Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

1998. március 26., csütörtök Mozaik 7. oldal „Fergetegben álló ficska*'-hjmnk mymyttorirovaton A kijelentő mód is lehet udvarias Miért kérnék, ha kérhetek? Szavaink árulkodnak ró­lunk. Vallanak múltunkról, jelenünkről, jellemünkről. Például mivel magyaráz­ható az a nyelvi formula, ha a vasútállomás jegypénztáránál így szólunk: Kérnék egy je­gyet. Pedig pénzem is van, a jegypénztáros is jelen van. Vagy: mondanék neked, kérdezném, hogy ... halljuk a riportertől és másoktól. De tovább is sorolhatnám a feles­legesen használt feltételes módú igéket. Lehet, hogy túlságosan ud- variaskodni szeretnénk a fel­tételes móddal? Nyelvünk ezt kijelentő módban is lehetővé teszi. Tóth Norbertné Minden nyelvnek, így a ma­gyarnak is, értékes kifejezőesz­közei a képek, amelyek ér­zelmi, hangulati többletet hor­doznak, erőteljesebbé, színe­sebbé teszik beszédünket, írá­sunkat. Az, hogy „nem zörög a ha- raszt, ha nem fújja a szél” több, sőt tartalmasabb, mint, ha csak annyit mondanánk: bizonyára van rá ok. A képes kifejezések gazda­gítják a nyelvet. De csak akkor, ha ismerjük őket, csínján bá­nunk velük és nem változtatgat­Hová kerül a pont és a korona? Képtelen képek juk őket önkényesen. Ilyenből ered az a gyakori vétség, a kép­zavar, a kifejezések kevere­dése, amely nem csak pon­S ;yola, de humorforrás is lehet, me egy példa: „Elérkezett az is, hogy le kellett nyelnünk a keserű levest”- olvastam egy cikkben, amely kudarcokat so­rolt föl. Azt, hogy végül jatt a fekete leves, vagy le kellett nyelnünk a keserű pirulát már inkább el­hiszem. Pontatlanságot követhetünk el a ponttal is. Például: „... Tevé­kenységére azzal tette fel a pon­tot, hogy ...” A pontot lehet fel­tenni, de csak az i-re (legalábbis a szólásban) és lehet pontot tenni valaminek a végére. Az előbbi azt jelenti: kiteljesít, bete­tőz, az utóbbi meg azt: véget vet, befejez. De mint tudjuk, nemcsak a pontot lehet feltenni, hanem a koronát is. Csakhogy nem úgy, mint ahogy egy kézilabdacsa­patról szóló méltatásban hallot­tam: „A koronát azzal tetőzték, hogy ...”. Nyilván azt akarták mondani: „A sikert most azzal tetőzték be (vagy koronázták meg), hogy ...” De a koroná­nak általában nincs teteje, mint ahogyan az efféle szóvirágok­nak sincsen. Mindezekből lát­ható, hogy mi mindenre képes vagy: mennyire képtelen lehet egy kifejezés. T. N.-né Ismét eltelt egy hónap, s mint várható volt, ezúttal sem tör­tént döntő áttörés: az egyre csak szaporodó rádióadókban nyelvi szempontból sok a kifo­gásolnivaló. Csekély vigasz, hogy a (be)telefonáló játéko­sok is hétről hétre vadabb dol­gokkal jelentkeznek. A követ­kező sorokban szerepel majd Arkhimédész, a spártai had­vezér, egy forgó fej és a fa, mint környezetbarát anyag.-Ha csak egy földi tárgyat mutathatna meg az UFO-nak, mi lenne az? Mit mutatna meg?- A családomat. *-Hogy hívták a spártai ha­dak vezérét a thermopülai szó­Hogy volt?! („Pótkötet”) rosért vívott küzdelemben? (1. játékos:) -Spartacus. (2. játékos:) - Arkhimédész. (1. játékos): -Akhilleusz. *-Tudnunk kell ugyanis, hogy a fa az energiahordozók közül a legjobb - hiszen kör­nyezetbarát anyag. *-Folyamatosan érkeznek a kérdések és ezeket majd próbá­lom a beszélgetés fonalába beleilleszteni. *-Már csak nyolc nap van hátra A kisvárosi Lady Mac­beth bemutatójáig, amit a Ma­dách Színház kamarájában mu­tatnak be. *- Holnap délután élőben közvetítjük az Arany Zsiráf-dí­jat­*- Nemsokára megtudhatjuk, hogy Phil Collins csemetéje mit is tervezget, miben forgatja a fejét... *- Velencében tegnap meg­nyílt a Picasso 1917-1924 kö­zötti munkásságából rendezett kiállítás. s.j.f. ­Cukorbeteg lábbeli és többfunkciós focicsapat Mi történik a szoborral? Azt írja az egyik napilaptár­sunk, hogy „Ujraöntik Szabó Lőrinc ellopott bronz­szobrát”. Nemes cselekedet pótolni halhatatlan poétánk emlékművét, ám az idézett cím mást takar. Arról van szó, hogy a van­dál módon meglovasított bronzot hozzáértő kezek pó­tolják majd, tehát új szobor, eredeti formájában hirdeti a költő nagyságát. Ami pedig a fenti idézet olvasatát illeti, az ellopott anyagot azóta már va­lóban újraönthették, de erősen kétes, hogy nem azzá vált, amit eredetileg formázott. Si­mán, a többi ellopott színes­fémmel együtt összeolvasztot­ták. Több reklám hirdeti már he­tek óta, hogy „ortopéd és dia­betes cipők” méretre, orvosi vényre is rendelhető itt és itt, ekkor és ekkor. Nos, az köztu­dott, hogy az ortopéd betegek gyógyítását, mozgását már ős­idők óta elősegítik a megfelelő módon, szakember által készí­tett lábbelik. Sőt, a lapos láb­boltozat sima lúdtalpbetét vi­selésével is könnyebbé teszi a járást. De a „diabetes” latinul cukorbetegséget jelent. Ha a megrendelés és a kedvezmé­nyes kiszolgálás a cukorbete­gekre is vonatkozik, akkor úgy helyes a szöveg, hogy „diabe­tes megbetegedésben szenve­dők, vagy egyszerűbben: cu­korbetegek részére.” (deák) Magasabb életszínvonalat, esélyegyenlőséget, közbiztonságot... Választások előtti „ki mit vár?” Ahogy közeledik a májusi választás, az újabb négyéves kor­mányzási ciklus, úgy szaporodnak a pártok részéről is a felhívá­sok, az „elkerülhetetlen” ígéretek. Bár az idei (eddigi) kampány csendesebbnek, sőt fásultabbnak tűnik a korábbi kettőnél, a vá­lasztópolgárok így is naprakészek véleményükkel. Nógrádi mini közvélemény-kutatásunkban arra kértünk választ, hogy ki mit vár - a pártoktól függetlenül - az országgyűlési képviselő-vá­lasztásoktól. Berecz Ferencné (háztartásbeli), Patak- Nem értünk egyet az árakkal. A fizetések egyre inkább nem képesek lefedni a legszüksége­sebb kiadásokat sem. Nagyon magas a rezsi, a közüzemi díjak folyamatosan emelkednek. A férjemnek több, mint ötvenéve­sen kellett újra tanulnia ahhoz, hogy megmaradhasson a mun­kahelyén. Ő folyamatos mű­szakban dolgozik a gyarmati kábelgyárban. A velünk élő gyermekeink közül a fiam na­gyon nehezen tud elhelyez­kedni, a lányom pedig keveset keres a munkahelyén. Ebben a maszek világban nagyon nehéz megélni. Jó lenne, ha a válasz­tások után a politikusok és az ország vezetői nagyobb beleé- lési, átérzési képességgel ren­delkeznének a lakosság széles tömegeinek jövedelmi viszo­nyai iránt. Berki Renáta (pék-cukrász), Hugyag- Mint a roma kisebbség tagja azt szeretném, ha csökkenne, de még inkább megszűnne az a különbség, ami a magyarok és a romák között tapasztal­ható például a sok-sok hivata­los ügy intézése során. Attól tartok, hogy a tapasztalt drá­gaságnak egyik párt sem tudja útját állni. Azt is szeretném, ha jobban megfizetnék a szakmánkat. Én most várok kisbabát, s a férjem hat ke­mény napot dolgozik a héten a megélhetésünkért. Egyelőre a szüléinknél élünk, de szeret­nénk önállóan és természete­sen biztonságban élni. Dr. Deli Zoltán (háziorvos), Magyarnándor - Szívből kívánom, hogy a vá­lasztások után valóban tapasz­talni lehessen a szociális biz­tonságot, mert megfigyelhető, hogy akik korábban rossz helyzetben voltak, azok még jobban lecsúsztak. A gazda­sági olló két szárának egyre inkább össze kellene csukód­nia. Szükségszerű, hogy kia­lakuljon egy masszív, széles középosztály, mert e nélkül nem létezik fejlődés, ezt min­denki láthatja a nyugati álla­mok példájából. Szeretném, ha több pénz jutna az egész­ségügyre, amely szintén kulcskérdése az előrelépés­nek, szó szerint létfontosságú. De ne feledkezzünk meg a közbiztonság helyzetéről sem, amin szintén van mit javítani. Chikán Gábor (rokkant nyugdíjas), lliny -Jó lenne, ha végleg búcsút lehetne inteni a szegénység­nek. Azt hiszem, hogy a leg­több embert az anyagi jellegű problémák nyomasztják. Az­tán itt van a nap mint nap rém­ségekkel teli helyzetkép, ami az eddiginél sokkal jobb köz- biztonság megteremtését sür­geti. A mezőgazdaságban is azok tudnak élni a támogatás­sal, akiknek már amúgy is van valamijük. Egy lóval, vagy egy tehénkével nem sokat le­het kezdeni. Bővíteni kellene a támogatottak körét, hogy a szegényebbek is több lehető­séghez juthassanak. Nagy Sándor (vállalkozó), Etes - Nem csak az én kívánsá­gom, hogy hagyják végre élni a kisvállalkozókat. Sajnos elég sok negatív tapasztalatom van ezen a téren. Mindenképp’ csökkenteni kellene a kister­melők és kisvállalkozók ter­heit. Fejleszteni, vállalkozni csakis a megfelelő lehetősé­gek és vállalkozásbarát sza­bályzók birtokában lehet. Meg lehet figyelni, hogy a nagyok még nagyobbat akarnak, a nagy cégek még nagyobb bi­rodalom megteremtésére töre­kednek. Az esélyegyenlőség híján képtelenség versenyezni. Összességében nem számítok rosszabbra, s remélem, hogy ez így is lesz. Most már va­lami fejlődési szakasznak kel­lene megindulnia. B. M. Pataktisztítás, házigondozás Közmunka Nemti - Az önkormányzat is beindította a közmunkaprog­ramot: június 30-ig kilenc em­bert foglalkoztatnak. A hat férfi jelenleg a patak medrének tisz­títását végzi, a három nő pedig házigondozás keretében a rá­szorulók számára viszi naponta az ebédet, de elvégzik a takarí­tást, bevásárlást is. Drogellenes délután a Saigonnal és a Frivollal ..Hanyagold, ne adagold!” A pásztói program - amelyet a BIT-Nodisz szervez - március 26-án, csütörtökön 12.45 óra­kor kezdődik a Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskolában. Juhász Gábor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés drogbizottságának elnöke tart rendhagyó osztályfőnöki órát, majd 14 órakor fórum kezdődik a drogról. „Álljunk meg egy szóra: drogstop” címmel 16.30 órakor utcai akció lesz a Plus élelmiszer-áruház parkolójá­ban. 18 órakor a művelődési központban a Saigon és a Fri­vol együttes lép fel. A kisebbség helyzetének javítása a pártok programjában Könyöradomány helyett munka Oláh Sándor, a Magyarországi Kisebbségi és Szociális Hát­rányban Lévők Esélyegyenlőségéért Egyesület ügyvivője „Egyedül nem megy” című vitafórumra invitálta a pártok ve­zetőit, képviselőit, képviselőjelöltjeit azzal a céllal, hogy mond­ják el, mit akarnak tenni a cigányság helyzetének javításáért. Javaslatára az előbbiek 10-10 percben foglalhatták össze mondandójukat. A rendezvényt Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban tartották. Sarló Béla, a város alpolgár­mestere a következőket mondta: - A cigányságnak nem könyöradományra van szük­sége. A többség munkával akar biztonságos keresetet. A rend­szerváltást követő munkanélkü­liség legjobban e réteget érin­tette. A foglalkoztatás bővíté­sének különböző feltételei van­nak, amelyeket máról holnapra nem lehet megteremteni. Ezek közé tartozik a képzés, az át­képzés, a közmunka. A foglal­koztatási gondok megoldásáig nagy szükség van szociálpoliti­kai támogatásra a legrászorul- tabbaknál, a gyerekeknél. Kö­zölte, hogy az alapítvány mel­lett az önkormányzat 60 milliót áldoz a lakások rendbetételére. 2,5 milliót kaptak a rászorulók a városban energiatámogatás címén. Az önkormányzat a leg- rászorultabbakat évi 24 ezer fo­rint lakásfenntartási támogatás­sal is segíti. Szociális bérlakások Tamássy István, az SZDSZ or­szággyűlési képviselője, mint építészmérnök, a lakáskérdés megoldására vonatkozó elkép­zeléseit adta közre. Az országban a lakosság 10 százalékának nincs megfelelő lakása, a lakáscsere-forgalom pedig nagyon alacsony. Megol­dásként a munkahelyek számá­nak növelését, a kereseti lehe­tőségeket említette, hosszabb távon. A másik lehetőség, a la­káseladás nem jelent megol­dást. Salgótarjánban egynegye­dét fizetik annak egy lakásért, mint az ország más részeiben. Ez feszültséget okoz. A privati­záció során az önkormányzatok tulajdonában lévő otthonok 93-94 százaléka magántulaj­donba került. A világ gazdag országainak tapasztalatai alapján hozta szóba a szociális bérlakások építését. A kormány jelenleg meglehetősen nagy összeget fordít a bankkamat-támoga­tásra. Biztatásként elmondta, hogy a következő években va­lószínű 4-5 milliárdot fordít­hatnak szociális lakásépítésre, illetve vásárlásra. A rászorulók pályázat útján juthatnak hozzá az összeghez. Mindenki egyenlő Szabó Lászlóné, a Munkáspárt országgyűlési képviselőjelöltje szerint 1989 után megingott a szociális rendszer hazánkban, a lakosság 90 százaléka lehetet­len helyzetbe került, több száz­ezren elvesztették munkájukat. Különösen súlyosan érintette ez a kisebbséget. A piaci viszo­nyok váltak uralkodóvá, a mai vadkapitalizmusban az embe­rek nem számítanak. A korábbi rendszerben a cigányság beta­gozódott a társadalomba. Szá­mukra munkahelyet kell terem­teni. Nem rosszabb a munka- vállalói tulajdonságuk, mint a társadalom többi rétegéé. A Munkáspárt számára minden ember egyenlő, együtt kíván­nak dolgozni a cigánysággal, nem kormányozni akarnak, ha­nem a parlamentbe bejutni, hogy legyen képviselete a munkásoknak. Betz József, a kisgazdapárt megyei elnöke és képviselője­löltje elmondta, hogy a spontán privatizáció során a dolgozó feje fölül eladták a gyárakat, a kárpótlás következtében felvá­sárolták a földeket, kialakult egy nagyon szegény és egy gazdag réteg a társadalomban. A rendszerváltás sokaknál azo­nos a köpönyegváltással. Betz József sérelmezte az ország- gyűlési képviselők visszahívási lehetőségének hiányát. A kis­gazdapárt részlegesen vissza kívánja állítani a halálbüntetést, hogy megszűnjön a jelenlegi fé­lelem, rend és fegyelem legyen az országban. A családok tá­mogatása helyett olyan Bokros­csomagot kaptak az emberek, hogy belerokkantak. Azokat, akik 10 milliárdokat lopnak, jól élnek, nem vonják őket felelős­ségre, aki 2 ezer forintot lop, azt pedig bezárják. A város ve­zetői nem törekedtek a sík­üveggyár megmentésére, a munkahelyek megtartására. Válaszfal... Szabó Péter, a Fidesz polgári párt salgótarjáni kampányfő­nöke, bevezetőjében a gazda­gok és szegények között létre­hozott válaszfalról beszélt, majd többféle megközelítésben hiányolta a cigányság közötti egységet. Hangsúlyozta: -Se­gítséget csak annak lehet adni, aki tesz is valamit saját boldo­gulásáért. A városi gázhálózat kiépítéséhez szükséges munka­erő-toborzás során az etnikum soraiból csupán két fő jelentke­zett. Nyíregyházáról jöttek ide emberek a feladatot elvégezni. A Fidesz olyan szerződést köt a választókkal, amelynek minden egyes pontját számon lehet kérni. Elmondta, hogy az „ál­lambácsitól” nem lehet segítsé­get várni, a kisebbségnek is sa­ját magán kell segíteni. Plantek Lászlóné, a Munkás- tanácsok helyi szervezetének vezetője, az MDF képviseleté­ben elmondta, hogy az összes gyárak a bankok kezében van­nak, a Világbank diktálja a kormánynak a feltételeket. Dr. Palkonyai Gábor, a Fi- desz-Magyar Polgári Párt kép­viselőjelöltje felszólalásában a tanuláshoz való egyenlőség megteremtését szorgalmazta. Közölte, hogy ha a Fidesz kor­mányra kerül, az első diplo­máig tandíjmentességet bizto­sít. Venesz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents