Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07-08 / 56. szám

6. oldal Mozaik 1998. március 7., szombat Bottyán Zoltánt a Francia Akadémia Pálmalevelek Rend Lovagjává avatták Leonardo-program Pásztón Kevés ember mondhatja el magáról az országban, hogy a Francia Akadémia Pálmalevelek Rend Lovagjává avatta. Közéjük tartozik Bottyán Zoltán Nógrád megyében, Pász­tón. A közelmúltban tapasztalatcserén járt Franciaország­ban, Rochefort városában. N. L- A gazdasági, jogi és in­formatikai képzés beindítása céljából kerestük fel a francia- országi Rochefort város Mer- laun-Ponty középiskoláját, hogy segítségükkel 1999-ben iskolánkban is beindíthassuk a gazdasági informatikus szak­képzést, az általános és két tannyelvű tagozaton. A talál­kozó létrejötte Jaques Floren- tin matematikatanár nevéhez kötődik, aki két évig a pásztói Mikszáth Kálmán Kéttan- nyelvű Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola két tannyelvű tagozatán tanított, a város közelében lakik, jó kap­csolatai vannak - utal az előzmények legfontosabb momentumára Bottyán Zol­tán, a két tannyelvű tagozatért felelős igazgatóhelyettes, akit a magyarországi francia nagy­követ levélben arról értesített, hogy a francia miniszterelnök rendeletével a Francia Aka­démia Pálmalevelek Rend Lo­vagjává avatott a nevelés terü­letén, valamint Magyarország és Franciaország együttműkö­désének fejlesztése érdekében végzett igen eredményes munkájáért. Eurokonform képzés A háromtagú csapat - a pász­tói gimnázium megbízott igazgatója, Herczegné Varga Ilona, Bottyán József, a tago­zat igazgatóhelyettese, Kanyó Péter informatikai tanár - előtte Egerben, a Neumann János szakközépiskolában ta­nulmányozta az ezzel kapcso­latos tennivalókat. Ezt követően egy hétig is­merkedtek Franciaországban, az említett középiskolában az ottani tankönyvekkel, doku­mentumokkal azért, hogy a magyar képzés is eurokon­form legyen. Az ott szerzett ismeret- anyagot kiegészítették, a ma­tematika fejezetet pedig át­vették a franciáktól. Francia nyelvű kommuni­kációs órákat látogattak meg, felkeresték azokat a tanáro­kat, akik szívesen jönnének Pásztora tanítani és a két is­kola együttműködésében is örömmel közreműködnének. Egyébként a két tannyelvű szakképzés beindítása tavaly óta szerepel Pásztó város ön- kormányzatának oktatási programjában, amit Nógrád Megye Közgyűlése is meg­erősített. A megvalósítás kezdete Az egyhetes franciaországi tartózkodás jelentősége min­denekelőtt abban van, hogy ezzel kezdődött meg annak a programnak a megvalósítása, mely az Európai Unió Leo­nardo európai szakképzést megújító programjában is benne van.- Mikor kerül sor a viszont- látogatásra?- Októberben Pásztoréi há­rom szaktanár, valamint az iskolavezetés egy tagja utazik Rochefortba, onnan pedig 1999 áprilisában viszontláto- gatásra érkezik az iskola igazgatója, igazgatóhelyet­tese, s több érintett szaktanár. Érkezésük előtt természe­tesen megfelelően előkészít­jük a feltételeket, szakem­bereink megvitatják az in­formatikához kötődő kérdése­iket. Annak idején a posta húsz számítógépet adott az infor­matikai képzés megvalósítá­sához. Ezt kívánjuk újabb kettővel kiegészíteni pályá­zati pénzből. Ezredváltás küszöbén-Hány tanulót érint, milyen változásokat hoz a tantestület­ben a program?-Egy fél osztályt indítunk az országban lévő öt két tannyelvű iskolák tanulóiból. Bárczi László franciául tanítja majd a gazdasági és jogi is­mereteket. A tanári kar új kol­légákkal és helybeli külső óraadókkal bővül. Számítunk volt diákja­inkra, akik a közgazdasági egyetemen és a külkereske­delmi főiskolán tanulnak, s visszajönnének Pásztora. Rendkívül fontosnak tar­tom annak hangsúlyozását, hogy az új tantárgyak beveze­tése és elsajátítása révén az érintett diákok nemcsak egye­temi felvételijüket egyenge­tik, hanem egyúttal nagyon is keresett gyakorlati szakmá­hoz jutnak, közreműködé­sükkel pedig hozzájárulunk a hazánkban tevékenykedő kül­földi francia vegyes vállala­tok szakemberigényeinek tel­jesítéséhez a közelgő ezred­váltás küszöbén. V. K. Ki marad a végén? - Játékostoborzó Rózsa György új szellemi vetélkedőjébe Egyszer őket is lássa a nagyvilág Nem is hinné az ember, mennyien szeretnének képernyőre ke­rülni, hogy legalább egyszer őket is lássa a nagyvilág. A külön­böző televíziós vetélkedőket nézve sokunkban megfordul a gondolat, hát, ezt én is tudom, nekem is ott lenne a helyem. Valahogy így lehettek mind­azok, akik szerda este megtöl­tötték a balassagyarmati okta­tási és művelődési központ ebédlőjét, ahol Rózsa György új szellemi vetélkedőjébe válogat­tak játékosokat. Ügyesnek kell lenni Még országosan ismert arcok is fölbukkantak a próbajáték helyszínén. Gyócsy Géza a te­levízió Mindent vagy semmit vetélkedőjének egyik győztese gyorsan végzett a kiosztott tesztlappal.- Ismerem a játékot, mert a német tv-adón szoktam nézni, igaz, ott talán találóbb a cím, Mindenki mindenki ellen. De lehetne a játék címe akár az, hogy Ki nevet a végén? - mondja mosolyogva a Füles népszerű újságírója.- Nem kell félni - nyugtatja a tesztlapok kitöltésével bir­kózó jelentkezőket Bariczki Erika közönségszervező. — A műsor lényege nem kizárólag a széles körű ismeret, hanem a tudás mellett az ügyes és nem kis mértékben szerencsésen megválasztott taktika is, ami nagyon fontos lehet az ellenfe­lek kiejtésére. Ez a játék feb­ruár elejétől indult és április közepére fejeződik be a tíz adás. Fordulónként kilenc játé­kos mérkőzik meg egymással. A győztes százezer, a második, harmadik helyezett tíz-tíz ezer forintot kap. A kilenc adás győztesei a tizedik adásban ját­szanak egymással, és ott a győztes már kétszázezret, a má­sodik harmadik helyezettek hu­szonötezret kapnak bruttóban.- Ebből bizony adózni kell - veszi át a szót Lovasi András tévés munkatárs. - Ügyesnek, taktikusnak kell lenni. Négy másodperc van a gondolko­zásra. A versenyzőnek arra is figyelni kell, hogy mit tud a másik. Gyorsan kell tudni vála­szolni, de nézni kell azt is, ki­nek javasoljuk, hogy a kérdése­ket Rózsa György föltegye, s hogy a gyenge ellenfeleket előbb kiejtessük. A játékosjelöltek a részletek után érdeklődnek, hogy mi van akkor, ha valaki megfelel. Fontos a megjelenés is- Az első adásra sokan jelent­keztek, akik itt megfelelnek, március elejére már meghívót kaphatnak a tv-felvételre - ma­gyarázza Bariczki Erika - Mi a tesztkérdések értékelése és a személyes beszélgetések alap­ján javaslatot teszünk Rózsa Györgynek arra, hogy kik le- enek a behívandó játékosok, dönt. Még a játék vitás kér­déseiben is. Természetesen fon­tos a játékos műveltségi szintje mellett a megjelenés is. Külön­böző szempontok alapján kell összerakni a kilenc adást. Fi­gyelni kell arra is, milyen a nők és a férfiak aránya, s hogy kü­lönböző helyekről legyenek. Ide, Balassagyarmatra Antal Istvánná, az ipari szakközépis­kola szakoktatója hívott minket játékosokat toborozni. Ők egy­szer nyertesei voltak Rózsa György TIP HOP vetélkedőjé­nek. Most is sok iparis diák van itt a jelentkezők között. Ez így is van, mert az egyik asztalnál az iskola diákjai bir­kóznak a kérdésekkel.- Néha nehéz válaszolni arra, hogy ki festette valame­lyik képet, ki a rendezője egy- egy darabnak - mondja a csinos Rózsa Ildikó az asztaltársak, Moritórisz Roland és Szent- györgyi Szabolcs helyeslő bó- logatásától kísérve.-Én már a Szerencsekerék­ben is voltam néző - meséli Rubják János szerelő és a mai napig várom, hogy egyszer engem is behívnak játszani a tévébe. Remélem, most ebbe a játékba bekerülhetek. Radó Aurél Vácról érkezett felesége és nővére kíséretében.- A férjem mindent tud a po­litikáról - büszkélkedik a fele­ség. - Nagy sikere volt Juszt László politikai vetélkedőjében, és játszott már a Mindent vagy semmit-ben.- Ebben a játékban is szeret­nék részt venni - helyesel a 69 éves férj. Szeghalmi Gyula nyugalma­zott határőrtiszt is ebben bízik, ő is szerepelt már a Mindent vagy semmit adásában. Áprilisban képernyőn- Itt most főleg balassagyarma­tiak vannak, de március 10-én, kedden 17 órakor a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pontba várjuk az újabb nógrádi jelentkezőket - mondja Ba­riczki Erika. - Rózsa Gyuri azt mondta nekünk, hogy a próba­tesztek miatt ne kelljen az em­bereknek Budapestre jönni. A nógrádi jelentkezők háromna­pos forgatáson vesznek részt - akár a szurkolóikkal együtt - és a három nap alatt felvett tíz részlet április közepétől kerül képernyőre. Szabó Endre Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- nási tünetek. Ezerforintos vá- sz. A mai rejtvény helyes meg­fejtése: Kérem siessen, a kicsi- sárlási utalványt nyert: Bulejsza fejtését március 12-ig kell be- nél már jelentkeznek az elvo- János Rétság, Búzavirág u. 28. küldeni lapunk címére. Templomaink története Szabó István emléke - KATAR Nógrád megyében az egyik legrégebben megkezdett anya­könyv Kazáron, a plébánián található, 1695-től őrzi adatait. Kis- és Nagy Bellái Bellay János szorgalmas keze munkája nyomán még a korabeli pénzügyi adatok is precíz pontosság­gal maradtak az utókor számára. A plébános fiatalon, alig 25 esztendős korában került Ka­zárra, s 1701-ig működött a megye több területén is, az anyakönyvi bejegyzések sze­rint Kisterenye, Homoktere- nye, Mátranovák, Salgótarján és ezek vonzáskörzete is mind hozzá tartoztak. Kazár neve már 1406-ban olvasható egy oklevélen, 1550-ben I. Ferdinánd király Berényi Andrásnak adomá­nyozta, később Mocsáry György, majd a Gosztonyi és a Hunyady családok használták, de a földbirtokos a XVIII. szá­zadban is a Berényi család volt, tőlük vásárolta meg a Jankovics família. A Szent Ilona tiszteletére felszentelt templomnak nyil­ván voltak már papjai Bellay plébános úr előtt, hisz műkö­déséről az 1674-es Canonica Visitatio szerint a templom külsőleg és belsőleg rendben találtatott, áldozatkész hívei közül a férfiak főoltárt állíttat­tak ide, az asszonyok pedig 30 forintot adtak össze, amiből a Mária-oltár elkészülhetett. Tehát a XVII. század végén a kazári vallási állapotok kielé­gítő képet nyújtottak. Nógrád várából 1685-ben vonult ki a török, megkezdőd­tek a pusztítást követő újjáéle­dések, birtokrendezések. 1688-ban az e vidéken tartott egyházlátogatás szerint „...Fü- lek-Püspöki, Szonos-Újfalu, Saigo-Tarjan, Kis-Terenne: Templum et parochia totaliter desolata...”, azaz kietlen, puszta helyek maradtak a tö­rökök után, Kazáron is csak az üres templom maradt, a falu is teljesen leégett, Ordódi főes­peres siralmas állapotokat re­gisztrált. Bellay János hozatta aztán rendbe a templomot és fából új plébániaházat építte­tett. A leírások szerint 1729- ben Viktor János plébánosi működésének kezdetén leány­egyházként a kazári anyaegy­házhoz tartozott Vizslás, Mát- raszele, Homokterenye és Mátranovák. Viktor plébános úr a hívek és Berényi földesúr pénzadományaiból új temp­lomot építtetett, ám ennek fa­lai hamar repedezni kezdtek, így többszöri javítást, átépítést igényelt. Szuhányi József lett Kazár plébánosa 1781-től 1794-ig. Nevéhez fűződik a mai tágas plébániaépület és a templom mai épületének vég­leges felépítése. Tornya 1895- ből való; a templom falai a szentélyben és a hajó keleti oldalán feltehetőleg egy ősrégi, 1398-as templom falmaradvá­nyait rejtik. Ponyi Artur kano­nok jelenleg Zagyva- pálfalván működik. Ezt megelőzően volt ő is kazári plébános 1953-tól 1982-ig. Az ő felkérésére készültek a kazári templom fres­kói. Szilágyi János budapesti művész fes­tette őket, de a litkei, mátranováki, ságújfa- lui, karancslapujtői templomok freskóit is a mester készítette, va­lamennyit az ötvenes évek végén, a hatvana­sok elején. A templom alatt áll a terméskő alapokon nyugvó tu­rulmadár. Bobály Attila alko­tása az 1919-es mártíroknak állít emléket. Kazár plébánosa 1985-1994 között Baffi István volt, őt követte Dóka Tamás, aki szorgalmazta a Szabó Ist- ván-mellszobor felállítását. Az MTA tagja, a klasszika-fi­lológia tudora, Homérosz for­dítója, 1857-1892 között volt kazári plébános, Molnár Péter mészkőszobra, s a templom főbejáratánál függő emlék­tábla emlékeztet rá. D. F.

Next

/
Thumbnails
Contents