Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

6. oldal Látóhatár 1998. február 9., hétfő Pénzbehajtással például nem foglalkozhatnak Nógrádban még tíz „Poirot” sincs A rendőrségi törvény 28. paragrafusa kimondja, hogy: „A Rend­őrség - a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint - hatósági engedélyt ad az egyéni és társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomo­zói tevékenységre.” Az előírt engedély nélkül ilyen vállalkozást folytatni nem lehet. Nógrád megyében már több ilyen engedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy mind személy- és vagyonvédelmi, mind magánnyomozói tevékenységet többen végeznek. Erről be­szélgetünk Halama Zoltán rendőr őrnaggyal, a megyei főkapi­tányság bűnmegelőzési szolgálatának munkatársával.- Mit mond a törvény, illetve az ide vonatkozó kormányren­delet a személy- és vagyonvé­delmi és magánnyomozói te­vékenységről, egyáltalán, kik kaphatják meg?-Ezek rendőrhatósági en­gedélyhez kötött vállalkozói tevékenységek, amelyeket a vállalkozó a megrendelőt megillető jogok keretein belül adatok megszerzése, tények, körülmények felderítése érde­kében szerződés alapján vé­gez. Ehhez igazolvány szük­séges, amelyet írásbeli kére­lemre a büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagykorú ma­gyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, valamint magánnyomozói, vagy sze­mély- és vagyonőri képesítés­sel rendelkezik.- A tapasztalatok szerint ilyen tevékenységre döntő többségében volt rendőrök je­lentkeznek.-A gyakorlat valóban azt bizonyítja, hogy személy- és vagyonvédelemmel, illetve magánnyomozói tevékeny­séggel elsősorban volt rendőr­tisztek foglalkoznak. Azt azonban tudni kell, hogy a törvény szerint a nyomozóha­tósági jogkörrel rendelkező szervezet (például rendőrség) állományának volt tagja ré­szére szolgálati viszonyának megszűnésétől számított két éven belül a magánnyomozói vállalkozói tevékenység foly­tatásához hatósági engedélyt, magánnyomozói igazolványt a rendőrhatóság nem adhat ki.- A magánnyomozói iga­zolvány mire jogosítja fel a vi­selőjét?- Törvénytelenségre sem­miképpen, mint például pénz­behajtásra. A rájuk vonatkozó szabályok egyértelműek. A rendelet szerint a magánnyo­mozó a szerződés teljesítése érdekében információt gyűjt­het adatot, felvilágosítást kér­het. A tevékenysége nem irá­nyulhat külföldi és hazai hiva­talos személyek és szerveze­tek tevékenységére, a hivata­los személyek hivatali tevé­kenységére, természetes sze­mélyek különleges és szemé­lyes adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján bárki számára hozzá­férhetőek.- Nógrád megyében hányán rendelkeznek például ma­gánnyomozói engedéllyel és ki ellenőrzi a munkájukat?- A magánnyomozók száma megyénkben még a tízet sem éri el. A személy- és vagyonvédelmi, illetve ma­gánnyomozói tevékenység ha­tósági ellenőrzését az erre ille­tékes rendőrkapitányság végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, az enge­délyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára irá­nyul. Pádár András Vatikán a földreformért Az indiánoktól elrabolt föl­dek visszaadását, földrefor­mot és a földfoglalók helyze­tének megértését sürgette a katolikus egyház abban a do­kumentumban, amelyet a kö­zelmúltban ismertettek a Va­tikánban. Az Igazság és béke pápai ta­nácsa a 2000. év közelgő Nagy Jubileumára való tekintettel ké­szítette el „A föld igazságosabb elosztásáért, az agrárreform ki­hívása” című dokumentumot. Ennek ismertetésekor Etchega- ray bíboros hangsúlyozta, hogy bár a dokumentumban foglaltak jelentős része Brazíliára, az ott élő földnélküliek helyi ‘.téré vo­natkoztatható, az egyl iz állás­pontja egyetemes, minden olyan országnak szól, ahol a megoldatlan földkérés az em­beri nyomor egyik fő forrása. A föld igazságosabb elosztása egyik feltétele a szociális igaz­ságosság térnyerésének. v Úszóövben senki sem nyert versenyt Felmerült, írnék valami szívderítő cikket (mely nem nélkü­lözné ugyanakkor a megfelelő közgazdasági mélységeket sem) az EU-csatlakozásról. Kiváltképp a csatlakozás kis- és közepes vállalkozásokra gyakorolt hatását kellene górcső alá venni, nem hallgatva el a várható gondokat és nehézségeket. Nos, elöljáróban egy dologról biztosíthatom az olvasót: lesz­nek gondok és nehézségek. Mint ismert, Churchill a világ­háború kezdetén az angoloknak elkerülhetetlen erőfeszítéseket, vért és könnyeket ígérhetett csupán, valahogy így áll a hely­zet mostanság nálunk is. Ennyit az előzetes szívderítésről. A to­vábbiakban mondandómat pár alaptétel köré csoportosítom, hogy ezzel megtévesztő módon komoly tudományos értekezés látszatát keltsem. 1. sz. alaptétel: Aki lekési az utolsó vonatot, kénytelen az ál­lomáson éjszakázni. Országunk a török időkben a kereszténység védőbástyája volt. A szóhasználat később is megmaradt (vö.: „Hazánk nem rés, hanem bástya a szocializ­mus sziklafalán”). Sajnos, bástya mivoltunkban sem sikerült olyan gazdasági világhatalommá válnunk, hogy folyamatosan ne szoruljunk másokra. Tetemes adósságot halmoztunk fel, melyet konver­tibilis árbevételeinkből keser­vesen törlesztünk. Eladható (konvertibilis piacokon elad­ható) cikkeket kell tehát gyár­tanunk, ehhez megfelelő gyártó- kapacitásokra van szükségünk, melyek megint csak pénzbe kerülnek. A kér­dést igyekszünk külföldi befek­tetők bevonásával áthidalni, ám a termékeinket, szolgáltatása­inkat egyre nehezebb az EU or­szágaiban elhelyeznünk. Az ot­tani termelők érthetően védik tőlünk saját piacaikat, mi sem tennénk másképpen. Kapun (unión) belülre kell kerülnünk, hogy valóban egyenrangú, diszkrimináció-mentes szerep­lői lehessünk az európai gazda­sági folyamatoknak. EU-tagsá- gunk révén nemcsak új piacok nyílnak meg számunkra, hanem különböző támogatások, ked­vezmények részeseivé is válha­tunk. A kívülmaradással elját­szanánk talán utolsó felzárkó­zási esélyünket és menthetetle­nül a „fejlődők” szintjére sül­lyednénk (hogy ez a büszke jelző mit jelent, nem kell ma­gyarázni). A csatlakozás - elke­rülhetetlen. 2. sz. alaptétel: Semmi sem fenékig tejfel (nincsen rózsa tö­vis nélkül). A csatlakozás nem csupán azt jelenti majd, hogy bejutunk az EU sáncai mögé. Számos (számtalan) kis- és nagyvállal­kozás várja tőlünk nyugatra, hogy kifent karmokkal rávet­hesse magát a magyar piacra. Ebben nincs semmi rendkívüli, a kapitalizmus „farkastörvé­nyei” (ahogyan rokonszenves szóhasználattal a korábbi köz- gazdaságtan a jelenséget illette) egyenesen megkövetelik az ilyen barátságtalan megnyilvá­nulásokat. Más kérdés, meny­nyire számítunk ezekre, és - még inkább - hogyan tudjuk kivédeni. Az EU-hoz történő remélt csatlakozásunkra 5-8 éven belül kerül talán sor. A rendelkezésre álló idő nem hosszú, meg kell próbálnunk minél jobban kihasználni: fel kell készülnünk. Nem feltétle­nül a legrosszabbakra, de har­cokra és veszteségekre. 3. sz. alaptétel: Nem lehet mindenki nyertes. A magyar vállalkozások egy része jelenleg még nem érett arra, hogy valós piaci viszo­nyok között, a verseny szabta, államilag kevésbé szabályozott feltételek mellett működjön. Sok kisebb-nagyobb cég, butik, garázsbolt, névjegynyomda stb. nem fogja tudni állni a versenyt minőségben, választékban, árakban a megnövekvő, rutinos konkurenciával. Döntő lesz a vállalkozás tőkeellátottsága, hi­telképessége, szakmai háttere, beszállítói kapcsolatrendszere és még ezer más olyan tényező, melyet nem mindenki fog tudni időre produkálni. Az életben maradáshoz az a képesség lesz a legfontosabb, hogy az adott vállalkozás időben és rugalma­san idomuljon a megváltozott körülményekhez. A kis pékség a kenyér-kifli-zsemle kínálatot kénytelen lesz mással is bőví­teni, a kőművesnek meg kell tanulnia boltívet rakni, az acél­szerkezet-gyártónak ISO tanú­sítványt beszerezni. A nyelvta­nár tudása piacképesebb lesz, ha tud rá áldozni, hogy néhány hetet külföldön töltsön, az autó­szerelő rá fog kényszerülni költséges diagnosztikai műsze­rek, célszerszámok beszerzé­sére, a vendéglősnek többet kell mosolyognia és gyakrabban kell cserélnie az abroszokat (nem beszélve a visszafogot­tabb számlázásról). Mindezekre nem mindenki lesz képes, csak azok, akik fel­készülnek a változásokra. Van­nak előrelátó emberek, akik tó­parti nyaralás előtt úszólecké­ket vesznek, mások viszont az úszóövben reménykednek. Úszóövben még senki nem nyert úszóversenyt. Dr. Sibelka György Egy sikeres mezőgazdasági vállalkozó - Kiszámítható agrárpolitika kellene Nehéz talpon maradni a földön A mezőgazdaságban végbemenő változások során számos szakember hagyta el a nagyüzemeket. Vannak, akik mezőgaz­dasági vállalkozóként próbálnak talpon maradni. Ezek egyike a Ságújfaluban gazdálkodó Győri Nándor, aki valaha az őr­halmi szövetkezet termelési vezetője volt. Most az N+N AGRO Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedik.- Mi a cég profilja?-Az alap a szántóföldi nö­vénytermesztés, ami mellett mezőgazdasági szaktanácsadási szolgáltatást is végzünk. 250 hektár szántón, 25 hektár lege­lőn gazdálkodunk és apám ré­vén 25 hektár erdő is van, amit az erdőbirtokosság keretében művelünk és törzslúdtartással foglalkozunk. Törzslúdállomány- Mit termelnek a szántón?- Búza, kukorica, napraforgó a fő növényünk. Az a célom, hogy megtermeljük a saját ab­rakszükségletünket. Saját dará­lóval, takarmánykeverővel, szárítóval rendelkezem. Ezen kívül az ipari növények közül a napraforgóval biztosítom az ehhez szükséges költségeket.- Milyen állatállománya van?- Csak törzslúddal foglalko­zom, ami annyit jelent, hogy a gödöllői egyetem dabadi tele­péről vásárolok ellenőrzött na­poslibát, ezt szaporítom és adom el mások részére áruter­melés céljára. Ők a továbbte- nyésztők, tömőalapanyagként kerül vissza az én naposlibám a vágóhidakra.- Hány libát számol az állo­mány? Hatezer darabos állománnyal rendelkezem, egy idősebb és egy fiatalabb törzzsel.- Tehát jelentős adózónak számít?- Igen. De állami támogatást is igénybe tudok venni. Aki ezt nem tudja végigcsinálni, nem is tud létezni. En a múlt évben a beruházásaim kapcsán is jelen­tős vissza nem térítendő állami támogatást vehettem igénybe.- Idén is pályázik? Pályázni szükséges- Természetesen. Nincs is más lehetőségem. Tavaly ter­ménytárolót, tisztitót, szárítót építettem és ehhez szereztem támogatást. Az idén a gépesíté­semet kellene továbbfejlesz­teni, mert most már gondjaim vannak az alapvető szántóföldi növénytermesztésben, tehát a traktorparkot kellene bővíteni. Mindig úgy kezdődik az év menete, hogy megjelenik az ez évi szabályzó, én azt végigol­vasom és eldöntőm, hogy kö­rülbelül hol lehet a legtöbb vissza nem térítendő állami tá­mogatást a pályázati rendszer­ben megszerezni.- Ezek szerint idén is leg­alább annyit pályázik, mint az elmúlt évben?-Nem biztos, mert azért a magyar pályázati rendszerben legtöbb esetben hitelt is fel kell venni ahhoz, hogy egy komo­lyabb beruházáshoz jusson az ember. A hitelhez fedezet kell, mert szeretnének biztosak lenni a bankok és többszörös fedeze­tet kötnek ki, ezért nehéz az ügy. Tehát nem lehet nagyon beruházni senkinek, mert ez visszaüt a későbbiek során, nem tudja a hiteleit fizetni.- Az agráregyetem elvégzése után különböző felelős beosztá­sokban dolgozott a nagyüzemi mezőgazdaságban. Nincs nosz­talgiája?- Nagyon vegyes ez az érze­lem. Az én véleményem az, hogy a rendszerváltás után túl keményen és drasztikusan tet­tük meg ezeket a lépéseket a mezőgazdaság magánosítása terén. Ennek számtalan hátulü­tője van. Ma Magyarországon nagyon sok üres, kihasználatlan telep van, ami megy tönkre. Ez drága mulatság, az ország pedig nem gazdag. Nagyon sok szán- tatlan föld van és ez gyomprob­lémát okoz a szomszédos ter­melőnek. Véleményem szerint a szomszédos országok rugal­masabban oldották meg a me­zőgazdaság átszervezésének kérdését, mint Magyarország. Ennek, sajnos, több évig isszuk még a levét. Dicsekvésre semmi ok- Milyen évet jósol?- Nehezet. A tavalyi év ese­tében a mi viszonyaink között a növénytermesztés gyenge eredményt hozott a megye nagy részén. Az állattenyésztés évek óta stagnál, vagy visszafejlő­dik, az ipari tevékenység gya­korlatilag visszaszomlt a me­zőgazdaságban. Nekem jóval kisebb az általános költségem, tehát bízom benne, hogy azért nem leszek vesztességes. Di­csekvésre manapság senkinek sincs semmi oka. A fiam, Nor­bert, akivel az N+N AGRO Kft.-t alkotjuk, az agáregyetem harmadéves gépészhallgatója. Remélem, hogy az ő és a me­zőgazdaságban dolgozó társai jövőjét egy hosszú távon ki­számítható, biztos megélhetést adó agrárpolitika fogja biztosí­tani. Szabó Endre Páratlan Betét A Kereskedelmi és Hitelbank pAratlan betétszámlája párját ritkító befektetési lehe­tőség. A páratlan betétszámla olyan megtakaitási forma, amely párosítja a biztonságos, biztos kamatot, az egyénre szabott, páratlan rugalmassággal. Számoljon páratlan ötféle futamidő: 9, 11, 13, 15 és 17 hónap közül választhatja ki az Ön számára leginkább megfelelőt. Nem érheti semmi váratlan! Hiszen a páratlan i/.imla fut.imidőtől függően kamatozású. Ezenkívül névre szól, tehát a lekötött összeghez csakis Ön férhet hozzá. A PÁRATLAN betétszámla korántsem unalmas, hiszen páratlanul rugalmas. Bármilyen 5.000 Ft feletti, 1.000 Ft-tal osztható összeg egyaránt leköthető. A páratlan betétszámla páratlan megoldás a befektetések területén. f PÁRATLAN !

Next

/
Thumbnails
Contents