Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 1998. március 20. péntek _________________________________ _______________________________________________________________ 7. oldal N egyvenegy év után vonult nyugállományba a közigazgatásból Almából is felriad a hiányérzet miatt- Míg el nem éri az ember a nyugdíjkorhatárt, szeretne előbb elmenni, amikor eljön az ideje, akkor úgy érzi, jó volna még dolgozni - mondja a friss nyugdíjasok közé sorolható Pető Pa- rádi Béla, aki negyvenegy évi munka után tavaly ősszel fejezte be aktív tevékenységét a Pásztói Polgármesteri Hivatal pénz­ügyi osztályán, mint főelőadó. Pályafutásának főbb állomásai közé sorolja a szénbányát, az acélgyárat, a Budapesti Közle­kedési Vállalatot és az áfészt. Végül a közigazgatásban par­kolt le huszonöt évig.- Gépészmérnök szerettem volna lenni, de nem sikerült - mondja némi nosztalgiával, majd ismét a jelenre fordítja a szót: - Nehéz megszokni a nyugdíjaséletet. Koránkelő vol­tam, ugyanis Sámsonházáról utaztam reggelenként Pásztora dolgozni. Elmaradt a napi munkával járó értékes emberi kapcsolat, az esetenkénti ide­gesség, feszültség és sok-sok kellemes emlék. Almomból is felriadok, mert úgy gondolom, egyik vagy másik feladatomat még nem végeztem el. Az éb­redés után megnyugszom, nyugdíjas vagyok, nem kell semmit sem csinálnom, nem vagyok adós semmiféle feladat elvégzésével.- Szóba került-e, hogy ma­radjon még?- Mivel nem szóltak, én sem vetettem fel.- Kik hiányzanak a legjob­ban?- A kollégák, a kellemes is­merősök. Az előbbiek közül az, aki hamarabb ment nyugdíjba, mint én. Eddig még egyetlen hölgy sem tudta levenni a lábáról, há­zasságra kényszeríteni. Nőtlen emberként élte, éli mindennap­jait. Ellátja saját magát, elvégzi a munkákat kertjében.- Mindig van mit tenni a ház körül. Saját részemre tartok szárnyasokat. Foglalkozom nyulakkal is. Télen a fűtéshez készülődök, majd azt követő munka is időbe telik. A favágás is rám hárul.- Gondolom az előbbiek el­látása mellett is marad még szabad ideje.-Igen. Jut időm olvasásra, tévénézésre, a hobbimra, a bé- lyeggyűjtésre, a meglévők el­rendezésére. Hetenként bejár Pásztora, ilyenkor intézi az ügyeit, és be­vásárol.- Érdekelne, mire elég a nyugdíja?- Mivel egyre drágább min­den, nagyon be kell osztani a pénzt. Szerencsém, hogy ko­rábban Hajdúszoboszlón sike­rült egy üdülőben szövetkezeti tagnak lenni. Ez lehetővé teszi, hogy évente kétszer két hetet itt töltsék. Az itt tartózkodásokkal kapcsolatos kiadásokra év köz­ben apródonként bizonyos ösz- szeget félreteszek. V. K. Két bottal is nehezen jár - Lakására mentek a látszerészek Főszerepben az emberség Mai világunkban azok vannak mérhetetlenül sokan, akik támaszra, odaadásra, hétköznapi segítségre szorulnak. Ezért esik különösen jól, ha a segítők szűkös tábora nemes egyszerűséggel azt teszi, amit az emberség diktál. Nem mindennapi' történet részesévé vált egy hetven­nyolc éves, salgótarjáni asz- szony. Kollár Ferencnének megannyi a baja: két bottal is nagyon nehezen jár, s a helyváltoztatásban még a csökkent látása is akadá­lyozza. Operált szemei könnyeznek, otthonából csak a szerető családtagok­kal tud kimozdulni, fél­évente kórházi kezelésre szorul. A legutóbbi bentfek- vésekor új szemüveget ren­delt neki a szemészeti osz­tály főorvosa, ■aki mivel komplikált lencsékről van szó -"ajánfotfíTneTyilc opti­kai szaküzletben rendelje meg a nélkülözhetetlen kel­lékeket. Elindultak a „Herman-op- tikához,” elvergődtek a lép­csőig, s mindössze három lépcsőfokot kellett meg­tenni, de sajnos, ez is meg­próbáltatásnak bizonyult. Kárpótolta ezt a rendkívüli előzékenység és kedvesség, mellyel a dolgozók fogadták a nénit. Rendeltek, előleget fizettek, s mentek haza. Pár nap múlva azonban az üzlet két látszerésze kereste fel az asszonyt, hogy közölje: saj­nos, a megrendelt lencséket nem tudják elkészíteni,' de" ajánlanak mást, elhozták a keretek<!T^T^ögy^ki válasz­szák a legmegfelelőbbet. Nem sokkal ezután az olva­sáshoz való szemüveget vit­ték el neki, s most már az ut­cai viseletre felírt követke­zik. ígérték: ezt is személye­sen, a lakásán adják át... Neki ezért sem kell egy lé­pést se kell tennie ... A néni és hozzátartozói hálás köszönettel emlegetik az emberséges optikusokat. (mj) Magányosok özvegyi nyugdíja - 280 ezren magasabb járandósághoz jutottak Sokan jobban jártak, mások csalódtak Minden nap találkoznak - Tizenötéves lesz júniusban a Gerley Gáborné vezetésé­vel működő salgóbányai idősek klubja, melynek huszonöt tagja van. Közülük hárman már túl vannak a nyolcvanon: Csank Lászlóné a nyolcvanhatodik, Kassai Józsefné a nyolcvanötödik, Ozsvárt Rudolfné a nyolcvanharmadik évét tapossa, viszonylag jó egészségi állapotban. An Több mint 280 ezer idős ember számára hoztak kedvező válto­zást a január elsején életbe lépett új özvegyinyugdíj-szabályok - hozta nyilvánosságra nemrégiben az Országos Nyugdíjfolyó­sító Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója. Barát Gábor arról is beszélt, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben meghozott döntése az idén csak a szülői nyugdíjra jogosultakat érinti, igaz őket legatább'pozhívan: ■" “~ A nyugdíjfolyósító jelenlegi adatai szerint 280 ezernél is több idős ember járt anyagilag jobban annak következtében, hogy ettől az esztendőtől az egyedül maradók nyugdíjuk, keresetük vagy egyéb ellátásuk összegétől függetlenül jogosul­tak állandó özvegyi nyugdíjra. Egy részük eddig azért nem kapott özvegyi nyugdíjat, mert jövedelmük elhunyt házastár­suk ellátásának 50 százalékával együtt meghaladta volna az úgynevezett együttfolyósítási összeghatárt. Mások korábban is kaptak ugyan özvegyi nyugdíjat, az azonban - ugyancsak az együtt­folyósítási határ miatt - alacso­nyabb volt, mint most. Barát Gábor elmondta: bár a jogsza­bályváltozás következtében kedvezőbb helyzetbe került öz­vegyek száma nem kevés, so­kan így is csalódottak. Ezt mutatja, hogy 80-90 ez­ren fellebbeztek a nyugdíjfo­lyósító határozatai ellen. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a fellebbezések több­sége megalapozatlan, mivel az ONYF-nél rendkívül körülte­kintően jártak el, annak elle­nére, hogy csaknem félmillió nyugdíjas ügyében kellett dön­teni - hangsúlyozta. A főigazgató rámutatott: az Alkotmánybíróság nemrégiben meghozott döntése - mely sze­rint bizonyos esetekben alkot­mányellenes az özvegyi nyug­díj 50-ről 20 százalékra csök­kentése - az idén csak a szülői nyugdíjra jogosultakat érinti. Ok - évente átlagosan húszán - a törvénymódosításig méltá­nyosságból megkapják az 50 százalékos özvegyi nyugdíjat. Ami a saját jogú nyugellátásra 'jó'göt ném szerzett, idén meg­özvegyülő időseket illeti, őket áz Alkotmánybíróság döntése azért nem érinti még, mert egy éven át mindenkinek ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Annak összege pedig az el­hunyt házastárs ellátásának a fele. A jövő évtől azonban számukra az állandó özvegyi nyugdíjat is 50 százalékban kell megállapítani. A törvénymódo­sítás részleteiről az Országgyű­lésnek kell döntenie, ennek függvénye, hogy milyen plusz- költségekkel jár majd az Al­kotmánybíróság határozata - mondta végezetül Barát Gábor. Gyermek- és unokavédő chip Egy nagypapakorú német parlamenti képviselő, Hans- Otto Wilhelm a gyermekek védelmében a legkorszerűbb technikát is szeretné bevetni. Olyan apró, ráadásul olcsón előállítható áramkörrel, iránymérő rádióadóval kí­vánja ellátni a gyerekeket, amelynek segítségével pilla­natok alatt felderíthető tar­tózkodási helyük. Szemünk fényénél is jobban féltjük őket, mert ezeregy ve­szély leselkedik rájuk. Féltjük a zebrán is száguldozó autósok­tól, az iskolák, óvodák körül ólálkodó cukrosbácsiktól és kábítószer-kínálóktól, - úgy tűnik tehát, hogy az ötletnek van létjogosultsága. A honatya elsősorban az el­rabolt, túszként fogva tartott, ne adj’ Isten, világgá ment, el­kóborolt gyerekek megtalálását szeretné megkönnyíteni. Ha­sonló módszert alkalmaznak Japánban az időskori eltéve­désben szenvedők megkeresé­sére. Wilhelm képviselő kollé­gája, a szociáldemokrata Tho­mas Krüger szerint viszont sem a gyermekek megrontóit, főként pedig a gyilkosokat nem riasztja el a tény, hogy van-e ilyen csodachip kiszemelt ál­dozata ruhájának rejtekén. Kü­lönben is: mivé fejlődnének gyerekeink, akikben tudatosí­tanánk a, Jta nem látunk is, tud­juk, hol vagy” nyomasztó érzé­sét?! Mi hát akkor a megoldás? Társadalmi méretekben a közbiztonság erősítése. Az is­kolákban a gyerekek felvilágo­sítása, viselkedésük formálása. A családban az önállóságra, fe­lelősségre való nevelés. Clint Eastwood akár nyugdíjba is vonulhat Színésznő a papa nyomdokain Mélyponton az erkölcs, hiányzik a tisztesség „Bezzeg a mi időnkben!” A „Midnight in the garden of good and evil” című film női főszerepében egy ismeretlen, szőkehajú, zöldszemű ifjú hölgy tűnik fel, akinek a neve annál ismerősebben cseng; Alison Eastwoodnak hívják. A 25 éves manöken apja, Clint Eastwood nyom­dokaiba lép: színész, sőt, filmrendező szeretne lenni. Alison a legjobb úton van efelé, hiszen az említett fil­men kívül két másikat is be­fejezett, további két filmre pedig már le is szerződött. Gyakran halljuk, amikor az idősek elégedetlenül morog­nak, folyton szidják „a mai fiatalokat”. Tény, hogy a szü­lők egyre kevésbé becsülik a gyerekeket, a fiatalokat. Egy amerikai felmérés szerint ez olyannyira elterjedt, hogy már a felnőttek kétharmada úgy véli: a tizenévesek sokkal kevesebbet tudnak, mint ők tudtak ennyi idős korukban, sokkal vadabbak és felelőtle­nebbek. A harmaduk pedig már a kicsiket is lustának tartja... A felmérés eredményéből különösen feltűnő, mennyire el­terjedt ez a negatív vélemény, amely túlmutat a szokásos nemzedéki konfliktusokon. íme néhány adat, miként véleked­nek az amerikaiak a jövő nem­zedékeiről:- Csupán a felnőttek 37 szá­zaléka gondolja, hogy a gyere­kek náluk jobban alakítják majd a jövőt.- A megkérdezettek 90 szá­zaléka úgy véli, hogy a fiata­lokból tökéletesen hiányzik az olyan érték, mint a tisztesség, a felelősség, mások tisztelete. A felnőttek kétharmada ezt rend­kívül komoly problémának tartja.- A szülők 81 százaléka sze­rint a mai felnőttek nem képe­sek megfelelő példaképet nyúj­tani a gyerekek számára; rész­ben ez is a gondok oka.- A felnőttek 63 százaléka állítja, hogy sokan úgy hoznak gyereket a világra, hogy nem nőttek még fel ehhez a feladat­hoz, nem képesek felelősséggel vállalni a gyereknevelést.-Súlyos gondok vannak a fiatalok erkölcsiségével is - véli a felmérésben részt vevők 65 százaléka. Az anyagiak megszerzésének érdekében minden módszert bevethetőnek tartanak, mások kihasználásától az erőszakig. Azt azonban a többség beismeri, hogy a szü­lőktől és a nagyszülőktől nem lámák jó példát...- A megkérdezetteknek több mint a fele szerint a felnőttek számára a gyereknevelés, a róla való gondoskodás egyenlő az­zal, hogy valamit vásárolnak csemetéjük számára. A tanulmány a következő szavakkal zárul: „Az amerika­iak meg vannak győződve ar­ról, hogy a mai felnövekvők sú­lyos problémákkal, válsággal néznek majd szembe - nem el­sősorban a gazdasági vagy a testi jólétüket tekintve, hanem ami az értékrendjüket és a mo­rált illeti.” A gyógyítás Újdonságai Túl az első kísérleten A New York-i Cornell Egyetem szívspecialistái egy beteg eseté­ben először próbálkoztak azzal, hogy egy speciális gén injekciója útján új szívereket növesztenek. Ha sikerül, akkor ez a kezelési mód felválthatná az eddigi Bypass-műtéteket. A Ronald Crystall és Todd Rosengart professzorok által vezetett kutatócsoport egy 60 éves betegnek három hagyományos Bypasst ültetett be elzáró­dott szívartériák kikerülése céljából. Egy negyedik Bypasst, amelyre szintén szükség lett volna, nem mertek megkockáztatni az artériában lévő túl sok lerakódás miatt. Az orvosok a műtét helyett a betegbe szívének tíz különböző tájékán géntechnikailag manipu­lált adenovírus-oldatot fecskendeztek be. Ezek a vírusok a VEG-F gént hordozzák magukban, amely új vérerek növesztésére (angio- genezis) hivatott. Még hetekig fog tartani, amíg eldől a beavatko­zás sikere vagy sikertelensége. Ez az első emberen végzett gyakor­lati kísérlet, amelyet az FDA. az amerikai egészségügyi hatóság engedélyezett. A két professzornak engedélye van arra, hogy to­vábbi 14 pácienst kezeljenek ezzel a terápiával. Vissza a természethez! Varrás helyett rövidesen ragasztanak a műtőkben. A jövőben a műtéti sebeket nem varrni fogják, hanem a fekete kagylókból származó anyaggal ragasztani. Egy új-zélandi kutatócsoport azon dolgozik, hogy a fekete kagylók ragasztóanyagát, amellyel magukat a sziklákhoz erősí­tik, mesterségesen előállítsák. Carol Taylor, az aucklandi egye­tem szerves kémia professzora szerint remélik, hogy a fehérje­anyaggal emberi sejteket és szöveteket is össze tudnak ragasz­tani. A ragasztót később nem kell eltávolítani, ha begyógyult a seb, az magától leesik. Ez úgy hangzik, mintha a sötét közép­korból származna, holott valójában a gyógyítás jövőjéhez tarto­zik. Az aucklandi egyetem egy éve dolgozik a fehérje mester­séges előállításán. A ragasztóanyag alkotórészeit már 1985-ben azonosították, de egy sav meghatározásakor elkövetett hiba mi­att 1994-ben a kutatásokat újra kellett kezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents