Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

4. oMal Gazdaság 1998. március 23., hétfő Határidők cégvezetőknek Március 23.- A forgalmazott közteherje­gyek ellenértékének átutalása. Március 24.- A befektetési szolgáltatók je­lentése nyitott pozícióikról. Március 25.-Az szja egy százalékára vo­natkozó munkavállalói nyilat­kozatok beérkezése;- a bányajáradék befizetése. Március 28.-A jövedéki adó előlegének befizetése;-a fogyasztási adó előlegének befizetése. Március 29.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése a vámhivatallal. Őstermelői igazolvány 1998. januárjától a területileg il­letékes agrárkamara képviselője a magánszemély lakcíme sze­rinti helységben, az értékesítési betétlappal együtt adja ki az ős­termelői igazolványt. Az iga­zolvány kiállításához a kérel­mezőnek ki kell töltenie az adatnyilvántartó lapot, igazol­nia kell az abban foglalt szemé­lyi azonosító adatokat, valamint meg kell tennie az szja-tör- vényben előírt nyilatkozatokat. A nyilatkozatok mintáit a 228/1996. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. A kiállító sorszámozza az értékesítési be­tétlapot és rávezeti az igazol­vány számát, a kiadott betétla­pokról pedig nyilvántartást ve­zet. Az igazolvány 1999. de­cember 31-éig érvényes. Az 1998. március 20-a előtt kiállí­tott igazolványok az év első napjától, a március 20-a után kiállítottak pedig a kiállítás nap­jától érvényesek. Az 1998 előtt előállított értékesítési betétla­pok a felhasználásig érvénye­sek, a kitöltésükre vonatkozó előírások hatályban maradnak. Az új betétlapokat a 252/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet mel­léklete tartalmazza. Kereskedelmi Vámtarifa A 69/1997. (XII. 20.) IKIM-PM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a 64/1995. (XI. 24.) IKIM-PM együttes rendelettel kihirdetett, többször módosított Kereskedelmi Vámtarifa II. jel­zésű hasábján meghatározott vámtételeknél kedvezőbben vámkezelhető vámkontingen­sek keretében behozható áruk listáját, a 2. számú melléklet pedig az engedélyjegyes eljárás keretében behozható árukat so­rolja fel. A vámkontingensek 1998. december 31-éig érvé­nyesek. Vámkontingensek, GATT-kedvezmények A 70/1997. (XII. 20.) IKIM-PM együttes rendelet melléklete so­rolja fel az 1998-as GATT-ked- vezményes vámkontingenseket és a hozzájuk tartozó vámtéte­leket. A nyilvántartást az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium végzi. Szabadkereskedelmi megállapodások A 71/1997. (Xn. 20.) IKIM-PM rendelet a Magyar Köztársa­sággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok­ból származó egyes árukra vo­natkozó 1998. évi vámkontin­genseket tartalmazza. A rende­let 1/a számú melléklete sorolja fel az Európai Unió tagországa­iból származó egyes mezőgaz­dasági alaptermékeket, az 1/b számú melléklet az egyes fel­dolgozott mezőgazdasági ter­mékeket, a 2. számú a Cseh, a 3. számú a Szlovák, a 4. számú a Lengyel, az 5. számú melléklet pedig a Szlovén Köztársaságból származó egyes áruk vámkon­tingenseit és vámtételeit. Csökkenő országkockázat Magyarország politikai és gaz­dasági stabilitása egészében ja­vult a múlt év második felében, a 100 országra kiterjedő japán országkockázati listán ezért hat hellyel előbbre került — a ko­rábbi 34-ről a 28. helyre. A japán Kötvénykutató Inté­zet (JBRA) a többi között az infláció és a kamatlábak csök­kenésének, a „legkövetkezete­sebb közép-európai csődtör­vénynek” és az ország makro­gazdasági javulásának tulajdo­nítja az előrelépést. Az intézet „évente kétszer elemzi átfogóan a világ száz or­szágának politikai és gazdasági helyzetét és ezek alapján az or­szágokat kockázataik szerint rangsorolja. A most közzétett jelentésben Magyarország koc­kázata 6,6-es a nullától (rosz- szak) tízig (jók) terjedő skálán, vagyis a „csekély rizikót je­lentő” országok csoportjába tar­tozik. Tizennyolc japán intézet és vállalat szakemberei elemez­ték és értékelték a stabilitás összetevőit. Magyarország országkocká­zata 1998 januárjában a JBRA- nél a felmérésben részt vett bankok szerint 6,0 kereskedőházak szerint 6,8 iparvállalatok szerint 6,0 kutatóintézetek szerint 8,0 Összevontan 6,6 A jelentés felidézi az 1995, vagyis a Bokros-csomag óta végrehajtott stabilizálást, és új elemként említi meg a gazda­sági növekedés beindítását, va­lamint a „társadalombiztosítás súlyos gondjainak távlati meg­oldási lehetőségét” a nyugdíj- törvénnyel. Az intézetnél nem indokol­ták, hogy a társadalmi zavarok egyébként csekély kockázatot jelentő veszélyét miért értékel­ték a korábbinál nagyobbnak. KOCKÁZATMINŐSÍTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Forrás: MTI pont: csekély kockázat pont bizonyos kockázat Hentős kockázat pont alatt: nagy kockázat ________________BÁLINT GYÖRGY ROVATA ______________ L apok a kertész noteszából Egyre többen ültetnek kivi- csCrjét és fáj­lalják, hogy a szakirodalom mostohán bánik ezzel a nálunk is eredményesen termeszthető gyümölcsfajjal. Régebben csak kétlaki kivi­fajtákat ismertünk. Ezek hím­példányai a pollenadó virágo­kat, a nőpéldányai pedig ter­mővirágokat fejlesztettek. Ha valaki vagy az egyiket vagy a másikat ültette, akkor nem ter- mékenyülhettek meg a virágok, minek következtében nem is adtak a bokrok gyümölcsöt. Manapság már egylaki kivifaj­ták is kaphatók: ezeken egymás mellett helyezkednek el a hint­és a nővirágok, tehát nincs szükség a vegyes telepítésre. A kivibokrot a szőlőtőkéhez hasonlóan kell most (rügyfaka- dás előtt) megmetszeni, tehát legyen a tövön két-három, hosszú termővessző és mellette ugyanannyi rövid ugarcsap, amely a következő évi vesszők kinevelését szolgálja. A kivinek egyelőre nincse­nek kártevői és betegségei, te­hát vegyi növényvédelmet nem igényel. Ez nagy érték, mert a beérő gyümölcsben nem lehet­nek egészségre káros szerma­radványok és a permetezéssel nem terheljük a környezetet! Sok kertészkedő figyelt fel egy másik gyümölcs, az áfonya értékére. Finom, pikáns gyü­mölcse nemcsak friss fogyasz­tásra, hanem dzsem, lekvár, üdítőital készítésére is felettébb alkalmas. Széles körű elterjedését az korlátozza, hogy az áfonya mészkerülő növény, tehát a me­szes-lúgos talajokban nem él meg. Ha azonban találnak a számára olyan talajt, amelynek a pH értéke 4,5-5,5, akkor ott sikeresen lehet áfonyát ter­meszteni. A citromfélék szabadföldi termesztésére a mi klímánk nem alkalmas, de a téli hóna­pokban fagymentes helyen tar­tott citrom-, narancs-, manda­rin- és grapefruitfácskák ör­vendetes termést érlelnek. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a magról kelt növények nem fejlesztik ki gyümölcsei­ket. A magoncokat ezért be kell oltani, vagy be kell szemezni jól termő, egészséges növény­ről származó oltóvesszővel, il­letve szemzőhajtással. Az oltás ideje április első felében, a szemzésé pedig augusztus má­sodik részében van. A Gyáriparosok Országos Szövetsége a gazdasági növekedés fenntartásáért Tizenkét óriásterv készül A privatizáció folyamata lassan lezárul Magyarországon, ám a gazdaság további élénkítéséről, a külföldről érkező műkö­dőtöké folyamatos beáramlásáról az ország nem mondhat le. Az ennek érdekében a köve­tendő gazdaságpolitika egyik sarokpontja lehet az MGYOSZ által ismertetett program, amelynek lényeges eleme az infláció féken tartása is. A szövetség 12 óriásterv, úgynevezett megaprojekt megvalósítását javasolja az elkövetkező négy évre, hogy a privatizáció végét követően is legalább évi 2 milliárd dollár működőtőke érkezzen az or­szágba. Ezt is tartalmazza a szerve­zet által az elkövetkező par­lamenti ciklus kormányzati politikájának kívánatos irá­nyairól készült javaslat. Az egyelőre munkaanyagnak te­kintett dokumentumot azután véglegesítik majd, hogy azt megvitatják különféle szakér­tőkkel, köztük a pártok szak­embereivel is. A gazdasági növekedés mellett az MGYŐSZ szorgalmazza az infláció csökkentését és a ka­matlábak mérséklését. E célo­kat akkor lehet megvalósítani, ha évente legalább 2 milliárd dollár tőke jön be az ország gazdaságába és 5 %-os gazda­sági növekedés valósul meg. A multik és a kisvállalkozások Az utóbbi évtizedben felbomlottak a nagyvállalatok és ezrével alakultak a kis- és középvállalkozások. Ugyanakkor számos multinacionális cég jelentős beruházásokat hajtott végre Ma­gyarországon. A kormány több intézkedésével, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, illetve a Beszállítói Cél­program keretében igyekezett elősegíteni a kis- és középvállal­kozások fejlődését, hogy minél intenzívebben és minél többen váljanak a multinacionális cégek beszállítóivá. Van, ahol jó a fizetés Egy versenyképes állami szektor Versenyképes építők. A gazdasági növekedés ked­vező feltéteket teremt az építőipari vállalkozások számára. A tárca segíti a ki­sebb cégeket, hogy ver­senyképesen léphessenek a hamarosan előttük is meg­nyíló európai piacra. Uletékmentes kőolaj. A Mól Rt.-nek áprilistól nem kell fizetnie vám- és statisz­tikai illetéket a földgáz- és kőolajimport után- jelen­tette be az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. A kedvezmény várhatóan nem érinti az üzemanyagok fo­gyasztói árát. Új BllX-rekord. A múlt héten megdöntötte eddigi történelmi csúcsát a buda­pesti tőzsdeindex: a BUX 8507,69 ponton zárt. Késik a cargo-bázis. A tervezett határidőhöz képest csúszik, de még az idén megkezdődik a ferihegyi új cargo-bázis építése - kö­zölte Kovács Ferenc, a Ma­lév Air Cargo igazgatója. Nagyobb a hiány. A köz­ponti költségvetés első két havi hiánya mintegy 123,5 milliárd forint, ami a vártnál 9 milliárd forinttal több. Növekvő reálkeresetek. Alig egy %-al maradt el a januári foglalkoztatotti lét­szám az egy évvel korábbi­tól; a nagyvállalatoknál és a költségvetési szférában las­sult a létszámcsökkenés. A bruttó átlagkereset január­ban 21,7 %-al haladta meg az egy évvel korábbit. A fo­gyasztói árindex 17,7 %-os növekedése mellett a reálke­reset 3 %-al emelkedett. A közelmúltban írták alá a ma­gyar kormány és a nemzetközi vállalatok szövetségének kép­viselői a Beszállítói Chartát. A charta létrehozásának okairól, céljairól kérdeztük Hegyháti Józsefet, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium helyettes államtitkárát.- A magyar gazdaság siker- története a külfölditőke-bevo- násnak köszönhető. Eddig több mint 17 milliárd dollár érkezett hazánkba. Ez a térségbe áram­lott működötökének több mint 40 százaléka. Az idetelepült multinacioná­lis cégek a kis- és középvállala­tok termékeinek, ha azok minő­sége megfelelő, szinte korlátlan felvevőpiacot jelenthetnek. A Chartának éppen az a célja, hogy a multinacionális cégek minél inkább érdekeltek legye­nek a Beszállítói Program megvalósításában. Eddig nem honos iparágak telepedtek le hazánkban - mondja a helyettes államtitkár. - Ilyen például az autóipar, az autóalkatrész-gyártás vagy az elektronika. Ma már exportunk jelentős részét ezek adják. A nemzetközi vállalatok készségesen vállalták, hogy a magyar beszállítás növelése céljából valamennyi fontos in­formációval ellátják leendő partnereiket. Megvizsgálják a tőlük származó javaslatokat és azt is, mit tehetnek a kezük alá dolgozó magyar cégeknek szükséges eszközök beszerzése és fejlesztése érdekében. A Charta deklarálta a kor­mány és az iparban működő hazai és nemzetközi nagyválla­latok közötti bizalom és együttműködési készség fon­tosságát. A járműipar és az elektroni­kai ipar beszállítói külön-kü- lön szövetségre léptek. Az előbbi tömörülésnek 300, az utóbbinak 200 tagja van. De szerintem sokkal többen van­nak, hiszen gyakran a bedol­gozónak is vannak bedolgozói. Más iparágakban is sok a be­szállító. A Tungsram például ma már több mint kétezret fog­lalkoztat és ők adják a terme­léséhez szükséges alkatrészek 60 százalékát. A minisztérium a közeljövő­ben felméri a jelenlegi és a számba jöhető beszállítók kö­rét, valamint azt, hogy melyek azok a nemzetközi cégek, ame­lyek magyar paitnerekkel akar­nak dolgozni. Felállítjuk a Be­dolgozói Irodát is, amely ösz- szekötő kapocs lehet a multik és a kisvállalkozások között. Koós Tamás Az állami alkalmazottak többségének bruttó kereset- növekedése jócskán elmarad az úgynevezett piaci szektor­ban foglalkoztatottakétól. Bár kivételek mindig akad­nak. Ilyen az ÁPV. Rt. is. Az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó többségi tulajdonú társaságoknál az elmúlt évben 21,8 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak körében - jelentette be a közelmúltban a társaság veze­tősége. MAGYARORSZÁGON ELSŐKÉNT A TOTÁLGÁZ PB-GÁZ SZERVIZ KFT. TELJESÍTETTE A FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG A VEVŐK TÁJÉKOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ ELŐÍRÁSAIT A Totálgáz a fogyasztók leg­jobb kiszolgálása érdekében mintegy 50 millió forintos be­ruházással modern és világ- színvonalú biztonságtechnikai rendszert hozott létre. A Totálgáz az 1997-es év fo­lyamán egy körülbelül 50 millió forintos beruházással egy olyan modem biztonságtechnikai rend­szert hozott létre töltőüzemeiben, amely lehetővé teszi a vállalat szolgáltatásai magas színvonalá­nak megtartását és a fogyasztói érdekek maximális kiszolgálását. A beruházás keretében a cég egy olyan mérlegrendszert állított fel, amely biztosítja, Hogy csak a leg­pontosabb töltetsúlyú palackok kerüljenek le a futószalagról. A rendszer kiszűri mind az alul-, mind a túltöltött palackokat, ez­zel is garantálva a fogyasztók biztonságát. A kiépítés alatt álló számítógépes feldolgozás statisz­tikák elkészítését is lehetővé teszi (pl. óránkénti palackmennyiség, össztöltetsúly lekérdezése stb.). Ugyancsak változott a tömör­ségvizsgálati módszer: az eddigi ún. buktatós vizsgálatot az ennél jóval megbízhatóbb vákuumos technika váltotta fel. 1998 januárjától pedig a cég üzembe helyezte azt a berende­zést, amely szelepzáró zsugorfó­liát helyez a palackokra, s garan­tálja így a vásárlóknak, hogy az általuk megvásárolt palack a biz­tonságtechnikai és mérési pró­báknak eleget téve került ki a töltőüzemből, valamint megaka­dályozza a gázpalack jogtalan használatát s az egyéb visszaélé­seket. Végül pedig a Totálgáz - Ma­gyarországon egyedülállóan minden palackra nyakgallért he­lyez, melyen a vásárlók részletes használati és tűzvédelmi utasí­tást, valamint tűzveszélyességi adatokat találnak. Ezzel a meg­oldással elsőként a Totálgáz telje­sítette teljes mértékben a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség a fogyasztók tájékoztatására, biz­tonságára és érdekvédelmére irá­nyuló előírásait. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztés,' mely az" egyes mun­kafázisok gépesítését, moderni­zálását jelentette, nem járt mun­kaerő-leépítéssel, sőt a palack­gallér felhelyezéséhez új munka­erő alkalmazása vált szükségessé. A Totálgáz PB-gáz Szerviz Kft. a TOTAL francia kőolajipari vál­lalat és a MÓL közős leány- vállalata 1993 decemberében alakult. A cég Győrben, Szom­bathelyen és Újudvaron rendel­kezik töltőüzemmel, az ország 1800 cseretelepén kínál gáz­palackot vevőinek, és mintegy 2000 kis tartályos szerződéses partnert lát el PB-gázzal. A cég 365 munkatársat foglalkoztat-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents