Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28-29 / 74. szám
SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. március 28., szombat Még két napig látogatható Budapesten az Utazás ’98 kiállítás Díszvendég Eszak-Magyarország Az idei Utazás ’98 kiállításon Budapesten díszvendégként szerepel Görögország és Eszak- Magyarország. Nógrád megye Hevessel és Borsoddal karöltve tárta értékeit a látogatók elé. A szakmai nap csúcsa az érdekes gondolatokat felvonultató sajtókonferencia volt. A kiállítás vasárnap zárja kapuit. Nógrád megyéből Buják és Szirák önálló standon is bemutatkozott, de ott volt Angyal János, aki a magyar magasugrás jelenlegi sztárjával, Szabó Zsuzsával népszerűsítette az idei szeptember 7-ei salgótarjáni ugrógálát. Jakab István, Heves megye közgyűlésének elnöke: — Ez az a három megye, amely a hat megyét érintő regionális együttműködésen belül minden kockázat nélkül képes együttműködni. Erre kellene építeni a további lehetőségeket is. Nemcsak hogy patronálom, de kezdeményezném is, hogy a Felvidék együttműködése erősödjön, nem kizárólag az idegenforgalom, hanem más tekintetben is. Patkós István, Buják polgármestere: - Községünkben az utóbbi tíz-húsz évben igen csak átalakult az emberek életformája. Önmagában a Bujáki Vasárnapként ismert rendezvényünk nem elég ahhoz, hogy kellő csáberőt jelentsen, de ahhoz elég, hogy a környékben, a régióban fenntartsuk hírnevünket. Feltétlenül kell csinálnunk ilyen rendezvényeket, még ha az utóbbi időben korlátozni kellett is a fellépő hagyományőrző együttesek számát. Budapest közelsége olyan adottság, amit ki kell használnunk. A falusi turizmusban mi talán későn ébredtünk. Az épületek nem teszik lehetővé a vendégfogadást, a külföldiek befogadásához pedig elengedhetetlen a nyelvismeret. S ez hiányzik. Nyitottá vált a közelünkben lévő honvédüdülő, s bízom benne, hogy igazi vonzerővé válik. Dr. Dobrovóczky István, Pásztó polgármestere: - Idegenforgalmi termékkínálatban Nógrád két dologban is hiányt szenved. Nincs borturizmusunk és gyógytermál-turizmusunk. E téren Pásztó rendelkezik kiaknázatlan kincsekkel. Ráfordítás nélkül nincs siker, nincs eredmény. A szőlőtermesztés, Pásztó évszázados hagyománya, ha csak a Muzslára, vagy a hasznosi várpincére gondolok. Sajnos, a rendszerváltás azzal járt, hogy minden téren a nulláról kell építkeznünk. Például a szövetkezés segíthetne, hogy Muzsla ismét éljen, de le kell fejteni róla a kolhozokra jellemző beidegződést. Én már nemcsak bízom benne, hogy így lesz, hanem hiszek is. Gyárfás Ildikó, Borsod- Abaúj -Zemplén megye közgyűlésének elnöke: - Hosszú távon is el tudom képzelni az északi régió együttműködését, s nemcsak az idegenforgalom hanem a területfejlesztés terén is. Sok szempontból azonosak a gondjaink, azonosak az értékeink is. Bővelkedünk szépségben, látnivalóban. Ez egyébként EU-követelmény is, ami újabb forrásokat nyitott meg a fejlesztéshez, a szerkezet-átalakításhoz. Meggyőződésem, hogy összefogásban rejlik az erő. Mivel közel vagyunk Szlovákiához, Lengyelországhoz, a „régi” keleti turistákat kellene jobban megcéloznunk, de ugyanakkor modernizálással, kapacitásbővítéssel készülnünk kell a nyugatiak fogadására is. Kicsit szerencsések vagyunk, hiszen Borsodban Aggtelek, Nógrádban Hollókő a világ- örökség részét képezi, amelyek erősíthetik egymást. Dőreség lenne azt hinni, hogy a turista hetekig egy-egy látványosság mellett „leragad”. Nekünk arra kell felkészülni, hogy komplex programokat kínálva utaztassuk végig a régión az idelátogatót. Mátis András, Szirák polgármestere: - Úgy éreztük, hogy Bujákkal közösen itt a helyünk, meg kell mutatnunk magunkat, értékeinket a világnak. Szirák tudatosan készül idegen- forgalmi szerepkörére, ennek szellemében állt össze egész évi rendezvénynaptárunk. Nálunk a falusi turizmus már jelen van, mintaházaink pedig további követőket gerjeszthetnek. Kicsit sajnálom, hogy a Mól Rt. eladta a kastélyt, de bízom benne, hogy az új tulajdonossal - aki szintén itt van - is együtt tudunk gondolkodni. Pócs Ervin, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője:-A turizmus gazdasági jelentősége az utóbbi években meredeken ível felfelé. Össze sem vethető az iparral, vagy a mezőgazdasággal. Azt is mondhatjuk: ez • a világgazdaság leggyorsabb expresszvo- nata! Azt azonban nem szabad várni, hogy a támogatások átirányításával az ágazat „keresztbe feküdjön” a nemzet- gazdaságon. A hazai idegen- forgalom két tanulságot szült: fejlesztenünk kell a nemzeti propagandát, s vele együtt az eladható turisztikai termékeket. Ehhez azonban elengedhetetlen a minisztérium és a régiók közötti középső szintű irányítás kiépítése, szakmai alapon. Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke:- Megyénk kedvezőtlen iparszerkezettel próbált elrajlolni a rendszerváltás után. Ezért is fontos, hogy a szerkezet-átalakítás során minél nagyobb hangsúlyt kapjon az idegenforgalom. Értékeink a lábunk előtt hevernek: gyönyörű a tájunk, a növény- és állatvilágunk páratlan, 6 országos védettségű terület van a megyében, s kiváló adottságokkal rendelkezünk a hobbiturizmus szerelmeseinek, legyen az turista, vadász, horgász vagy lovas. Idény jellegű, de nem elhanyagolható a téli sport sem. Nógrád - Budapest közelségét kihasználva - a konferencia-turizmus fellegvára is lehet. Mindez azonban csak fokozott állami szerepvállalás mellett fejlődhet arra a szintre, amit az EU elvár. Káli Sándor, Miskolc alpolgármestere: - Öreganyám mondta mindig: mi sem megyünk sehová, hozzánk se jöjjön senki! Kicsit változott a világ, jönnek hozzánk, s felfedezik, hogy a főváros határain túl is van élet. Hollandia egy kezemen megszámlálható nagy értékét kiválóan eladja, mi az összeszámolhatatlan kincsünket is csak nagy nehezen. Néhány kuriózumot is kiemelnék: hamarosan 3-szoros területtel nyitják meg a tapolcai barlang- fürdőt, egyre népszerűbb Lillafüreden a téli jégmászás, de kínál látnivalót a diósgyőri vár is. Az acélipari válság miatt ugyan van gondunk, de állíthatom, nem járunk térdig rozsdában! Habis László, Eger alpolgármestere: — Elkezdtük megvalósítani az „Eger. a minőség városa!” elnevezésű programot. Az az alapgondolat, hogy olyan idegenforgalom nincs, amiben a város lakossága rosszul érzi magát. A fejlesztéseknek az érdekek harmonizálásával kell párosulniuk. Egyik fontos lépésünk volt, hogy Intercity járatot indítottunk Budapest és Eger között, közösen a MÁV-val. Borturizmusunk, a gyógyfürdőnk vonzerejével s fitness-tu- rizmussal is párosulhat. Célunk, hogy az újévi koncerttől, a december végi borszentelésig folyamatosan biztosítsunk programokat látogatóinknak. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere: - Az elmúlt 150 év arról szólt, hogy az ipar miként gyúrta maga alá a természetet. Meggyőződésem, hogy a következő időszaknak arról kell szólnia, hogy az ipar meghatározó szerepe mellett lehet-e a várost tranzit szerepkörében, kereskedelmi térség-központi szerepkörében úgy megerősíteni, hogy egy harmadik lábra állva kihasználja a turizmusban rejlő lehetőségeket. Alapoznunk lehet a Hild-érmes város- központra, amely mellett gyakran elmegyünk, aztán a bányamúzeumra, amelyet tízezren látogatnak évente. Építeni lehet a lovasturizmusra, ha egy elfogult természetvédelmi felfogásból nem tesszük lehetetlenné az őslegelők bevonását e célra. A Tarjáni Tavasz a dixieland-fesztivállal, a Palócország kiállítással fontos rendezvény. Évtizedes hagyományú az ugrógála, még nagyobb múltja van a raliinak. Az augusztus 20-ai Vidám Vásár is igen népszerű, s határon túlról is vonz látogatókat. Mi nem versenyezni szeretnénk Eger, Gyöngyös, Tokaj lehetőségeivel, hanem kapcsolódni hozzájuk! T. Németh László A bujákiak önálló standján - népviseletben fotó: r. t. Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke Szabó Zsuzsanna magasugróval a tarjáni gáláról vált szót Liszkay Zsuzsanna a hollókői Udvarház Bt. képviseletében Képviselői beszámoló a salgótarjáni „acélgyári” körzetben - Esti parti a Kohászban Táncterembe vitték a hallgatókat A fórum résztvevői és előadói a Kohászban (Folytatás az 1. oldalról) számú választókörzetének jelene, s jövője. A megyeszékhely elmúlt négy évének stratégiai lépéseit a közelmúlt bányabezárásai előidézte újragondolás időszakához hasonlította. A tetemes adósságállományt nem volt könnyű lefaragni, de mindemellett úgy fejlesztett a város, hogy ezzel nem terhelte meg saját jövőjét. A polgármester részletesen elemezte a város szociális helyzetét. Tényekkel, számadatokkal világított rá, hogy jelenleg - amit egyébként sem ő, sem más nem tart elfogadható helyzetnek - Salgótaijánban az ön- kormányzat a legnagyobb munkáltató. A közismert LARES Közalapítványon, segélyezési formákon, közhasznú munkákon, bizonyos körben a gyermekek ingyenes étkeztetésén, a házigondozáson, s egyéb csatornákon keresztül a város önkormányzatának ötezer állampolgárral van napi kapcsolata. Ez a szociális gondoskodás évente 360 millió forintban mérhető. Természetesen Salgótarján közgyűlése arra törekszik, hogy a vállalkozási övezet felfejlesztésével, újabb ipartelepítésekkel, szerkezetátalakításokkal, beruházásokkal a munkahelyteremtés révén juttassa biztos megélhetéshez a városlakókat. A már említett gázprogram kapcsán Puszta Béla megemlítette, hogy az előző választási ciklusban elmulasztották a könnyebb megvalósítás lehetőségét, ennek ellenére a jelenlegi vezetés mindent megtesz azért, hogy az évezred végén Salgótarján peremkerületeiben se legyen kuriózum a gázfűtés. Ezt rögtön alá is támasztotta azzal, hogy az OTP-vel tárgyalásokat kezdeményezett a beruházásban résztvevő családok érdekében, a hivatalosnál lényegesen kedvezőbb részletfizetési feltételek biztosításáért. A polgár- mester - ismerve a körzet másik jelentős problémáját - szólt a tömegközlekedésről is, azokról az óriási költségvonzatokról, amelyek csupán a jelenlegi helyzet, szolgáltatás fenntartásához elegendőek. Salgótarján országgyűlési képviselője, Boldvai László egykor az Acélgyári úton nevelkedett, s kötődése természetesen abban is megnyilvánult, hogy amikor bejutott a parlamentbe, mindent elkövetett azért, hogy a patinás acélárugyár rt. talpon maradjon. De nem csak az egykori, közismert „SKÜ”-ért tett, hanem az öblösüveggyárért, a város hozzáforduló lakóiért, s a megyeszékhely-környéki településekért is. Beszámolójában Boldvai László kiemelt fontosságot tulajdonított a Salgótarjánt és Nógrád megyét érintő, tulajdonképpen „kivételező” parlamenti döntéseknek, a kórházi fejlesztési lehetőségeknek, s különösen a legutóbbi sikernek, a vállalkozási övezet kimondásának, amely egy teljesen új fejlődési pályára állíthatja a térséget. A beszámolókat követő fórum két, legtöbbet emlegetett témája a gázprogram és a helyi járati közlekedés volt. A hangsúlyos felvetések mellett többször is megszólíttatott a vízmű a magas fogyasztási díj, valamint a gyakran paradicsomiéhez hasonlatos „víz” miatt, továbbá a Salgó Vagyon Kft. jelenlévő képviselőjének is akadt dolga a lakbérrel fizetett ingatlanok körüli problémák jelzése kapcsán. Ismét szó esett a volt SBTC-klubnál lévő, igen veszélyes zónában felfestett zebráról, amelynek a mentesítése - a városházától független bürokratikus hozzáállás miatt - feltehetőleg csak a 21-es út elkerülő szakaszának (a Salgó utat és a Füleki utat egyaránt érintő csomópont) megépítése után válik valóra. A beszélő a hallgatóság együttérzését fejezte ki a tömegközlekedés fejlesztésének tetemes anyagi vonzatai miatt, viszont több, ésszerűsítő javaslattal is élt a járatkövetések és vonalmódosítások tekintetében, melyeknek a Nógrád Volán felé történő továbbítására ígéretet tett. Puszta Béla külön-külön válaszolt minden felszólaló kérdésére, észrevételére. A visszavisszatérő lakásproblémák kapcsán elmondta, hogy a város 1847 önkormányzati lakását 60 millió forintos tartozás terheli, ami erősen megköti az önkormányzat kezét a lakásépítésben, a nagyobb ráfordításokban.-Aki önmagáért nem vállal felelősséget, azért mi sem tudunk — mondta, s aláhúzta, hogy azokat viszont segítik, akik eleget tesznek kötelességüknek. Jelenleg 300 felmondott lakásbérleti viszonyt jegyeznek, s ennek egyharmada (a bírósági ítéletet követően) végrehajtási szakaszban van. - 60 millió forintot kellene kifizetnie egy pártnak, ha igazán segíteni akarna, ugyanis nem az egyszeri, kampány fogás a megoldás - tért vissza a polgármester egy nemrég port felverő, meghiúsult kilakoltatásra. A jelenlévők között több olyan is volt, aki szintén fontosnak tartotta a felelősségben a „saját részt” is. Az egyik Táncsics úti lakos pedig úgy fogalmazott, hogy üdvözlik az ilyen és a hasonló fórumokat, mert korábban ennek híján voltak, s problémáik elmondható- sága valószínűsíti azoknak a minél nagyobb arányban való megoldhatóságát isi Azt már este nyolckor, kifelé menet mondta valaki, hogy van épp' elég gondja Puszta Bélának, de, ha így folytatja, meghallgatva és megértve a lakosságot, biztos újra ő lesz Salgótarján polgármestere. B. M.
