Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-25 / 71. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN b r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép A beruházás folytatódik - A megyei kórház nem jut a leépülés sorsára „A rekonstrukció létünk biztosítéka” A kétmilliárd forintos rekonstrukció Pásztó életében a legnagyobb beruházás, ami egyaránt fontos a betegeknek, az egészségügyi dolgozóknak és magának a városnak. A salgótarjáni megyei kórház óriási lehetőség letéteményesévé vált, mert a címzett támogatással kiegyenlítettebb ellátó rendszer kiépítését valósíthatja meg. Összeállításunkban a két intézmény igazgatója kapott szót a 2 milliárd 52 milliós, illetve a 3 milliárd 689 milliós kórházi beruházások kapcsán.- A kórház-rekonstrukció röviden válaszolva: létünk biztosítéka - mondta dr. Eles János, a Pásztói Városi Kórház igazgató főorvosa. - A betegek számára azt jelenti, hogy megmarad a kórházuk, hogy a lakóhelyükhöz közel megkaphatják a leggyakoribb megbetegedések gyógyításának, a sürgős esetek gyors kórházi ellátásának lehetőségét. Biztosított lesz számukra a korszerű betegelhelyezés, és a szakszerű diagnosztika, gyógyítás. Korszerű szakmai munka A városban élő 300 egészség- ügyi szakembernek munkalehetőséget biztosít, azt, hogy szak- képesítésüknek megfelelően jó munkahelyi feltételek mellett korszerű szakmai munkát végezhetnek. A város számára megteremti a korszerű egészségügyi ellátás, a kórházra települt infrastruktúra (közlekedés, ipar, kereskedelem) továbbfejlődésének lehetőségét, a történelmi hagyomány folytatását. A kétmilliárd forintos rekonstrukció a városban a legnagyobb beruházás. Maga az építkezés is munkalehetőséget jelent a város lakosai számára. A százéves kórházépület, az elöregedett gép-műszer park fenntartását, fejlesztését a város saját erőből nem tudja megoldani. Ezek álz égető próblémák csak a címzett állami támogatásból valósíthatók meg. A pályázatunkban szereplő új kórházépület és az orvostechnológia felújítása teremtheti meg a lehetőségét, hogy - a megyei egészségügyi elképzelésekhez igazodva - a következő évtizedek igényeinek megfelelő szervezetben, korszerű, kulturált betegellátást biztosíthassunk kisvárosunk és vonzáskörzete lakosai számára. Külső szakértők segítségével szeretnénk megvalósítani egy szervezetileg új, korszerű szakmai színvonalon dolgozó, gazdaságosan üzemeltethető kisvárosi kór- házmodellt. A salgótarjáni Madzsar József kórház-rendelőintézet tevékenységéről, gazdálkodásáról az elmúlt évben ellentmondásos, esetenként pánikot keltő híradások jelentek meg a korábban felhalmozódott adósságállomány miatt - kezdte válaszát dr. Szabó Márta, a megyei kórház igazgatója. -Az adósság kialakulása több tényezőre vezethető visz- sza, így a finanszírozási rendszer ellentmondásaira, az egészségügyben tapasztalható árrobbanásra, az inflációs hatásokra. Ezt tetézte az, hogy egyes területeken olyan mértékű gyógyítókapacitást kellett fenntartani, amelyre tényleges igény nem mutatkozott a megyében. A korábbi intézményi menedzsmentet súlyos felelősség terheli, hogy nem hozták meg az adósságállomány kialakulását meg- gátló intézkedéseket. Minőségi javulás- Az 1997. júniusi megbízásomat követően elsődleges feladatomat az intézmény pénzügyi-gazdasági stabilizálása képezte. Ez egyrészt kemény, összehangolt és határozott vezetői intézkedéseket jelentett, másrészt az intézményi dolgozók - a vezetőség, az orvosi kar, az ápolószemélyzet, a gazdasági és műszaki területen dolgozók - összefogását, közös munkáját igényelte és igényli. Napjainkra - a gazdálkodás szigorítása, a beszerzések észszerű keretek közé szorítása és a létszám-racionalizálás következtében - megindult az adósságállomány fokozatos csökkenése úgy, hogy az intézkedések a betegellátás színvonalát nem érintették. A kórház -e gyógyító szakma teljesítménye alapján - havi rendszerességgel pénzellátásban részesül az OEP-től, amely mind a betegek ellátását, mind a dolgozók bérét fedezi. Természetesen ezekről az eredményekről nem számolhatnánk be, ha környezetünk nem támogatná az új vezetés erőfeszítéseit. Ebben a körben az OEP, a tulajdonos megyei, valamint a megyei jogú város önkormányzatainak támogatását kell kiemelnem. Az eddigi események tehát azt bizonyítják, hogy a megtett lépések helyesek, de a helyzet teljes rendezéséig még hosszú, nehéz út vezet. Legfontosabb célként és ugyanakkor kitörési pontként a szakmai működés, a betegellátás színvonala minőségének emelése mutatkozik, amely növekvő vonzerőt jelenthet Nóg- rád megye és a vonzáskörzet betegei számára. Címzett támogatásból már 1997-ben új és modem műszerek érkeztek a megyei kórházba, amelyek az orvosoknak a legkorszerűbb kezelési módszerek alkalmazását biztosítják. Az Országgyűlés döntése alapján 3,7 milliárd forint címzett támogatás felhasználásával már ebben az évben folytatódhat a megyei kórház rekonstrukciója. Óriási lehetőség letéteményesei lettünk, hiszen ezzel a forrással egy, a szükségletekhez igazodó, és a jelenleginél kiegyenlítettebb kórházi ellátó rendszer kiépítését valósíthatjuk meg. A struktúra átalakítása mellett a műszerpark jelentős fejlesztése következtében a jelenleginél jóval magasabb színvonalon láthatjuk el betegeinket is. Terveink szerint a betegszobák is komfortosításra kerülnek, mindenütt lesz önálló zuhanyozó és mellékhelyiség. Célunk tehát egy olyan kórház megteremtése, amely mind a betegellátás színvonalát, mind komfortkörülményeit, a dolgozók munkafeltételeit tekintve megfelel a XXI. század igényeinek, és alapját képezi a tartósan gazdaságos működésnek is.- Saját tevékenységét korrekt módon mondta el az újság olvasóinak Juhász Gábor és Boldvai László képviselő azzal kapcsolatban, hogyan került ötmilliárd forint Nógrád megyébe - kezdte Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, felelevenítve: a megyei kórház rekonstrukciója (felújítása és fejlesztése) több szakaszban zajlott-zajlik. Az 1993-ban kezdődött második ütem ez év végén fejeződik be, az 1,4 milliárd forintos beruházáshoz 200 milliót kell(ett) biztosítania a tulajdonos önkormányzatnak. Az előző közgyűlés ezért dilemma elé került, a kérdés az volt, folytatódik-e a rekonstrukció, vagy a kórház a leépülés sorsára jut. A jelenlegi testületre hárult a feladat, hogy a tennivalókat és a pénzügyi lehetőségeket összhangba hozza. A rekonstrukció folytatása - tekintettel a megyei önkormányzat anyagi helyzetére - csak saját erő biztosítása nélkül volt elképzelhető. A közgyűlés 20 millió forintot fordított a rekonstrukció harmadik ütemének orvosszakmai programjaira és műszaki terveire, elkészíttette a pályázat beadásához szükséges engedélyezési terveket. Ez jó befektetés volt, bár a pénzt nem volt könnyű előteremteni. Szót kell még ejteni a sikerben részes Művek Kft., a Multimed Kft., a megyei tervezővállalatok és nem utolsósorban a kórház tevékenységéről is. •- Mit jelent a városnak, hogy nem csak megmarad, de fejlődik is a kórház? Dr. Dobro- voczky István, Pásztó polgár- mestere kérdésünkre azt válaszolta: kétségkívül a legtöbbet. Mind a mentő (megmentő akciókat) tekintve, mind a végeredményt nyugtázva. A polgármester kifejtette:- Úgy is mondhatnám, a város lakóinak és szervezeteinek kétszeri (1995-ös és 1996-os) nagyszabású demonstrációja meghozta gyümölcsét. A város mellőzhetetlen igényét kárpótolta a megkésett döntés. De a kérdést megfordítva is fel lehet tenni: veszített-e azáltal a város és negyvenezres régiója, hogy az 1994-ben elindult rekonstrukció megkezdett finanszírozását az illetékes állami szervek felfüggesztették? Bizonyára az elmaradt „hasznot”, a létesítmény hozadékát veszítette el a térség lakossága és az intézmény dolgozói kollektívája. Az elmúlt három évben az értékteremtés helyett a kórház bezárása, majd leépítése ellen kellett hadakozni. Ez utóbbi elképzelés az aktív kórházat egy pasz- szív ápolási intézetté alakította volna mondván, hogy e térség aktív gyógyításra szoruló betegeit a megye másik két intézménye is el tudja látni. Tehát örülünk a kórház megmaradásának, remélve, hogy ezek már nem pártpolitikai, hanem az egészségügyi tárca korrektül megváltoztatott szakmai nézeteiből adódtak, így a négy alapszakma (belgyógyászat, sebészet, szülészet és nőgyógyászat, gyermekgyógyászat) a hagyományos működési formától eltérő, egymástól elkülönült osztályszervezet nélkül működhet. Ha ennek ho- zadéka egy modell értékű, továbbra is aktív ellátást jelentő közkórház lesz, úgy az elszenvedett időveszteség minden érdekelt számára kárpótlást jelenthet. Kiút a zsákutcából- Bíztak-e abban, hogy a város újra megkapja a címzett támogatást? - kérdeztük Reviczki Lászlót, Pásztó alpolgármesterét. - Ha néhányan nem reménykedünk, és nem keressük a kiutat a korábbi zsákutcából, akkor ma nem beszélhetnénk a megvalósítás előtt álló új rekonstrukcióról. Persze ezt ma már utólag könnyebb tényként elkönyvelni. Azonban arról nem feledkezhetünk meg, hogy nem is olyan rég még minden energiánkat a régi rekonstrukció megmentésére fordítottuk. De ahogy egyre csökkentek esélyeink (az okok már régóta ismertek), úgy erősödött bennünk a tudat, hogy meddő kísérletek helyett tenni kell valamit. Abban, hogy merre is van a kiút, nagy segítséget nyújtott a Multimed Kft., amely már korábban - egy önkormányzati felkérés alapján - kidolgozta struktúraátalakítási javaslatát az úgynevezett kisvárosi kór- házmodell létrehozására. Ezt a szakmai elmozdulást nem csak a képviselő-testület többsége, hanem a népjóléti miniszter is támogatta. Az ön- kormányzatnak írt akkori levelében dr Kökény ‘Mihály úgy fogalmaz: „-Megállapítható, hogy az önkormányzat elmozdult eddigi merev álláspontjáról, és működését beilleszti a megyei lakosság egészségügyi ellátásának keretébe."-Tehát az első csatát megnyertük, de a következő sem volt könnyű. Hiszen ahhoz, hogy az új címzett támogatást beadhassuk, le kellett mondani a régiről. Szerencsére akkor már nem csak néhányunk, de képviselő társaink többsége számára világossá vált, hogy az új rekonstrukciót mindkét szakminisztérium, a Belügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium is támogatja, viszont a felfüggesztett címzett támogatás folytatásának sem jogi, sem szakmai realitása nincs. Végül az áldozatos és következetes munka meghozta gyümölcsét, hiszen 1998. február 17-én a parlament támogatásáról biztosította a pásztói kórházat, ráadásul a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel. Csak tizede az önerő- Mit jelent a városnak, hogy a korábbi 160 milliós önrész helyett csak 16,2 millió forintos önerőt kell biztosítani?- A város már régóta jelentős (mintegy 140 milliós) hiányt görgetett maga előtt, melynek kezelése nem kis feladatot jelentett a korábbi és a jelenlegi képviselő-testületnek. Az előző címzett támogatás elindításánál a városnak 160 millió forintos önerőt kellett (volna) vállalnia, aminek előteremtése csődhelyzetet is okozhatott volna. A mostani döntés előtt a szakminisztériumok figyelembe vették a térség hátrányos gazdasági, társadalmi helyzetét, így a városnak csak azt a 16,2 millió forint önrészt kellett vállalnia, amit a címzett támogatás elnyeréséhez szükséges tervdokumentációk kifizetései tettek szükségessé. Dudellai Ildikó * W ® 8 11 M pémm * - im ... * MiP >:r. « fi Ve T * la lit#: *». ír s .».• | Vajon milyen lesz 3 év múlva a tarjáni kórház? fotó: gy t PÁSZTÓ 1998. március 25., szerda Űj lehetőségek a falusi turizmus fejlesztésében Természetközelben Az 1930-as évek hagyományaira építve az évtized elejétől Nógrád megye nyugati felén, a Börzsöny környékén is újraindult a falusi vendégfogadás. Reneszánszát éli a vidéket, a természetet újra felfedező idegenforgalom, a zöldturizmus a falun- tanyán, nem ritkán gazdálkodó családoknál üdülés. A szállodák drága kényelme, személytelensége helyett egyre többen választják a szerényebb költségű falusi lakásokat, gazdaudvarokat, vele a csendet, a nyugalmat, a természet közelségét, ahol a városi emberek „családtagként” tölthetnek el néhány napot, vagy hetet. A vendégek nem ritkán együtt étkeznek a vendégfogadó családdal, igény szerint, bekapcsolódhatnak a ház körüli munkába, gyümölcsszüretbe, az állatok gondozásába, közvetlenül ismerve meg a vidéki emberek hétköznapjait, szokásait. A falusi szálláshelyeket, ellátást, az itt megtermelt élelmiszereket és a különféle szolgáltatásokat igénybe vevő vendégkör elősegítheti a még mindig számottevő munka- nélküliség csökkentését, a családok kiegészítő jövedelemhez juttatását, a helyi természeti és kulturális értékek megőrzését, közkinccsé tételét, a lakosság helyben maradását. Visszatérő vendégek Bánkon, Szendehelyen, Berkenyén és Diósjenőn ma már számos család fogad rendszeresen -igen gyakran visszatérő- Vendégeket. A Szép környezetű, kertes családi házakban mindenütt jól felszerelt konyha, fürdőszoba, WC áll az ideérkezők rendelkezésére. A családok többsége 6-8, szükség esetén pótágyakkal 10-12 főt tud elszállásolni. A tágas, füves kertekben lehetőség van sátor felállítására, szabadtéri sütésre-főzésre, pingpongozásra, játékra. Pályázat kétmillióra A Duna-Ipoly Nemzeti Park közelmúltban történt felavatása jelentősen felértékelheti a Börzsönyt, a Dunakanyart, az Ipoly völgyét, sőt a Pilist is magába foglaló térséget, megsokszorozhatja az érdeklődést szűkebb pátriánk iránt bel- és külföldön egyaránt. Egy, a közelmúltban meghirdetett közös agrár és ipari minisztériumi pályázat komoly összegű, 2 millió forintig terjedő vissza nem térítendő támogatással segíti a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú településeken az agroturizmus, a falusi vendégfogadás fejlesztését, a szálláshely és környezetének kialakítását, bővítését, korszerűsítését. Fórum szakemberekkel Az április 30-ig a megyei földművelésügyi hivatalokhoz benyújtandó pályázatoknak sokféle követelményeknek kell megfelelni. A Falusi Vendégfogadók Szövetsége az elkövetkező napokban az ország hat helyén szervez a pályázatok elkészítését segítő fórumokat. A március 27-én, pénteken 15 órakor Rétságon, a városházán megrendezendő tanácskozás vendége Benedek Fülöp földművelésügyi államtitkár, aki más szakemberekkel együtt válaszol a pályázattal kapcsolatos kérdésekre. A rendezvényt a térség ország- gyűlési képviselője, Urbán Árpád nyitja meg. Sinka Sándor Falusi Vendégfogadók Szövetsége Börzsöny térségi menedzser A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. .Büszke vagyok Szécsényre, szülővárosomra' Lányok a csúcson! Lévén komolyzene-kedvelő, gyakran hallgatom a Bartók rádió műsorait. Nagy örömömre szolgált, mikor egy vasárnapi műsorban véletlenül meghallottam, hogy szülővárosom, Szécsény csapata is bekerült egy komolyzenei vetélkedőbe, nevezetesen a .Játsszunk operát!” című országos verseny döntőjébe. Alig hittem a fülemnek, és teljesen felvillanyozódtam a drukktól. Végigizgultam a több mint másfél órás műsort és nagyon büszke vagyok a lányokra, hogy ilyen dicsőséget szereztek Szécsénynek, a történelmi hagyományokban oly gazdag városnak. Mint megtudtam, először Balassagyarmaton egy megyei, majd Püspökladányban egy területi verseny győztesei lettek, így jutottak be az országos döntőbe, ami bizony nem kis teljesítmény. S még nagyobb, hogy országos szinten sem adták alább az első helynél! A „helyzetjátéknál” nagyon tetszett a szécsényi kislány talpraesettsége, amely nagy felkészültségről árulkodott, mert a váratlanul rázúdított kérdésektől sem jött zavarba és nem adta a csapat pontszámait. így igen szoros küzdelem után Szécsény vitte el a pálmát. A lányok a Hungaroton Hanglemezgyár személyre szóló kislemezsorozatát nyerték és Varga Tibor szécsényi polgármester úr a műsorban százezer forintot ajánlott fel a szécsényi zeneiskolának. Megtudtam és megemlíteném, hogy a csapat tagjai a zeneiskolai tanulmányok mellett a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium tanulói, nevezetesen: Mizsák Georgina, Bobály Vanda, Bobály Dominika, Nagy Ágnes, Végh Zsófia, Halmos Tünde és Juhász Enikő. Köszönet a tanárnőnek, Lé- várdi Beátának, aki átadta tanítványainak ezt a nagy tudást, zenei műveltséget, szemléletet s akinek sikerült megismertetni a lányokkal a siker ízét. Varga Ferencné