Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN b r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép A beruházás folytatódik - A megyei kórház nem jut a leépülés sorsára „A rekonstrukció létünk biztosítéka” A kétmilliárd forintos rekonstrukció Pásztó életében a legna­gyobb beruházás, ami egyaránt fontos a betegeknek, az egész­ségügyi dolgozóknak és magának a városnak. A salgótarjáni megyei kórház óriási lehetőség letéteményesévé vált, mert a címzett támogatással kiegyenlítettebb ellátó rendszer kiépíté­sét valósíthatja meg. Összeállításunkban a két intézmény igaz­gatója kapott szót a 2 milliárd 52 milliós, illetve a 3 milliárd 689 milliós kórházi beruházások kapcsán.- A kórház-rekonstrukció rövi­den válaszolva: létünk biztosí­téka - mondta dr. Eles János, a Pásztói Városi Kórház igazgató főorvosa. - A betegek számára azt jelenti, hogy megmarad a kórházuk, hogy a lakóhelyük­höz közel megkaphatják a leg­gyakoribb megbetegedések gyógyításának, a sürgős esetek gyors kórházi ellátásának lehe­tőségét. Biztosított lesz szá­mukra a korszerű betegelhelye­zés, és a szakszerű diagnosz­tika, gyógyítás. Korszerű szakmai munka A városban élő 300 egészség- ügyi szakembernek munkalehe­tőséget biztosít, azt, hogy szak- képesítésüknek megfelelően jó munkahelyi feltételek mellett korszerű szakmai munkát vé­gezhetnek. A város számára megteremti a korszerű egész­ségügyi ellátás, a kórházra tele­pült infrastruktúra (közlekedés, ipar, kereskedelem) továbbfej­lődésének lehetőségét, a törté­nelmi hagyomány folytatását. A kétmilliárd forintos rekonst­rukció a városban a legnagyobb beruházás. Maga az építkezés is munkalehetőséget jelent a vá­ros lakosai számára. A százéves kórházépület, az elöregedett gép-műszer park fenntartását, fejlesztését a város saját erőből nem tudja megol­dani. Ezek álz égető próblémák csak a címzett állami támoga­tásból valósíthatók meg. A pá­lyázatunkban szereplő új kór­házépület és az orvostechnoló­gia felújítása teremtheti meg a lehetőségét, hogy - a megyei egészségügyi elképzelésekhez igazodva - a következő évtize­dek igényeinek megfelelő szer­vezetben, korszerű, kulturált betegellátást biztosíthassunk kisvárosunk és vonzáskörzete lakosai számára. Külső szakér­tők segítségével szeretnénk megvalósítani egy szervezeti­leg új, korszerű szakmai szín­vonalon dolgozó, gazdaságosan üzemeltethető kisvárosi kór- házmodellt. A salgótarjáni Madzsar Jó­zsef kórház-rendelőintézet te­vékenységéről, gazdálkodásá­ról az elmúlt évben ellentmon­dásos, esetenként pánikot keltő híradások jelentek meg a ko­rábban felhalmozódott adósságállomány miatt - kezdte válaszát dr. Szabó Márta, a megyei kórház igazga­tója. -Az adósság kialakulása több tényezőre vezethető visz- sza, így a finanszírozási rend­szer ellentmondásaira, az egészségügyben tapasztalható árrobbanásra, az inflációs hatá­sokra. Ezt tetézte az, hogy egyes területeken olyan mértékű gyógyítókapacitást kellett fenn­tartani, amelyre tényleges igény nem mutatkozott a megyében. A korábbi intézményi menedzs­mentet súlyos felelősség terheli, hogy nem hozták meg az adós­ságállomány kialakulását meg- gátló intézkedéseket. Minőségi javulás- Az 1997. júniusi megbízáso­mat követően elsődleges fel­adatomat az intézmény pénz­ügyi-gazdasági stabilizálása képezte. Ez egyrészt kemény, összehangolt és határozott ve­zetői intézkedéseket jelentett, másrészt az intézményi dolgo­zók - a vezetőség, az orvosi kar, az ápolószemélyzet, a gaz­dasági és műszaki területen dolgozók - összefogását, közös munkáját igényelte és igényli. Napjainkra - a gazdálkodás szigorítása, a beszerzések ész­szerű keretek közé szorítása és a létszám-racionalizálás követ­keztében - megindult az adós­ságállomány fokozatos csökke­nése úgy, hogy az intézkedések a betegellátás színvonalát nem érintették. A kórház -e gyó­gyító szakma teljesítménye alapján - havi rendszerességgel pénzellátásban részesül az OEP-től, amely mind a betegek ellátását, mind a dolgozók bérét fedezi. Természetesen ezekről az eredményekről nem számol­hatnánk be, ha környezetünk nem támogatná az új vezetés erőfeszítéseit. Ebben a körben az OEP, a tulajdonos megyei, valamint a megyei jogú város önkormányzatainak támogatá­sát kell kiemelnem. Az eddigi események tehát azt bizonyít­ják, hogy a megtett lépések he­lyesek, de a helyzet teljes ren­dezéséig még hosszú, nehéz út vezet. Legfontosabb célként és ugyanakkor kitörési pontként a szakmai működés, a betegellá­tás színvonala minőségének emelése mutatkozik, amely nö­vekvő vonzerőt jelenthet Nóg- rád megye és a vonzáskörzet betegei számára. Címzett támogatásból már 1997-ben új és modem műsze­rek érkeztek a megyei kór­házba, amelyek az orvosoknak a legkorszerűbb kezelési mód­szerek alkalmazását biztosítják. Az Országgyűlés döntése alapján 3,7 milliárd forint cím­zett támogatás felhasználásával már ebben az évben folytatód­hat a megyei kórház rekonst­rukciója. Óriási lehetőség leté­teményesei lettünk, hiszen ez­zel a forrással egy, a szükségle­tekhez igazodó, és a jelenlegi­nél kiegyenlítettebb kórházi el­látó rendszer kiépítését valósít­hatjuk meg. A struktúra átalakítása mel­lett a műszerpark jelentős fej­lesztése következtében a jelen­leginél jóval magasabb színvo­nalon láthatjuk el betegeinket is. Terveink szerint a betegszo­bák is komfortosításra kerül­nek, mindenütt lesz önálló zu­hanyozó és mellékhelyiség. Cé­lunk tehát egy olyan kórház megteremtése, amely mind a betegellátás színvonalát, mind komfortkörülményeit, a dolgo­zók munkafeltételeit tekintve megfelel a XXI. század igénye­inek, és alapját képezi a tartó­san gazdaságos működésnek is.- Saját tevékenységét kor­rekt módon mondta el az újság olvasóinak Juhász Gábor és Boldvai László képviselő azzal kapcsolatban, hogyan került ötmilliárd forint Nógrád me­gyébe - kezdte Smitnya Sán­dor, a megyei közgyűlés el­nöke, felelevenítve: a megyei kórház rekonstrukciója (felújí­tása és fejlesztése) több sza­kaszban zajlott-zajlik. Az 1993-ban kezdődött má­sodik ütem ez év végén fejező­dik be, az 1,4 milliárd forintos beruházáshoz 200 milliót kell(ett) biztosítania a tulajdo­nos önkormányzatnak. Az előző közgyűlés ezért dilemma elé került, a kérdés az volt, foly­tatódik-e a rekonstrukció, vagy a kórház a leépülés sorsára jut. A jelenlegi testületre hárult a feladat, hogy a tennivalókat és a pénzügyi lehetőségeket össz­hangba hozza. A rekonstrukció folytatása - tekintettel a megyei önkormányzat anyagi helyze­tére - csak saját erő biztosítása nélkül volt elképzelhető. A közgyűlés 20 millió forintot fordított a rekonstrukció har­madik ütemének orvosszakmai programjaira és műszaki terve­ire, elkészíttette a pályázat bea­dásához szükséges engedélye­zési terveket. Ez jó befektetés volt, bár a pénzt nem volt könnyű előteremteni. Szót kell még ejteni a sikerben részes Művek Kft., a Multimed Kft., a megyei tervezővállalatok és nem utolsósorban a kórház te­vékenységéről is. •- Mit jelent a városnak, hogy nem csak megmarad, de fejlő­dik is a kórház? Dr. Dobro- voczky István, Pásztó polgár- mestere kérdésünkre azt vála­szolta: kétségkívül a legtöbbet. Mind a mentő (megmentő ak­ciókat) tekintve, mind a vég­eredményt nyugtázva. A pol­gármester kifejtette:- Úgy is mondhatnám, a vá­ros lakóinak és szervezeteinek kétszeri (1995-ös és 1996-os) nagyszabású demonstrációja meghozta gyümölcsét. A város mellőzhetetlen igényét kárpó­tolta a megkésett döntés. De a kérdést megfordítva is fel lehet tenni: veszített-e azáltal a város és negyvenezres régiója, hogy az 1994-ben elindult rekonst­rukció megkezdett finanszíro­zását az illetékes állami szervek felfüggesztették? Bizonyára az elmaradt „hasznot”, a létesít­mény hozadékát veszítette el a térség lakossága és az intéz­mény dolgozói kollektívája. Az elmúlt három évben az értékte­remtés helyett a kórház bezá­rása, majd leépítése ellen kellett hadakozni. Ez utóbbi elképze­lés az aktív kórházat egy pasz- szív ápolási intézetté alakította volna mondván, hogy e térség aktív gyógyításra szoruló bete­geit a megye másik két intéz­ménye is el tudja látni. Tehát örülünk a kórház megmaradásának, remélve, hogy ezek már nem pártpoliti­kai, hanem az egészségügyi tárca korrektül megváltoztatott szakmai nézeteiből adódtak, így a négy alapszakma (bel­gyógyászat, sebészet, szülészet és nőgyógyászat, gyermekgyó­gyászat) a hagyományos mű­ködési formától eltérő, egymás­tól elkülönült osztályszervezet nélkül működhet. Ha ennek ho- zadéka egy modell értékű, to­vábbra is aktív ellátást jelentő közkórház lesz, úgy az elszen­vedett időveszteség minden ér­dekelt számára kárpótlást je­lenthet. Kiút a zsákutcából- Bíztak-e abban, hogy a város újra megkapja a címzett támo­gatást? - kérdeztük Reviczki Lászlót, Pásztó alpolgármeste­rét. - Ha néhányan nem re­ménykedünk, és nem keressük a kiutat a korábbi zsákutcából, akkor ma nem beszélhetnénk a megvalósítás előtt álló új re­konstrukcióról. Persze ezt ma már utólag könnyebb tényként elkönyvelni. Azonban arról nem feledkezhetünk meg, hogy nem is olyan rég még minden energiánkat a régi rekonstruk­ció megmentésére fordítottuk. De ahogy egyre csökkentek esélyeink (az okok már régóta ismertek), úgy erősödött ben­nünk a tudat, hogy meddő kí­sérletek helyett tenni kell vala­mit. Abban, hogy merre is van a kiút, nagy segítséget nyújtott a Multimed Kft., amely már ko­rábban - egy önkormányzati felkérés alapján - kidolgozta struktúraátalakítási javaslatát az úgynevezett kisvárosi kór- házmodell létrehozására. Ezt a szakmai elmozdulást nem csak a képviselő-testület többsége, hanem a népjóléti miniszter is támogatta. Az ön- kormányzatnak írt akkori leve­lében dr Kökény ‘Mihály úgy fogalmaz: „-Megállapítható, hogy az önkormányzat elmoz­dult eddigi merev álláspontjá­ról, és működését beilleszti a megyei lakosság egészségügyi ellátásának keretébe."-Tehát az első csatát meg­nyertük, de a következő sem volt könnyű. Hiszen ahhoz, hogy az új címzett támogatást beadhassuk, le kellett mondani a régiről. Szerencsére akkor már nem csak néhányunk, de képviselő társaink többsége számára világossá vált, hogy az új rekonstrukciót mindkét szakminisztérium, a Belügymi­nisztérium és a Népjóléti Mi­nisztérium is támogatja, viszont a felfüggesztett címzett támo­gatás folytatásának sem jogi, sem szakmai realitása nincs. Végül az áldozatos és követke­zetes munka meghozta gyü­mölcsét, hiszen 1998. február 17-én a parlament támogatásá­ról biztosította a pásztói kórhá­zat, ráadásul a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel. Csak tizede az önerő- Mit jelent a városnak, hogy a korábbi 160 milliós önrész he­lyett csak 16,2 millió forintos önerőt kell biztosítani?- A város már régóta jelentős (mintegy 140 milliós) hiányt görgetett maga előtt, melynek kezelése nem kis feladatot je­lentett a korábbi és a jelenlegi képviselő-testületnek. Az előző címzett támogatás elindításánál a városnak 160 millió forintos önerőt kellett (volna) vállalnia, aminek előteremtése csődhely­zetet is okozhatott volna. A mostani döntés előtt a szakminisztériumok figye­lembe vették a térség hátrányos gazdasági, társadalmi helyzetét, így a városnak csak azt a 16,2 millió forint önrészt kellett vál­lalnia, amit a címzett támogatás elnyeréséhez szükséges tervdo­kumentációk kifizetései tettek szükségessé. Dudellai Ildikó * W ® 8 11 M pémm * - im ... * MiP >:r. « fi Ve T * la lit#: *». ír s .».• | Vajon milyen lesz 3 év múlva a tarjáni kórház? fotó: gy t PÁSZTÓ 1998. március 25., szerda Űj lehetőségek a falusi turizmus fejlesztésében Természetközelben Az 1930-as évek hagyomá­nyaira építve az évtized ele­jétől Nógrád megye nyugati felén, a Börzsöny környékén is újraindult a falusi ven­dégfogadás. Reneszánszát éli a vidéket, a természetet újra felfedező idegenforga­lom, a zöldturizmus a falun- tanyán, nem ritkán gazdál­kodó családoknál üdülés. A szállodák drága ké­nyelme, személytelensége he­lyett egyre többen választják a szerényebb költségű falusi lakásokat, gazdaudvarokat, vele a csendet, a nyugalmat, a természet közelségét, ahol a városi emberek „családtag­ként” tölthetnek el néhány napot, vagy hetet. A vendé­gek nem ritkán együtt étkez­nek a vendégfogadó család­dal, igény szerint, bekapcso­lódhatnak a ház körüli mun­kába, gyümölcsszüretbe, az állatok gondozásába, közvet­lenül ismerve meg a vidéki emberek hétköznapjait, szo­kásait. A falusi szálláshelyeket, el­látást, az itt megtermelt élel­miszereket és a különféle szolgáltatásokat igénybe vevő vendégkör elősegítheti a még mindig számottevő munka- nélküliség csökkentését, a családok kiegészítő jövede­lemhez juttatását, a helyi ter­mészeti és kulturális értékek megőrzését, közkinccsé téte­lét, a lakosság helyben mara­dását. Visszatérő vendégek Bánkon, Szendehelyen, Ber­kenyén és Diósjenőn ma már számos család fogad rendsze­resen -igen gyakran vissza­térő- Vendégeket. A Szép környezetű, kertes családi há­zakban mindenütt jól felsze­relt konyha, fürdőszoba, WC áll az ideérkezők rendelkezé­sére. A családok többsége 6-8, szükség esetén pótágyakkal 10-12 főt tud elszállásolni. A tágas, füves kertekben lehető­ség van sátor felállítására, szabadtéri sütésre-főzésre, pingpongozásra, játékra. Pályázat kétmillióra A Duna-Ipoly Nemzeti Park közelmúltban történt felava­tása jelentősen felértékelheti a Börzsönyt, a Dunakanyart, az Ipoly völgyét, sőt a Pilist is magába foglaló térséget, megsokszorozhatja az érdek­lődést szűkebb pátriánk iránt bel- és külföldön egyaránt. Egy, a közelmúltban meg­hirdetett közös agrár és ipari minisztériumi pályázat ko­moly összegű, 2 millió forin­tig terjedő vissza nem térí­tendő támogatással segíti a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú telepü­léseken az agroturizmus, a fa­lusi vendégfogadás fejleszté­sét, a szálláshely és környeze­tének kialakítását, bővítését, korszerűsítését. Fórum szakemberekkel Az április 30-ig a megyei földművelésügyi hivatalok­hoz benyújtandó pályázatok­nak sokféle követelmények­nek kell megfelelni. A Falusi Vendégfogadók Szövetsége az elkövetkező napokban az ország hat helyén szervez a pályázatok elkészítését segítő fórumokat. A március 27-én, pénteken 15 órakor Rétságon, a város­házán megrendezendő ta­nácskozás vendége Benedek Fülöp földművelésügyi állam­titkár, aki más szakemberek­kel együtt válaszol a pályázat­tal kapcsolatos kérdésekre. A rendezvényt a térség ország- gyűlési képviselője, Urbán Árpád nyitja meg. Sinka Sándor Falusi Vendégfogadók Szövetsége Börzsöny térségi menedzser A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. .Büszke vagyok Szécsényre, szülővárosomra' Lányok a csúcson! Lévén komolyzene-kedvelő, gyakran hallgatom a Bartók rádió műsorait. Nagy örö­mömre szolgált, mikor egy vasárnapi műsorban vélet­lenül meghallottam, hogy szülővárosom, Szécsény csapata is bekerült egy ko­molyzenei vetélkedőbe, ne­vezetesen a .Játsszunk ope­rát!” című országos verseny döntőjébe. Alig hittem a fülemnek, és teljesen felvillanyozódtam a drukktól. Végigizgultam a több mint másfél órás műsort és nagyon büszke vagyok a lányokra, hogy ilyen dicsősé­get szereztek Szécsénynek, a történelmi hagyományokban oly gazdag városnak. Mint megtudtam, először Balassagyarmaton egy me­gyei, majd Püspökladányban egy területi verseny győztesei lettek, így jutottak be az or­szágos döntőbe, ami bizony nem kis teljesítmény. S még nagyobb, hogy országos szin­ten sem adták alább az első helynél! A „helyzetjátéknál” na­gyon tetszett a szécsényi kis­lány talpraesettsége, amely nagy felkészültségről árulko­dott, mert a váratlanul rázúdí­tott kérdésektől sem jött za­varba és nem adta a csapat pontszámait. így igen szoros küzdelem után Szécsény vitte el a pálmát. A lányok a Hungaroton Hanglemezgyár személyre szóló kislemezsorozatát nyer­ték és Varga Tibor szécsényi polgármester úr a műsorban százezer forintot ajánlott fel a szécsényi zeneiskolának. Megtudtam és megemlíte­ném, hogy a csapat tagjai a ze­neiskolai tanulmányok mellett a szécsényi Körösi Csorna Sán­dor Gimnázium tanulói, neve­zetesen: Mizsák Georgina, Bobály Vanda, Bobály Domi­nika, Nagy Ágnes, Végh Zsó­fia, Halmos Tünde és Juhász Enikő. Köszönet a tanárnőnek, Lé- várdi Beátának, aki átadta ta­nítványainak ezt a nagy tu­dást, zenei műveltséget, szemléletet s akinek sikerült megismertetni a lányokkal a siker ízét. Varga Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents