sem a szak­embergárdát nem akarta veszni hagyni, különösen úgy, hogy a dolgozói közösség hi­tet tett a piacok visszaszerzése mellett. Emellett látszott már az is, hogy komoly foglalkoz­tatási gondok alakulnak ki a térségben. Az elmúlt évre konszolidá­lódott a gyár helyzete. A mi­niszter asszony a csaknem félmilliárdos beruházás kap­csán úgy fogalmazott, ez a fej­lesztés, technikai színvonalát tekintve megfelel a XXI. szá­zad kihívásainak, enélkül szinte reménytelen vállalko­zásnak tűnne a piacok vissza­szerzése. A beruházás az üze­men keresztül Salgótarján termelési kultúráját is fejleszti. Portfóliócsere A jövőt illetően megtud­tuk, az ÁPV Rt. értékarányos portfoliócserét hajt végre a Magyar Fejlesztési Bankkal. Nógrádból a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. és az St. Glass Rt. kerül a bank tulaj­donába, az erről folyó tárgya­lások a befejező szakasznál tartanak. Huszty András elmondta, a SAC Rt. versenyképessé té­tele hosszabb folyamat, amelynek végére kialakulhat a végleges tulajdonosi struk­túra is, hiszen a banknak nem stratégiai célja, hogy ezeket a cégeket portoliójában tartsa. Noha a részvények száz százaléka kerül a bankhoz, biztosítják a dolgozói tulaj­donlást (ez egyébként szere­pel a megállapodásban), így nem sérülnek a dolgozók ér­dekei. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere úgy vélte, a város pozíciója is javul a gyár megerősödésével. Az rt. 2001-ig szóló stratégiai ter­vében 337 milliós fejlesztési csomagot dolgoztak ki, amely új termékek bevezeté­sét is tartalmazza. Tegnap megtudtuk azt is, jövő csütörtökön kerülhet a kormány elé a Salgótarján- Bátonyterenye vállalkozási övezet ügye és várhatóan két héten belül megszületik a döntés. Évi hatezer tonna 429 millió forintos ráfordí­tással valósult meg az új hu- zalhengerlési technológia. A tegnap átadott üzem legfon­tosabb berendezése az a há­rom állványos hideghengerlő berendezés, amely évi hat­ezer tonna hengerelt kész­termék előállítására alkal­mas. A teljes felfutás után a LAFIL-termékekből jelen­legi árszinten egymilliárd fo­rintot meghaladó értékesítést terveznek, 25 fős létszám­mal. A termék 70 százalékát belföldön értékesítik. Június 30-ig kerül át a két gyár a bank tulajdonába, de Huszty András délután az öb- lösüveggyári fórumon hang­súlyozta, ez a végső határidő, ő szeretné, ha a döntés két- három héten belül megszü­letne. A vezérigazgató elmondta, hogy a banknak ma több mint száz vállalatban van tulaj­dona, ezekben huszonkét milliárd forintnyi a lekötött befektetésük. Évente hat-nyolc milliárdért adnak el vállalatokat, és nagyság­rendileg hasonló értékben kapnak portfoliót. Legna­gyobb „haditettük” a Rába, ahol közel 50 százalékban voltak tulajdonosok, a cég már túl van egy nagyon sike­res privatizáción. Huszty András arról is tá­jékoztatást adott, hogy a bank gyakorlatában nem egyszerű adásvételről van szó, hanem az esetek legna­gyobb részében reorganizá­ciós folyamatról. Nem tud egyébként olyan példáról, amikor a reorganizáció (amelynek technológiai ide­jét az öblösnél 2-3 évre tette) felszámolással végződött volna. Megerősítette, a banknak nem az a célja, hogy hosszú távon (5—10 évig) ezeknek a vállalatoknak tu­lajdonosa legyen, mint ahogy azt is, biztosítják a cégben a dolgozói tulajdonlást. A ve­zérigazgató leszögezte, a Magyar Fejlesztési Bank célja, hogy megőrizze a vál­lalatokat és a munkahelyeket, a termelési kultúrát nem leé­píteni, hanem fejleszteni akarják. Tőkeerő-emelés ? A napot záró városházi sajtó- tájékoztatón Boldvai Lászlótól megtudtuk, a területfejlesztési tanácskozáson felvetették an­nak lehetőségét, hogy a Kö­zép-magyarországi Regionális Fejlesztési Társaság tőkeerejét az elkövetkező hónapokban vizsgálják felül, természetesen tőkeemelésről van szó. A szándékok szerint az ará­nyok nem változnának a Ma­gyar Fejlesztési Bank és a tu­lajdonos önkormányzatok kö­zött (a bank is tulajdonostárs a társaságban). Ez a későbbi he- tekben-hónapokban realizá­lódhat majd. Az MFB Rt. tavaly írt alá egy megállapodást a Borsod megyei területfejlesztési ta­náccsal, amelyet - az ország­ban másodikként - Nógrádban is megvalósít, ami jelen­tős eredménynek számít az éles területfejlesztési verseny­ben. A bank egymilliárd forintot ad arra, hogy a területfejlesz­tési tanácshoz érkező pályáza­tok anyagi lehetőségét bővítse, amennyiben azok megfelelnek a banki feltételeknek. Ha ez a pénz kevés, a bank nyitott. Borsodban két lépcső­ben emelték az összeget. A nógrádi egymilliárdos ke­ret már az 1998-ra kiírt pályá­zatoknál érvényes. D. I. Ügyvéd előtt nincs titok. Az Alkotmánybíróság tegnapi ha­tározata alapján alkotmányelle­nes, ha a terheltet és védőjét korlátozzák a büntetőeljárás so­rán keletkezett iratok szabad birtoklásában és használatában, még akkor is, ha azok államtit­kot vagy szolgálati titkot tar­talmaznak. Nemcsók a bizottság előtt. Szerdán tartja utolsó ülését eb­ben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága. A képviselők Nemcsók János államtitkárt, a bősi víz­lépcsőről Szlovákiával tárgyaló magyar delegáció vezetőjét hallgatják meg. Távolba mutató terv. A Ma­gyar Demokrata Néppárt par­lamenti frakciója javasolni fogja a parlamentnek a Büntető törvénykönyv szigorítását, hogy a gazdasági bűncselek­mények elkövetői ne bújhassa­nak ki a felelősségre vonás alól - jelentette ki Raskó György frakcióvezető-helyettes. Vezet az Extasy és a Speed. A kábítószer-fogyasztás vissza­szorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság hét­fői ülésén megvitatta jelentés- tervezetét. A beszámolót várha­tóan ma véglegesítik, és már­cius 31-ig az Országgyűlés elé terjesztik. A jelentés szerint Magyarországon az Extasy tab­letták és a Speed amfetaminpor alkalomszerű és rendszeres fo­gyasztói alkotják a kábítószer­élvezők legnagyobb részét. Zárjegyhamisítók. Nemzet­közi zárjegyhamisító és -for­galmazó bűnszövetkezetet lep­leztek le a magyar és a jugo­szláv rendőrök. Lefoglaltak 130 ezer, italok hitelesítésére szol­gáló zárjegyet, valamint hamis illetékbélyegeket. Segítség az adósoknak. A legrászorultabb családok adós­ságterheinek enyhítését célzó támogatási rendszer részleteit két hónapon belül a kormány elé kell terjeszteniük az érintett tárcáknak. A részletes támoga­tási feltételeket az önkormány­zatoknak kell kidolgozniuk, majd rendeletben rögzíteniük. Ez, valamint hogy a helyható­ság is részt vállaljon a támoga­tásban, alapfeltétele a központi pénzügyi forrás odaítélésének. E hónap végéig el kell készíteni az előterjesztést a nyugdíjasok­nak nyújtandó segítség feltéte­leiről is. Perelnek útngyben. Kártérí­tési igénnyel lép fel tizenhét érintett település polgármestere az M3-as autópálya díjasítása kapcsán elmaradt kormány- intézkedések miatt - határozott hétfőn ülésén az Önkormány­zati Autópálya Érdekegyeztető Fórum. Vitanap a közbiztonságról A közbiztonság fogalma sokkal szélesebb, mint a bűnügyi hely­zeté: beletartozik a megfelelő üzleti kultúra, a közterületek ál­lapota, a szükséghelyzetek elhárítására hivatott szervezetek felkészültsége és sok minden más - mondta a belügyminiszter a közbiztonságról rendezett parlamenti vitanapon. Kuncze Gábor szerint az emberek biztonságérzete nemcsak a bűnö­zés tényleges helyzetétől függ, ha­nem attól is, hogy mi és hogyan jut tudomásukra. Az előző rendszer­ben a sajtó sok információt vissza­tartott, a legbrutálisabb gyilkossá­gokról is csak pár soros, eldugott hírek szóltak. Az is igaz - mondta -, hogy sokkal eredményesebb tud lenni az a rendőrség, amelyiknek nem kell betartania a törvényeket. A belügyminiszter elismerte, hogy 1988-1991 között megdup­lázódott az ismertté vált bűncse­lekmények száma, azóta azonban stagnál. Beszédében nagy hang­súlyt kapott a rendőrség rossz anyagi helyzete. Azzal zárta vita­indítóját: a közbiztonság ügye nem lehet kampány tárgya, azt a min­denkori kormánynak és parla­mentnek folyamatosan napirenden kell tartania. Ader János (Fidesz) i legnagyobb hibának azt tartotta, hogy minden második bűncselek­mény elkövetője ismeretlen marad. Szembeállította a nagymarosi gátra könnyedén szánt 600 milliárdot a rendőrségnek meg nem adott 10- 12 milliárddal. Torgyán József (FKGP) szerint a közbiztonság összeomlott, de a Független Kis­gazdapárt hatalomra kerülve meg fogja azt teremteni. Boross Péter (MDF) kifogá­solta - a rendőrségnek a Hom-Kuncze-féle kettős irányítá­sát. Javasolta, hogy a parlamenti többség harcoljon ki a testület számára 15 milliárd forintot. Wek­ler Ferenc (SZDSZ) szerint pártja már a költségvetés tár­gyalásakor kérte a 12 milliár­dos többletet, ám a szocialista többség leszavazta. Kónya Imre (MDNP) kijelentette: addig nem lehet közbiztonságról szó, amíg nem számoljuk fel a poli­tika és a bűnözés közötti kap­csolatot. Aszódi Ilona Katalin (független) választóinak véle­ményét tolmácsolva azt állí­totta, hogy a nagy bűnözők po­litikai védelmet élveznek. Szekeres Imre és Lusztig Pé­ter (MSZP) nyílt kampány- propa­gandának minősítették az ellenzéki felszólalásokat, és támogatásukról biztosították a kormányfőt. S. A.. TOVÁBB Aki a mezőgazdaságban dolgozik, vagy bármilyen módon érdekelt, feltétlenül érdemes ellátogatnia az év legnagyobb eseményére. A mezőgazdaság nagy léptekkel fejlődik, V s ezt a fejlődést csak úgy követheti, ha , Ön is megtekinti kiállításunkat. TSy Idén is várja az 18. NEMZETKÖZI MEZOGAZDASAGI ES MEZOGAZDASAGI GÉPKIÁLLÍTÁS 1998. MÁRCIUS 11-15.* BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT A rendezvényre a MÁV 50%-os kedvezményt biztosít!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents