Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-26 / 48. szám

1998. február 26., csütörtök Látóhatár 7. oldal „Férgetekben álló fácska"-bymfc mymyeM torate Mit számít az igekötő?! A magyar nyelvet féltők és értők már többször szóvá tették az igekötők használa­tában mutatkozó visszássá­gokat. Ezek közül a leggyakorib­bak a fölöslegesen használt le-, be-, ki- igekötők. Például: le­közöl egy cikket - helyesen: közöl egy cikket; lerendezi az ügyet - helyesen: rendezi az ügyet; kiexportált árumennyi­ség - helyesen: exportált áru- mennyiség. Sorolhatnám hosszan a hasonlóan helytelen, rossz példákat. A másik eset, ha nem a megfelelő igekötős alakot használjuk, választjuk gondo­lataink közlésére. Például „a fejlesztést lehatároló akadá­lyok miatt...” Helyesen: „a fejlesztésnek határt szab; a fej­lesztést korlátozó akadályok miatt Az igekötők nyelvünk épí­tőkockái. Eleinte főleg hely vi­szony kifejezésére használtuk őket. Ma is ebben az értelem­ben alkalmazzuk őket a moz­gást jelentő igékhez kap­csolva. Például: lelép, felug­rik, átmegy stb. Majd jelentésük is változott, módosult. Kifejezhetjük velük a cselekvés kezdetét: például elmosolyodik, a befejezettsé­gét, eredményességét: elolvas, elintéz, vagy akár a sikertelen­séget: elnézi a menetrendet. Mindez azt mutatja, hogy nyelvünk igen gazdag igekö­tőkben, s használatuk sok-sok finomságra teremt lehetősé­get. Megváltoztatásuk vagy elvetésük más jelentést ad az igének, zavart okoz és nem egyszer humorforrás is. Szabatosan akkor beszé­lünk, írunk, ha pontosan tud­juk, mit jelentenek az igekö­tők, miféle gondolatot közlünk velük. Tóth Norbertné Ami nem jó, az akkor is hiba, ha megszoktuk a helytelen használatot Telefon, lábpedál, hely(i)ség „Számos telefont kaptunk” - halljuk nagyon gyakran a rá­dióban és a televízióban egy­aránt. Holott nincs az a jól menő telefontársaság, amely annyi telefonkészüléket aján­dékozna bárhová is, ahányszor a fentiek elhangzanak. Pedig nem telefont, hanem telefon- hívást, esetleg értesítést tud­hatnak magukénak az érintet­tek. Egy hirdetés szerint Csepel gyártmányú, de még működő­képes varrógép kapható vala­hol. Ár, telefonszám is mellé­kelve. Meg az, hogy a szerken­tyű „lábpedálos"! Nos, a pedál szó önmagában lábbal műkö­désbe hozható szerkezetet je­lent, a latin „pes, azaz láb” szóból származtatva. A friss levegő is lehet fél egészség, manapság a perme­tek is a lakás levegőjének fris­sítését, illatosítását szolgálják. Egy hirdetésben azonban (amint ábránk is bizonyítja) a lakás „helységei” szó szerepel, a helyiségek helyett. A szoba, konyha stb., mind­mind helyiségek, a falvak, vá­rosok, úgy ahogy vannak, tel­jes mivoltukban a helységek. Egy adott helységben sok ház van, azokban pedig még több helyiség található. D. F. LÉGFRISSÍTŐ lífatanyagávai íaffirissíli és tartósan kette-roe® illatúvá varázsolhatja a lakás bámjety helységét 300 ml „Háj! Ági baba vagyok. Heni babának kérem a Kelly Family egyik számát. Köszi!” (rádió) „Az utolsó adásban a leg-ek listáját tettem közre.” (televí­zió) „Ez alkalommal a contempo­rary jazz albums lista éllovasai hangzanak el.” (rádió) „Szverdlov volt a Szovjet­unió első államfője, 1917-től.” (rádió) Foltok és termékek „Hány fordulón jutott túl? Ket­tőn már túljutott vagy ez a har­madik?” (rádió) foltokban jelentettek ködöt Csongrád, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg rfiegyé- ből.” (rádió) .Jonathan fiatal, jóképű, fel­törekvő fiatalember.” (műsor­ajánlat több újságban) „Az éjszakai órákban erős éj­szakai lehűlésre számítunk.” (televízió) „A következő huszonnégy Hogy volt?!- Médiabörze ­óra is szövődmények felléptét okozhatja.” (televízió) „Azért a magyar elméket vi­lágszerte jegyzik: Amerikában éppúgy, mint Nyugat-Európa más részein.” (rádió) Izé, avagy a telizsák „Hát eredetileg nem megverni, hanem leszúrni akartak, mert .. . összetévesztettek valakivel az autóm miatt. Végül lett be­lőle egy kiadós hasbarúgás - a leszúrás sajnos elmaradt.” (te­levízió) „A Ballag a katonából az izét... a vállán a teli zsákot, azt rakta le!” (televízió) „A zenészek keze az egy na­gyon veszélyes dolog.” (televí­zió) „A divatszíneket szépen fo­galmazom meg.” (televízió) „Valószínűleg éppen nem tudom, hol voltam.” (televízió) „Létrehoztak egy tizenkilenc fős akcióegységet is, amelynek az lesz a feladata, hogy folya­matosan ellenőrizze a közterü­leteket, például a pályaudvaro­kat és az éjszakai szórakozóhe­lyeket.” (rádió) „Étkezési és más dolgok” „A kormány intézkedéseket fog tenni a hasonló intézkedések megelőzésére.” (parlament) „Melyek azok az állatfajták, akik (sic!) a legveszélyeztetet­tebbek a magasfeszültségű osz- lopokraTf televízió) „Nagyon szép színe volt neki, csak az íze volt mérgező.” (rádió) „A vezetői engedély az álta­lános és alapműveltség része.” (hirdetés) „Értjük itt a régi Szovjetunió területét, ami szintén étke­zési és más dolgok (sic!)” (rá­dió) - ye ­A pongyolaság sokszor nevetséges megállapításokat szülhet Ki van nehéz helyzetben? A pontatlan, pongyola fo­galmazások nem egyszer humorosnak is tetsző megál­lapításokat „eredményez­nek”. íme néhány példa: A helyes megfejtők jutalom­ban részesülnek - lehet gyak­ran olvasni a különböző lapok­ban, hallani az elektronikus médiában. (Csakis a helyesek kapnak jutalmat? Nem a helyes megol­dás beküldői között sorsolnak ki jutalmakat, ajándékokat?) Dicsérjük meg az apró sze­replőket. (Az adott esetben kevésbé ifjú, sőt teltebb alkatú művé­szekről volt szó. Pedig a dicsé­ret az apróbb szerepek alakító­ira, az úgynevezett epizodis- tákra vonatkozott.) Másik hasonló pontatlanság a rádióból: „Nehéz helyzetben vannak az alacsony nyugdíja­sok.” E társadalmi réteg helyzete valóban nehéz. De nem azért, mert termetük alacsony, ha­nem azért, mert a nyugdíjuk alacsony, amint azt rádióbe­mondó is állítani szerette volna. S ha van még valami, ami ezekben a jelenségekben ala­csony, akkor az kétségte­lenül a nyelvi igényesség szintje. T. N.-né Kiállítás 1848 hőseinek természetrajzi munkásságáról Görgey Artúr vegyész is volt A Magyar Természettudományi Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum közös szakmai kiállítással kapcsolódik a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának ünnepségsorozatához. A Ludovika téri intézményben már­cius 13-tól látható majd az 1848 hőseinek természetrajzi munkássága című bemutató. A közművelődési osztály tájé­koztatása szerint a kiállítás alapgondolatául az szolgált, hogy olyan személyiségek természetrajzi munkásságát tárja az érdeklődők elé, akik­nek életpályája szorosan kap­csolódott a történelmi sorsfor­dító időszak eseményeihez. A kor hangulatát idéző, eredeti tárgyakkal berendezett labora­tóriumban, gyűjteményi szo­bában és természetrajzi mű­helyben látható például Jókai Mór író csiga- és ásványgyűj­teménye. Megtekinthetők Xantus János állatpreparátu­mai. Az 1825-ben Csokonyán született, eredetileg ügyvédi vizsgát tett ifjú először tüzér­ként, majd gyalogos főhad­nagyként szolgált. Xantus 1850-ben Anglián át szökött az Egyesült Államokba, ahol zoológiái, etnográfiai gyűjtő­munkát, topográfiai felméré­seket végzett. Az 1860-as évek elején részt vállalt a pesti állatkert létrehozásában, amelynek aztán első igazga­tója is volt. Görgey Artúr te­vékenységével kapcsolatosan azzal a kevéssé köztudott ténnyel is gazdagodhatnak a látogatók, hogy eredetileg ve­gyész volt. A prágai egyete­men folytatta stúdiumait, majd szintén ugyanott tanársegéd­ként működött. Than Károly - akit az utó­kor kiváló kémikusként tart számon - tizenöt éves korában állt be honvédnak és Bem se­regében szolgált mint tűzmes­ter. Helyet kapott a bemutatón Jedlik Ányos bencés szerzetes természettudós és feltaláló né­hány munkája, találmánya, il­letőleg több laboratóriumi eszköze. Megcsodálhatók majd Kossuth Lajos növény- és ősmaradvány-gyűjtemé­nyének darabjai is, amely fog­lalatossággal szívesen bíbelő­dött a turini remete. A Ma­gyarhoni Földtani Társulat 150 évvel ezelőtti megalakulá­sának eseménytörténete is nyomon követhető, illetőleg tagjainak tevékenységéről is át­tekintést kaphatnak a vendé­gek. Ezek sorában kiállítják például a szabadságharc idején a puskapor gyártásáért felelős Szabó József bányamérnök, geológus eredeti gyűjteményi, valamint személyes tárgyait. Önkéntes természetőr-szolgálat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban Hortobágyon bevált modell Természetvédelmi járőr­szolgálatot állít fel önkénte­sekből a balassagyarmati Ipoly Unió Nemzetközi Környezetvédelmi Egyesü­let, a váci Göncöl Alapít­vány és a szentendrei Sala- mandra Egyesület a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. Kiszel Vilmos, a balassa­gyarmati székhelyű Göncöl Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a szolgálat munká­jához igénybe kívánnak venni más, a park területén működő civil szervezeteket is, hogy ily módon is segítsék az ország második legna­gyobb kiterjedésű nemzeti parkjában dolgozó hivatásos természetvédelmi őrök tevé­kenységét. A tervezett modell a Hor­tobágyon évek óta bevált: az önkénteseket oktatják, vizs­gázniuk is kell, tevékenysé­güket pedig folyamatosan el­lenőrzik. A hatályos jogszabályok szerint a hivatalos személy­nek minősülő polgári járőrök a tervek szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park négy körzeté­ben, a Börzsönyben, a Nyu­gat-Cserhátban, a Pilisben, il­letve Gödöllő-Vác—Dunake­szi térségében ténykednek majd. Kezdetben figyelőszolgála­tot óhajtanak felállítani a kép­zett, vizsgára kész önkénte­sekből. Reményeik szerint a kez­deményezést illetve a munkát a nemzeti park igazgatósága is segíti majd, akár köz­vetlenül, akár a különféle ál­lami pénzalapokhoz benyúj­tott pályázataik támogatásá­val. (MTI) Magyarnándori, mohorai szövetkezeti tagok a Parlamentben Vonzó az ország háza- Hol van már a tavalyi hó és a régi világ! - gondolnánk annak a hírnek a hallatán, hogy szövetkezeti tagok koptatják a Par­lament lépcsőjét és ebédelnek valamelyik díszteremben. Pedig ha nem is divat mostanában ott a kasmírkendős, rámás csiz­más öltözet, azért mégis előfordulnak időnként mezőgazdasági dolgozók az ország házában. Az utóbbi napokban ráadásul több csoport is járt ott.- Ritkábban bár, mint az előző évtizedekben, de azért továbbra is sort kerítünk arra, hogy a tag­jaink számára különböző sza­badidős, úti- és kulturális prog­ramokat, kirándulásokat szer­vezzünk - mondta Szabó Péter, de csak ennyi embert tudtunk hétköznap a hirtelen jött kora tavaszi munkák közepette el­hozni. Az igazi meglepetés az­után itt ért bennünket, amikor térségünk képviselője, Urbán Árpád a vadászterembe invitált évek alatt is talpon tudjunk ma­radni. Sándor Istvánnak, Magyar- nándor polgármesterének - aki meghívottként elkísérte a nán- dori, mohorai összetételű tag­csoportot, - hasonló volt a vé­leménye. - Úgy gondolom - fejtette ki a falu első embere, nagyon fontos, hogy a vidék népe is betekintsen, akárcsak egy rövid időre is, a törvényal­kotás bonyolult és nehezen át­tekinthető folyamatába. „Élő­ben” meghallgatni a képviselői Up Történelmi környezetben fogyasztották el az ebédet A SZERZŐ FELVÉTELE a Magyarnándori Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet el­nöke. - A mai napra kezdetben csak negyven fővel terveztünk egy budapesti városlátogatást, de amikor a tagjaink megtud­ták, hogy a Parlamentbe is lehe­tőségünk lesz ellátogatni, na­pokon belül hatvan fölé emel­kedett a jelentkezők száma. Ta­lán még többen is jöttek volna, bennünket, terített asztalok mellé. Igaz, én úgy gondolom, minden tagtársam kiérdemelte ezt a megtiszteltetést, vagyis a díszes környezetben elfogyasz­tott ebédet. Hiszen nagyon keményen kellett mindannyiunknak helyt- állnunk, hogy a szövetkezetek számára méltatlanul és igazság­talanul megnehezített utóbbi véleményeket s egy folyosón járni a miniszterekkel, bizony nem mindennapi hangulat volt a falubelijeim számára. Sajnos, tudom, hogy közülünk nagyon sokan az életük során egyszer sem jutnak el az ország házába, pedig magyarságtudatunknak része kellene, hogy legyen az ilyen élmény is. G. Szűcs László

Next

/
Thumbnails
Contents