Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-17 / 64. szám
2. oldal I SALGÓTARJÁN ? BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. március 17., kedd Boldog nyertes - Lapunk és a salgótarjáni Animex Magyar-Francia Kereskedelmi Kft. közös játékának fődíját Zsivera Zsolt ügyvezető igazgató adta át Lisovszki Ildikó romhányi lakosnak. Nevezett harmincezer forint értékben válogathatott szüleivel együtt a cég termékei közül. FOTÓ: RIGÓ TIBOR A március 15-i ünnepekben is „dolgoztak” a barlangász-alpinisták Felhők között és a föld mélyén Taron „közelebb megy az önkormányzat” az emberekhez - Perlik Pásztót Szorosra kell húzni a nadrágszíjat Az önkormányzati törvény értelmében évente egy alkalommal közmeghallgatást kell tartania a képviselő-testületnek. Faluhelyen azonban az a tapasztalat, hogy adott esetben egy falugyűlés sokkal inkább eléri azt a célt, hogy a település lakói véleményt nyilvánítsanak, illetőleg közérdekű bejelentéseket tegyenek. A balassagyarmati és a salgótarjáni sziklamászók, barlang- kutatók mindig meglepik a közvéleményt. Március 14-15- re országos tábort szerveztek a Mátrába, a Csörgőlyuk- barlanghoz. A mintegy félszáz barlangkutató a hidegre fordult időjárás ellenére sátorban aludt és kemény munkára vállalkozott. Buda László, a Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Klub vezetője legújabb, országos elismerést is kiváltó teljesítményeikről számolt be a minap. A tél végén, amikor Salgótarjánban hét ágra sütött a nap, a balassagyarmati és a taijáni hegymászók a jeges, viharos Magas-Tátra bérceit ostromolták. Teljesítményük értékét fokozza, hogy mászásaik során sokszor viharos, 100 kilométeres óránkénti sebességű szélviharban kellett helytállniuk. A tél végének másik szenzációja a Mátrában történt. A Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Klub háromnapos kutatótábora során újabb felfedezést tettek. Az Ágasvár alatti Csör- gőlyuk-barlangban két csoportjuk dolgozott. A barlang régebben ismert szakaszán Buda László, Könnyű Gábor és Súly Zoltán több méteres sziklaomlást kibontva egy eddig ismeretlen barlangjáratba jutott. Ez a járat elvezetett a tavaly feltárt szakaszhoz. Itt a két járat találkozásánál egy karvastagságú nyíláson keresztül kezet rázhattak a ’97-ben feltárt járaton lejutott Sály Gáborral. Az ünnepi tábor keretében a barlang két szakasza közti ösz- szeköttetést bővítették, valamint a Csörgőlyuk térképezésének folytatását készítették el. -w- - • • V, M. Az elmúlt hetekben fontos eseménysorozat zajlott Taron: négy településrészi fórumot tartottak, amelyre írásos meghívót küldtek a község lakóinak. Azért négyet, mert az önkormányzat azt az elvet vallja: nekik kell közelebb menni az emberekhez. A falugyűlésen három fontos témáról tájékoztatták a lakosságot: az idei évi költségvetésről, a tervekről, a szennyvízprogramról, illetve Juhász Gábor országgyűlési képviselő tartott ismertetőt az Országgyűlés és a kormány tevékenységéről.- Minden település eltérő feltételek mellett dolgozik - mondta Becze Lajos polgármester. — Nálunk például a magas munkanélküliség miatt kevés az szja helyben maradó része: sokan végeznek illegálisan munkát és nem bővelkedünk vállalkozókban sem. Tavaly 9 millió forintos működési hiányunk volt, de az előző évek takarékos gazdálkodása lehetővé tette ennek kigazdálkodását. Az idén ez a hiány már 15 millió forintos, jövőre pedig akár 20 millió fölé is mehet. A polgármester szerint eleve hátránnyal indulnak az intézmények alulfinanszírozottsága miatt. Az állami normatíva 18 millió forint, amely még a béreket sem fedezi: csak erre a célra 22 millió forintot kell kifizetniük. Az iskola éves költségvetése 29 millió. A gyermeklétszám évek óta csökken, létszám arányában adja a normatívát.-Jelzik az emberek az igényeket - utal a felvetésekre Becze Lajos—, nem- nagyon akarják figyelembe venni, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat. Vannak kötelező feladatok, mint az oktatás, az egészség- ügyi alapellátás, utak, járdák, temetők karbantartása, belvíz elvezetése és így tovább. Aztán 1996-ban elindítottuk a szennyvízprogramot: Mátrasző- lőssel közösen megterveztettük a szennyvíztisztítót és a hálózatot. A közös beruházás - amelynek gesztora Tar - mindkét település számára előnyös, így 10 százalékponttal magasabb támogatást kaptunk. A cél- támogatási pályázaton 63 millió forintot nyertünk. Ahová csak lehetett, mindenhová pályáztunk, így ez a pénz 95 millió forintra egészült ki, és még mindig vannak pályázatok elbírálás alatt. A közbeszerzési eljárást lefolytattuk, egy budapesti cég a napokban el is kezdte a 126 millió forint összköltségű szennyvíztisztító kivitelezési munkálatait. Ekkora beruházást persze nem lehet megvalósítani lakossági hozzájárulás nélkül: ha már minden pályázati lehetőséget kihasználtak, akkor lehet majd tudni, mennyit kell fizetni a polgároknak, illetve mekkora hitelt kell felvenni. A fórumon felmerült az is, a beruházással összefüggésben hetekig fel lesz túrva.- Élesen vetődött fel a pásztói szeméttelep ügye - mutatott rá a polgármester. - Még olyan felvetés is elhangzott, hogy akár az utat is eltorlaszolják: felháborítónak tartják az emberek, hogy miközben innen Jobbágyiba szállítják a szemetet, Pásztóról Tar közigazgatási területére hordják. Sajnos az a döntő, kinek a tulajdonában van a telep. A tulajdonjog pedig a mai napig vitatott: jelenleg két bírósági és egy államigazgatási eljárás van folyamatban ennek tisztázására. Az is kétségtelen tény, hogy a telepre nincs területhasználati engedély. Mi már minden eszközt megmozgattunk, hogy változzon ez a helyzet. Mivel a pásztói önkormányzat nem mutatott együttműködési hajlandóságot, kénytelenek voltunk peres útra terelni az ügyet. A köztudatban az a tévedés él, hogy eddig kizárólag a szponzorok jóvoltából maradt fenn a településen a sportegyesület. A polgármester válaszában a.ilt rá, hogy 10 évre visz- szamenőleg csak az önkormányzat támogatásának jóvoltából tudott működni az egyesület. A közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatosan egyre erősebben jelentkezik a lakosság igénye, hogy Taron is legyen körzeti megbízott. Az illetékesek részéről ígéret van, a helyi önkormányzaton pedig nem múlik: lakást is biztosítanának annak a rendőrnek, aki ellátná a kmb-s feladatokat. Irreális igényként minősítették viszont azt a felvetést, amely híd építését tartaná szükségesnek a Zanvvág, Hegedűs márpedig az áda,™ a- gyermek- _ előfordulhat, hogy.egy-egy utca Csak az európai uniós tagság segíthet a menekültügyi helyzeten Nem bűnözök a határsértők Évente csaknem ezer külföldi állampolgárt fognak el a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság emberei a magyar-szlovák határon, akik illegálisan igyekeznek nyugati irányba a biztonságosabb anyagi boldogulás érdekében. A határsértés megakadályozásával azonban nem ért véget a dolog, mivel az elfogott külföldiek nagyon sok gondot okoznak a határőröknek. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Bráda Zoltán őr- naggyal, az igazgatóság idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi osztályának vezetőjével. Bráda őrnagy szerint a migráció hullámzik, de fokozatosan növekszik is. Tavaly 980 személyt fogtak el az igazgatóság határszakaszán. Az idén márciusban már húszszázalékos növekedés mutatható ki a korábbiakhoz viszonyítva. A határsértő próbálkozók főleg koszovói albánok. Nagy részük legálisan, bejáratott embercsempészvonalon érkezik és akar tovább menni. Az útiokmányaikat azonban elveszik, s a határőrök gyanítják, hogy ezeket többször is felhasználják. „Ahány ház.. A vándorlásnak indult elfogott, különféle nációkhoz tartozó embereket a vonatkozó nemzetközi szerződések, illetve az idegenrendészeti törvény alapján ki kell utasítani az országból, ami 1—10 évre történhet. Ez azonban nem is olyan egyszerű, mint amilyen könnyen le lehet írni.-Az embercsempészek elveszik pácienseik iratait, s ezek hiányában nem lehet azonnal kiutasítani őket - magyarázza Bráda Zoltán. - Nekünk az illető állampolgár országának konzulátusán, nagy- követségén kell intézkednünk, a hazatérési okmányok beszerzése érdekében. S ez esetenként nem is könnyű, mivel minden országnak más a gyakorlata ezekben a kérdésekben. A kínaiakkal, a lengyelekkel például gyorsan tudnak intézkedni. A jugoszlá- vokkal azonban nem jó a viszonyuk. A balassagyarmati határőrök ez utóbbi bizonyítására mindenkinek elmondják Sz. Józsi bácsi esetét. Az idős ember lassan harmadik éve lakója a közösségi szállásnak, ahol kénytelen arra várni, hogy Jugoszláviában elismerjék jugoszláv állampolgárnak. Személyi igazolványának fénymásolatát azonban hiába küldték el illetékes helyre, még mindig nem kapott hazatérési engedélyt. Nehezedő helyzet — Ez baj - mondja Bráda őrnagy — mert három éven túl nem lakhat a közösségi szálláson, tehát valamit ki kell találni. A közösségi szállás kicsi, eredetileg az épület nem erre a célra készült, s bizony sok fejtörést okoz a különféle szokások, az eltérő vallások miatt úgy elosztani a helyek hogy rend és nyugalom legyen, de az emberi körülmények is fennmaradjanak.-A menekültügyi törvény hatályba lépésével tovább bonyolódott a helyzet - mondja az őrnagy. -Nálunk az idegenrendészeti szálláson valójában nincsenek menekültek. Mint mondtam, itt csupán ideiglenesen tartózkodhatnak külföldiek, amíg a kiutasítási feltételeiket meg tudjuk teremteni. Amennyiben az elfogott jogsértő külföldi bejelenti, hogy hová tud menekülni, azonnal Bicskére szállították. Ha európairól volt szó, akkor a migrációs hivatal, ha Európán kívüliről akkor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága intézkedett. A menekültügyi törvény rendeletéinek hatályba lépésével mindez maradt a mi dolgunk. Meggyötört emberek A menekülő külföldiek tehát mindaddig maradnak a közösségi szálláson, amíg nem kapnak valamilyen minősítést, hogy menekült-e vagy ideiglenes státust kap-e stb. Amint az őrnagy mondta, ők nem bűnözők. Sokkal inkább hajszolt, meggyötört emberek, akik a hazájukat feladva új hazát keresnek, miközben az ember- csempészek utolsó vagyonuktól is megfosztják őket. Itt-tartózkodásuk alatt őket is megilletik a törvény által biztosított jogok, így például a napi kimaradás is. Igaz, számosán nem térnek vissza a szállásra, hanem ismét próbálkoznak a szökéssel. S amikor újra elfogják őket, következik az idegenrendészeti őrizet.- A migráció jelentős kiadásokat okoz a határőrségnek - vélekedik Bráda őrnagy — elsősorban és leginkább anyagilag. Jelentős összegeket kell költenünk a tolmácsolásra. Különösen nagy pénzbe kerül például egy tamil tolmács felderítése, de kurd vagy afgán tolmácsot sem találni a város környékén. Az előbbi munkája 30 ezer, az utóbbiaké 10 ezer forintot kóstál óránként. A személyenkénti orvosi vizsgálat 20 ezer forint. S akkor itt vannak a tartási költségek. Emlékeztetőnek mondom az algíri családot, akinek itt született meg a gyermeke. Éppen ezért kellett Taksonyerőspusz- tára vinni őket már több mint egy éve. Ottani tartózkodásukért havi 60 ezer forintot fizetünk. Arra a kérdésemre, hogy megtérülnek-e valaha ezek a pénzek, az osztályvezető fanyarul elmosolyodik. Törtúutek csodák A gyakorlat szerint a külföldiekre fordított költségeket a kiutasított személyekkel alá is íratják, s addig nem léphetnek a Magyar Köztársaság területére, amíg meg nem téritik. Igaz, történtek már csodák, néhány esetben értesítették a határőrséget, hogy megtérítették a költségeket. Ámde olyan is előfordult - ez a kockázatosabb - hogy az adós delikvens másik névre kiállított útlevéllel próbálkozott.-Az Európai Unióhoz történő csatlakozások révén várhatóan szigorodnak az államhatáron történő átlépés szabályai - mondja Bráda Zoltán - de a migráció nem valószínű, hogy változni fog. Bizonyára igaza van az őrnagynak, ámde addig még eltelik néhány kemény év. Pádár András Több mint egymillió kilométer balesetmentesen „Vers” a buszrongálókról Ha le is engedjük a rolót, mert beesteledett, némi fény még beszűrődik egy-egy résen át. Ez jutott eszembe, amikor a szép kicsinyke községben, Pilinyben Bollók Sándorral leültünk beszélgetni. 1958-ban szabadult bognárként a szécsényi vegyesipari vállalatnál. Rá egy évre behívták katonának, ahol sofőrként szolgált és szerelt le. A gépkocsivezetést nem katonaként kezdte, az MHSZ- nél szerzett jogosítványt. A fenti vállalatnál eközben megszűnt a bognárrészleg, így a 2. sz. Volánhoz szegődött és ott is szolgált harmincegy évig egyhuzamban. Tehergépkocsin kezdte, de a nyugdíjazása előtti hat évet buszvezetőként élte át. Leginkább a Salgótarján és Balassagyarmat közötti útvonalon járt. Több mint egymillió kilométert vezetett balesetmentesen, amiért három plakettet kapott. Két gyermeke van, s ugyanennyi unokája. Kérdésemre vár, én pedig közben verseit forgatom. Bollók Sándor ugyanis több mint harminc éve úr verseket. Egyik-másik a vállalat faliújságára került, a Közlekedés című lapban is megjelent, sőt a Nógrádban is napvilágot látott, igaz, jó húsz esztendővel ezelőtt. Kollégái közül volt, aki irigyelte, volt, aki felnézett rá, olykor húzták is. — Egyszer — mondja, emlékező tekintetét a múltba fúrva - az Ipoly szabályozásának a Káprásokaljától Pös- ténypusztáig húzódó kanyarok átvágásánál dolgoztunk. Kollégám imigyen cukkolt: — Ha itt és most írsz egy verset az Ipolyról, elhiszem, hogy igazi költő vagy. Én csak azért is: mialatt megrakták a teherautómat, csak írtam, s írtam. Mire végeztünk a nappal, elkészült a hat versszakból álló mű is. — S a buszrongálók? Hihetetlen mit műveltek a kocsijainkon. Feltépték a bőrüléseket, összevissza karcoltak mindent. Verset írtam róluk is. Kirakták ide-oda, s ha hiszi, ha nem, csökkent valamelyest a súlyos rongálások száma. írtam Salgótarján várossá avatásának ötvenedik évfordulójára is, amelyet el is szavaltak. Az elmúlt években a földárverések visszásságait csipkedtem meg... Legutóbb, a nyakra-főre szaporodó turkálókról gúnyolódtam. Egyik versem, aminek igen csak örülök a Lantban, a Szé- csény és környékiek irodalmi lapjában is megjelent. így kezdődik: „Az ország útjait bármerre járod, / Balesetek szomorú emlékeit látod. / Újra az alkohol és a száguldási mámor / Lezárta szemüket örökre az álom.” S csak mondja, mondja, mind a nyolc versszakot fejből tudja. Nagyon büszke a lányára, Bollók Andreára, aki ugyancsak sikerrel verselgeL Egyik versét az elmúlt évben a Nóg- rád Megyei Hírlap is közölte nők napja alkalmából. Bollók Sándor esetében a verselés szép hozadéka nehéz és szorgos életének. Megszépíti nyugdíjas mindennapjait. Talán még álmodni is rímekben szokott. Nógrádi Kovács György
