Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14-15 / 62. szám
2. oldal Megyei Körkép 1998. március 14., szombat A legbátrabb város új neve: Civitas Fortissima - Balassagyarmat Azt tette, amit tennie kellett Balassagyarmat város honmentő polgárainak nemes küzdelméről és az eseménnyel kapcsolatos Civitas Fortissima név hivatalos felvételéről szóló önkormányzati rendelet tervezetét megfelelő indoklással dr. Rózsa György, a Civitas Fortissima Kör elnöke terjesztette a város önkormányzatának képviselő-testülete elé, amelyhez számosán szóltak hozzá. Évtizedes óhajok, töprengések, bizonytalankodások után már szabadabban, boldogabban lélegzik az ősi Ipoly-parti város: Balassagyarmat népe. Igazságuknak és mellőzöttségüknek tudatában szomorkásán éltek itt az emberek kitartó, becsületes munkában, de mindig egy jobb jövőbe vetett hittel. Örök mementó Ma már a város értékét a két világháború közötti - örök mementóul maradt - csehki- verés dicsősége adja, amikor bátorságból, hazafiságból és egymás iránti szeretetből vizsgáztak sikerrel. A jövő nemzedéke csak a most íródó történelemkönyvekből fogja részleteiben megismerni, milyen köszönettel tartozik nekik az utókor nemzetmentő cselekedeteikért. Balassagyarmat, mint a Lo- sonc-Ipolyság közti honi szakasz centruma került a magyar nemzet történetébe. Mert mit tett Balassagyarmat? Semmi mást, csak azt, amit hasonló helyzetben minden igaz magyar településnek meg kell tennie: minden ellenséges betolakodótól meg kell védenie földjét, faluját, városát, még akkor is, ha nincs ehhez kormányzati hozzájárulás, akkor is, ha netán kétséges lenne a harc kimenetele, akkor is, ha hozzátartozói elpusztulnak a hősi küzdelemben. Mert, ha 1919. január 29-én Balassagyarmat tétlenül tűri az ellenséges megszállást, ha nem szervezi meg Losonc és Ipolyság közti szakaszon a fegyveres ellenállást, akkor az ellenfél által szerkesztett hadműveleti térkép szerint ma Magyarország jelentős nagy területe már idegen nép hatalmában lenne. Nem hiába állította követendő példaképnek az akkori államfő Balassagyarmatot az ország elé és nem hiába nevezték már 1919-ben a várost civitas fortissimának, azaz legbátrabb városnak. Újabb születésnap A régi és legújabb dokumentumok birtokában, köztársaságunk elnökének helyeslésével Balassagyarmat önkormányzata 1998. március 15-i hatály- lyal - önmaga jellemzésére - a város neve mellé a „Civitas Fortissima” nevet is felvette. Legyen örök dicsőség a méltó név kivívásában részt vett testvéreinknek és örök hála az isteni gondviselésnek! A város önkormányzata képviselő-testületének tagsága 15 igen és 1 tartózkodó szavazattal kimondotta, hogy 1998. március 15-től kezdődően a város új neve: Civitas Fortissima Balassagyarmat. A képviselő-testület kimagasló munkáját e sorok írója a következő szavakkal köszönte meg: - Az a személy, aki kellő mélységben áttanulmányozta már Balassagyarmat múltját, igazat fog nekem adni, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb eseményét örökítette meg a mai nap, amikor e város új születésnapját ünnepelheti és új nevével dicsekedhet. Az Ipoly partján van egy város a hazában, amely eddigi ismeretlenségéből véráldozatai árán önmaga igazolására viselni fogja a „Civitas Fortis- sima”-val kiegészített új nevét és amely város igaz történetének megírására a magyar haza történészei már vállalkozhatnak. Kötelez a mült E perctől kezdve egy sorban állunk a többi nagynevű magyar város mellett, amelyekről oly sokat tudnak, oly sokat beszélnek, de sajnos eddig annál kevesebbet a mi városunkról. És hogy ma, a szemérmeskedést félretéve, jellemünknek megfelelően bekiabáljuk a százötven éves szabadságharcunk ünnepkörébe igazságunkat - hogy az országnak „legbátrabb város”-a mi vagyunk -, ez csak őszinteségünket igazolja, mert kötelez bennünket városunkért és megmentett országrészünkért diadalmasan megküzdött hős harcosainak emléke. Megköszönöm a képviselő- testület valamennyi tagjának, hogy igaz magyarságukról és hazafiságukból példát adtak és történelemörökítő feladatukat hűséggel szolgálták. Kamarás József a kör örökös díszqlnöke Tisztelgés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei emléke előtt „Egyenlőség, szabadság, testvériség” (Folytatás az 1. oldalról) vetélkedőjével pénteken kezdődött a megemlékezés. Vasárnap a hősökért, a hazáért és nemzetért tartanak szentmisét a plébániatemplomban, az emlékparkban katonai tisztelet- adással ünnepélyes zászlófelvonás, koszorúzás lesz. 14 órakor az emlékparkban folytatódik a megemlékezés, majd a Muzsla együttes mutatja be műsorát, ezután a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola tanulóinak irodalmi összeállítása következik. A zárórészben a salgótarjáni acélgyári fúvószenekar ad térzenét. Rétság - Március 15-én, este 18 órakor a városi közművelődési intézmény előtt ünnepelnek. Köszöntőt mond Mocsári Gergely alpolgármester. Az ünnepi műsorban közreműködik az általános iskola énekkara, a Grupp Színjátszó Egyesület és ifj. Majnik László. Szécsény - Pénteken a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és az önkormányzat megkoszorúzta Szontagh Pál emléktábláját. 18 órától a művelődési és művészetoktatási központban dr. Praznovszky Mihály mondott ünnepi köszöntőt, a műsorban a Körösi Csorna Sándor Gimnázium művészeti csoportjai léptek fel. Itt adták át a Szécsényért emléklapot Horváth Ferencnek, aki kimagasló iparfejlesztési, munkahely-teremtési és gyermekoktatást segítő tevékenységéért nyerte el a város kitüntetését. Bátonyterenye - Vasárnap 10 órától a kisterenyei városrészen, a Kossuth-szobor előtti parkban Balázs Ottó polgármester köszönti az ünnepet, ezután irodalmi rendezvény következik a Váci gimnázium és a Bányász fúvószenekar közreműködésével. Szirák - Szombaton, 17.45 órakor a Hősök terén, majd a művelődési házban emlékeznek, beszédet mond Kóródi Mária, az Országgyűlés alel- nöke. Fáklyás menet indul a Te- /c4/-sírbolthoz, ahol babérkoszorút helyeznek el. A köszöntés 19.15 órától a Teleki-kastély udvarán folytatódik. Mátramindszent - Péntek este a művelődési házban Balázs Ottó, Bátonyterenye polgármestere mondott díszbeszédet, előtte pedig az iskola galériájában a 150 évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódó kiállítás nyílt. Barják Gyula bá- tonyterenyei képeslapgyűjtő „A szabadságharc prófétái” címet viselő, egy hónapon át látogatható tárlata Petőfi életútját kíséri végig. Magyargéc - Március 14-én szombaton, 16 órától szentmise lesz, 17.30 órától a kultúrház- ban dr. Surján László ország- gyűlési képviselő mond beszédet. Ezt követi a fáklyás felvonulás és a kopjafa megkoszorúzása. Nagylóc - Szintén szombaton 17 órakor dr. Serföző András országgyűlési képviselő részvételével tartják a megemlékezést. Nógrádszakál - Serfőző András tegnap tartott ünnepi beszédet. Szügy - Pénteken a kastélykertben rendezték meg az emlékünnepséget, amely koszorúzással ért véget. Cered - Szombaton az ötven éve állított háborús emlékműnél ünnepelnek, az eseményen részt vesz ifj. Szabó István szobrászművész is. Tűzzománcok A Balassagyarmaton élő alkotó, Bacsúr Sándor tűzzománcaiból nyílott kiállítás tegnap Salgótarján-Baglyasal- ján, a Bóna Kovács Károly Általános Iskolában. Megnyitó- beszédet dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője mondott. Hangsúlyozta Bacsúr Sándor lokálpatriotizmusát, képeinek hangulatteremtő erejét. FOTÓ: RIGÓ Nem a büntetés, a megelőzés a célunk Balázs Károlyné a munkaügyi ellenőrzésről, a szakszervezetek szerepéről Munkaügyi, munkavédelmi kérdésekről szervezett fórumot a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei szövetsége, valamint a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelősége. A közelmúltban Salgótarjánban tartott tanácskozáson a kereskedelmi egységek gazdasági, munkaügyi irányítói, valamint a szakszervezeti alapszervezetek vezetői vettek részt. Balázs Károlyné, a szakszervezet Nógrád megyei titkára az érdekvédelmi, érdek- képviseleti munka eddigi tapasztalatait adta közre. Milliók bánhatják- Milyen meggondolásból ültek le tanácskozni munkaügyi kérdésekről a gazdálkodó szervezetek vezetőivel?- Az Országgyűlés még 1996 októberében elfogadta a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a törvényben megállapított kötelességek megtartását, megszegésének jogi következményeit nem sikerült egységesen értelmezni. A gyakorlati alkalmazása során ezért egy sereg gonddal találkoznak a munka- vállalók, a munkaadók, a szak- szervezeti tisztségviselők. Az ellenőrök természetesen nem hagyják szó nélkül a hibákat.- Mi történik akkor, ha az ellenőrök szavait „ elengedik a fülük mellett” a munkáltatók?-A jogszabály ellen vétőknek jelentős, többszöri jogsértés esetén akár 3 millió forint, bírsággal kell számolniuk. Több százezer forintos büntetésre a megyében is van példa. Ezért fontos, hogy a munkaadók és a munkavállalókat képviselő szakszervezeti tisztség- viselők jól értsék a törvény lényegét, s a gyakorlati munkában helyesen alkalmazzák azt. Ezt szolgálja az az együttműködési megállapodás is, amelyet a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséggel kötöttünk most, február derekán. Közös célunk, hogy megelőzzük a szabálytalanságokat. Arra törekszünk, hogy mindenütt megteremtsék az egészséges, a biztonságos munka feltételeit, megfelelő legyen a munkavállalók jogi védelme és folyamatosan mérséklődjenek a ma még fellelhető szabálytalanságok. Szerény szervezettség- A törvény intézkedik a szak- szervezet tennivalóiról is. Mennyire erősek a kereskedelemben tevékenykedő szakszervezetek?- Nógrád megyében csaknem kétezer olyan kisebb-na- gyobb gazdálkodó egység van, amely a klasszikus értelemben vett kereskedéssel foglalkozik. Közülük hétben alakítottak szakszervezetet, és a tagok száma mintegy kilencszáz. Mindenütt elérték, hogy kollektív szerződést készítsenek, s így a foglalkoztatásnak szabályozott keretei vannak. A magánmunkaadóknál nem létezik kollektív szerződés, a munkavállalókat egyszerű munkaszerződés szerint alkalmazzák. Ám mind többször fordul elő, hogy információt, tanácsot kérnek megyei bizottságunktól, mielőtt megkötik a munkaszerződést. Mindezt természetesen sikernek tartom, de nem feledteti gondjainkat. Azt többek között, hogy a szervezettségünk szerény, még a legjelentősebb kereskedelmi egységekben sem több 40-50 százaléknál. S az is ismert tény, hogy a privatizáció során gomba módra szaporodtak a kislétszámú, gyakran egykét emberrel dolgozó üzletek. S vannak olyan munkaadók is, akik kifejezetten tiltakoznak a szakszervezeti alapszervezetek létrehozása ellen. Attól tartanak, hogy eggyel több gondot vesznek a nyakukba. A munkabéke ára- Hallgatva a véleményét, az embernek az az érzése támad, mintha olyan szereződésnek tartanák a szakszervezetet, amely a kákán is csomót keres.- Való igaz. A gazdasági vezetők jelentős része gondolja úgy, hogy sokkal egyszerűbben gazdálkodhat a létszámmal, a bérrel, a különböző juttatásokkal, ha nem kötf a kezét a szak- szervezet, a kollektív szerződés. Az én tapasztalatom ugyanakkor az, hogy éppen a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a munkáltatók megegyezése az olyan lényeges kérdésekben, mint a munkafeltételek, a munkarend, a túlórák, a bérek, a pihenőnapok, vagy a leltárért vállalt anyagi felelősség, elejét veheti egy sor konfliktusnak. Hosz- szabb távon ez jelenti a munkáltatók és a munkavállalók által egyformán áhított munkabékét. Csak hát az igazsághoz tartozik az is, hogy a munkavállalók sem sietnek mindenütt megalapítani érdekvédelmi szervezeteiket. Nem igazán bíznak abban, hogy a szakszervezet hatékonyan képviselheti érdekeiket. A megyében sok a munkanélküli, és attól tartanak, hogy az ágáló dolgozó talpa alá könnyen útilaput kötnek. A 19 és fél ezer forintos minimálbért sikerült ugyan kiharcolnunk, de a bérek így is meglehetősen szerények Nógrád megye kereskedelmében. A kiút természetesen a sikeres gazdálkodás lehet. Az erősebb érdekvédelmi szervezetek ebben is hatékonyabban segíthetnek. Ezért tartom fontosnak, a szakszervezeti szervezettség erősítését, a kollektív szerződéseket, s a félszáznál több munkavállalót foglalkoztató egységeknél a novemberben megválasztandó üzemi tanácsokat. Mert a munkát adóknak és a munkát vállalóknak egyaránt az az érdekük, hogy egyértelműen meghatározott keretek között, békességben dolgozzanak együtt. Látványos sikerek helyett- Önkéntelenül adódik a kérdés, honnan ez az elkötelezettség, a szakma, a mozgalom, a kereskedelmi dolgozók iránt?- Csaknem 40 éve dolgozom a kereskedelemben, azt is mondhatom, hogy itt nőttem fel. Voltam kereskedelmi tanuló, boltvezető, belső ellenőr. Dolgoztam szakszervezeti titkárként és 1991-ben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete Nógrád megyei titkárának választottak. A munka, amit végzünk, nem könnyű, látványos sikerekben nemigen van részünk. Helyette meg kell tanulnunk örülni a napi, apró eredményeknek. V. G. A megyei jogú városok javaslata a kormánynak: Program a díjhátralékokra Az önkormányzati szférában jelentkező díjhátralékok rendezésével kapcsolatban állás- foglalást is megfogalmazott a megyei jogú városok szövetsége legutóbbi, szegedi tanácskozásán. A megbeszélésről Cserháti József Salgótarján alpolgármestere tájékoztatta lapunkat. A program első napján a megyei jogú városok, valamint a megyei önkormányzatok szövetsége közös, ópusztaszeri rendezvényén nem minősítették hatékonynak a két közgyűlést érintő ügyekben szükséges egyeztető bizottságok működését, felvetődött például a napirendek előkészítésének problémája. Salgótarján és Nógrád megye közgyűlése egyeztető bizottságának ügyrendjét példaértékűnek tartották az ön- kormányzatok vezetői. Szó volt arról is, hogyan lehet feloldani azt a helyzetet, ha a két testület által delegált képviselőkből álló egyeztető bizottságban nem születik egyezség, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek vannak akkor, ha súlyos érdeksérelemmel jár a döntéshiány. Ugyanakkor a résztvevők azt fogalmazták meg, hogy az egyeztető bizottságokat fenn kell tartani (ezt egyébként az önkormányzati törvény is előírja). Vegyes képet mutatott az a megbeszélés, amelyen a területfejlesztés középszintjének működési tapasztalatait összegezte. A második napon, a megyei jogú városok képviselőinek szegedi találkozóján a legnagyobb vitát a díjhátralékokkal foglalkozó napirend váltotta ki. Állásfoglalás-tervezetében a megyei jogú városok szövetsége azt javasolja, hogy a kormány dolgozzon ki olyan komplex programot, amely észszerűen megosztja a feladatokat és az anyagi terheket a hátralékos lakosság, a szolgáltató vállalatok, az önkormányzatok és a központi kormányzat között. A megoldási eszközök sorában jelölték meg többek között a foglalkoztatáspolitikát, valamint a piacgazdaság veszteseinek folyamatos rehabilitációját. Kérték, hogy a kormány támogassa a települési önkormányzatok adósságkezelési programjait, de ne a hátralék nagysága, hanem a programok hatékonysága szerint. Javasolták továbbá, hogy a kabinet dolgozza ki az adósságkezelő programok jogi hátterét, beleértve a szociális, a lakás-, a jelzálog- és a végrehajtási törvényt. A programot parlamenti beszámoló zárná. Már a következő Országgyűlés képviselőinek feladata lesz, hogy elfogadják a Belügyminisztérium által kidolgozott, a településekről szóló törvény tervezetét. Ebben egyebek között a településfejlesztés szabályozásáról, a települések egymáshoz való viszonyáról van szó. Felvetődött a találkozón, hogy a törvény legyen tekintettel a megyei jogú városok regionális szerepvállalására a korszerű fejlesztések, szolgáltatások érdekében. Javaslatként fogalmazták meg azt is, tegyék világosabbá: a települési önkormányzatok milyen módon és milyen feltételek esetén jogosultak az európai uniós pénzalapokra, de elhangzott az az igény is, hogy legyenek ezek könnyebben elérhetőek. D. I.