Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-21-22 / 44. szám
2.01**$ 31 í£AV J SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. február 21., szombat Újrakezdték a bányászkodást - Egyetlen fillérrel sem tartoznak senkinek - Idén kétszázezer tonnával számolnak Szenet szállítanak a szalagok Székvölgyön Talán fél esztendeje lehet, hogy Székvölgypusztán jártam. Nógrád egyetlen megmaradt szénfejtése éppen csak túlesett a tulajdonosváltáson. A Nógrádszén Kft.-t egy amerikai cég, az AES Hungary Ltd. vásárolta meg. Bányászkodás nem folyt, hiszen nem akadt olyan erőmű, ahol erre a szénre vártak. A korábbi munka nyomait is gondosan elegyengették már a gépek. Hanem a bányairodában annál serényebben dolgoztak. A számítógép a bányatelkek szénrétegének mennyiségét és minőségét „kutatta”. Az asztaloknál tervek formálódtak, hol lehet újra fejtést nyitni, szenet termelni. Mert abban minden múló nappal biztosabb volt a régi és az új tulajdonos, hogy érdemes újrakezdeni itt a bányászkodást. Varga Csaba a fejtésen Sokak reménye vált valóra, újra dolgoznak Gyula-rakodón Önerőből Balogh Béla ügyvezető igazgató az elégedett ember természetességével tájékoztat:- Sikeres évet zártunk tavaly. Amit terveztünk, az mind valóra vált. Egyetlen fillérrel sem tartozunk senkinek, önerőből gazdálkodtunk. S ahogy tovább szövi gondolatait, az is kiderül, hogy a széntermelés újraindítása korántsem volt egyszerű. Már részese volt a privatizációnak, a bánya szakmai átvilágításának. Hat hónapig azonban abból „éltek”, hogy a lakosságnak szállítottak szenet. Aztán sikerült elérniük, hogy a cég saját erőműve, az integrált bányáké mellett, a saját szenét is feldolgozza. Két fejtést nyitottak. Februárban 11 ezer tonna szenet szállítottak a Tiszai Erőműbe. Márciusban meglesz a 16-17 ezer tonna. A nyár derekára pedig elérheti a 25-30 ezer tonnát a Tiszapalkonyára szállított szénmennyiség.- Mi kétszázezer tonna szénnel számolunk az idén, de jövőre négyszázezer lehet... Hosszú távú bányászkodásra rendezkedtünk be - mondja. -A laboratóriumi eredmények bennünket igazolnak. A szén fűtőértéke magas, kéntartalma kedvező. A gazdaságossági számítások pedig azt mutatják, hogy versenyképes áron termelünk. Önállóan Magát a termelést, a szén elszállítását alvállalkozókra bízták. Ők gondoskodnak a gépekről, a szállítóeszközökről, a munkához értő emberekről. Jelentkezőkből nincs hiány, hiszen Nógrádban sok a munka- nélküli. Foglalkoztatnak tervezőmérnököket, geológusokat és sok más, a bányamunkához szükséges szakembert is. Az amerikai cég mindössze 12 alkalmazottat tart. Az ő dolguk a bánya műszaki irányítása.-Megpróbáljuk elkerülni a megszokott, sok lépcsős vezetési rendszert. Itt mindenki önállóan dolgozik, önállóan intézkedik és ezért felelősséggel tartozik. Amellett, hogy hatékonyabb így a munka, egykettőre kiderül az is, ha valaki alkalmatlan az irányításra - magyarázza Balogh Béla. A jó munkaerőt megbecsülik. Nemcsak bérrel, jutalommal, hanem azzal is, hogy szigorú, de teljesíthető, követelményeket állítanak elé.- Itt mindenki lehetőséget kap arra, hogy dolgozzon, jól dolgozzon... Elvárjuk azt is, hogy korrekt, becsületes legyen. Érezzen felelősséget önmaga, a társak munkájáért, egészségéért és biztonságáért - sorolja az ügyvezető igazgató a számukra legfontosabb értékeket. Feláll az asztaltól és mutatja a bányászkobakot, a szolidan kék formaruhát, rajta az AES Nógrádszén Kft. emblémával.- Együtt terveztük a dolgozókkal... Ki tudja, talán ez is erősítheti bennünk az összetartozást - mondja. Az évet úgy indították, hogy rendezték a béreket. „Felhozták” a magyar bányászat átlagára. Az egyik alvállalkozótól pedig megváltak, mert elégedetlenek voltak a munkájával. Újat kerestek helyette. Önként A két fejtésre Varga Csabával indulunk. Fiatal ember, de azt mondja, régi bányász. Dolgozott Ménkesen, Székvölgyön a kéregbányában. Csillésként kezdte, volt elővájáson, fronton csapatban is. Amikor megszűnt a bányászkodás, Oroszlányig ment munka után. Három hónapig dolgozott, aztán munkanélküli-segélyből élt a család.-Öt éve jöttem vissza a Nógrádszénhez, aknásznak. Azt hiszem, az akkori tulajdonosnak, Nagy Oszinak mindannyian sokat köszönhetünk. Három műszakban dolgozom, műszakvezető-helyettes vagyok. Szívesen maradok, akár nyugdíjaskoromig is, ha elégedettek a munkámmal - mondja félig tréfásan, félig komolyan. Ahol a hatalmas markológépek dolgoznak, megállunk. Az egyiken Bakos István ül.-Dorogházi ő is, akárcsak én - jegyzi meg Varga Csaba. - Annak idején is a külfejtésen dolgozott. Aztán, hogy bezárt a bánya, Visontán volt egy ideig. Mihelyt lehetőség adódott, többen is visszajöttek a régi bányászemberek közül... Bakos István bizonyára észre sem veszi, hogy róla folyik a szó. Rezzenetlen arccal figyeli, irányítja a négy-öt méteres szénrétegből harapó monstrumot. Dolgozni mindig is pontosan, szépen tudott. Önvédelem Gyula-rakodón szinte egymást érik a megrakott teherautók, pótkocsik.-Naponta 15 vagon szenet adunk fel - mondja bemutatkozásképpen Bartus István endre- falvai vállalkozó. A csapatánál is mind nógrádiak dolgoznak. Depózzák, szalagra teszik, törik a szenet. Sietve tudomásunkra hozza azt is, a megyéből sem igen szeretnének messzebbre kóborolni munkáért. Ezért náluk egyfajta önvédelem a pontosság, a gyorsaság, a megbízhatóság.- Ezt a rakodót egyetlen hónap alatt hoztuk rendbe - mutat körül. - Pedig legalább 4-5 hónapos munka volt benne. Innen mindent elvittek. Imitt-amott még hegesztők dolgoznak. Ám a szalagok már szenet visznek a törőbe. S feltolatott Kisterenyéről az a szerelvény is, amelyik majd Tiszapalkonyára viszi a szenet. V. G. Édesapja tanítónak szánta — rendőr lett belőle Valóra vált a gyermekkori álom Ma már senki nem lepődik meg, ha női rendőrrel találkozik. Bár egyre több hölgy választja a sokáig férfiasnak tartott foglalkozást, megszokottnak azért mégsem mondható. A bá- tonyterenyei rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vizsgálója Tari Szilvia százados. Vajon miért akar egy nő rendőr lenni? Milyen hosszú és rögös az út, amelyen eddig eljut? Tari Szilvia gyöngyösi származású, édesapja ma is a Gyöngyös melletti kis faluban, Viszneken él. 1993-ban szerzett diplomát a jászberényi tanítóképző főiskolán, de a tanítás helyett a rendőrségre jelentkezett: 1993. augusztus 16-án felszerelt a dabasi rendőrkapitányságon.- Gyermekkori álmom volt, hogy rendőr legyek - mondja Szilvia - ha nem is ez lebegett állandóan a szemem előtt. Hogy miért jelentkeztem akkor mégis a tanítóképzőre? Az az igazság, hogy édesapám nem akarta, hogy rendőr legyek. Ő azt szerette volna, ha elvégzem a tanítóképzőt és utána majd a faluban leszek tanító. így aztán ezt a kompromisszumos megoldást választottam, elkezdtem a tanítóképzőt, felvettem a testnevelés szakot is. Mindenki megnyugodott, sőt bennem is elhalványult egy kicsit a rendőrség képe. Amikor azonban megkaptam a diplomát, leültem édesapámmal, és azt mondtam: én rendőr akarok lenni. Változatlanul nem örült neki, sőt még „kitiltással” is fenyegetett, de a munkát a dabasi rendőrkapitányságon kezdtem.-Milyen volt az első időszak?- Külső felvételizőként semmi tapasztalatom nem volt, hogy mit adhat a rendőrség nekem, vagy mit vár tőlem. Időnek kellett eltelni, hogy egyáltalán megismerjem a szakmát. Az én esetemben tényleg igaz volt, hogy saját hibáimból tanultam. Dabason egy év próbaidő volt, el kellett végeznem egy 10 hónapos felsőfokú szakmai tanfolyamot. Ez idő alatt törzszászlós voltam, majd a véglegesítési vizsga után kaptam meg első rangomat: hadnagy lettem. 1994 márciusában kértem áthelyezésemet Bátonyterenyére, a következő év március elsején pedig már itt kezdtem dolgozni mint vizsgáló.- Soha nem fordult meg a fejében, hogy elhagyja a rendőri pályát?- Nem. Ezzel a pályával is úgy van az ember, mint sok más dologgal a világban: csinálja, csinálja, néha megcsömörlik, hogy rácsöngetnek, bekopognak, berendelik, felborul minden terve. Ilyenkor — persze nem komolyan - eszembe jutott már, hogy itthagyom az egészet. De soha nem gondoltam komolyan. Édesapám nagyon nehezen viseli, hogy gyakorta felborul a hazautazás terve. Jóllehet soha nem akarta, hogy rendőr legyek, úgy érzem, titokban, anélkül, hogy bevallaná, büszke rám. Az ilyen gondolatok inkább első felindultságban szoktak megfogalmazódni. Sokkal inkább ezt tartom szakmának, mint tanítói képesítésemet. Ami tudást megszereztem, nem akarom feladni, sokkal inkább elmélyíteni, gyarapítani.-Mennyire fogadják el a férfi kollégák a női rendőröket?- Úgy érzem, hogy egyes területeken egyenjogú társként fogadnak el bennünket, ilyen például a vizsgálati munka is. Egy nőben sok olyan veleszületett tulajdonság van, ami szükséges ehhez: gondolok itt a híres női precizitásra, pontosságra, a türelemre, az apró részletekre történő odafigyelésre. Nekünk talán könnyebb a kontaktusteremtés, ugyanakkor határozottnak is kell lennünk.- Irodájában ezt a feliratot olvastam: „A rendőröket általában sehol sem szeretik, talán azért, mert a rendőrséggel szemben a legtöbb embernek rossz a lelkiismerete.”- Úgy érzem, hogy fenntartással jönnek be hozzánk az emberek, még akkor is, ha segítünk rajtuk. Szeretek emberekkel foglalkozni, ez a szakma egyébként is feltételez bizonyos fokú emberismeretet. Vezetem a kihallgatásokat, próbálom kibogozni az ügyet, bizonyítékokat szerezni. Ha az állampolgár bajban van, kihez fordul? A hatósághoz. És én, mint a hatóság egyik képviselője, segítek, hogy érvényt szerezzen jogainak. Ez akár az én ars poeticám is lehetne. Hegedűs Erzsébet Elkészült Szurdokpüspöki költségvetése - Jobb utak, tisztább település Fejlesztésre idén is lesz pénz Szurdokpüspöki önkormányzatának képviselő-testülete legutóbbi ülésén rendeletet alkotott az 1998. évi költségvetésről, mely szerint 96 866 000 forinttal gazdálkodhat a település. A tervezett kiadások keretében a működési, fenntartási előirányzatok 75,2, a speciális támogatások 8,1, a beruházási feladatok 6,6, a felújítási kiadások 6,5 millió forintot tesznek ki, míg az önkormányzati hivatal működésére 15,4 milliót fordítanak. Tartalékképzésre 317 ezer forintot állítottak tervbe. A költségvetési tervben a helyi utak felújítására 8,7 milliót, településtisztasági szolgáltatásokra kétmilliót fordítanak. Az oktatási feladatok 24,2, az egészségügyi ellátások 6,2, a szociális ellátások 10,8 millió forintjába kerülnek a községnek. Óvodai és iskolai étkeztetésre 7,2 milliót terveztek. Az önkormányzati igazgatási tevékenység várható kiadása 17,7 millió forint lesz. Az intézményi vagyon működtetésére 5,2 milliót, a községgazdálkodásra 4,5 milliót fizetnek ki a tervek szerint. A helyi hírmondóra 120 ezer forintot terveznek. Mint a számadatokból kitűnik, ez évben is jut pénz fejlesztésre és beruházásokra is. - esla Nagy Márta kiállítása Budapesten, az Irodalmi Kávéházban Egy téli este Mikszáth Kálmánnal Nagy Márta balassagyarmati festőművész kiállítása nyílik meg február 23-án, hétfőn délután hat órakor Budapesten, az Irodalmi Kávéházban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kelenföldi Könyvtárának Irodalmi Kávéháza a Budapesti Művelődési Központtal egy épületben található, az Etele út 55. szám alatt. A kávéházi programok szervezése során nagy súlyt fektetnek arra, hogy az irodalommal szerves egységben legyenek jelen a társművészetek, köztük a képzőművészet és a zene. A kávéház hétfő délutáni eseménye különösen számot tarthat nemcsak az igényes törzsközönség, hanem a Nógrádban élők figyelmére is, hiszen ez alkalommal a Palócföld lesz jelen irodalomban, képzőművészetben egyaránt. „Nem okos világ ez a mai” — Egy téli este Mikszáth Kálmánnal címet viseli az esti rendezvény. Mikszáth Kálmán megszemélyesítője Kisfalussy Bálint színművész lesz, a vendégek sorában találjuk Filippinyi Éva irodalmi szerkesztőt, Kerényi Ferenc irodalomtörténészt és Nagy Márta festőművészt. Ekkor nyílik meg a művész tárlata is, amely március 13-ig várja majd az érdeklődőket. Nagy Márta tizenhárom alkotását állítják ki. Ezek az alkotások, köztük több téli tájkép Palócország legmeghittcbb szögleteit, a Mikszáth által is oly sokszor megjelenített varázslatos szülőföld gyönyörűségét villantják föl a közönség előtt. (bte) Nagy Márta: Falu vége
