Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Hegedűs János: Az alapfeladatok megoldására, s bérre mindenképpen lesz pénz Háromszázmillióval könnyebb a bukszájuk A rendőrség továbbra is súlyos anyagi gondokkal küzd, több pénz kellene a jobb munkához. Más vélemények szerint viszont már éppen eleget pumpáltak a testületbe. A pénz tehát to­vábbra is kevés. Arról értesültünk, hogy a Nógrád megyei rendőrség idei költségvetését is háromszázmillió forinttal kur­tították meg a pénzhiány miatt. Erről beszélgettünk Hegedűs Jánossal, a főkapitányság gazdasági igazgatójával.- Hogyan vészelték át a tava­lyi évet anyagilag?- A tavalyi gazdasági évünk meglehetősen kritikus volt. Elég jelentős adósságállo­mánnyal indultunk, amit ön­erőből nem tudtunk lecsökken­teni. Ezért csupán egyetlen fő célkitűzésünk lehetett, a műkö­dés, valamint a rendőrségi alap- tevékenység legszükségesebb feltételeinek biztosítása. Ez is azzal járt, hogy az év eleji 30,8 milliós adósságállomány az év végére jelentősen megnőtt. No­vember végére meghaladta a 100 milliót, aminek a döntő ré­szét, a köztartozásokat a zár- számadási törvény rendezte az év végén. Saját belső erőforrás- és előirányzat-átcsoportosítás­sal, valamint a kormánytól ka­pott pótelőirányzattal pedig to­vább sikerült javítani a helyze­tünkön, így az év végére szállí­tói tartozásunk tizenhárommil­lió forintra csökkent.- Vagyis nem kellett gépko­csikat leállítani benzin-, vagy alkatrészhiány miatt. Álló gépkocsik- Nagyon takarékosan, de tud­tuk biztosítani az üzemeltetést. A keretek szűkössége miatt korlátozni kellett a ráfordításo­kat, ami viszont jó fajlagos üzemeltetési mutatót eredmé­nyezett, de nem igazán felelt meg a műszakilag szükséges igényeknek. Volt olyan időszak, amikor csak egy, de előfordult, hogy tíz gépkocsink is állt az udva­ron a rossz műszaki állapota miatt. Noha a fejlesztési prog­ramból tizenegy gépkocsit ve­hettünk át tavaly, az idén pedig 12 átvétele várható, ezzel együtt is 58 százalékos marad a gépjárműparkunk amortizáló- dottsága.- Mit mondhat a bérekről?- Sajnos, korlátozó intézke­déseink ellenére 1997 novem­berében a bérek kifizetésére már az éves előirányzat nem nyújtott fedezetet. Ehhez pót- előirányzatot kellett kémünk, amelyet indokoltsága miatt meg is kaptunk.-Anyagi szempontból meny­nyire vonzó manapság a rend­őri pálya?- Én inkább a hivatással kap­csolatos egyéb előnyökben lá­tom a vonzerejét, amely abban nyilvánul meg, hogy a rendőri munkának maradt némi presz­tízse még mind a mai napig. Bár nem igazán olyan, mint amilyet mi szeretnénk. Ha va­laki törvényesen, szakszerűen, lelkiismeretesen végzi a mun­káját, biztos előremeneteli lehe­tősége van a rendőrségen belül és egy stabil, megbízható mun­kahelye. Az anyagiakat tehát semmiképpen sem jelölném meg mint fő vonzerőt ezen a te­rületen. Alacsony jövedelem- Egy „kisrendőr” feleséggel, két gyerekkel mennyit tud haza­vinni?- Jelentős azon rendőrcsalá­dok száma, ahol a nettó jövede­lem bizony nagyon alacsony. Egy főre jutó 12 ezer forint jö­vedelemmel rendelkezik az ál­lomány több mint tíz százaléka, az állomány harmada pedig 15-20 ezer forint körüli egy főre jutó nettó jövedelmet tud­hat jelenleg magáénak. Az it­teni tiszthelyettesi állomány jel­lemző keresete nettó havi 30 ezer forint.- Ez a jövedelem miből tevő­dik össze?- az alapilletmény és a rend­szeres pótlékok vannak benne. Ezen felül gyakorlatilag egy­havi bruttó illetményt garantál a szolgálati törvény évente számunkra.- Mi remélhető a bérfejlesz­tés vonalán az idén?- Az idei bérfejlesztés rend­őrségen belüli elvei a napokban láttak napvilágot. Nem szívesen nyilatkozom még a mértékéről, de azt már látjuk, hogy a közal­kalmazotti állománynál 13 szá­zalékos úgynevezett garantált bérfejlesztés és háromszázalé­kos differenciált fejlesztés áll rendelkezésünkre. A hivatásos állománynál pedig az új illet­ményalapra történő beállás eredményez majd vélhetően ál­lománycsoportonként és beosz­tásonként eltérő mértékű bérfej­lesztési összegeket. Ez 12 és 15 százalék között mozoghat.- Első pillantásra ez nem ka­tasztrofális, de nem is túlságo­san jó.- Ezzel tökéletesen egyetér­tek. Bár az elmúlt két évben vi­szonylag kedvező volt a bérfej­lesztésünk, véleményem szerint rendőreink jobb bérezést érde­melnének.- Történt-e tavaly, hogy szol­gálati feladatot el kellett ha­lasztani pénz hiányában ?- A lehetőségek ismeretében megpróbáltuk úgy kialakítani a tevékenységünket, hogy csak annyit és csak olyan feladatot terveztek a bűnügyi és közbiz­tonsági kollégák, amelyeket még tudtunk finanszírozni. Az viszont, hogy „szolgáltatásunk” színvonalára a pénzügyi hely­zet rányomja a bélyegét, tény és való.- Nem tervezhető, hogy pél­dául a bátonyterenyei rendőr- kapitányság nyomozóinak az egész országot be kell járni a bűnelkövetők után.- Tudomásul kell vennünk, hogy rengeteg a nem tervezhető elem a munkánkban, és a jelen­legi jogszabályi környezetben a rendőrség az officialitás elve alapján minden tudomására ju­tott bűncselekmény ügyében köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Nem lehet mér­legelni, hogy mibe kerül az ügy. Ez alapvető ellentmondás és feszültségpont, amit valame­lyik oldalról fel kellene oldani, hiszen ebből adódik az, hogy a rendelkezésünkre álló költség- vetés és a végrehajtandó felada­tok egyáltalán nincsenek össz­hangban.- Az idei költségvetés már eleve 300 millióval rövidebb a szükségesnél. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Folyamatos mnködés- A napokban kaptuk meg az ORFK módosított visszaigazo­lását az 1998. évi előirányza­tokról. A forráshiány egy részét gyakorlatilag úgy tudjuk ellen­súlyozni, hogy a felújítási igé­nyeinket, a keretszámnak meg­felelően valósítjuk meg. Vagyis nem minden felújítást végzünk el, ami aktuális lenne, csak annyit, amennyire pénzt kap­tunk. Ehhez hasonlóan a beruházá­soknál, beszerzéseknél, techni­kai fejlesztéseknél betartjuk azt a nagyon szűk keretet, amelyet megszabtak nekünk. Viszont nagyon nehéz helyzetben va­gyunk a személyi juttatások ki­fizetésénél, hiszen a járandósá­gokat ki kell fizetnünk, és ugyanúgy a dologi kiadásokat is, mert a folyamatos működést mindenképpen finanszírozni kell.- Felelős kormánytényezők azt mondják, hogy a rendőrség gazdálkodja ki a hiányt. Miből, hiszen a bírságok nem a testület kasszájába jutnak?- Valóban, a bírságok, sza­bálysértési büntetések nem minket gazdagítanak, s ez így jó. Ezt persze csak kevesen tud­ják, mert az utca embere, s kü­lönösen azok, akiket megbírsá­golnak rendőreink, azt gondol­ják, hogy ez a pénz minket illet. Erről szó sincs, hiszen ezzel mi nem foglalkozhatunk. Nekünk más megoldásokat kell keresni az elvonás pótlására. Kiadások mérséklése A kigazdálkodás egyik lehetsé­ges útja a kiadások további nö­vekedésének mérséklése, amennyire ez egyáltalán lehet­séges, mivel a belső tartaléka­ink szinte a végsőkig kimerül­tek. A jelenleginél nagyobb megszorításokra aligha lesz le­hetőség, mert egyszerűen élet- veszélyes a keretek apasztása. A lehetséges másik út a saját in­tézményi bevételeink lehetőség szerinti növelése. A bevételi előirányzatunk évről évre nő, s most már több mint 46 millió forint saját bevételt kell az előí­rás szerint produkálnunk. Ez részben a rendőrség szabad ka­pacitása révén nyújtott szolgál­tatásokból, gépjárműkölcsön­zésből, különféle pénzért vég­zett biztosítási feladatokból fo­lyik be. A biztosító társaságok­kal való együttműködésből, személyi, vagyonőri és lőfegy­ver-vizsgáztatásból is adódnak bevételek. A testület jellegéből adódóan nem végezhetünk csak profilunkba vágó tevékenysé­get. Ezek a bevételek azonban a kiadásokhoz viszonyítva öt százaléknál kevesebbet jelente­nek.- A gondok idén sem csökken­nek. Vajon az bekövetkezhet-e, hogy a fegyverhez nem lesz ele­gendő lőszer, nem lesz golyóálló mellény, és így tovább?- Hasonlóan az előző évek­hez, az 1998-as esztendő sem lesz könnyű számunkra a gaz­dálkodásban, de talán valami­vel konszolidáltabbak lesznek a viszonyok, mint eddig. Megvan a remény arra, hogy ha azokat a mindenki által reálisnak és in­dokoltnak tartott forrásigénye­ket legalább részben megkap­juk, amelyek most még hiá­nyoznak a költségvetésből, ak­kor szigorú önkorlátozásokkal egy nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb évet zárhatunk majd. Pádár András 1998. február 4., szerda Töredék összeget a bank nem vesz át Legjobb a megegyezés A kárpótlási jegyhez való jutással kapcsolatban több olyan kérés, észrevétel, megjegyzés érkezett szer­kesztőségünkbe, amelyek megkívánják, hogy a legille­tékesebb válaszoljon a té­mával kapcsolatos kérdé­sekre. Galovics Gábort, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. salgótarjáni fiókvezető­jét kértem meg erre.- Vannak, akik a határozat kézhezvétele után azt hiszik, másnap már jöhetnek kárpót­lási jegyükért, értékpapírju­kért abban a hiszemben, hogy a részükre kézbesített határo­zattal együtt utazott az őket megillető kárpótlási jegy.- A kárpótlási jegyek el­sődleges forgalomba hozata­lával Nógrád megyében egyedül a mi bankunk foglal­kozik. A kárpótlási jegy 30-40 nap múlva érkezik hozzánk. Mivel a kiküldött határozat nem jogerős, felleb­bezni lehet ellene, melynek határideje 15-30 nap. Amennyiben a kárpótlási jegyre jogosult nem él felleb­bezési jogával, a határozat ekkor válik jogerőssé. Ezt kö­vetően az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal bankunknak átadja az adato­kat. Mi a számítógépes rend­szerünkben egy nap alatt fel­dolgozzuk. Utána a kárpótlási jegy felvehető. A legkisebb címlet ezer forint.-Mit csináljanak a több- szereplősök, akiknek, mond­juk, a megítélt 19 ezer forintot négyfelé kell szétosztani kü­lönböző összegekben és arányban?- Mivel a legkisebb címlet ezer forint, a töredék összeg egyesítésére két eset lehetsé­ges. Az egyik, hogy a ban­kunknál mindannyian megje­lennek, írásbeli nyilatkozatot tesznek, milyen arányban kí­vánják felvenni a megítélt kárpótlási jegy töredék össze­gét. A másik, amikor nem jönnek be mindannyian, de a töredék összegről tanúk előtt írásban tesznek nyilatkozatot a többi jogosult javára.- Nem biztos, hogy meg tudnak egyezni. Ennek kap­csán elhangzott, hogy ilyen­kor a banknak kívánják át­adni a töredék összeget. Le­hetséges ez?- Bankunk semmiféle tö­redék összeg átvételét, meg­tartását nem teheti meg, mi csak lebonyolítók vagyunk.-Ha valaki kárpótlási je­gyét önöknek kínálja fel meg­vásárlásra, milyen viszon­zásra számíthat?- Nem foglalkozunk felvá­sárlással.- A kárpótoltak ügyeinek gyors intézése érdekében mit kér az érintettektől?- Arra kérem őket, hogy amikor megkapták a kárpótlási jegyükről szóló határozatot, te­lefonon érdeklődjenek a köve­tendő eljárásról, s arról, milyen dokumentumokat hozzanak magukkal. V. K. Csütörtökön aláírják a társasági szerződést Gyarmat ipari parkja Február ötödikén ünnepélyes keretek közt írja alá Juhász Péter polgármester, valamint Smitnya Sándor és Géczy Gyula, a Nógrád Megyei Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke és ügyve­zető igazgatója a Balassa­gyarmati Ipari Park Ingat­lanhasznosító és Gazdasági Szolgáltató Kft. társasági szerződését. Mint arról már olvasóinkat tájékoztattuk, megyénk öt vá­rosa pályázott az ipari park címre. Eddig Salgótarján és Bá- tonyterenye közösen, míg Ba­lassagyarmat önállóan nyerte el ezt a pályázati lehetőséget, központi támogatást és a befek­tetőknek előnyös helyzetet kí­náló lehetőséget. Balassagyarmat város a tu­lajdonában lévő 13,5 hektáros területen teljes infrastruktúrát tervezett, s a vállalkozásfejlesz­tési alapítvány szakmai támo­gatásával sikeresen bejutott az ország első 22 ipari parkja közé. Az ipari park kialakítása, működtetése szükségessé teszi azt, hogy önálló társaság ala­kuljon erre a feladatra. így e program életre hívóinak össze­fogásaként korlátolt felelősségű társaság született, melyhez mind a város képviselő-testü- lete, mind pedig az alapítvány kuratóriuma hozzájárult. Az IKIM által támogatott ba­lassagyarmati ipari park mű­ködtetésére a társasági szerző­dést a felek február ötödikén délelőtt tíz órakor ünnepélyes keretek közt írják alá a gyar­mati városházán. T. L. Legjobbak között a diáklány Az idei Jó tanuló, jó sportoló-díjak átadásánál a pásztói Kapás Beáta karatéka is elismerésben részesült. A pásztói Dózsa György Általános Iskola tizenhárom esztendős, hetedik osztá­lyos tanulójával beszélgettünk figyelmet érdemlő sikerről.- Mikor kezdtél el karatézni?- Hatéves koromban. A bá­tyám, Kapás Tamás sikerei lát­tán választottam a karatét. Úgy gondoltam, hogy jó lehet ez a sportág, mivel a bátyám és a többi pásztói sportoló több ver­senyen jól szerepelt. Rendsze­resen lejártam edzésekre és a karate mindkét kategóriájában- katában (formagyakorlat) és kumiteben (küzdelem) - gya­koroltam és versenyeztem. Az eddigi eredményeim alapján a kata megy jobban.-Eddig milyen eredmények­ről számolhatsz be?- Egyelőre még nem túl hosszú az eredménylista. Tíz­éves koromban az „Apc”-ku- pán harmadik, majd ezután, egy évvel később első lettem. Ä Budapest-bajnokságon pedig katában a második helyen vé­geztem. Az országos bajnoksá­gon eddig két negyedik helye­zésem van.- Hogy megy a tanulás az is­kolában?- Szerencsére jól, hiszen a 4,8-as átlagom segített a Jó ta­nuló, jó sportoló címhez. Szere­tek tanulni, nincs külön ked­venc tantárgyam. Bízom benne, hogy e téren is javul majd az eredményem, és persze a kara­téban is.- Mik a további terveid?- További terveim között szerepel, hogy szeretnék az or­szágos bajnokságon is jól sze­repelni és természetesen aranyérmeket nyerni.- Mi kell ehhez?-Tudom, hogy ehhez na­gyon-nagyon sok és kemény Kapás Beáta karatéka munka kell, de úgy érzem, az edzőm segítségével mindez si­kerülni fog. A karate mellett még a kosárlabdát is szeretem, melyet a suliban tudok gyako­rolni. Közhasznú alkalmazottak Salgótarjánban - rendőrségnek segítők (1.) Munkalehetőség a lelke mindennek (Folytatás az 1. oldalról)- Ha ön választhatná meg a munkahelyét, hol helyezkedne el?-Természetesen a képzett­ségemnek megfelelő helyen, tehát az építőipar egyébként sokszínű berkein belül. Angyal Nándort nemcsak a jelenlegi helyzete foglalkoz­tatja, hanem az életkora is.- Elmúltam harmincöt éves és ez bizony választóvonalnak bizonyul a munkához jutás szempontjából. Számos helyen próbálkoztam már a hirdeté­sekre is hagyatkozva, de az az igazság, hogy a hirdetések álta­lában lefutottak, azaz sok eset­ben már betöltötték, persze ezt nem mondja meg senki. Kikér­dezgetnek, elbeszélgetnek az emberrel, de tulajdonképpen semmi értelme az egésznek.- Önnek van valamilyen foglalkozása?-Természetesen. A keres­kedelmi szakközépiskolai érettségi mellé egy szoftver- üzemeltetői végzettséget sze­reztem, németül jó középfo­kon beszélek, s a jogosítvá­nyomat is tudnám hasznosí­tani, ha valahol szükség lenne rám. Egyébként még a határőrségnél - mint hivatásos - zászlósi fokozatot is szerez­tem.- Itt, a rendőrségen mivel foglalkozik?- Az ifjúságvédelmi rész­legnél dolgozom, s a fiatalok iskolába kísérése mellett az iskolakerülőkre is odafigye­lünk. Hadd említsem meg Ná- dasdi István, a Kodály iskola igazgatójának a nevét, akivel lelkiismeretes hozzáállása révén nagyon jó a kapcsola­tunk. Somogyi Krisztina amolyan általános adminisztrátori fel­adatokat lát el, jóformán min­den rendőrségi ügyviteli for­mával megismerkedik a prog­ram ideje alatt.-Milyen szakmai háttérrel érkezett ide?- Korábban vámügyintézői feladatokat láttam el, valamint szoftverüzemeltetői képesítés­sel is rendelkezem.-Nem tűnik túl idegennek az itteni munka?- Dolgozni mindenképp' kell, s az sem elhanyagolható, hogy az ember új ismeretekre, kapcsolatokra tesz szert.- Lehet, hogy itt marad?- Ez nem rajtam múlik, re­mélem, ha egyszer lesz szabad státus, akkor majd nekünk szólnak először. Szeretnék egy stabil, úgymond, „végleges” munkahelyen dolgozni. Ezért szívesen elvégeznék egy főis­kolát is. Benkő Mihály (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents